Gipszkarton

Mit értünk szárazépítésen? Gipszkarton fal építése

A házak falait már az ókorban is többnyire bevakolták, akár terméskőből, faragott kváder kövekből, akár vályog- vagy égetett agyag-téglákból készültek. A vakoláshoz mészből és homokból készült habarcsot használtak. A vakolatréteg simává teszi a falat, és a helyiség klímájának szabályozásához is hozzájárul azáltal, hogy a helyiség levegőjéből – annak nagy páratartalma esetén – elvonja és megköti a vízgőzt, amelyet a levegő kiszáradásával ismét lead.

Az említett célok elérésére az épített falakat ma is többnyire mész-, cement- vagy gipszalapú habarccsal vakolják be. A habarcsot többnyire kézi eszközökkel hordják fel és húzzák le simára, de a felhordáshoz egyre gyakrabban szórókészüléket is használnak. A vakolóhabarcs a falazó habarcshoz hasonlóan jelentős mennyiségű vizet tartalmaz. A víz a vakolat szilárdulásakor csak lassan kötődik meg, ill. párolog el.

Ha tehát egy épület külső falait és válaszfalait a klasszikus módon téglákból rakták és nedves habarccsal vakolták be, többnyire néhány hétig hagyni kell azokat száradni, csak utána lehet hozzáfogni a belső kialakításhoz. Az épületbe ezért csak némi várakozás után lehet beköltözni. Találékony építészek rájöttek arra, hogy időt takaríthatnak meg, ha a befejező szakipari szerkezeteket (válaszfalakat, aljzatokat, téglafal vakolatát) gipszkarton lapok felhasználásával alakítják ki. Mivel az így készült szerkezetek vékonyabbak, kevesebb helyet foglalnak el, így ezzel az építési móddal egyúttal a rendelkezésünkre álló belső tér is jobban kihasználható.

Mi is tehát a szárazépítés?

Azoknak a belsőépítési technológiáknak a gyűjtőneve, amelyek felhasználása során nem viszünk felesleges vizet az építési rendszerbe. Ide tartoznak pl. a válaszfalrendszerek, falburkolatok, álmennyezetek, álpadlók, szárazaljzatok, passzív tűzvédelmi rendszerek. A száraz szerelési technológia, vagyis az épületszerkezetekhez előállított építőanyagok és előre gyártott építési elemek száraz szerelése idő-és költségkímélő építési mód, amely nedves eljárást szinte csak a fugák, hézagok kitöltésénél és a felületképzésnél (glettelés, festés) alkalmaz.

Könyvünk a szárazépítési technológiák közül a gipszkarton lapok felhasználását mutatja be. A szárazépítés tágabb értelemben többet jelent a szerelt technológiáknál. A szárazépítéshez a gipszkarton lapok mellett számos egyéb anyag alkalmazható (pl. faforgácslap, dekorlap, rétegelt lap, fagyapot lapok stb.).

A gipszkarton lapok előnyei röviden összefoglalva a következők:

  • Szárazon, gyorsan, kedvező áron, akár házilag is beépíthető szerkezetek; környezetvédelmi szempontból is előnyösek, mivel az egészségre nem károsak.
  • Szakszerű kivitelezés mellett repedésmentes felületet adnak, mivel a környező levegő nedvességtartalmának változásával minimális mértékben tágulnak, ill. zsugorodnak (ellentétben pl. a lambériával és egyéb fa alapanyagú építőlapokkal).
  • A szerkezet és a burkolat gyorsan elkészül, így a lakóteret hamarabb használatba vehetjük, mint más technológiák esetében.
  • A kis tömegű szerkezeteknek köszönhetően kisebb a tartószerkezetek terhelése.
  • Ásvány- vagy kőzetgyapot, üveggyapot alkalmazásával költségtakarékos hő- és hangszigetelést érhetünk el velük.
  • Az épületgépészeti vezetékek (vízcső, gázcső, elektromos vezetékek stb.) egyszerűen, a fal szerkezetén belül, vésés nélkül vezethetők.
  • A szerelt válaszfalak kevesebb helyet foglalnak el a lakás hasznos alapterületéből, mint a hagyományos tégla válaszfalak.
  • Szükség esetén minimális munkaráfordítással gyorsan és tisztán elbonthatok, átépíthetek, sőt anyaguk egy része újból felhasználható (ellentétben pl. egy téglafal rengeteg piszokkal járó lebontásával).
  • A gipszkarton lapok szabályozzák a levegő páratartalmát. Mivel a gipszmag gazdag makro pórusokban, nagy nedvességtartalmú levegő esetén párát vesz fel, csökkentve ezzel a légnedvesség tartalmát. Ha pedig a levegő szárazabbá válik, visszapárologtatja a környezetébe. Ezt a hatást páratartalom-kiegyenlítő szerepnek hívjuk.
  • A speciálisan formázott, acélprofil vázas szerkezet igen stabil és terhelhető. Ha a terhelés 50 kg/dübel/m-nél nagyobb, az adott lapra méretezést kell készíteni.

