• hőszigetelés
• tetőtér

Padlásterek optimális hőszigetelése

A gazdasági szempontok és a kom­fortigények miatt a hőszigetelések ma már elengedhetetlen részei az épületeknek. Az egyre növekvő energiaárak rákényszerítenek az ener­giatakarékosságra, és ha már takarékoskodunk, tegyük ezt célszerűen és tudatosan. Az ötvenes évek nagy lakásépítési hajráját követő hatvanas évek panelprogramjáról mára egy­értelműen bebizonyosodott, hogy az abban a három évtizedben kelet­kezett hibák kijavításához fél évszá­zad szükséges, legalábbis az energiai hibák vonatkozásában. A mai épüle­tek szerencsére már olyanok, amelyek hosszú távon biztosítani képesek mind a nyári, mind a téli komfortot.

Hőszigetelés feladata

A hőszigetelésnek csak egyik fel­adata az energiaveszteség csökken­tése. Nagyon fontos az is, hogy a fű­tött oldalon a fal- és födémfelületek hőmérséklete ne legyen túl alacsony,mert ez egészségkárosodást okoz, és rossz közérzetet teremt.

A hőszigetelés további feladata, hogy az épület határoló- és tartó­szerkezeteit megvédje a szélsőséges hőhatások által okozott túlzott mér­tékű hőmozgásoktól, valamint a fagy és napsütés hatásaitól. A hőszi­getelő réteg azonban csak csökkenti, lassítja a hőáramlást, a hideg vagy a meleg eltávozását, kiegyenlítődését, tehát nem akadályozza azt meg. A hőszigetelésekkel kapcsolatban viszonylag sok olyan ismertető anyag áll rendelkezésre, amelyek általában egy-egy terület hőszigetelésével fog­lalkoznak.

Az épületszerkezetek hőszigetelé­se során sajnos sok esetben nem a legalkalmasabb hőszigetelő anyagot építik be, emiatt páralecsapódá­sok és penészesedések keletkeznek, az épületszerkezetben különböző károsodások (repedés, mozgás, va­kolatleválás stb.) következnek be, és nem megfelelő a hőcsillapítás sem. Az épületek tetőtér-beépítésé­nél felmerülő problémák megol­dására a táblázat ad választ, hogy milyen anyagot válasszunk, vagy ép­pen kerüljünk el.

Az épületek megfelelő hőszigete­lése igen változatos megoldásokkal elkészíthető, kezdve a hőszigetelő vakolatoktól egészen az öntött réte­geken keresztül a kapcsolható (vagy ragasztható) táblás műanyag vagy ásványgyapot lemezekig.

A tetők, tetőfödémek szaruzatához kapcsolt hőszigeteléseknek másik fontossági lépése a helyes szerkezeti rétegrend megválasztása. Míg a ha­gyományos padlás esetén a szaru­fa, a tetőlécek és az erre kapcsolt fedőelemek elegendőek, addig a be­épített padlásterek esetén különleges rétegrend szükséges az épületfizikai hatások és ellenhatások kiegyensú­lyozása miatt. A tetőfedő elemek között télen a porhó bejut a tetőzet ré­tegeibe, alul pedig – az eltérő hőmér­sékleti és páraviszonyoktól függően -párakicsapódás jön létre.

Hőszigetelő képesség

Ha a hőszigetelés rétegeiben a ned­vesség vagy pára kicsapódik, az nagy­mértékben rontja a hőszigetelő képességet, a szerkezeti rétegekbe ju­tott pára vagy nedvesség pedig né­hány év alatt tönkreteszi a tetőzet szerkezetét (gombásodás, rothadás, oxidáció stb.).

(Kép fent) A tetőtér-beépítések „dobozszerű” körülszigetelése: a) teljes tetőmagasságnál; b) csökkentett padlástéri belmagasság esetén.

(Kép fent) Tetőtér-beépítés torokgerendás fedélszék esetén: a) fedélszék; b) hőszigetelés a szaruzat alatt, teljes magasságban; c) hőszigetelés a szaruzat és torokgerenda alatt; d) hőszigetelés szarufa alatt, a torokgerenda-közöknél; e) hőszigetelés a szaruzat és torokgerenda között; f) hőszigetelés a szarufa alatt és torokgerenda felett.

Mindez elkerülésére olyan szerke­zeti rétegeket kell összeállítani, ahol azt a légrések kiszellőztetik, a porhó olvadékát pedig az épületen kívülre vezetik. A hanyagul elkészített szer­kezetek minden esetben megbosszulják magukat.

A rétegekben alkalmazott hőszi­getelések a fenti táblázat szerintiek lehetnek. Itt hívjuk fel a figyelmet a gyakran használt PUR hab hátrá­nyos tulajdonságára, ami különö­sen a fára nézve veszélyes: a PUR hab nem páraáteresztő, azaz nem léleg­zik. A PUR táblák alkalmazásával a tetőzet élettartama csupán néhány évre tehető, és egy-két év elteltével a lakótér szellőztetésekor – vagy már a rétegeken keresztül – bűzt áraszt,ami azt jelenti, hogy megindult a szerves anyagok bomlása.

Kritikus pontok

Kritikus pontot jelent a ferde tető­födém és a zárófödém, valamint a tetőfelépítmények, a tető kapcsola­ta, mind a műszaki, mind az épület­fizikai kérdések vonatkozásában.

