• színek a lakásban

Színek otthon, színkör: színárnyalatok, meleg és hideg színek, színválasztás

A színek megismerése

Valamennyi díszítőelem közül a színek tűnnek fel legelőször, ha belépünk egy szobába. Hangulatot, sajátos atmoszférát teremtenek, kifejezik egyéniségünket. Képesek élénkítően vagy nyugtatólak hatni, és sötét, nyomasztó sarkokat is nap­fényessé varázsolnak. Bizonyos optikai trükkök alkalmazásában is segítenek, és elrejtik a helyiség valódi arányait.

A színkör

A színkörben a színek spektruma teljes kört alkot úgy, hogy az egyes színektől fokozatosan el lehet jutni a következőig. Három színcsoportból áll.

• Elsődleges vagy főszínek: A piros, a sárga és a kék, amelyeket színkeveréssel nem lehet létrehozni.
• Másodlagos színek: Két elsődleges szín egyenlő arányú keveréséből kapott színek a narancs (piros és sárga), a zöld (sárga és kék) és az ibolya (kék és piros).
• Harmadlagos színek: Egy elsődleges és egy szom­szédos másodlagos szín, például a kék és a zöld, vagy a narancs és a piros keverésével előállított szín.

(Kép fent) Ha a színeket egy körön ábrázoljuk, könnyebben megítélhetjük egymás­hoz való viszonyukat. A szomszédos színek finom színharmóniát alkot­hatnak egymással, az ellentétes oldalon lévők viszont drámai kont­rasztot teremtenek.

(Kép fent) Nem tévedhetünk nagyot, ha ugyanannak a színnek a különbözőárnyalatait választjuk egy szoba dekorálásakor.

Színárnyalatok

A színek végtelen számú variációit a fekete, a szürke és a fehér hozzáadásával alakíthatjuk ki. Ezek önállóan nem jelennek meg a színkörön, mivel szigorúan véve nem számítanak színeknek, hanem a fény hiányát, illetve telítettségét jelzik.

• A hétköznapi nyelvben a szín, a színárnyalat és a tónus kifejezéseket következetlenül használjuk, valójában azonban mindegyik önálló jelentéssel bír.
• A szín tiszta színt jelent, semleges színek hozzáadása nélkül.
• A színárnyalatokat úgy kapjuk, hogy fehéret vagy feketét adunk egy színhez.
• A tónusokat szürke hozzáadásával nyerhetjük.

Meleg és hideg színek

A színkerék piros/narancs/sárga felén található színeket meleg színeknek nevezzük, amelyek előtérbe nyomulnak, térszűkítő hatásúak, ezért gyakran alkal­mazzuk őket olyan helyeken, ahol meghittségre van szükség. A kék/zöld oldalon lévő színek ezzel szemben hidegek, amelyek háttérbe vonulnak, ezért a terek tágítására használhatók (bár az erős kék inkább szűkítő hatású). Egy kevert szín melegsége vagy hidegsége nagymértékben függ a keverékben alkalmazott valame­lyik szín túlsúlyától – például bizonyos zöldek melegek lehetnek, ha több sárga van bennük, vagy hidegek, ha a kék kerül túlsúlyba.

(Kép fent) Bár általában úgy tartják, hogy az erős rózsaszín és a piros üti egy­mást, valójában egymás mellett helyezkednek el a színkörön, tehát nagyon hatásosan képesek együttműködni.

(Kép fent) A színkörben egymás mellett elhelyezkedő színek jól mutatnak együtt, a kékek és lilák sikeres együttest alkotnak. Egy kevés arany hozzáadá­sával megakadályozhatjuk, hogy az összeállítás túl unalmasnak tűnjön.

A színek kiválasztása

A látható spektrum gazdagságának köszönhetően a színek választéka szinte korlátlan. A piros változatai például a karmazsinpirostól a skarlátvörösig, vagy a terrakottától az élénk rózsaszínig terjedhetnek, és a lakás legkülönbözőbb területein alkalmazhatók. Egy elegáns ebédlőben, esti világításnál az élénk kar­mazsinvörös tónusok rendkívül romantikusan hatnak, míg a napos étkezőkonyhában a terrakottacsempék és kiegészítők barátságos hangulatot árasztanak. A hálószobában a tapéta, az ágynemű és a függöny mély és halvány rózsaszín tónusainak ötvözésével falusias légkört teremthetünk. Ha a fürdőszobában meghökkentő hatást szeretnénk elérni, társítsuk a pink padlóburkolatot púderrózsaszín mintájú tapétával.

