• belsőépítészet

Belsőépítészet, tippek a kezdéshez: felmérés, padlók, falak [ÖSSZEFOGLALÓ]

Két fontos dolog van, amellyel egy régi ház belső terének tervezésénél, kialakításánál biztos sikert érhetünk el. Amit meg akarunk valósítani, annak minden részletét tisztázni kell, és végig kell gondolni. Biztosan tudni kell, hogy milyen építőanyaggal alakítsuk ki a részleteket.

Minden építkezés több-kevesebb terhet jelent, megváltozott épülettechnikai vagy épület­fizikai helyzeteket teremt, szerkezeti felépítményeket, mint pl. a tetőt a maga geren­dáival, hőszigetelésével és fóliájával, belső faburkolatával, járhatatlanná vagy legalábbis nehezen járhatóvá teszi. Már ez a felsorolás is világosan mutatja, hogy az olyan kérdésekre, mint, hogy milyen állapotban van a ház és az egyes épület­részek, már belső terének építészeti megtervezése előtt választ kell adni.

Aki itt lakik, az naponta átélheti a kitárulkozó lakás előnyeit és hátrányait

A hosszú távú hasznosíthatóság előfeltételei ugyanis csak így teremthetők meg. Az építőanyagok szak­szerű feltárása, állapotuk és károsodásaik előzetes felmérése lehetővé teszi azoknak a károsodásoknak a felderítését, amelyeknek a belsőtéri munkák utáni javítása nem, vagy csak költségesen végezhetők el. Az építkezéseken szerzett tapasztalatokból alapvetően azt az ökölszabályt lehet leszűrni: egy háznak mindenekelőtt teljesen károsodásmentesnek kell lennie, mielőtt még annak teljes vagy részleges belső kialakításához hozzáfognánk.

Külső felületek vizsgálata

Elsőként az időjárási válto­zásoknak kitett külső védő­felületeket kell megvizsgálni. A hullámos cserepek megsérülhetnek, és nedvesség hatolhat be a tetőszerkezetbe. A tető szarufái és más faszerkezetei fakárosítóktól mentesek-e? A rovarkárosítók jelenlétére a kirepülési nyílások utalnak, vagy a fa kalapáccsal történő ütögetése során hallható tompa hang. A kiszóródott faliszt is fakárosító jelenlétét bizonyítja. Ha ennek veszélye fennáll, akkor szakember bevonására is szükség van.

Ő tudja ugyanis a károsodás nagyságát és a teher­bíró képesség csökkenésének mértékét megállapítani és a szükséges teendőkhöz a megfe­lelő tanácsot megadni. Ugyanez érvényes a gombák okozta károsodások esetére is. A tetővel kapcsolatban a hőszigetelés kérdése is fontos, amennyiben a tetőteret is ki kell építeni. Ha nem, akkor a legfelső szinten hőszigetelés készítése megfontolás tárgyát képezheti. Ezt nagyon egyszerű módon el lehet készíteni.

Szigetelés nélkül nincs egészséges klímája az épületnek

A külső falaknál meg kell vizs­gálni, hogy a vakolat betölti-e még védelmi szerepét, azaz a sérült vakolaton át behatol-e a nedvesség a falszerkezetbe. A külső fal megfelelő hőszigete­lését is ellenőrizni kell. Itt nem­csak az energiatakarékosságról van szó, hanem az egész épület megfelelő hőmérsékletéről is, amelynek előfeltétele a jó hőszigetelő képesség. Épület­fizikái szempontból a külső hőszigetelés a legmegfelelőbb: hőszigetelőréteg-rendszerként vagy hőszigetelt homlokzati előfalként kialakítva.

Belső hőszigetelés is lehetsé­ges. Megtartásra érdemesnek ítélt homlokzatok vagy favázas falak esetében gyakran ez az egyetlen megoldás. Egyébként itt is szakemberrel kell meg­vizsgáltatni, hogy fennáll-e nedvesség behatolásának a veszélye. A falszerkezet nedvességtartalmára különösen oda kell figyelni.

Jelenléte különféle okokra vezethető vissza. A legfonto­sabbak: kondenzátum, azaz a helyiség levegőjéből víz le­csapódása, a helyiség sarkaiban, tömítetlen tetőlefolyók, ned­vesség felszivárgása a földből a falszerkezet földdel érintkező részén. Az esetek többségében csak szakipari cég segítsége jelenthet tartós megoldást. Minden munkálat előtt meg kell állapítani az átnedvesedés pontos okát, mert a rossz intéz­kedés csak tovább ronthatja a helyzetet.

A belsőépítészet általában építőanyagai miatt külön problémákat vet fel. Utólagos átalakításnál hibaforrásként jelentkezhetnek a régi anyagok.

A száraz falszerkezet előfeltétel

A falszerkezet állapota is döntő jelentőséggel bír, például a fal sótartalma, az építőanyag víz­felvevő képességét növeli. Óvatosan kell eljárni a még meglévő falnedvesség esetén a belső kialakítások során: vastag belső vakolat pincefalra való felvitelével a falban lévő nedvesség tovább húzódhat felfelé, és esetleg a földszintet is veszélyeztetheti.

A földből a nedvesség gyak­ran behatol a falszerkezetbe, mert a fal függőleges szigetelése vagy hiányzik, vagy sérült. Sok régi háznak még vízszintes szigetelése sincs, úgyhogy a be­hatoló nedvesség az építőanyag üregeiben a kapillaritás követ­keztében akadálytalanul tud felszívódni. Itt is általában a kár okozójának megszüntetése a feladat: utólagos vízszintes vagy függőleges szigetelés beépítése és utólag megépített dréncsöves rendszer kialakítása, amely a nedvességet még a falszerkezet elérése előtt elvezeti.

Az építés az egykori híres építész, Egon Eiermann meg­fogalmazása szerint a vízzel folytatott küzdelem. A belsőtér kialakításához előfeltétel a száraz falszerkezet.