(Kép fent) Padlástér-beépítés fa hordozóvázú födém feletti tetőtér-hasznosítással, metszet és csomóponti részlet; 1 szarufa; 2 tetőléc; 3 torokgerenda; 4 szelemen; 5 csavaros kötés; 6 párazáró fólia; 7 szellőztető légjárat; 8 szellőztetett padlástér; 9 keresztheveder; 10 hőszigetelés (helye); 11 keresztirányú táblás hőszigetelés (helye); 12 alsó burkolat, mint felületi réteg.

(Kép fent) Padlásfödém hőszigetelt szellőztetett tetőtér határolással: a) egyszeres; b) kettőzött légjárattal (a hőszigetelés csak szellőztetett réteggel építhető össze, ellenkező esetben a szerkezet rövid idő alatt tönkremegy és a hőszigetelés hatásfoka a párakicsapódások miatt nagy mértékben csökken).

(Kép fent) Padlástér-beépítés vasbeton hordozóvázú födém feletti tetőtér hasznosítással, metszet és csomóponti részlet: 1 szarufa; 2 tetőléc; 3 légrés, légjárat; 4 hőszigetelés; 5 párazáró fólia; 6 szellőztetett légrés; 7 kötőcsavar; 8 vállfa; 9 keresztheveder; 10 légrés; 11 kereszttáblás hőszigetelés (polisztirol lemez); 12 üvegszövet; 13 vakolatréteg; 14 hordozó váz.

(Kép fent) Tetőfödém rétegei és a hőtechnikai működés iránya: A. napsugárzás; B. épület hővesztesége és/vagy a visszavert sugárzás; C. fűtött padlástér felőli hősugárzás iránya; D. hősugárzás visszaverődése és/vagy a külső sugárzás hő-terhelése; 1 tetőfedés; 2 tetőlécek; 3 ellenléc; 4 tetőfólia-üvegszövet­tel; 5 szaruzat közötti hőszigetelés; 6 szarufa; 7 keresztheveder; 8 keresztirányú hőszigetelés; 9 párazáró réteg (fólia vagy lemez); 10 hevederezés; 11 alsó burkolat (táblás vagy lécprofilos); 12 szelemenezés; 13 mellvédfal.

(Kép fent) Tetőfödém légjáratai a szerkezeten belül: a) felső kiszellőztetett gerincképzéssel; b) légjárat(ok) a tetőfödémben, a hőszigetelés és a tetőfedő réteg között.

(Kép fent) Tetőfödém rétegei kettőzött hőszigeteléssel: a) metszet; b) csomópont (keresztmetszet); 1 szarufa; 2 ellenléc; 3 gipszkarton; 4 légrés; 5 szaruzat közötti kőszigetelés; 6 alsó légrés; 7 tetőfólia; 8 felső légrés; 9 tetőléc; 10 tetőfedés; 11 hevederezés; 12 keresztirányú hőszigetelés.

(Kép fent) Ferde tetőfödém szaruzat között elhelyezett egyrétegű hőszigeteléssel: a) metszet; b) csomópont (keresztmetszet); 1 szarufa; 2 ellenléc; 3 gipszkarton; 4 légrés; 5 hőszigetelés; 6 alsó légrés; 7 üvegszövetes tetőfólia; 8 felső légrés; 9 tetőlécezet; 10 tetőfedés; 11 hevederezés közötti légrés.

(Kép fent) Hagyományos tető padlástér-szellőztetése: a) részlet; b) metszet; 1 padlástér; 2 beszellőzés; 3 kiszellőztetés.

Rossz példa: hagyományos tető, normál „rogyasztott” tetőfólia, szellőző réssel: a) részlet; b) metszet; 1 szellőztető légrés; 2 szellőztetett padlástér; 3 beszellőzés; 4 kiszellőzés (sajnos, gyakori megoldás, de legalább a fólialéc távolságnak minimum 5 cm-nek kellene lennie).

(Kép fent) Korszerű tetőréteg minimum 200 cm²/m keresztmetszetű szellőztető légréssel, ellenlécezett megoldással: a) részlet; b) metszet; 1 szellőztető légrés; 2 szellőztetett padlástér; 3 beszellőzés; 4 kiszellőzés.

(Kép fent) Korszerű tetőfödém (vagy tetőfal) kettőzött szellőztető légréssel, szarufák közötti hőszigeteléssel: a) részlet; b) metszet; 1 felső szellőztető légrés; 2 alsó szellőztető légrés; 3 beszellőzés; 4 kiszellőzés.

(Kép fent) Korszerű tetőfödém (vagy tetőfal) fix támasztású, kettőzött szellőztető légréssel, szarufák közötti hőszigeteléssel: a) részlet; b) metszet; 1 felső szellőző légrés; 2 alsó szellőző légrés; 3 beszellőzés; 4 kiszellőzés.

(Kép fent) Korszerű tetőfödém (vagy tetőfal) kettőzött szellőztető légréssel, szaruzat alatti átfutó hőszigeteléssel: a) részlet; b) metszet; 1 felső szellőző légrés; 2 alsó szaruzat közötti légrés; 3 beszellőzés; 4 kiszellőzés.

(Kép fent) Korszerű tetőfödém (vagy tetőfal) fix támaszú, kettőzött szellőztető légréssel, szaruzat alatti átfutó hőszigeteléssel: a) részlet; b) metszet; 1 felső szellőztető légrés; 2 alsó szaruzat közötti légrés; 3 beszellőzés; 4 kiszellőzés.