• levegő
• szellőzés

Hogyan tudunk az otthoni levegő minőségén javítani? [SZAKÉRTŐ]

Az emberek számára belső lakókörnye­zetük az, ahol leginkább ki vannak téve a leggyakoribb allergiás megbetegedések­nek, például az asztmát, náthát és az ek­cémát okozó allergéneknek. Az allergének egy része a levegőben lebeg (ilyenek az állatok hámpikkelyei és a pe­nészgomba spórái); mások (például az atkaürülékek) a szőnyegeken és ágyakon telepszenek meg, és akkor kerülnek a levegőbe, ha felkavarják őket.

Ezenkívül az épületek levegője más szennyező anyagokat is tartalmaz, példá­ul a fűtőanyagok égéstermékét, a kén-di­oxidot, amely önmagában nem okoz al­lergiát, ám súlyosbíthatja az allergiás betegségek tüneteit

Az épületek légszennyezettségének vizsgálatai az alábbi anyagok jelenlétét mutatták ki:

• házi poratkaallergén
• csótányallergén
• penészgombaspórák
• háziállatok hámpikkelyei
• virágpor
• égési melléktermékek, mint a szén­monoxid, nitrogén-oxidok és kén­dioxid
• dohányfüst
• vegyi anyagok, melyek a lakásfelújí­tásnál, illetve a háztartási cikkekből kerülnek a levegőbe
• baktériumok és vírusok
• fémek nyomelemei;
• rovarirtók.

Szennyező anyagok – allergén vagy irritáns?

Egyes beltéri szennyező anyagok, mint a macska hámpikkelye, allergének; s ezek allergiát okoznak. A macska hámpikkelye igen makacs, még évekkel azután is, hogy a macska már nem ott él, megtalálható a lakásokban. Más benti szennyező anyagok, például a festékek oldószerei, irritánsok, ezek kiválthatják vagy súlyos­bíthatják az allergiás tüneteket olyan em­bereknél, akik allergiájuk miatt már eleve alacsonyabb tűréshatárral rendelkeznek a levegőben lebegő anyagokkal szem­ben.

A beltéri légszennyezettség okai

Az épületek légszennyezettségének oka részben a rossz szellőzés, ami lehetővé teszi, hogy a levegő szennyező anyagai nagymértékben fel­halmozódjanak. Otthonaink az évek so­rán egyre inkább energiatakarékossá vál­tak a dupla üvegezésű ablakok, a nyílászárók és a falak szigetelése révén.

A kandallókat és kályhákat felváltotta a központi fűtés, így a kémények nagy ré­szét lebontották vagy eltömítették. Igaz, hogy ezáltal az otthonok mára melegeb­bekké váltak, de régen a nyílt tüzek friss levegőt áramoltattak át a házon fel a ké­ményekbe, így az állott benti levegő ál­landóan cserélődött.

A modern otthonokat ellepik a vegyszerekkel:

Tisztítószerek, hobby ­vagy lakásfelújítási kellékek, avagy a szőnyegekbe, ruhákba és bútorokba a gyártási eljárás során bekerült anyagok Ezeknek jó része apránként bekerül a levegőbe (kipárolog), néha hónapok vagy évek alatt, széles skáláját teremtve meg a belső légszennyező anyagoknak, melyekkel meg kell birkóznunk.

Az 1980-as években épült házakban példá­ul valószínűleg magasabb a formaldehid gáz szintje, mint a régebbi lakásokban, ahol ritkábban találkozha­tunk modern, bútorlapokból készült bú­torokkal. A belső szennye­ző anyagok másik jelentős csoportja az illékony szerves vegyületek, amelyek sok háztartási cikk és takarítószer mellékter­mékei.

Hogyan javíthatjuk a lakás levegőjének minőségét?

A szobalevegő minőségének javításához elengedhetetlen a szellőztetés. Ez meg­oldható szellőztetéssel vagy páraelszívó beszerelésével a fürdőszobába és a konyhába, avagy a légkondicionáló szűrőberendezésének kicserélése révén. Nagyobb szabású munka az egész házra vagy egy részére kiterjedő szellőzőrend­szer kiépítése. Az is befo­lyásolja a levegő minőségét, hogy ho­gyan dekoráljuk, illetve mivel takarítjuk otthonunkat.

Hogyan függ össze a szellőzés és páratartalom?

A jó szellőzés a ház áporodott, szennye­zett levegőjét kinti, kevésbé szennyezett levegővel cseréli fel. A szellőztetés egyik legfőbb célja az, hogy eltávolítsuk a feles­leges páratartalmat (a levegőben lévő vízpárát), amelyből egy átlagos család meglepően nagy mennyiséget termel. További feladatai a belső (például főzés alatt keletkezett) légszennyező anyagok eltávolítása; a belégzéssel elhasznált oxigén cseréje; valamint az általunk kilélegzett szén-dioxid eltávolítása.

A helytelen szellőzésből adódó gon­dok akkor jelentkeznek, amikor az ener­giatakarékosság jegyében olyan „helyes” lépésekre szánjuk magunkat, mint a ket­tős üvegezés, illetve a szigetelés. Ezzel le­zárjuk a levegő ki-be áramlásának meg­szokott útját, csökkentve a szellőzést. Ezzel együtt nő a levegő páratartalma és a szennyező anyagok mennyisége.

Mi a páratartalom?