A meglévő házak falainak és födéméinek nedvességét sokféle ok idéz­heti elő. Ezeket az okokat minden esetben meg kell szün­tetni. A háznak száraznak kell lennie, mielőtt a belsőtér kialakításhoz hozzáfognánk.

A régi faszerkezetű erkélyek borítását gondosan meg kell vizsgálni

Az ablakok esetében kérdéses, vajon a szerkezet még használ­ható-e. A falcsatlakozások és fugák kellően zárnak-e, és kielégítő-e a hőszigetelésük.

A meglévő házak belsőjének gyakorta gyenge pontja a fa-gerendás födém. Mivel a károso­dott gerendák a födém teherbíró képességét befolyásolhatják, ezek veszélyt jelentő hibák. Mindenekelőtt a gerendafejek, azaz a falazatba benyúló és ott a falra felfekvő gerendarészek korhadnak el a leggyakrabban. E korhadás oka az eresz környe­zetében többek között a sérült ereszcsatornák, eldugult lefolyó­csövek, a tető hibás fedése, vagy az alátét-szigetelő lemezek hiánya.

Nedves helyiségek alatt a fal- és padozatszerkezet hiányzó szigetelése is károsodásokat okozhat. Leginkább veszélyez­tetett az épületgépészeti beren­dezések körül a kifröccsenő víznek kitett területrész. A sze­relések ejtő- és nyomóvezetékei és a csövek hibás hőszigetelései miatt kicsapódó páracseppek egyaránt lehetnek a vizesedés okai. De a vakolatban lévő repedések, a hibásan kialakított hőszigetelés, a hiányzó párazárók ugyancsak okokként szerepelhetnek.

A függőleges vízszigetelés és működőképes dréncsövezés megvédi a házat a talajnedvesség­től. 1 szegélykő, 2, legalább 30 cm, 3 folyami kavics, 4 tömörített agyag, 5 kavicsfeltöltés, 6 levá­lasztó fátyol, 7 porózus fal, pl. drénlapokból, 8 záróvakolat, 9 dréncső-kavics szűrőrétegbe ágyazva, 10 aljzatbeton.

A régi házaknak gyakran saját­ságos karak­terük van. Erre figyelemmel kell lennie egy modern kialakítású belsőtérnek is.

A fafödémek hibáinak külső jelei: az erőteljes behajlás, vakolati repedések a födémen és nedves, illetve roncsolódott szegélylécek. A tetőfödémeken ezen kívül még besüllyedt tető­részek is lehetnek. Csapóesőnek kitett gerendafejeket általában korhadás veszélyesnek minő­sítenek. Az előreugró falszerke­zeteket, ablakkönyöklőket, párkányzatot stb. is meg kell vizsgálni a víz behatolása miatt.

Ha fennáll a fagerenda károsodásának gyanúja, akkor először szerkezeti roncsolás-mentes vizsgálatot ajánlatos végezni épülettechnikai endosz­kóppal. Ehhez csak mintegy 5 Ft-os nagyságú lyukat kell a padlóba fúrni. Ez azzal a hátránnyal jár, hogy a többé-kevésbé véletlen­szerűen vett vizsgálati anyag nem tükrözi az egész gerenda­mező jellemző képét. Ehhez a teljes szerkezet feltárását el kell végezni. Az eljárásra akkor is szükség van, ha az endoszkóp súlyos károsodásokat tár fel. Enyhébb károsodások esetén többnyire elegendő a kárzóna körüli 1,5 méteres körzet feltárása.

E munkálatok során azonban ügyelni kell arra, hogy a geren­dák közötti anyagok érintetle­nek maradjanak. Rálépni sem szabad, mert például a rovar­fertőzésekből származó falisztet így biztosabban lehet meghatá­rozni.

Meglévő részletek: a tervezésbe bevonva meg kell tartani.

Ha a gerendafej elkorhadt: pl. épít­sünk be acélpapucsokat. Szükséges az acélpapucs és falazat között egy zárófólia alkalmazása, és az üreg ásványi-szálas kitöltése a károsodá­sok elkerülésére.

A takarítás után a gerendákat kemény gyökérkefével lekefél­jük a korhadt és gombáktól fertőzött helyek, valamint a rágáslyukak ezután jobban szemügyre vehetők. De még egy lépéssel előbbre kell menni: a gerendamagasság közepén több helyen vett magmintával ki kell deríteni, hogy a gerendamag korhadásának veszélye nem áll-e fenn. A sérült rétegek szétfeszítése a rovarok rágásképét láthatóbbá teszi. Látható­vá válik, hogy a károk milyen mértékben hatalmasodtak el. A károsítók lehetnek növényi eredetűek vagy állati kártevők.

A károsítok elleni védekezést tapasztalt szakipari cégre kell bízni. Ha a gerendák kereszt­metszete még megfelelő, akkor javítsuk ki a gerendákat például kísérőgerendás hevederezéssel, acélpapucsok beépítésével, és műgyantaprotézis alkalmazásá­val. Szükségessé válhat a gerendák vagy a teljes gerendamező cseréje is.

Fontos gondoskodni az ismé­telt meghibásodást kizáró hatásos védekezési módról: építészeti faanyagvédelemmel, a nedvesség behatolásának szerkezeti meg­oldással történő megakadályozá­sával és a tartószerkezeti részek károsodását megelőző kémiai faanyagvédelmi munkálatokkal. Félmegoldásokra semmiképpen sem szabad hagyatkozni, mert az utólagos javítások nagyon sokba kerülhetnek.

A fafödém-károsodások megállapí­tására nyújt egy lehetőséget az endoszkópos eljárás. Egy kis fúrt lyukon keresztül egy teleszkóp­szerű megoldás teszi ezt lehetővé, kis zseblámpafénnyel megvilágítva.

