• padlószőnyeg

Padlóburkolatok fajtái és fektetése

A padlóburkolatokat általában az esztrichre ra­gasztjuk. Tekintettel arra, hogy a legtöbb építé­szeti ragasztó tartalmaz az egészségre és a kör­nyezetre ártalmas anyagokat, kézenfekvő, ha az olyan fektetési eljárásokat részesítjük előnyben, melyekhez ragasztó nem kell, vagy a természetes festékekhez közel álló, a környezetet kevésbé szennyező ragasztókat használjuk.

Ragasztó nélkül fektethetők

• a kerámia padlólapok habarcságyba,
• a padlószőnyegek,
• a szalagparketta,
• a szegezett parketta.

A hajópadlókat is ragasztó nélkül lehet lerakni. Ezek azonban szigorúan véve nem tartoznak a padlóburkolatok közé, mivel lerakásukat szaba­don álló módon (esztrich nélkül) végezzük. Egy szinten belül esztétikai okok­ból ne alkalmazzunk túl sok különböző burkolatot. A különböző padlóburkolatok célszerű alkalma­zási területeit a 10.3. táblázat mutatja be.

Parketta és fakocka

A tömör fából készülő parketta és fakocka padlók robusztusak, kezelésük egyszerű, „természetes” hatást keltenek és melegek. A tölgy-, bükk- és kőrisparketta léc- vagy mozaikparketta formájá­ban kapható, fakockákat luc- vagy erdei fenyőből is készítenek. Előre gyártott parkettának a tömör fából vagy feldolgozott faanyagból iparilag gyár­tott, készre lakkozott padlóelemeket nevezzük.

A lécparketta 22 mm vastag, csappal és ho­ronnyal ellátott parkettalécekből vagy -szala­gokból áll, melyeket teljes felületükön az alaphoz ragasztunk vagy – ami jobb – rejtetten fa tartó­szerkezethez (meglévő hajópadlóhoz, forgács­laphoz, lécezethez) szegezünk. A mozaikparkettánál 8 mm vastag lamellákból sakktáblaszerűen vagy csíkos minta szerint tex­tilalapra táblákat állítanak össze, melyeket az esztrichre lehet ragasztani.

Az előre gyártott parketta (különböző méretű és 13-24 mm vastagságú) lapokban, készre lakko­zott felülettel kapható, általában furnérral bevont, csaphornyos forgácslap vagy réteges lemez for­májában. A szárazesztrich-lapokhoz hasonlóan pl. közvetlenül egy nemezalátétre vagy egy meg­lévő szőnyegpadlóra lehet lerakni.

A fakocka-burkolat 25-40 mm vastag fatuskókból áll, melyek bütüfelülete alkotja a járófelüle­tet. A fa megduzzadása és összezsugorodása következtében a padlóburkolatban hézagok ke­letkezhetnek. Ez a padlóburkolat nagyon strapabí­ró, viszonylag nagy szerkezeti magassága miatt azonban régi épületekben nem mindenhol alkal­mazható. Fektetésüket nagy nyírószilárdságú műanyag ragasztóval, egyenes, végigfutó fugák­kal végezzük. Nagyobb padlófelületek esetén és a falak mentén tágulási hézagokat kell hagyni.

Keramikus padlólapok

A finomkerámiai burkolólapoknál az alapanyagtól és az égetési hőmérséklettől függően megkülönböztetjük a fajansz, kerámia és kőagyag burkoló­lapokat. Míg az előbbiek fényes mázzal bevonva tehetők vizet át nem eresztővé, a kőagyag lapok máz nélkül is víztömörek és még fagyállók is.

A kerámia padlólapok robusztusak és könnyen ápolhatok, ezért szívesen használt padlóburkola­tok pl. tornácokon, többcélú helyiségekben, für­dőszobákban, konyhákban, valamint tűzrakó he­lyek környékén. A kerámiapadlók keltette hidegér­zet közvetlenül összefügg azok jó hővezető és hőtároló képességével és nem jelenti a padló­szerkezet rossz hőszigetelését.

A mázatlan padlólapok könnyebben piszkolód­nak, mint a mázasak; ajánlatos ezért a lakások­ban alkalmazott mázatlan padlólapok felületét természetes olajalapozóval és viasszal kezelni. A mázas padlólapokat konyhákban és WC-kben azért kedvelik, mert megakadályozzák, hogy a zsír-, ill. vizeletcseppek a padlót egyenlőtlenül elszínezzék.

