Megéri hőszigetelni? Német mérnökök szerint NEM. [TANULMÁNY]
Klímavédelem: A családi ház tulajdonosok átalakításkor felmentési engedélyt kérhetnek.
Berlin – A családi házak tulajdonosainak az átalakítási- és bővítési munkáltok során nem minden esetben kötelező az energiatakarékossági rendelet (EnEV) költséges szigetelési előírásait figyelembe venni. Amennyiben egy elismert szakértő igazolja, hogy az energiamegtakarítási intézkedések költségei nem arányosak a várható haszonnal, úgy a telektulajdonosok mentesülnek az energiatakarékossági rendelet (EnEV) előírásai alól.
„Ez általában mindig így van, mivel a plusz szigetelés sokkal drágább, mint a fűtési energiamegtakarítás”,
mondja Konrad Fischer, az energiatakarékossági rendelet (EnEV) szakértője.
A 2002-ben hatályba lépett energiatakarékossági rendelet (EnEV) értelmében a családi ház tulajdonosok átfogó szigetelési- és hőszigetelési intézkedések bevezetésére kötelesek, amennyiben épületátalakításokat végeznek. A szövetségi kormány így kívánja jelentős mértékben csökkenteni a meglévő épületek fűtési energiafelhasználását.
Az energiatakarékossági rendelet (EnEV) előírásait ezért minden olyan esetben figyelembe kell venni, amikor az épület átalakításához építési engedély megszerzése szükséges. Ilyen eset lehet például egy nagyobb télikert hozzáépítése vagy a tetőtér beépítése. Ilyenkor a tulajdonosoknak elismert szakértők, például építészek vagy építőmérnökök által igazoltatniuk kell, hogy a terveik az energiatakarékossági rendelet (EnEV) követelményeinek megfelelnek. A szakértők azonban gyakran költséges szigetelési munkálatokat írnak elő.
Ezek haszna azonban vitatott.
Számos építész és épületbiológus kétségesnek tartja, hogy az ilyen jellegű kiadások megtérülnek a tulajdonosok számára.
„Az energiamegtakarítás túlságosan elenyésző ahhoz, hogy a befektetés költségeinek amortizációját biztosítani lehessen”,
mondja Claus Meier, a Nürnbergi Magasépítészeti Hivatal korábbi vezetője.
Az energiatanácsadó Fischer is ezt az álláspontot erősíti. A „szigetelésre és hőszigetelésre vonatkozó előírások gazdasági ésszerűtlenségét” a Hochstadt am Main városában tevékenykedő építészeti szakértő egy példán keresztül szemlélteti: Nemrégiben felkérték, hogy készítsen szakvéleményt egy a 70-es években épült családi ház bővítésére vonatkozóan.
„Az energiatakarékossági rendelet (EnEV) előírása szerinti korszerűsítés esetén a tulajdonos számára a szigetelés 24 000 euróba, az új ablakok további 35 000 euróba kerültek volna”,
mondja Fischer. Így tehát 59 000 euró összegű teljes költség vált volna esedékessé.
„A fűtési energiamegtakarítás összege nagyjából 1000 euró lett volna éves szinten”, mondja Fischer.
Több mint 59 évre vonatkozó megtérülés
A jelzálogkölcsön kamatait figyelmen kívül hagyva, a tulajdonos számára csupán 59 év múlva térültek volna meg a befektetési költségek. Fischer számos olyan szakértői véleményt készített, amely a telektulajdonosok számára lehetővé tette, hogy az energiatakarékossági rendelet (EnEV) előírásait megkerüljék. Hiszen a törvényalkotók az energiatakarékossági rendeletbe beépítettek egy méltányossági záradékot. Ennek értelmében az ingatlantulajdonosok épületátalakítás esetén mentesülnek az energiatakarékossági rendelet (EnEV) előírásai alól, amennyiben számukra egy szakértő tanúsítja, hogy a követelmények betartása „aránytalan költségek miatt vagy más módon méltánytalan nehézséget okozna”.
A bajor telektulajdonosok számára különösen egyszerű megkerülni a kikötéseket. Ott ugyanis elegendő, amennyiben egy építész vagy egy építészmérnök tanúsítja az ingatlantulajdonosok számára, hogy az energiatakarékossági rendelet (EnEV) előírásainak betartása „méltánytalan nehézséget” okozna. A szakértőnek ezt nem kell számításokkal alátámasztott bizonyítékkal igazolni.
Az energiatakarékossági rendelet (EnEV) kritikusainak véleménye alapján a szigetelési- és tömítési eljárások ráadásul rendkívül veszélyesek is.
„Az energiatakarékossági rendelet (EnEV) előírásai miatt a házakat olyannyira légmentesen szigetelik, hogy a nedvesség a helyiségekbe beszorul, és penészgomba képződik”,
figyelmeztet az építész és épületbiológus Klaus Aggen. Ezt a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal is megerősíti:
„Folyékony szerves kötések magasabb koncentrációja és penészgomba-képződés lehet nedves falak esetén az okozat, amely egészségügyi következményekkel is járhat.”
Forrás: die.welt.de szerző: Richard Haimann