A belsőterek átalakítása

Elsősorban a fafödémek eseté­ben, még ha nem is károsodott, felvetődik a nagy kérdés a belső átalakítása során: vajon elég-e a födémgerendák vastagsága és száma ahhoz, hogy azt a többletterhet viselni tudja, ami a beépítéssel rá hárul. Mindenekelőtt azokat a padlás fagerendás födémeket kell teljesen megerősíteni, amelyek eredetileg nem a tetőszint beépítésre voltak tervezve. De az emeletek fafödém geren­dái sem mindig elegek ahhoz, hogy modern beépített eleme­ket elbírjanak: pl. a fürdőszobai területeken vagy egy nyitott kandalló alatt elkerülhetetlen a födém-megerősítés. Ez a megerősítés gerendák vagy acéltartók esetleg egy betonfö­dém szakasz részbeni behúzása révén valósítható meg. Gyakran betonfödémet húznak be a vizeshelyiségek alá, hogy a fagerendás födémeket megvédjék a nedvességtől.

Stabil födém és biztonság

Természetes, hogy egy fö­dém teherhordó képességének tervezését megbízhatóan csak szakember végezheti el: statikus, építész, esetleg ács. Azonban körültekintően kell eljárni: az építész és szakiparos sajnos néha csak hiányos statikai ismerettel rendelkezik. Ezzel magyarázható, hogy kandallót normál fafödémre falazva is találunk. A statikus olyan követelményeket támaszt, amelyet gyakran elhanyagolnak: stabilitás és biztonság. Egyszerűen megfogalmazva: a stabil födém egy le nem szakadó födém. Csak akkor lesz biztonságos, ha a nem mindennapos, de a tapasztalat szerint teljesen ki nem zárható terheléseket is elbírja. Érdemes erre a különbségre odafigyelni.

A megfelelő biztonsághoz – amit az építési előírások mindig is kiemelten szabályoz­tak -, az építkezést engedélyező hatóság különös szigorral ragaszkodik kiváltképp, ha egy ház átépítéséről vagy egyéb célú hasznosításáról van szó. Ugyanis a belsőtér átalakításával megváltoznak a terhek és épületen belül a geometriák. Ezért megengedhetetlen, hogy a funkcióváltást az épület szerkezeti változtatása nélkül tegyük meg. Az az érv, miszerint a régi házak esetében minden könnyedén megvalósít­ható, mert hiszen az építmény biztonságosságát az évek és évtizedek szemmel látható módon bizonyították, nem győzi meg az építési felügye­letet.

Ezért az a legjobb, ha átépítéseknél idejekorán meg­kérdezzük az engedélyező hatóságot, hogy az adott eset­ben mi a teendő. Ha műemlék­védelem alatt álló házról van szó, az Országos Műemlék­védelmi Hivatal jóváhagyását vagy állásfoglalását is be kell szerezni. Bár lehet, hogy az adott esetben ezek a szabályok feleslegesnek tűnnek az építtető számára, de ezek az intézkedé­sek kivétel nélkül az építtető érdekeit és jogi védettségét szolgálják.

A gombák, ilyen például az étkezési házigomba is, tönkreteszik a fát, mégpedig úgy, hogy a cellulózt (barnakorhadás), vagy a lignint (fehérkorhadás) leépítik a fában. A gombák a falazatot is tönkretehetik.

Komoly károkat okozhatnak az épület faszerkezetében a különböző állati kártevők is, ha a megfelelő favédelmi eljárásokat nem végezzük el.

Ne riadjon vissza a kompromisszumoktól

A saját tapasztalatból leszűrt szabály így hangzik: egy régi házból sosem szabad új épületet csinálni, mert az általában sokba kerül. Ha az épület belső átala­kítása során minél több anyagát, sajátosságát tartjuk meg a régi háznak, az annál inkább a ház előnyére válik, s annál kevésbé terheli meg pénztárcánkat. Bizonyos, hogy a kompromisszum mértékét mindenkinek magának kell meghatároznia, de minden kompromisszum a takarékosságot hivatott elősegíteni. Az értelmes kompromisszumok például a térfelosztásban vagy a helyisé­gek speciális hasznosításában lehetnek segítségünkre, mert a szerelések, lépcsőfeljáratok, kémények stb. adottságként léteznek.

Az építtető a ház anyagát ismeri, a felismert hiányosságo­kat kijavította, tehát az átépítés tervének végrehajtását elkezd­heti. Mielőtt azonban ehhez hozzáfogna, érdemes még egyszer kívánságait összegezve világos képet nyerni azokról. Ehhez akar hozzásegíteni az ellenőrző kérdések felsorolásával a melléklet.Minden helyiségre, amelyet ki akar építeni, töltsön ki egy külön lapot, és azon az alábbi sorrendben jegyezze fel azo­kat a teendőket, amelyeket az adott helyiségben előnyben részesít, el akar végezni, és amelyhez esetleg felszerelé­sek szükségesek: kívánt nagyság, padlóburkolat, falburko­lat, részletes felszerelések, pl. fürdőkád, tusolótálca tuselválasztóval stb.

Ha azt a kis szórakoztató-munkát veszi magának, hogy ezeket a lapokat többször átlapozza, és a tervezésre időt szakít, akkor elérkezik egy olyan ponthoz, amikor minden világossá válik, és minden döntés kész lesz. Vegye észre, itt nem arról van szó, hogy minden olyan kívánságának le­hetőleg kifogástalanul eleget tegyen, amely teljesítéséről eddig le kellett mondania. A lehetséges eldöntése, a prio­ritások megállapításáról van szó.

Minden igényt kielégítő padlóburkoló anyagok (műkő, fa, linóleum, PVC, laminált lap)

A padlóburkolatok terén ijesztően nagy az ajánlat. Sajnos itt is gyakran különösen sokba kerül a rossz vásár. Az anyagválaszték nagy befolyással van a helyiség, a lakás jellegére, stílusára. De a később szükséges kezelési költségek mellett tekintettel kell lenni a burkolattal szemben támasztott használati igényekre is.

Leggyakrabban szőnyeg­padlót fektetnek. Ez esetben az igénybe­vétel módja határozza meg a szőnyegpadló választékát. Bár a jelenlegi divat a ter­mészetes anyagok mellett száll síkra, a szintetikus műszálak gyakran olyan keresett tulaj­donságokkal bírnak, amelyek­kel a természetes anyagok kiegészítő kezelés nélkül nem rendelkezhetnének.