Az összes keramikus padlólap fektethető ha­barcságyba (vastagágyazat), a sík hátoldalú la­pokat ragasztani is lehet (vékonyágyazat), lehető­leg környezetbarát hidraulikus ragasztóval vagy diszperziós ragasztóval. Erős vagy tartós ned­vesség hatásának kitett helyiségekben mégis in­kább az ásványi alapú (hidraulikusan keményedő, műanyaggal javított) vékonyágyazatú habarcs al­kalmazása célszerű. A reakciós gyanta alapú ra­gasztókat és egyéb műanyagragasztókat környe­zeti okokból inkább mellőzzük, mivel hatásuk az emberi szervezetre nem teljesen tisztázott.

Padlólapok fektetése habarcságyba (vastagágyazatba)

• Készítsünk 25 mm vastag cementhabarcs-­ágyazatot (1 térfogatrész cement, 5-6 térfogat­rész folyami homok) és simára húzzuk le.
• Vízmérték és gumikalapács segítségével rakjuk le a padlólapokat (a szívóképes kerámiacsempéket előzőleg vizesítsük be).
• A lerakóhabarcs megszilárdulása után, a padló­lapokat előzőleg megnedvesítve, finom cementhabarccsal végezzük el a fugázást. Keve­rési arány 1:3. A falak mentén a szélső hézagokat műanyag tömítőmasszával vagy gumi fugázószalaggal zárjuk el.
• A mázatlan padlólapokon keletkező cementfátyolt 5 %-os sósavval és tiszta vizes leöblítéssel távolíthatjuk el. Vigyázat! A sósav erősen maró hatású. Kezünket és szemünket óvjuk! A hígításhoz a sósavat öntsük a vízbe, sohasem fordítva!

Padlólapok fektetése vékonyágyazatba (ragasztóval)

• Az alap legyen teljesen sík, megkeményedett és száraz (a cementesztrich legalább 28 napos legyen).
• A ragasztót fogazott kenőlappal 2-4 mm vas­tagon hordjuk fel a padlóra.
• A padlólapokat rakjuk le.
• Fugázás és tisztítás mint fent.

Szőnyegpadlók

A szőnyegpadlók meleg érzetük, komfortosságuk és hangcsillapító hatásuk miatt lakóhelyiségek­ben különösen kedveltek. Számos típusban és minőségben, különböző alkalmazási területeket és követelményeket kielégítő kivitelben, folyómé­terben kaphatók, gyakran az elektrosztatikus feltöltődés, molyok és baktériumok elleni kiegészítő kezeléssel (impregnálással) ellátva.

A nagy felületekre lefektetett szőnyegsávokat higiéniai okokból takarékosan alkalmazzuk, in­kább jobban tisztítható egyedi darabokat terítsünk pl. kerámia- vagy fapadlóra. Ha módunkban áll választani, egészség- és kör­nyezetvédelmi okokból a műszálas szőnyegpad­lók helyett inkább kiegészítő kezelés nélküli gya­pot, birkagyapjú, szizál, kókusz szőnyegeket használjunk.

A szőnyegek felfeszítése a legjobb, de egyben a legdrágább lerakási módszer. Értékes szőnye­geknél azonban a többletköltségek az idők folya­mán a szőnyeg hosszabb élettartamával megté­rülnek. Feszítésre a textilszövetek, tehát a szövött és a tűzött szőnyegek alkalmasak. Széleiket megfeszített állapotban lapos fa- vagy fémsínek­ből álló tűlécekhez tűzzük, melyeket az alaphoz csavarozunk. Nagyobb felületeknél az egyes sá­vokat előzőleg össze kell varrni (konfekcionálni kell). A szőnyeg alapját feszítőnemez képezi, amely olyan vastag, mint a tűléc. Ez a technika tapasztalatot igényel és még csak kevés cég al­kalmazza.

Viszonylag környezetbarátnak tekinthetők, emellett jól és könnyen kezelhetők az öntapadó fektetési módok: itt külön is meg kell említeni a kétoldalas ragasztószalagot, mellyel a szőnyeg­padlót csak a széleken és az illesztéseknél kell rögzíteni.

