Felújítási eljárások az erkélyeknél
Az épület homlokzatából kinyúló szerkezeti elemek és a teraszok felújítása építkezésnek számít, amelyet csak a vonatkozó előírások és szabványok betartásával lehet elvégezni. Ezeket a szabályokat a többször módosított 253/1997. korm. rendelet, az Országos Településrendezési és Építési Követelmény (OTÉK) szabályozza.
Mikor van szükség építési engedélyre és mikor elég csak bejelenteni a felújítást az építési hatóságnak? Ez a fejezet azt tárgyalja, hogy hogyan válasszuk ki a kivitelezőt, mi a szabványos eljárás a kivitelezés és a kész munka átvétele során.
A szükséges építési engedélyek
Az építési törvény (Étv) felhatalmazása alapján kiadott 37/2007. ÖTM és az azt módosító 17/2008. NF rendelet meghatározza az építésügyi hatósági előírásokat és az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelményeket.
Ezek:
- elég bejelentést tenni, ha az építkezési folyamat során nem változik alapvetően az épület jellege, nem módosul a tartószerkezet, nem változik az épület használati funkciója és nem sérül a közérdek;
- építési engedélyt kell kérni azokra a karbantartási munkálatokra is, amelyek befolyásolhatják az épület stabilitását, az épület tűzvédelmi biztonságát, a külalakját, vagy hatással lehetnek a környezetre, és minden olyan felújításra, amelyet műemléken végzünk. Az erkélyek és a lodzsák beüvegezése engedélyköteles akkor is, ha könnyű, nyitható szerkezetet alkalmazunk. Ez ugyanis már megváltoztatja a homlokzat jellegét, befolyásolja a mögötte lévő helyiségek szellőzését;
- • egyes karbantartási munkálatokat nem kell bejelenteni, ezek közé tartoznak többek között: a homlokzat kisebb javításai, a burkolat, a korlátok, az ereszcsatornák és a vízelvezető csatornák, az ablakok és az ajtók javítása és festése, az ablak és ajtószárnyak cseréje, ha ezzel nem változik az épület külalakja stb.
A fentiekből kitűnik, hogy a leggyakoribb javításokat, az ablakok és az erkélyajtók cseréjét nem kell bejelenteni. Minden esetben az építési hatóság dönti el, hogy a bejelentett építkezést vagy felújítást csak építési engedély alapján lehet-e elvégezni.
- Csempéssze a természetet saját otthonába!
- Erkélyek és nyílásáthidalók- milyen hőszigetelési megoldások léteznek?
- Padló festése
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az építési engedélyt az építő kérvényezi az építési hatóságnál, az előírt dokumentációt mellékelve, amelyet a tervezői jogosultsággal rendelkező szakember (építész- vagy építőmérnök) készít el. Az építési kérvényhez benyújtott tervdokumentációnak tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyeket a fent említett rendelet előír.
Az építési hatóság által jóváhagyott tervdokumentációnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák adatait és eredményeit a felújítás, szanálás és korszerűsítés alatt álló épületre vonatkozóan, a valódi állapot értékelésével együtt. Tartalmaznia kell a műszaki leírást is, amely leírja a legfontosabb szerkezeti elemek tulajdonságait a használati céljuk, a felületi megmunkálásuk, a statikai megoldásuk szerint, a korrózió elleni védelmet, az építészeti és a funkcionális megoldásokat, valamint a többi alapvető adatot.
A tervdokumentációnak tartalmaznia kell a főbb műszaki rajzok (alaprajz, metszetek, nézetek) mellett a főbb részletek rajzait is, amelyek helytelen kivitelezés esetén károsak lehetnek a felújított épületelemekre (pl. előidézhetik a beázást vagy hőhíd alakulhat ki). A használatbavételi eljárásban az építési hivatal ellenőrzi a jóváhagyott tervdokumentációnak és módosításainak végrehajtását.
A megfelelő kivitelező kiválasztása
A megfelelő kivitelező kiválasztása általában az építtető feladata, és az ezzel kapcsolatos kockázatokat is neki kell vállalnia. Az épület homlokzatából kinyúló épületszerkezetek és a teraszok felújításának eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a legnagyobb gond éppen a megfelelő tapasztalatokkal rendelkező kivitelező kiválasztása. Az építtetőnek pontos elképzelésekkel kell rendelkeznie az elvégzendő munkákról, amelyet megfelelő tervekkel alá is tud támasztani, és ezek alapján állítja fel azokat a követelményeket, amelyek alapján a kivitelezőt kiválasztja.
A tárgyalás objektív elbírálásának az erkélyek vagy teraszok felújítási tervén kell alapulnia. A tervet csak akkor lehet objektív módon kidolgozni, ha legalább szemrevételezéssel megállapítottuk az erkélyek, lodzsák vagy teraszok, valamint a hozzájuk kapcsolódó egyéb szerkezeti elemek állapotát. A szemrevételezést követi a részletes műszaki állapotfelmérés terve, amelyet még a felújítási terv elkészítése előtt el kell készíteni.
A felmérés eredményeinek tükröződniük kell a felújítási tervben, mivel előfordulhat, hogy a munka szigorú szakmai követelményeket támaszt majd a kivitelezővel szemben, és ez alapvetően befolyásolhatja a tárgyalás lebonyolítását és a kivitelező kiválasztását.
Minden színvonalas tervnek része az elvégzendő munkák részletes leírása és azok költségvetése. Ez lehetővé teszi, hogy az építtető objektív módon összehasonlíthassa az egyes árajánlatokat – legalább három ajánlatot kell kérni. A versenyből ki kell zárni azt a résztvevőt, amely a többihez képest nagyon eltérő költségvetést ad, esetleg meg kell vele magyaráztatni a kirívóan nagy árkülönbséget.