Így ezek molyállók, fény­tartók, gyakran nedvességre nem érzékenyek és könnyen kezelhetők.

A szál fajtája szerint külön­böző kritériumok kerülnek előtérbe:

• Nylon: jó rugalmasság, viszonylagos kopásállóság;
• Perion: jó rugalmasság, viszonylagos kopásállóság;
• Akrilszálak (gyapjúhoz hasonló): különösen rugalmas;
• Polipropilén szálak (vastag, könnyű szőnyeg): nem piszkolódó és alig töltődik fel elektrosztatikusán.

A vásárlásban segédkezet nyújt a gyártó adata az úgy­nevezett kopási osztályokról. Ebben az A osztály csak a könnyű kopási igénybevételnek kitett helyiségekre, tehát például a hálószobákhoz alkalmas. Ezzel szemben az S osztály a mérsékelten erős kopási igénybevételű helyiségekhez, a lakóterületekre alkalmas. Gyors információt kaphat a vevő a megadott szimbólumokból, ezek a mindenkori áruk különféle tulajdonságait adják meg.

Egy textil padlóburkolat esztétikai értéke annak meg­formálásától és felépítésétől függ. A gyártási mód a minőséget és az árat illetően döntő. A szőnyegpadlók 20 évig kitartanak és 2500.- Ft alatt van az áruk négyzetméte­renként.

Padlók természetes kőből és műkőből

A természetes kőlapok, mint amilyen a márvány, a solnhofeni lap, a palakő és kvarcit, élénk felületi struktúrájuk miatt nagyon sok lakótérben, de még a folyosókon, lépcsőházakban és fürdőszobákban is alkalmazásra találtak.

Más természetes köveket, mint amilyen például a homokkő, ezzel szemben csak a ház bejárati térségeiben találjuk, mert ezek az előbb említett anyagok izgalmas struktúrájával nem rendelkez­nek, és nem lehet őket, szerkezetük miatt úgy megmunkálni, hogy minden higiénikus igénynek megfeleljenek.

A solnhofeni lapokat és a márványt a lerakás után felpolírozzák, majd egy védőbevonatot tesznek rá. Ez növeli a felület tartósságát. De védőbevonat nélkül is hosszú ideig megtartják ezek a burkolatok fényüket. A betonkőből vagy terazzóból készült műkő padlóburkolat éppen olyan hosszú élettartamú, mint a természetes kő, de nem olyan reprezentatív megjele­nésű, mint például a márvány. Ezért kedvező áron lehet azt beszerezni.

A kerámia padlóburkola­tokat, amelyeket annak előtte csak konyhák és fürdőszobák padlóburkolataként használták, ma már régen nem csak e területekre korlátozva alkalmaz­zák. Ez főleg azért van, mert a Földközi-tenger országaiból piacainkra egyre többféle és tulajdonságú kerámiaburkolat kerül. Azért, hogy az ilyen bur­kolatot ne erezzünk hidegnek, a felmenő hideget hőszigetelő réteggel kell leszigetelni. A nagy hővezető képesség előnye a padlófűtésnél jelent­kezik, ahol a leadott hőmennyiséget szinte veszteség nélkül közvetíti a légtérbe. Az élet­tartama átlagosan 30 év.

Szőnyegpadló maradék gyapjúból színben is jól illeszkedik ehhez a modern kialakítású lakáshoz.

Solnhofeni természetes, megmunkálatlan felületű kő, pályaudvarok burkolataként alkalmazzák.

Műanyagpadló, többrétegű felépítéssel, nagyon jól illik az erősen igénybevett bejárati területhez. Csak a leg­felső, az ún. használati felület van polivinil-kloridból (PVC).

Falusi padló 6 m hosszig létezik.

A laminát-padló tartóanyaga: forgácslap vagy farostlap. Legfelső réteg cellulózfilm, alatta dekor. Pergő

Fa: padló és parketta

A fából készült padlóburkolatok hazai és külföldi fafajtából készült széles palettája létezik, amelyek egymástól leginkább felületi keménységükben, színükben és rajzolatukban különböztethetők meg. Minden fafajta kezeletlenül többé-kevésbé nedvességgel szemben érzékeny, a száraz fa nedvszívó képességének köszönhetően a folyadékot képes magába szívni, így jól lehet impregnálni és védőalapozással ellátni.

A tűlevelű fákat, mint a lucfenyő és az erdei fenyő inkább padlók aljzataként rakják. A lerakott padló fest­hető, lakkozható, pácolható, csiszolható és védő réteggel is ellátható.

A keményebb fákat, mint amilyen a bükk, tölgy, kőris vagy platán, inkább a parketta­burkolatok között találjuk meg. A legtöbb parkettafajta ma olyan furnérlapokból áll, amelyeknél csak a felső réteg van nemes fából. Alatta többrétegűén zárt, enyvezett tűlevelű fa, vagy forgácslap található. Ajánlatos a parketta felületét a lerakás után egybecsiszolni és védőréteggel ellátni. Ezáltal a felület stabilabbá válik és nedvességgel, elpiszkolódással szemben kevéssé érzékeny.

Az erdei fenyőből, vörös­fenyőből, bükkből és tölgyből készült fakockákból áll, éles sarkúra vágva, és úgy lerakva, hogy a felületet a bütü (az az oldal, amelyen az erezet keresztbe fut) képezi. Ezt a különösen robosztus padlóburkolati kialakítást eddig főleg az iparban vagy iskolák­ban alkalmazták. Manapság már a családi házak télikertjeiben vagy rusztikus kialakítású házak lakótereiben is láthatunk falapokat. Mint azt a régi padlók példái bizonyítják, ilyen padlóburkolatok 100 éven túli élettartamot is kibírnak. A jó minőségű lapok ára általában 2500 Ft körül van.