Szőnyegpadlók fektetése kétoldalas ragasztószalaggal

• A szőnyeget 24 órára terítsük ki a helyiségben, hogy felvegye a belső hőmérsékletet.
• Ha darabokat kell egymáshoz illeszteni: ügyel­jünk az azonos szálirányra, vékony szőnyegek­nél a mintákat pontosan helyezzük egymás mellé és a két réteget egyetlen vágással vágjuk át, vastag szőnyeget a szálvonal mentén vág­junk.
• A szőnyeget állítsuk be és nehezékekkel terhel­jük meg (nehogy a munka során elcsússzon), ezután szőnyegkéssel, pontosan illeszkedve szabjuk le.
• A szőnyeg széleit hajlítsuk vissza, a kétoldalas ragasztószalagot erősítsük a padlóhoz, a szőnyeget fektessük rá és simítsuk oda.
• Helyezzük el a szélléceket.

Ha a szőnyegek teljes felületen történő ragasz­tását nem lehet elkerülni, akkor részesítsük előnyben az oldószermentes diszperziós ragasz­tót vagy a természetes festékeket gyártó cégek ragasztóit. A diszperziós ragasztókat azonban nem lehet alkalmazni nedvességre érzékeny tex­tilszőnyegekhez, pl. amelyek hátoldala juta.

Az alap tiszta, száraz, sík és repedésmentes padló vagy egy jól tapadó régi bevonat (ez akár szőnyegpadló is lehet) legyen. Ha az alap egye­netlen, pl. padlólapok vagy hajópadló esetén, vé­kony nemezalátéttel 22 mm vastag építőlapot le­het lefektetni, mint egy szárazesztrichet.

Linóleum-és egyéb rugalmas burkolatok

A rugalmas burkolatok, mint a linóleum, parafa, PVC és gumi lapokban vagy méteráruként kap­hatók. A természetes terméknek minősülő linóleum, melyet újabban ismét sok színben és mintával készítenek, finomra őrölt parafa- vagy faliszt, oxi­dált gyanták és lenolaj színezett keveréke, melyet jutaszövet hordozórétegre visznek fel. Méterben kapható. A lépészaj elleni jobb szigetelés céljára szendvicslapok is kaphatók, melyek alsó oldala parafa. A linóleum elektrosztatikusán nem töltődik fel, nem érzékeny zsírokkal, olajokkal, festékekkel, színes ceruzával és filctollal, de még cigarettapa­rázzsal szemben sem.

A linóleumon azonban a tartós pontszerű terhelések hatására (pl. vékony szekrénylábak alatt) lenyomatok maradnak és a hosszan tartó nedvességet sem viseli el. Mivel a linóleum hidegben törékennyé válik, télen fűtetlen helyiségekben nem szabad lerakni. Széles kör­ben elterjedt tévedés, hogy a linóleumot rendsze­resen viaszolni kell! A felmosó vízbe tett valódi kenőszappannal végzett ápolás egyrészt tisztító, másrészt zsírozó hatású és gondoskodik arról, hogy a linóleum ne váljon rideggé.

A parafalapokat és -csíkokat a paratölgy kérgé­nek őrleményéből, természetes és műgyanta ra­gasztók hozzáadásával gyártják. A parafapadlók­nak ugyanolyan tulajdonságaik vannak, mint a fa­padlóknak, felületüket is hasonló módon lehet kezelni. A parafapadlók nehéz pontszerű terhelések tartós hatására nem annyira érzékenyek, mint a linóleum.

A parafacsíkot ragasztószalaggal lehet lerakni. A parafa és linóleum teljes felületű leragasztására természetes gyantaragasztók és oldószermentes, pl. akrilátalapú diszperziós ragasztók állnak rendelkezésre.

A linóleumot és parafát a fektetés előtt 24 órával terítsük ki a helyiségben, hogy a belső hőmérsékletet felvegye. A tekercseket mindig álló helyzet­ben tároljuk. A lakóhelyiségekben előforduló nor­mális terhelésekre 2 vagy 2,5 mm vastag linóle­um használható, a nagyközönség számára szolgáló helyiségekben a vastagság 3-4,5 mm. A parafát az igénybevételtől függően 3-6 mm vastagságukban használjuk.