Meglepően egyedi színösszeállításhoz használjunk nagy felületeken kizárólag elsődleges színeket. Sárgára festett mennyezettel, fehérített fapadlóval, narancs­sárga függönyökkel és mély kékesszürke falakkal barát­ságossá tehető egy tágas, gyéren bútorozott, napos hall vagy nappali. Jól mutatnak ebben a környezetben a türkizkék díszpárnák. És ez csak egyike a megszám­lálhatatlan lehetséges világo­sabbnak vagy inkább félhomályosnak tűnhet. A színek kiválasztásához hívjuk segítségül a színkört.

Honnan merítsünk ihletet?

Akár egyetlen berendezési tárgy, például egy szőnyeg, kerámiadísz vagy bútor is alapját képezheti a lakásban alkalmazott színösszeállításnak. Lehet, hogy egy zöld­alma színű fakomód mozgatja meg a fantáziánkat, amelynek a színe gyönyörű ellentétet alkot a barnával, tehát jól illik egy természetes fapadlójú, festetlen tégla­falú és nyers fenyőbútorzatú szobába. Tovább fokoz­hatjuk a hatást, ha ugyanez a zöld szín megjelenik a díszpárnákon, az ablakkereten és néhány más tárgyon.

Merész színfoltokat úgy is kialakíthatunk, hogy sab­lonnal különféle motívumokat stencilezünk a falakra és a bútorokra. A motívum témája szobáról szobára változhat, eltérő funkciójukat tükrözve, de egységes dekorációs elemként akár végig azonos is maradhat. Ezzel a módszerrel mintegy áthidalhatjuk a lakásunk különböző részeiben alkalmazott díszítési technikák közötti különbségeket.

Miért fontos a színválasztás?

Amint az a következő oldalakon részletesebben is olvasható, színválasztásunk következtében a szoba kisebbnek vagy nagyobbnak, zsúfoltabbnak vagy tága­sabbnak, barátságosabbnak vagy ridegebbnek, világo­sabbnak vagy inkább félhomályosnak tűnhet. Nem mindig könnyű eldönteni, hogy mely színeket is alkal­mazzuk a kívánt hatás eléréséhez. A siker attól függ, milyen ügyesen választjuk ki és tesszük egymás mellé az egyes anyagokat, bútorokat, tapétákat és dísztárgya­kat. Éppen ezért nagyon fontos, hogy alaposan körül nézzünk, tájékozódjunk és tervezzünk, mielőtt valamit megvásárolnánk.

A színérzék fejlesztése

Bárki megtanulhatja, hogyan működnek együtt a kü­lönféle színek és minták. Saját ízlésünk és stílusunk megismeréséhez figyeljük meg azokat a színösszeállítá­sokat, amelyekkel a hétköznapi életben találkozunk. Vegyük szemügyre a környezetünket, nézegessük a kirakatokat, magazinokat és reklámújságokat. Jegyez­zük fel, hogy mi tetszik és mi nem, vágjunk ki érdekes képeket, és készítsünk belőlük kollázst. Így hamar felfedezhetjük, hogy mi felel meg az egyéni ízlé­sünknek, és rátalálhatunk a nekünk legjobban tetsző színösszeállításokra.

A „szabályok” megismerése

A színkörön kívül néhány általános irányelv is segít otthonunk színeinek kiválasztásában. A tágas­ság érzésének hangsúlyozására alkalmas például a fe­hér, a halvány pasztellszínek és a kék árnyalatai. Családias meghittségét árasztanak a mélyebb tónusok és a meleg piros tartományból választott élénk színek, illetve, ha sokféle mintát és textúrát alkalmazunk.

A telt, élénk színek segítségével élénkíthetjük a félhomályos, kevés napot kapó helyiségeket, a finom színek és sötétebb tónusok pedig tompítják a napos szobák világítását. A meleg, feltűnő színek és az erős ellentétek élénk, hívogató hatásúak, ezzel szemben a hideg tónusok és finom kontrasztok nyugodtabb, visszafogottabb környezetet teremtenek. Az elért hatás azonban nagymértékben függ a választott színek inten­zitásától is, valamint attól, hogy tisztán vagy kevert tónusok és árnyalatok formájában alkalmazzuk őket.

Mindezen „szabályok” ellenére a színek használata nagyon személyes ügy. A zenéhez hasonlóan a szín is más-más hangulatot és érzést kelt az egyes emberek­ben. Hagyjuk tehát érvényesülni a saját stílusunkat, és bátran válaszuk a nekünk tetsző színeket. Ne feledjük, hogy ha a kedvenc színünket nem is merjük minden­hol felhasználni, sok helyen beleilleszthetjük a szín­összeállításba berendezési és dísztárgyakon, egy-egy falrészleten vagy festett bútoron.

A fehér és a semleges színek a tágasság látszatát keltik, önmagukban azonban túl unalmasak lehetnek. Néhány halványkék kiegészítővel élénkítve jó összhatást érhetünk el.