• födém

Helyszínen készült vasbeton födémek. Idomtestes- és előregyártott vasbeton födémek

Helyszínen készült (monolit) vasbeton födémek

A század elején terjedtek el és váltak általánossá a lakó- és középületek építésében. Ma is számtalan esetben ilyen födémszerkezettel épülnek pl. a családi házak.

A felülbordás (69. ábra) födém egyirányú vagy kétirányú bordázattal egyaránt készülhetett.

69. ábra: Monolit vadbeton födém: felülbordás födém 1 vasbeton lemez; 2 salakfeltöltés; 3 homokterítés; 4 padlásburkoló tégla habarcs­kiöntéssel; 5 vakolat.

Ha az alátámasztó falak, ill. gerendák távolsága meg­engedi, borda nélküli, sík lemezfödém (70. ábra) is kiala­kítható.

70. ábra: Monolit vasbeton födém: alul-felül sík födém 1 vasbeton lemez; 2 cementsimítás; 3 párafékező vagy párazáró réteg; 4 hő­szigetelés; 5 bitumenes lemez; 6 homok­terítés; 7 padlásburkoló tégla habarcs­kiöntéssel; 8 vakolat.

A monolit vasbeton födémek a függőleges teherhordó szerkezet vonalvezetéséhez könnyen igazodnak, ezért a régi épületek egymásra sokszor nem merőleges falai fölött célszerű ilyen szerkezetet készíteni — pl. födémcsere esetén.

A két világháború közötti években jelentős számban épültek lakó- és középületek egyaránt bauxitbetonból, amely bauxitcement kötőanyag felhasználásával készült. Ennek a betonnak az volt az előnye, hogy szilárdulása korábban következett be, mint a portlandcementtel készülő kavicsbetoné. Az utóbbi évek kutatásai szerint — a korábbi nézetekkel ellentétben — az idők folyamán a bauxitbeton nem veszíti el teljesen szilárdságát, hanem az egy mínium-értékhez tart. Ez azonban még jelentős, sokszor kielégítő érték, és a beton vizsgálatával biztonságosan megbecsül­hető.

A szilárdságcsökkenés napjainkban már nagyobb rész­ben lezajlott, de a bauxitbeton szerkezeteket a továbbiak­ban is különleges felügyelet alatt kell tartani. Éppen ezért, ha a tetőtér-beépítésre kiszemelt épületnél felmerülhet a gyanú, hogy az bauxitbeton felhasználásával készült, erről még a tervezés előtt meg kell győződni. Az ingatlankezelő szervek tájékoztatást adnak erről, és arról is, hogy végezhető-e a legutóbbi szerkezeti vizsgálatok alapján tetőtér-­beépítés.

Idomtestes födémek

A különféle betéttestek közeit vasbeton bordák töltik ki. Leggyakrabban talán az ún. BOHN födém készült, amelyet könnyű megismerni a betonfelületek elszíneződött vakolat-sávjairól (71. ábra).

71. ábra: Idomtestes födém: BOHN-födém 1 BOHN-téglák; 2 vasbeton borda: 3 sa­lakfeltöltés; 4 homokterítés; 5 padlás­burkoló tégla habarcskiöntéssel; 6 vakolat.

Előregyártott vasbeton födémek

A II. világháború után váltak általánossá; egyszerűen, gyor­san készíthetők.

A vasbeton gerendás födém gerendája kezdetben (az acélgerenda előképét követve) I szelvénnyel készült. A mai előregyártott vasbeton gerendák — az ún. ÉTI gerendák — alakja egyszerűbb, és G, Ff és Gm jelűek (72. ábra). Az E és az M jelűek feszített vasbeton gerendák (73. ábra).

72. ábra: Előregyártott vasbeton födém: gerendás födém 1 G jelű gerenda; 2 Ff jelű gerenda; 3 Gm jelű gerenda; 4 B 60 jelű béléstest; 5 B100 jelű béléstest; 6 helyszíni kibetonozás; 7 salakfeltöltés; 8 simított beton; 9 vakolat.

73. ábra: Előregyártott vasbeton födém: feszített gerendás födém 1 E jelű feszített födémgerenda; 2 EB 30/19 jelű béléstest; 3 EB 60/19 jelű béléstest; 4 EB 60/24 jelű béléstest; 5 helyszíni ki­betonozás; 6 cementsimítás; 7 párafékező vagy párazáró réteg; 8 hőszigetelés: 9 bitumenes lemez; 10 homokterítés: 11 padlásburkoló tégla habarcskiöntéssel: 12 vakolat.

A vasbeton szerkezetek készítéséhez egyre gyakrabban alkalmaznak olyan eljárást, ami nagy szilárdságú beton és acél felhasználásával karcsú, kisebb keresztmetszetű — tehát könnyebb — elemek gyártását teszi lehetővé: ez a feszítés. Egy feszített és egy nem feszített gerendát összehasonlítva — ugyanakkora terhelés hatására — az előbbi alakváltozása, lehajlása kisebb. Ezenkívül kisebb az elemek alsó felületén keletkező repedések tágassága is, ami csökkenti a vasbetétek korróziójának veszélyét. Ez ugyanis a vasbeton szerkezet teherbírásának nemkívánatos csökkenését vonhatja maga után.

A feszített szerkezetek tehát előnyösebbek, mint a ha­gyományos eljárással készülők, hiszen kis súlyuk miatt könnyebben mozgathatók, kis magasságuk pedig véko­nyabb födémszerkezet készítését teszi lehetővé.

A nem feszített vasbeton gerendák közötti födémmező kitöltőelemei a BH tálcák, amelyek 100 cm és a B jelű bélés­testek, amelyek 60 vagy 100 cm tengelytávolságra készül­nek (72. ábra). A feszített gerendák közti kitöltőelemek pedig az EB béléstestek: a 19 cm magasak 30 vagy 60, a 24 cm magasak 60 cm tengelytávolsághoz (73. ábra) használhatók.

Az előregyártott vasbeton pallók szintén feszítettek, de üreges szerkezetűek (pl. a PK, PS, UF jelű feszített beton födémpallók). Szélességük 60, ill. 120 cm (74. ábra). Nagy súlyuk miatt csak emelőszerkezettel mozgathatók.

74. ábra: Előregyártott vasbeton födém: pallófödém 1 PK vagy PS jelű feszített födémpalló; 2 helyszíni kibetonozás; 3 cementsimítás; 4 párafékező vagy párazáró réteg: 5 hő­szigetelés; 6 bitumenes lemez; 7 simított beton; 8 vakolat.