A levegő mindig tartalmaz vizet a szem­nek láthatatlan apró pára formájában. A hőmérséklet emelkedésével nő a levegő páramegtartó képessége, azaz a meleg levegő több vízpárát képes megtartani, mint a hideg. Akármilyen meleg is a le­vegő hőmérséklete, van egy pont, me­lyen túl nem képes több párát felszívni, és telítődik.

Relatív páratartalom

A relatív páratartalom azt jelzi, hogy mennyire telített a levegő az adott hőmérsékleten, azaz hogy mennyi vizet képes még felvenni. A százszázalékos re­latív páratartalmú levegő teljesen telített, tehát nem képes több víz felvételére, míg az ötvenszázalékos relatív páratartal­mú levegő még kétszer annyi vizet képes felvenni a telítettség eléréséig.

Az alacsony relatív páratartalmú le­vegő száraznak tűnik, és jóval több víz­párát képes felvenni, mint a magasabb relatív páratartalmú levegő. A száraz lev­egő rosszat jelent a házi poratkának, mert nehezebb számára a levegőből megszerezni a létfenntartásához szüksé­ges nedvességet. Az atkák tehát, a penészgombákhoz hasonlóan, gyorsabban szaporodnak magasabb relatív páratar­talmú levegőn.

Magas páratartalom

Magas relatív páratarta­lomnál a nedvesség könnyebben kicsa­pódik a hideg felületeken, mint például az ablakpárkányokon, ahol megindul a penészesedés, ha nem töröljük le a vizet Az állandó magas relatív páratartalom elősegíti számos kémiai anyag felszaba­dulását is otthonunk különböző ter­mékeiből.

A magas relatív páratartalmat kelle­metlenül fülledtnek érezzük. Az ember számára a komfortzóna negyven-hetven százalék között van, a házi poratkák sza­porodási aránya viszont csökken, ha a levegő relatív páratartalma hetven száza­lék alá süllyed.

A legfontosabb lépések

Az alábbi tanácsok megfogadásával min­den, a jobb szellőzés érdekében tett erőfeszítés, hatékonyabb lesz.

A nedvesség visszaszorítása

Keressük meg és kezeljük a nedvesség forrásait. A fő okok a beázás, a felszivár­gás és a páralecsapódás. Nem mindig könnyű megtalálni az okot, néha még a szakemberek is tévedhet­nek. Kérjük ki tehát több társaság sza­kértői véleményét is!

A szigetelés javítása

Az alapvető szigetelés elvégzése ottho­nunkat melegebbé, kényelmesebbé és olcsóbbá varázsolja. A szigetelés abban is segít, hogy megszüntessük vagy lecsökkentsük a hideg helyeket, ami vi­szont a páralecsapódást és penészesedést fogja visszaszorítani.

Nyílászárók szigetelése

Szorosabban záró nyílászárókkal kényel­mesebbé tesszük otthonunkat és energi­át takarítunk meg. Jó kiindulópont a jól szigetelt nyílászáró, ám más módon is befolyásolhatjuk az otthonunkban ki-be­járó levegő mennyiségét:

• A ház szépítgetésekor tömítsük el a réseket a szegélylécek alatt, az ablak­rámák körül és az ablakpárkányok alatt!
• Ellenőrizzük, hogy nincsenek-e rések ott, ahol a különböző csövek lejön­nek a padlásról, és szigeteljük le a padláslejárót is!
• Javítsuk ki a külső fal repedéseit is szigetelőanyaggal, hogy csökkentsük a huzatot és a hőveszteséget!

Mindezek elvégzése után azonban job­ban oda kell figyelni otthonunk szel­lőztetésére, hogy megfelelő helyen és megfelelő időben, megfelelő mennyisé­gű levegő legyen.

A természetes szellőzés

Minden otthonnak van bizonyos termé­szetes szellőzése. A szél keresztülfúj az épületszerkezet résein – a falakon és az ablakréseken, az ajtók alatt stb. Ráadás­nak a meleg levegő természetes felfelé áramlása és távozása az épület tetején át, friss levegőt szippant be kívülről – ez a kéményszellőzés.

A mérsékelt éghajlati övben (enyhe, csapadékos tél, forró, száraz nyár) a ter­mészetes szellőzés gyakran elég ahhoz, hogy csökkentse a páratartalmat és a benti szennyező anyagok szintjét elvisel­hető szintre szorítsa. Helyes tehát, ha résnyire nyitott hálószobaablak mellett alszunk, vagy legalábbis reggel első dol­gunk legyen, hogy kinyissuk az ablakot! A friss, hideg levegő beáramlása csökkenti a páratartalmat, s ezzel az atkák számát is, amelyeknek magas páratartalom szük­séges a szaporodáshoz.

Asztmás tünetek

Ha azonban a hideg levegő asztmás tüneteket vált ki, ne hagyjuk nyitva az ab­lakokat éjszakára. Ebben az esetben a nap valamely más szakában szellőztessük jól ki a hálót. A pollenallergiában szenvedőknek szintén zár­va kell tartaniuk az ablakot a pollenidény alatt. Szellőztessük a szobát délután, amikor a legalacsonyabb a pollenszint!

Továbbá, fürdés után a fürdő­szobában, főzés közben pedig a konyhá­ban mindig nyissunk ablakot, hogy a pá­radús levegő eltávozhasson a lakásból! Az ajtókat viszont tartsuk ilyenkor csuk­va, hogy a többi helyiségbe ne szökhes­sen be a nedvesség!