A gipszkarton lapok különösen alkalmasak passzív (építészeti) tűzvédelmi célokra. A gipsz mintegy 20 % kémiailag kötött kristályvizet tartalmaz. Ez pl. 15 mm vastagságú lap esetén 3 l/m2 vízmennyiségnek felel meg. Tűz esetén ez a kristályvíz felszabadul, majd elpárolog; ez energiaigényes folyamat, amely késlelteti a gipszkarton lap tűztől mentett oldali felmelegedését és a tűz átterjedését.

Tűzgátlásra minősített tetőtér beépítések rétegrendjét az ÉMI által A-99/2008 számon kiállított „Gipszkarton lapok felhasználásával kialakított RIGIPS ISOVER szerelt válaszfalak és falburkolatok, előtétfalak, álmennyezetek, tetőtér beépítés szerkezetei” Építőipari Műszaki Engedély tartalmazza, amely megfelel a 9/2008 ÖTM rendeletnek. RB 12,5 mm normál/RB 15 mm normál/ RF 15 mm tűzgátló/két-rétegű RF 15 mm tűz-gátló burkolatok = 1/1,09/1,11/1,56.

Nyersanyagok

A gipszkarton lapok különféle vastagságú gipsz-magból állnak, amelyet mindkét oldalán fedőkarton borít. Előállításokhoz régebben természetes gipszet használtak, ami környezetszennyező. Napjainkban többnyire füstgáz-gipszet, ún. rea gipszet gyártanak. Ez az erőművek füstgázainak kéntelenítésekor keletkezik, és tisztítás után gipszkarton lapokká dolgozható fel.

Alkalmazási lehetőségek

Gipszkarton lapokkal nemcsak újonnan rakott vakolatlan vagy sérült régi falakat burkolhatunk rövid idő alatt, hanem a tetőterek ferde felületeit és térdfalait is. Fából vagy fémprofilokból készült tartóvázakkal viszonylag vékony válaszfalakat is építhetünk belőlük. A korszerű szigetelőanyagoknak köszönhetően az ilyen falak hő- és hangszigetelése csekély vastagságuk ellenére is jó, ezáltal nemcsak a rendelkezésünkre álló alapterület használható ki a lehető legjobban, de a lakás is komfortosabbá válik.

Készülnek hátlapjukon polisztirol keményhabbal vagy kőzetgyapot szigetelőréteggel ellátott gipszkarton lapok is, ezekkel a vakolást és a szigetelést egy munkamenetben végezhetjük el.

Így környezetbarát

Ha a lapok hátlapjára szigetelőréteget erősítünk, energiát takaríthatunk meg (pl. URSA üveg-gyapot, ROCKWOOL kőzetgyapot, NIKECELL polisztirolhab, STYRODUR extrudált polisztirol-hab stb.).

Lakásbiológia

Mivel a gipszmag gazdag makro pórusokban, ezért a helyiség levegőjéből jelentős mennyiségű nedvességet vehet fel, ha pedig a levegő száraz, ismét leadhatja azt. A gipszkarton lapokkal kialakított helyiségek klímája ezért nagyon kellemes és kiegyenlített.

Kristályvíz a kiváló tűzállóság titka

A gipsz a kénsav kalcium sója. A kalcium-szulfáthoz ún. kristályvízként két vízmolekula kötődik. Ha ezt az anyagot 120 °C-on elégetjük, a vegyület a kristályvíz legnagyobb részét elveszíti, és kristályos állapotból fehér porrá alakul át, vagyis égetett gipsszé válik. Ha ezt a port vízzel keverjük, az megint felveszi az elveszített kristályvizet, és szilárd, kőszerű anyaggá válik. Ebben az állapotban a gipsz számtalan finom kristálytűnek köszönheti szilárdságát. A kristálytűk szabálytalanul fonódnak egymásba, ezáltal az anyagnak szilárd szerkezetet adnak.