Padlóburkolatok parafából

A parafa levegővel töltött sejtjei nagyon kényelmes járást, a láb­nak meleget és lépéshanggátlást tesznek lehetővé. Ezenkívül a más padlóburkolatok esetében tartós nyomot hagyó helyek a parafa-padlókon normál esetben egy idő után eltűnnek. Parafa-padlóburkolatok sokféle felületi kialakítással léteznek. Az egyes lapokat színezik vagy natúr színben hagyják, és viasszal vagy más védőréteg­gel kezelve kerülnek forgalom­ba.

A viasszal kezelt parafa­parkettát a mindenkori elhasználódásnak megfelelően évente körülbelül kétszer-háromszor tiszta méhviasszal utánkezelik, a védőbevonattal ellátott parafa-padlónál nincs szükség további kezelésre. A nem felületkezelt parafa-­padlóburkolatok 25 év élet­tartamúak, anyagköltségük 800 és 2000 Ft közötti négyzetméterenként.

Gumi és linóleum

Ami a gumi, linóleum vagy impregnált lemez (mint amilyen például a stragula) burkolatokat illeti, a fontos kérdésekben azonosak: vízállók, felületük nem koszfogó és csak rendkívül sima, egyenetlenség­től mentes aljzatra helyezhetők, mert az egyenetlenségeket egyébként az anyagon keresztül észlelni lehetne. A gumi, parafa és linóleum padlóburkolat csak minimális hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik. Ezért olyan helyiségekben, ahol a padló hideg, hőszigetelő alátétet (filclemez) kell elhelyezni.

Ezen anyagok kopásállósága viszonylag jó, csak az impregnált lemezek és némely linóleumfajta lakkozott felületei hagynak kívánnivalót maguk után, hosszabb használati idő elteltével. Mindezen padló­burkolatokat lemezáruként szállítják, a műgyanta és gumi padlóburkolatokat lapokként is. Többnyire teljes felülettel ragasztják őket (fontos: a ragasztó fajtáit anyagtulajdon­ságok szerint különítik el!), de ragasztó nélkül is rakhatók. A minimális eltarthatósági idő 30 év körül van.

A kopásálló felületű padlóburkolatnak fa-, vagy parafafurnér felülete van természetes színben, vagy divatos színekben kaphatók.

Linóleum, formában és színben ügyesen kivitelezett.

Reliefpadlók PVC-ből

A reliefpadlók három vagy négy rétegből állnak: egy üvegfátyol-réteg, afölött PVC-hab többé-kevésbé domborított struktúrával, amelyre a mintát felviszik, az egészet pedig PVC-réteggel borítják. Ez a felső PVC-réteg a tulajdonképpeni használati felület. Védi a mintát és a habot. Ha a réteg nagyon vékony és rugalmas lenne, akkor az üvegfátyol-réteget még egyszer PVC-habbal borítják.

A reliefpadlókat a szakzsargon Cushioned Vinylek-nek nevezi; a Cushion szó – magyarul: párna – a réteg tipikusságára, a rugalmas pár­názottságra utal. Ügyeljen az alábbiakra: A jó piaci termékek esetében megadják a padló­burkolat igénybevehetőségi fokozatát vagy alkalmazhatósági területét. A PVC használati rétegének nem szabad túl vékonynak lennie. A 0,15 mm-nél kisebb rétegvastagság esetén óvatosan kell eljárni a lerakáskor. A PVC-reliefpadlók kedveltek, mert (általában) kellemesen lágyak és rugal­masak, melegek, továbbá mert végtelen sok mintázatban léteznek, és mert viszonylag megfelelő árfekvésűek és könnyen lerakhatok.

A lerakás során azonban a gyártó utasításaira az alkalmas ragasztóanyagot illetően, ügyelni kell, mert az a PVC-burkolatokban lévő lágyítót, amely a burkolatot hajlít­hatóvá teszi, megtámadja, amely ezáltal az oldódik vagy elszíneződik. A PVC-reliefburkolatok vízzel, minden háztartásban szokásos savakkal és kémiai anyagokkal, zsírral, alkohollal és hasonló termékekkel szemben nem érzékenyek. A burkolatok nehezen éghetők (fontos a konyhában).

A cigaretta parazsa egyébként a burkolaton fekete foltot hagy. Ezen burkolatok nagy előnye: 40 éves korig kitartó élettartam és alig 3-500 Ft a négyzet­méter-ár. Nemrég egy gyártó klórmentes padlóburkolatot ajánlott, amelynek adatai az eddigi PVC-padlóburkola­toktól minőségileg semmiben sem maradnak le. Sőt: a poliolefineken alapuló „szabad” padlóburkolat az összehason­lítható termékekkel szemben 30%-kal könnyebb súlyú, azaz könnyebben szállítható és könnyebben is lerakható.

A padlóbur­kolat, amely füstszínű tölgy­parkettából készült, színé­ben csodálatos kontrasztot képez a fallal és a födémmel. A falak és erkély színe egyszerű, festett fehér kivitelű, így könnyen változtatható.

Új: Laminátlap

A hagyományos padlóburkola­tok egyik alternatívája lett az úgynevezett laminátpadló. Tulajdonképpen ez egy faszerkezetű lap, minden elkép­zelhető optikai dekorációval. Különösen gyakran imitálnak fafelületeket. Nem alkalmas az anyag fürdőszobák, mosó­konyhák vagy szaunák padoza­tához. A kis anyagvastagság miatt a termék különösen régi építmények felújításához alkalmas.

Lerakás: úsztatóttan, csupán a hornyot és csapot enyvezik meg. A tartóssággal kapcsolatban nem sok mond­ható, mivel Németországban csak a 90-es évek eleje óta létezik ez a padlóburkolat.

(Az árak természetesen idővel változhatnak!)

