• burkolatok
• padlóburkolatok

Padlóburkolatok és követelmények, szerkezeti felépítésük

Az épület helyiségeinek járófelületeit különböző padló­burkolatokkal képezik. Tudjuk, hogy a padlóburkolatok elsődleges rendeltetése az adott helyiség funkciója alapján-a használatnak megfelelő (tartós, esztétikus stb.) felületkép­zés.

Padlóburkolatokkal szembeni követelmények

Az általános követelmények legnagyobb része a hasz­nálatból adódó különböző hatásokkal és igénybevételekkel szembeni ellenállóságot tartalmazza. Ezenkívül elsősorban épületfizikai, biztonsági és esztétikai szempontok alapján megfogalmazott követelmények tartoznak ide.

A padlóburkolatokkal és a felhasznált burkolóanyagokkal szemben támasztott általános követelmények a következők.

Ezek:

• Koptató igénybevételekkel szembeni ellenállóság: a különböző intenzitású használatból adódó kopással szemben kellő felületi keménységgel kell rendelkezni­ük.
• Különböző mechanikai és kémiai hatásokkal szem­beni ellenállóság: mindig a használatból adódó igény­bevételeknek megfelelő szilárdsággal kell rendelkezni­ük, el kell viselniük a különböző dinamikus hatásokat (ütéseket), koncentrált terheléseket (pl tűsarok), hajlító és nyomó igénybevételeket stb.
• Tartósság, időtállóság: a padlóburkolatok hosszútáv­ra készülő szerkezetek, esetleges felújításuk az adott helyiség és az egész épület használhatóságát befolyá­solja. Javításuk nehézkes vagy nem megoldható, illetve esztétikailag sem elfogadható, ezért különösen fontos, hogy a padlóburkolat hosszú távon működjön a rendel­tetésének megfelelően.
• Kis önsúly: a födémszerkezetet érő terhelés kisebbre szorítása érdekében kedvező, ha a burkolat könnyű.
• Kellő rugalmasság: lágy burkolatoknál fontos, hogy a terhelés megszűnése után a burkolóanyag visszanyer­je eredeti alakját, a felület használhatósága ne változ­zon.
• Nedvességállóság: elsősorban nedves helyiségek pad­lóburkolatainál fontos követelmény.
• Lépésbiztosság, csúszásmentesség: minden padlóbur­kolat esetében fontos, hogy a burkolat anyaga és felü­lete balesetvédelmi szempontból biztonságos legyen.
• Kellő hanggátlás, jó hangszigetelő képesség: a lépés­hangok tompítása és a léghangok terjedésének csök­kentése.
• Kellő hőszigetelő képesség: hőérzet szempontjából kedvezőek a rossz hővezető képességgel rendelkező (jó hőszigetelő) burkolatok.
• Térfogat-állandóság: a burkolat anyagának a szerke­zetet érő különböző hatásokat térfogatváltozás (duzza­dás, zsugorodás) nélkül kell viselnie.
• Könnyű és gyors tisztíthatóság: a padlóburkolat a leg­inkább „koszolódó” felület, ezért különösen fontos, hogy a burkolat könnyen tisztítható legyen;
• Esztétikus felületi megjelenés: a padlóburkolat a he­lyiség egészének megjelenését leginkább meghatározó felület, ezért különösen fontos annak külleme (mintá­zata, színe, szegélyezése stb.).

A felsorolt általános követelmények mellett egyedi fel­használási helyeken a padlóburkolatnak különleges követel­ményeknek is meg kell felelnie (elektrosztatikus semleges­ség, vegyszerállóság, elektromos szigetelőképesség stb.).

Az egyes követelmények természetesen nem vonatkoz­nak és nem is vonatkoztathatók minden padlóburkolat-típusra. Több általános követelmény egymással ellentmond (pl. megfelelő keménység – kellő rugalmasság). Az egyes padlóburkolatokkal szembeni követelmények a tervezés során mindig a felhasználási hely (helyiség) ismeretében, a várható hatások és igénybevételek, illetve az egyedi igé­nyek alapján fogalmazódnak meg.

Padlóburkolatok szerkezeti felépítése, csoportosítása

Padlóburkolat talajon fekvő aljzaton vagy födémen ké­szülhet. Műszaki értelemben padlóburkolat alatt nem csu­pán a közvetlen járófelületet adó szerkezeti réteget értjük, hanem annak az aljzatát is tartalmazó összetett (többrétegű) szerkezetet.

A padlóburkolatok általános rétegfelépítése (fe­lülről lefelé haladva) a következő:

1. padlóburkolat (felületképző réteg);
2. rögzítő réteg (ragasztóréteg; nincs minden burkolatnál);
3. burkolat aljzata (hordozóréteg).

Talajon lévő padlón lényegében a nedvesség elleni szi­getelésen lévő hőszigetelés feletti teljes rétegrend képezi a padlóburkolatot (5.11. ábra), míg födémen a nyers födém (illetve ha van, az úsztató réteg) feletti rétegek alkotják a padlóburkolatot.

5.11. ábra. Padlóburkolatok elhelyezkedése

A különböző rétegek anyaga és kialakítása többféle le­het. Ezeket az egyes padlóburkolat-típusok tárgyalása során részletesen ismertetjük.

A padlóburkolatok osz­tályozása a burkolat járófelületének hőérzete szerinti történik.

Ez alapján a padlóbur­kolatok lehetnek:

• meleg padlóburkolatok;
• hideg padlóburkolatok.

Ezen két fő csoporton belül további megkülönböztetési szempont az alkalmazott burkolatok anyaga szerinti cso­portba sorolás.

Ez alapján jellemzően a meleg padlóburko­latok közé sorolják:

• a textil,
• a műanyag,
• a gumi és
• a műgyanta anyagú padlóburkolatokat.

A hideg padlóburkolatok közé tartoznak:

• a kerámia (tégla),
• a természetes kő,
• a mesterséges kő,
• a fém és
• az aszfalt anyagú padlóburkolatok.

Megjegyezzük, hogy az építőiparban a burkolóanyagok egy részével kapcsolatban (műanyag, műgyanta, gumi) nincs egyöntetű állásfoglalás arra vonatkozóan, hogy hideg- vagy melegburkolatok közé sorolandók; mi a melegburkolatok között tárgyaljuk őket.

További megkülönböztetési szempontot jelent a padló­burkolatok készítésénél alkalmazott technológia (rögzítési mód), a burkolóanyagok (elemek) mérete, formai megjele­nése stb. Az építési és gyártási technológiák fejlődésével folyama­tosan egyre több burkolattípus kerül forgalomba, egyúttal egyre több az alkalmazott új anyag és technológia.