Szakismeret – természetes kövek és kialakulásuk
Fajták:
- Szilikát: Pl. az amfibolit (szarufény), amely a zöldtől a feketéig változó színű, kemény anyag.
- Csillám: Színtelen/fehér vagy sötétbarna/fekete.
- Málladékok: Mindenféle színben léteznek a puhától a kemény anyagokig.
- Kicsapódó anyagok: Megjelenésük változatos, az átlátszótól a feketéig terjed.
Az ásványok kombinációiból sokféle kőzet jön létre. Az összetétel határozza meg a kőzetek fő tulajdonságait: a keménységet, a küllemet, az előfordulás gyakoriságát, és a megmunkálhatóságot.
A tulajdonságoknak megfelelően a kőzetek különböző csoportokat alkotnak, ezek a következők:
- magmás kőzetek,
- üledékes kőzetek,
- átalakult kőzetek.
A magmás kőzetek közvetlenül a föld belsejében lévő olvadt kőzettömegből, a magmából jönnek létre. Ha a magma a földkéreg alatti üregben szilárdul meg, akkor mélységi magmás kőzet jön létre. Tipikus mélységi magmás kőzet többek között a gránit, a gabbró, a diorit vagy a szienit.
A nagy és tartós nyomás a kőzetet a rendelkezésre álló hely optimális kitöltésére kényszeríti, így alapvetően szabályos geometriai alakzatok, kristályok jönnek létre. Ha a magma a megszilárdulás előtt felszínre tör, ún. kiömlési kőzetek jönnek létre. Ezek közé tartoznak a bazalt, a kvarcporfír, valamint a porózus lávakövek és tufák.
Bár a kiömlési kőzetek alkotóelemei magmás eredetük folytán ugyanazok, mint a mélységi kőzeteké, egészen más kőzetté alakulnak azáltal, hogy áttörik a Föld kérgét. A nagy nyomás megszűnése és a hirtelen lehűlés miatt a kőzet molekulái csak ritkán rendeződnek kristályrácsba. A kiömlési kőzeteknek így nincs teljes kristályos szerkezetük, csak ún. zárványok (kristály kezdemények) vannak bennük.
A kiömlési kőzeteket létrejöttük miatt vulkanikus kőzeteknek is nevezik. A porózus vulkanikus kőzeteket pedig gyakran lávakőnek hívják. Szigorúan véve a láva a földkéregből kilépő, még forró és folyós magma megnevezése. A megszilárdult láva, a lávakő egy nagyon fontos építőkő.
Az üledékes kőzetek kialakulása
A) A régebbi kőzetek mállásából, mechanikus úton
A szél, a víz és jég (a jégkorszakban) a málladékot elhordja és laza üledékként lerakja. Az üledékréteg folyamatos vastagodásával az alsóbb rétegekben megnövekszik a nyomás és az esővíz kötőanyagokat (mész, agyag, kvarc) mos bele a lerakódott szövetbe, amely végül megszilárdul.
Mechanikus úton létrejött üledékes kőzetek a homokkövek, konglomerátok és breccsák. A szűkebb értelemben vett homokkövek túlnyomórészt vagy kizárólag kvarchomokból állnak, bár gyakran többféle kötőanyag is előfordul bennük, amitől színezetük is változatos. A konglomerátokban a szállítás során (pl. patakok által) lekerekedett, míg a breccsákban éles kőtörmelék található, amely helyben ágyazódott be a kötőanyagba.
B) Kémiai reakciók útján
A kémiai üledékek kémiai reakciók termékei. Ebben a csoportban építőkőként elsősorban a mészköveknek van jelentőségük. Ezek kötőanyaga a fogainkban és csontjainkban is található kalcium.
Kőzetek felépítése és alkotóelemei
A vízben oldott kalcium bizonyos körülmények között mészüledékként vagy cseppkőként kiválik. Ilyen körülmények között alakul ki a ritka fagyálló mészkövek egyike, a travertin. A tengerek öbleiben a meszes üledék lerakódásából jöttek létre a réteges mészkövek. A vízzel elárasztott időszakoknak megfelelően jöttek létre a karbonátokból a különböző vastagságú lemezes mészkőlerakódások.
A solnhofeni lemezes mészkő
A solnhofeni lemezes mészkő a benne talált kövületek -, mint pl. az Archaeopteryx nevű ősmadár – révén vált ismertté. Ezt a kőfajtát sima felülete miatt hosszú ideig kőnyomatokhoz használták nyomólemezként.
A tömbös mészkövek elhalt élőlényekből állnak. A tengerek kis élőlényei gyakran növesztettek védőpáncélt mészből. Elpusztulásuk után a mészvázak a tenger fenekére süllyedve a nagy víznyomástól összetömörödtek. A tömbös mészkövek ma a mész és cementgyártás alapanyagai. Ismert fajtája az ún. „juramárvány”. Az átalakult kőzetek hő, nyomás vagy kémiai reakció hatására alakultak át valamely más kőzetből.
A valódi márvány nagy nyomáson, nagy hőmérsékleten alakult át üledékes mészkőből. Többnyire tektonikai események (pl. földrengések) alkalmával az üledékek saját tömegüknél fogva vagy áramlások hatására nagy mélységbe süllyedtek. A nagy mélységben uralkodó nyomás hatására aztán kristályos szerkezet alakult ki, amely szabad szemmel is jó látható. Egy szintén jól ismert átalakult kőzet a pala.