Rövid áttekintés: Fal- és födém­burkolatok

• Struktúra-vakolatok: Különböző szemcsenagyság lehetséges. Ami annyit jelent, hogy a fal nagyobb szemcsével rusztikus hatású, finomabb szemcsékkel visszafogottabb. Egy ilyen megoldás hosszú ideig tartó biztonságot jelent. Felújításához elég néha-néha egy-egy átfestés.
• Mázolás-lakkozás: Az egyszerű falfestés már kiment a divatból. Ettől függetlenül ez a legolcsóbb és legkevésbé komplikált eszköz a falak széppé tételére. Különösen jó hatású a rusztikus berendezésekkel, parasztbúto­rokkal rendelkező vagy hideg padlóburkolatokkal lerakott helyiségekben. Ha egy más színt szeretnénk a helyiségben, akkor a festéssel viszonylag gyorsan érhető el változás. Ehhez a lakkozás elegáns változat. Felhordás simán vagy spatulyázva.
• Egyéb rétegfelhordások: Folyékony rauhfaser olcsó, könnyen felhordható, átfedi a kisebb fal- és födémegyenetlenségeket, nem szükséges utólagos festés és hatásában az egyszerű festés és a finomstruktúrás vakolat között helyezkedik el. A folyékony rétegfedések színes papír-, vagy textilrész­letekkel, valamint csillám hozzákeverésével, hengerrel felhordva, bájos hatásokat eredményez. A felhordási vastagságnak megfelelően emelt szintű hang-, ill. hőszigetelés adódik.
• Kifeszítések: Egzotikus látványt nyújt a falon a farudas szövet. Természetes színnel meleg, kényelmes atmoszférát teremthetünk. A fugákat lakkozott falécekkel takarjuk el. Aki üy módon felerősíthető anyag egy kis Távol-Keletet idéző hangulatot áraszt.
• A vászonszövet minden falfelülethez jól illeszkedik. A falra-feszítéshez a vásznat sokféle színben és 265 cm szélességben szállítják. A feszí­tést keresztirányban is el lehet végezni, úgy, hogy függőleges varráshelyek alig lesznek rajta. Fedősodrattal a varráshelyeket kasírozni is lehet.
• Filckifeszítéses falak különös melegséget, nyugalmas hátteret biztosítanak a beren­dezések számára. Körülbelül 50-féle univer­zális színben léteznek. Otthoni barkácsolók számára érdekesség: speciális lécekkel a filcet viszonylag egyszerű módon lehet, akár barkácsolva is a falra felrakni.
• Egy parafalap-borítás nemcsak szép, hanem hasznos is: hanggátlóként működik, hideg- és meleg ellen egyaránt véd, nyomásálló és még mosható is. A 30*30 cm nagyságú lapokat (amelyek különböző színben és faerezet­ben léteznek) a falra ragasztva helyezik el. Olcsóbb, de sokkal vékonyabb is a parafatapéta.

A fa-építőanyag – belül mindenütt felhasználható (falon, padlón, födémen)

A fa nemcsak egy ősidők óta ismert építőanyag, hanem a modern idők környezetvédelmi kihívásainak is eleget tesz: egy állandóan után termelődő nyersanyag, természetes állapotában biológiailag lebomló és energiai szempontból olcsón építőanyaggá munkálható. A fa a belsőépítészet hatásos alakító és egyúttal problémamegoldó eleme. A belsőépítészet milyen céljait érhetjük el, milyen hatásokat válthatunk ki a fával, és milyen épülettechnikai vagy épület­fizikai problémákat oldhatunk meg vele?

Fal- és födémburkolatként vagy padlóburkolatként felhasználva a fának a helyiség hatását tekintve meghatározó szerepe van. A fafajta, szín­es kialakítási módja szerint az ezzel megformált tér kényelmes hatású lehet, döntően rusztikus vagy elegáns megjelenésű. A le-, ill. felrakás módja, a profilfák futásiránya a falon és födémen vagy padozaton képes a térfelosztás megváltoztatására vagy jobbá tételére. Itt a színbeli tagozottság is jól alkalmazható megformáló elemként.

A fal- és födémburkolatok a fal egyenetlenségeit, pontatlan­ságait ki tudják egyenlíteni, mögötte pedig elvezethetők a víz-, csatorna- és villany­vezetékek. Hangszigetelést növelő és a hőszigetelést szolgáló szerepük is van. A fadobogók a helyiségeket tagolják, tereket választanak el, mint például az étkező­ vagy munkaterületeket. A fa ezenkívül az ablakok és lépcsők térformáló anyaga.

Fa a tetőterkbe

A fa építőanyagként kedvelt helye a tetőterek kiépítése lett. Még a nedves helyiségekben, tehát fürdők­ben és konyhákban is bevált, ha helyesen építjük be.

Fa a falon és födémen

Burkolatként profilfákat vagy panelokat alkalmaznak. A különbség: a profilfákat vagy profilléceket különböző fafajták tömör fáiból állítják elő, különböző kivitelben. A panelokat ezzel szemben rétegelt lemezből, forgácslapból vagy farostlemezből készítik, nagy értékű furnérozással. Felületük készre kezelt, amíg a profilfákat kezeletlenül vagy színtelen, illetve színes kezelés­sel szállítják le. Kiegészítőként sima élű deszkákat ajánlanak, vagy három oldalt gyalult, fűrészelt, vagy kétoldalt szélezett kivitelben. Profilfákat, ugyanúgy mint a paneleket, függőlegesen, vízszintesen, átlósan vagy váltakozó irányú mintával és színnel rakják.

A helyiségmagasságot, széles­séget és mélységet ezáltal befolyásolja, a helyiségrészeket a lefutás iránya hangsúlyozza, íves falak vagy más kerek formák burkolására léteznek különböző kivitelű keskeny lécek, amelyeket függőlegesen vagy vízszintesen rögzítenek. Léteznek keretként előre elkészített elemek is a behelye­zendő betétekkel, és emeletmagasságú elemek is, éppúgy, mint kazettalap-felületek a táblásításhoz. Azért, hogy a burkolóelemeket biztosan és síkban a falhoz lehessen rögzíteni, először egy alsó szerkezetet kell lécekből a falhoz csavarozni vagy szegezni. Nagyon alkalmasak ehhez a lucfenyőből vagy erdei fenyőből készített gyalult lécek.

Sarok függőlegesen rögzített profilfák esetén. Lent: így lehet kialakítani a csatlakozásokat vízszintes futás esetén.