Ha az ilyen gipszet 300 °C fölé hevítjük, összes kristályvizét elveszíti. Ez tűz esetén nagyon előnyös, mivel a víz energiát von el a lángoktól, és ezáltal gátolja a lángok terjedését, szinte beépített tűzoltóvízként hat. Egy kb. 1 cm vastag gipszkarton lap 1 m2 felülete 2 l vizet köt le, ez pedig már jelentős mennyiség.

Gipszkarton lapokból tehát égésgátló falakat, sőt tűzálló fal- és mennyezetszerkezeteket alakíthatunk ki. A tűznek legalább 30 percig ellenálló elválasztó elemek jele EI30. A tűzálló EI90 jelű szerkezetek a tűznek 90 percig állnak ellen. Megfelelő szerkezet kialakításával még az EI180 kategóriába sorolható tűzvédelmi lezárások is lehetővé válnak. Ezek a tűznek 3 óra hosszat is ellenállnak.

Magyarországon forgalmazott Knauf (GKF, GKF-I), ill. Rigips RF, RFI tűzgátló gipszkarton építőlapokkal 30, 60, 90, 120, ill. 180 perc tűzállóságú burkolatok készíthetők. Különleges tűzvédelmi feltételek teljesítésére KNAUF Fireboard, ill. Rigips Ridurit vagy Rigidur gipszrostlapok is kaphatók, ahol az építőlap szilárdságát nem kartonpapír, hanem a gipsz közé kevert üvegszál erősítés adja. Természetesen többrétegű (két- és háromrétegű) borítással többszörözött tűzállóság érhető el.

Szerelés

A gipszkarton lapokat nyers falazatra, betonfalra ragasztógipsszel erősíthetjük fel. Egy másik megoldás szerint a falra vagy mennyezetre dűbelekkel falécekből vagy fémprofilokból tartóvázat erősítünk, és erre csavarozzuk rá a gipszkarton lapokat. Miután a csavarok helyét és az illesztési hézagokat tömítettük és elsimítottuk, majd csiszoltuk és alapoztuk, teljesen sík falfelületet kapunk, amely közvetlenül tapétázható, előfestés után glettelhető és festhető, de csempével is borítható. Vizes helyiségek falainak burkolására különleges impregnált gipszkarton lapok is kaphatók (jelölését I. a 2. táblázatban, a látható, az impregnált oldalon a karton színe zöldes, hátoldala szürke, az ismertetőjel rá-nyomtatott színe kék).

A belső tér kialakítása szárazépítési rendszerekkel

Első pillantásra is szembetűnik az az előny, hogy a száradási idő elmarad, és hogy az alapterület a vékonyabb szerkezetek révén jobban kihasználható. A szárazépítési szerkezetekkel való kialakításnak ezenkívül még számos más előnyös tulajdonsága is van. Megtehetjük, hogy a villany- és vízvezetékeket a falon kívül helyezzük el, majd előtétfal mögé rejtjük.

Az előtétfalas szerelés során a vésési, horony-javítási munkák elmaradnak, ami felújításoknál, lakott ingatlan esetén előnyökkel jár. Ezenfelül a szárazépítési technológiával a mennyezeteket és falakat sokféleképpen alakíthatjuk ki, amint azt a később ismertetett példákon látni fogjuk.

Régi épületek felújításakor is költséget takarít-hatunk meg az előtétfalas szereléssel anélkül, hogy rontanánk a hangszigetelést, hiszen a falakat nem károsítjuk vele. Gipszkarton lapokkal gyorsan és olcsón burkolhatunk síkfogas, egyenetlen felületű falakat, mennyezeteket és padlókat. Mivel az ilyen építésű előtétfalak viszonylag könnyűek, alkalmazásukkor a megengedett födémterhelést sem lépjük túl.

A hang- és hőszigetelésen száraz technológiával könnyen és mégis hatásosan javíthatunk. Egy szigetelt, a meglévő szerkezettől független előtétfallal vagy egy kettős (elválasztott bordarendszerű) válaszfallal (amelynél a fal két oldala hangtechnikailag teljesen elkülönül egymástól) jó hangszigetelési értékek érhetők el anélkül, hogy a fal teljes vastagságát jelentősen növelnénk. A száraz építési mód azt is lehetővé teszi, hogy – ha később szükségessé válik – az ily módon végzett átépítéseket és kialakításokat a régi szerkezetek károsítása nélkül elbontsuk. A belső terek száraz kialakítása azért is vonzó, mert munkamenetei annyira egyszerűek, hogy azokat egy ügyesebb barkácsoló is könnyen elvégezheti, és a saját kedvére alakíthatja a meglévő teret.