A kritériumok sorrendje a következő lehet:
- az egyes technológiai rendszerek megvalósításához szükséges engedélyek, a betanított szakemberek száma, a felhasznált technológiai rendszerek, a műszaki felszerelés és a géppark;
- a teljes munka ára (ha nincs, akkor legalább a kiszámítás módja);
- a hasonló szerkezetű munkák elvégzését igazoló referenciák (a referenciák listája az ár feltüntetésével, a munka befejezésének dátuma, és az elvégzett munka gondos átadása);
- a munkavégzés teljes körű legyen, és tüntessék fel a felújítás várható időtartamát;
- a cég pénzügyi és gazdasági helyzete (a pénzeszközök a cég számláján, banki biztosíték nyújtása);
- kivitelező által – az építkezés alatt – okozott károk megtérítésének feltételei és az erre vonatkozó biztosítékok;
- jótállási feltételek, azok mértéke és a teljesítés feltételei (a jótállási idő hossza a polgári vagy a kereskedelmi törvény rendelkezésein alapul).
A felújítás menete
Az erkélyek, a lodzsák és a teraszok felújítását a kivitelező az építtetővel kötött szerződés alapján végzi. A szerződést a polgári törvénykönyv hatályos rendelkezései alapján kell megkötni. A komplex és színvonalas szerződéssel megelőzhetők a félreértések és a belőlük következő perek.
A kiviteli szerződésnek tartalmaznia kell:
- a munka tárgyának és terjedelmének pontos és világos meghatározását;
- az átadás idejét;
- a fizetési feltételeket – részleges és egy összegző számla a befejezés és a munka átvétele, a hibák kijavítása és a teljes befejezés után. Az összegző számla elküldésének időpontját;
- az építtető kötelezettségeit: a munka elvégzéséhez szükséges minden alapvető dokumentum elkészítését, vagyis a terveket és a megbízási feltételeket (az építési felügyelet és annak jogkörei, hatáskörei);
- a kivitelező kötelezettségeit: a kivitelező köteles elvégezni a munkát ezen szerződésben foglaltak alapján, a megállapított határidőig és a megállapított színvonalon, a 290/2007 (X. 31.) korm. rendelet szerint és a szakmai hozzáértése alapján. Az elkészült munka hibáiért az átvétel időpontjában a kivitelező felel. Ugyancsak a kivitelező felel azokért a hibákért, amelyek az átadás időpontja után keletkeztek, az ő kötelességmulasztása okozta azokat;
- a jótállási idő a munka írásos átvételének időpontjától érvényes. A jótállási idő meghosszabbodik a javítás elvégzésére elkerülhetetlenül szükséges idővel. A felújítási munkálatok jótállási ideje megállapodás szerinti, de legalább 12 hónap, az új épületekre 36 hónapos jótállást kell adni;
- a szerződés előírásainak megszegéséért járó büntetéseket (pl. szerződés megszegéséért járó kötbér, a teljes munka és a részmunkálatok elvégzésére vonatkozó határidő be nem tartása, és ha nem volt előre egyeztetve az építtetővel, akkor a számlák késedelmes kifizetése miatt kiszabható kötbér);
- a szerződés felbontásának feltételeit;
- az épület üzemeltetésének biztosítása a felújítás ideje alatt;
- a kész munka átvételének és átadásának feltételeit.
A kész munka átvétele a kivitelezőtől
A kész munka minőségét csak az elvégzett részfeladatok folyamatos ellenőrzése mellett lehet elérni. Az ellenőrzést végezheti a felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr és az építtető együttesen.
Az ellenőrzés során ügyeljünk arra, hogy a munkafolyamat összhangban legyen a tervvel, a munkavégzésre kötött szerződéssel. Ellenőrizni kell a technológiai folyamatok betartását, a javasolt és a szerződésben rögzített alapanyagok beépítését, azok mennyiségét és minőségét, főleg azelőtt, mielőtt még a következő munkálatokkal elfednék azokat (ellenőrizni kell pl. a kiegészítő szerkezeti megerősítés folyamatát és a felhasznált anyagok mennyiségét, a kész vízszigetelő réteget, az egyes nagy megterhelésnek kitett részek készítését és a munka színvonalát stb.).
A felelős műszaki vezető ellenőrzi az építési napló vezetését, abba bejegyzi a megállapításait. Ha eltérő műszaki megoldást vagy más technológiai folyamatot észlel, akkor felkéri a tervek készítőjét a szakmai értékelésre és a terv kiegészítésére.
Napló
A kivitelezőnek a munka teljes ideje alatt építési naplót kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell minden, a felújítás folyamata szempontjából fontos eseményt. A kész munka átvételét írásban rögzítjük. A munka átadási és átvételi jegyzőkönyvében fel kell tüntetni a munka átvételének időpontját, azt, hogy a munkát a tervekkel összhangban végezték-e, és főképpen a munka színvonalának és a nagyobb megterhelésnek kitett részek értékelését. Fel kell tüntetni az esetleges hiányosságokat, apróbb hibákat is, amelyek nem akadályozzák a munka átvételét, de be kell írni azt is, hogy a hibákat a kivitelező köteles kijavítani, és természetesen a javításra vonatkozó határidőket, és a késedelmes javítás miatt kiszabható kötbért is.
Átadás
A kész munka átadásakor a kivitelezőnek be kell mutatnia a felújítás során beépített alapanyagok azonosítására vonatkozó igazolások másolatait. A munka átadására és átvételére nagy figyelmet kell fordítani, mivel a későbbi reklamáció alkalmával csak a rejtett, az átvételkor nem észlelt hibákat lehet kijavíttatni. A munkára vonatkozó jótállási idő az átadás pillanatától kezdődik.