Hátsó szerkezetek

A fal egyenetlenségeit a lécek mögé helyezett tartóváz szerkezettel lehet kiegyenlíteni. Ezzel a hátsó szerkezettel például előugrások és vezeté­kek könnyen áthidalhatók. A hátsó szerkezet lécei a vízszintesen elhelyezett profilfák esetén függőlegesen, a függőlegesen elhelyezettek esetén vízszintesen futnak. A rögzítéshez szokásos módon tiplik szolgálnak, amelynek több fajtája létezik a faltól és a szerkezettől függően, a beállítható dübelekig, amely utóbbiakkal a fal- és födémburkolatokat 30 mm mozgási tartománnyal lehet síkban szabályozni.

Az összes vizes helyiségbe, mint például a fürdőbe kerülő faburkolatot a burkolat mögött ki kell szellőztetni. Ennek előfeltétele, hogy a levegő akadálytalanul áramolhasson felfelé a burkolat mögött. Ehhez a hátsó szerkezet kereszt­ben futó lécein levegőztető hézagokat kell kivágni vagy ezeket a léceket megszakítva és egymástól elhúzva kell elhelyezni, vagy ezen hátsó váz keresztben futó tartóléceit függőlegesen futó lécekre (ún. ellenlécekre) kell rögzíteni.

Azután a padló és födém közelében levegőztető lyukakat kell betervezni, a levegő be­kent) és elvezetéséhez (fent). Hátsó szellőztetés készítésére akkor is szükség van, ha a faburkolat hőszigetelési célokat szolgál, azaz, ha a fal és fa közé hőszigetelő anyagot helyezünk. Gyakran ekkor is a hátsó szerkezethez látható és láthatatlan módon lehet rögzíteni. Láthatatlanul speciális kapcsokkal, de körmökkel is lehet, ezzel szemben láthatóan lencsefejű csavarokkal.

Különös gondosságot igényelnek a födémburkolati felfüggesztések. A burkolatot vagy közvetlenül egy hátsó szerkezetre rögzítik, amelyet a födémhez dübelekkel rögzítenek, vagy pedig felfüggesztik, például a helyiség belmagasságának csökkentésére.

Semmi más nem emeli olyan jelentősen a lakás értékét, mint egy faburkolat. A szerelést és – hőszigetelést könnyen el lehet mögötte helyezni.

Profilfák esetén meg kell különböz­tetni a burkolatméretet a profil­mérettől. Gyalult padlók, lásd alsó részletet, 70 mm vastagságig lehet­ségesek.

Függőlegesen elhelyezett profilfák esetén az alsó szerkezet vízszin­tesen fut. A hátsó kiszellőztetés kivágott hézagokkal megoldott.

A profilfákat és paneleket egy sarokszerkezetre helyezik. Itt: egy egyszerű kiviteli példa látható vízszintes burkolat esetén.

A burkolat hátsó kiszellőztetését meg lehet oldani ún. ellenlécezéssel.

Födémre felfüggesztés

Minden esetben ügyelni kell arra, hogy a lehorgonyzási elemek (tiplik, dübelek) teherviselését ne lépjük túl. A felfüggesztéshez többnyire állítható (menetes) függesztőket alkalmazunk. A fémfelfüggesztők gyártója általában az eljárás módjáról írásos utasítást ad.

Még valamire ügyeljünk: A panelekkel szemben – amelyeket beépítéskész száraz állapotban szállítanak – a tömör profilfákat általában csak gyaluszárazon.

Ezért ajánlatos az ilyen profilléceket a felrakás előtt néhány napig a tervezett helyiségben szobahőmérsék­leten tárolni, lehetőleg levegő­sen, tehát léceket helyezve közéjük. Így a fa nedvesség­tartalma a kiegyenlítődés révén a helyiség nedvességtartalmához igazodik. Ha a profilfát felületkezelés nélkül szállítják le, akkor a szerelés előtt a kívánt mázolást el kell végezni. Egyébként: kémiai faanyagvédelemre a lakóterek­ben nincs szükség. Még egy dologra ügyeljünk, csak száraz falakat és födémeket lehet fával burkolni. Ha a falszerkezet nedves, akkor annak okát először meg kell szüntetni és a falat ki kell szárítani.

A fa kellemes és meleg hatású. Ezért szeretne sok építtető faburkolatot a fürdőben is. Ez csak akkor valósítható meg, ha a nedvesség általi nagyfokú terhelést konstruktív módon megelőz­zük. Mit jelent ez? Először is, olyan fafajtákat kell választa­nunk, amelyek különösen alkalmasak a nedves helyiségekben való felhasználásra. Ilyen a lucfenyő, vörösfenyő, erdei fenyő, mahagóni, Western Red Ceder (nyugati vörös­cédrus), és a tölgy. Gondoskod­ni kell arról, hogy a burkolat mögül a nedvességet kiszellőz­tessük. A fa dolgozik, dagad és zsugorodik, a nedvességtől és a környezeti hőmérséklettől függően.

Ezen méretválto­zásokat meg kell engedni, azaz, olyan részekre van szükség, amelyen belül a fa ki tud terjedni és össze is tud húzódni anélkül, hogy feszültségek keletkeznének benne. Ez érvényes természe­tesen a hornyos és csapos lécekre is, például, ha azokat a fröccsenő vízhatásnak kitett területeken alkalmazzák. Arról is gondoskodni kell, hogy a víz biztosan és gyorsan lefolyjon (például függőleges lécezéssel), ne torlódjon fel és gyorsan lecsepegjen a csepeg­te tő-széleken.

Minden fröccsenő víz hatásának kitett belső falbur­kolat legalább 10 cm-rel legyen a padlóburkolat fölött. A fürdőkád fölött sok szakem­ber még nagyobb távolságot, egy-két csempenagyságnyira ajánlja a faburkolat végét elhelyezni. Mindenekelőtt azért, mert a szappanlúg agresszív és csúnya nyomokat hagy maga után. A fát fröccsenő víz hatásának kitett területeken viasszal vagy lazúrral kell lekezelni. Egyéb­ként a recsegő és nyikorgó hangokat teljesen soha nem lehet elkerülni.

A faburkolatot a fürdőben úgy kell kialakítani, hogy a vízcsep­pek gyorsan lefolyjanak, mielőtt még a fába behatol­hatnának és károkat okoznának.

A padló-, fal-, és födémcsatlakozásokat úgy kell kialakítani, hogy elegendő be- és elvezető-nyílása legyen.

A kapcsolók és dugaljak területén ajánlatos két pótlécet a falhoz csavarozni.

Különböző profilok nagy értékű fafajtákból. Balra lent: Színes modulok és lizénák a lakás­hoz az ötleteket kreatívan meg­valósíthatóvá teszik. Alul: Tömör és furnérozott padlószegély-lécek.

A fa mint padlóburkolat

A fa padlóburkolat elsősorban olyan tulajdonsággal bír, amely a kényelmet szolgálja: kimondottan melegpadló. Padlóburkolathoz a fát három kialakításban ajánlják: kész parkettaként, gyalult padlóként és falusi padlóként. A kész parkettát padlószerű vagy táblaszerű kivitelben szállítják. Többnyire három rétegű felépítésűek és hornyolt — csapos kapcsolattal állíthatók össze. A faltávolság körben kb. 1 cm, hogy a fának a munkáját lehetővé tegye. Ezt azután a szélléc takarja. A felület, amely például tölgy, bükk, nyír, kőris, juhar vagy éger, készre kezelt, igénybevételre alkalmas és könnyen kezelhető. Alapként minden száraz padló alkalmas, még a meglévő szőnyegborítással is.

Gyalult padló az alábbi fafajiakban létezik: luc/jegenye-fenyő, erdei fenyő, vörösfenyő és duglaszfenyő, valamint tölgy, kőris és juhar. Ezek gyalultak, hornyoltcsapos kapcsolattal és többnyire felületkezelt kivitelben. A gyalult padlókat 96 és 196 mm szélességben, 19,5 és 35,5 mm vastagságban és 1,5 métertől 5,40 méter hosszig forgalmazzák.

Falusi padlókat a kész parkettához hasonlóan többrétegű lezárással készítik és felületi védőréteggel ellátva, kb. 14 mm és 22 mm vastagságokban forgalmazzák. A nagyobb vastagságúakat önhordóan a párnafára lehet helyezni. Ehhez nem szükséges úsztatott esztrich, felépítése kielégítően lépéshang- és hőszigetelő.

A gyalult padlókra ugyanaz vonatkozik, mint a profilfáknál említettekre: a tervezett helyi­ségben szobahőmérsékleten két-három napig levegősen tároljuk, hogy a kiegyenlítő nedvességet elérjük. Különben a soha el nem kerülhető szárazfugák túl szélesek lennének. A kész parkettát és falusi padlót beépítés­-szárazon szállítják.

A profilfák vagy panelek a teret optikailag meg tudják változtatni: 1 A nézési irányra merőlegesen futó födémpanelek megrövidítik a teret; 2 Bizonyos helyiségrészeket kihangsúlyoz; 3 A vízszintesen elhelyezett profilfák a helyiséget szélesebb hatásúnak mutatják, de alacsonyabbnak is; 4 Függőlegesen szerelt fák a helyiséget magasabb­nak, de keskenyebbnek mutatják; 5 Ferdén futó profilfák a helyiség sarkát kihangsúlyozhatják.

Amit tudni kell: Profilfákat, panelokat és más faüzemi termékeket a fakereskedőknél, faipari centrumokban, fűrészüze­mekben, de tüzépeken építő- és barkácsüzletekben is lehet kapni. Egy pontos anyaglista összeál­lítására szükség van a fe­lesleges vágások elkerülé­se végett. Tanácsos minden deszkát megvizsgálni, hogy nincs-e elcsavarod­va. Az éleknek egyenesen kell futniuk.

A második vizsgálat a keskeny desz­kaoldalra irányuljon. A kis repedések problémát okozhatnak, ha a fa szárad és azok egyre nagyobbakká válnak. Harmadszor pe­dig az erezést kell megfi­gyelni. Ha az évgyűrűk ki­futnak a deszkából, akkor repedésveszély áll fenn. A deszkát a növekedési irán­nyal párhuzamosan kell vágni. Fanedvesség után érdeklődjünk.

A függesztett födémburkolatokat ezen három szerkezettel könnyedén lehet kivitelezni. Fent: rugóvasalatú felfüggesztővel, egyenetlen födémeknél és előszűri szigetelésnél; középső ábra: fűrészelt fákkal és lécekkel; alul: fémfüggesztővel egy bebetonozott ankercsigán.

Fastruktúrájú anyagok

A tiszta fából lévő profilfák mellett, amelyeknél a fa növő struktúrája megmaradt, van még számtalan fastruktúrájú anyagból készült lap is a piacon. Ezeket fűrészelt, rostosított és forgácsolt fából állítják elő. Előnyük, hogy nagyobb lapokat is lehet készíteni, mint amilyen nagy a fa törzse. Nem vesznek így kárba a faipari termékeknél keletkező hulladékok sem. A faszerkezetű anyagokat gyakran, mint ahogy a tiszta fát is, nemes fából készült furnérral borítják be, mint például a már tárgyalt paneleket is.

A fastruktúrájú anyagok között a belsőépítészet külön­leges jelentőségű anyagai a forgácslapok, mindenekelőtt a speciális forgácslapok, amelyeket padló-, fal-, födém- és válaszfalburkolatként egyaránt használnak hornyos-csapos kivitelben. A tömör és furnérozott fastruktúrás elemekkel a felújítás olyan formaalakító lehetőségével rendelkezünk, amely tereinket kényelmessé varázsolhatja.

A készparketta felépítése: furnér, középréteg erdei fenyőből, amelyeket részdarabokra vágtak fel, hordozóréteg.

Egy egyszeres borítású válaszfal, szigeteléssel a keretszerkezetben. Mindkét oldalon dekoratív faelem-borítással.

Belső falak plusz-követelményeket is kielégítenek: így például hangtechnikailag jobb a válaszfal.