• Ablakok
• tetőablakok

Tetőablakok

A tetőterek külső megnyitásának hagyományos megoldása az álló tetőablak, amely a tetősíkból vagy „kiugrik”, vagy bele van süllyesztve. A tetőablak korszerű megoldása a tetősíkban fekvő ablak, amelynek üvegfelülete a tetősíkkal párhuzamos vagy közel párhuzamos (97. ábra).

97. ábra: A tetőablakok elhelyezési lehetőségei 1 tetősíkból kiemelkedő ablak; 2 tetősíkból visszalépő ablak; 3 tetősíkban fekvő ablak.

Az álló és a fekvő tetőablakokat összehasonlítva meg­állapítható, hogy a fekvő tetőablak benapozás, bevilágítás, térkihasználás szempontjából kedvezőbb az állónál. Ezen kívül az álló ablakok építése anyag- és munkaigényes, valamint sok meghibásodási lehetőséget rejt magában. A fekvő tetőablakok kevés helyszíni munkával és biztonságosan építhetők be a fedésbe (98. ábra), viszont lénye­gesen drágábbak. Víz- és légzárás tekintetében teljesen egyenértékűek az állókkal (99-101. ábra).

98. ábra: Tetősíkban fekvő tetőablak beépítése a) VELUX tetőablak hosszmetszete: b) VELUX tetőablak keresztmetszete: 1 ablakszárny: 2 ablakok; 3 hőszigetelés; 4 vaktok; 5 keménygumi és bádogcsatla­kozás: 6 fémprofil a csapadékvíz-védelem céljára; 7 héjalóelem; 8 elasztikus kitt.

100. ábra: Tetősíkból kiemelkedő tetőablak beépí­tése 1 az átszellőztető levegő bevezetése; 2 homlokdeszka; 3 felső fagerenda; 4 ab­laktok; 5 ablakszárny; 6 takaródeszka; 7 hőszigetelés; 8 párafékező (légzáró) réteg: 9 belső burkolat; 10 alsó fagerenda; 11 horganylemez szegély; 12 válaszfal; 13 vakolat.

101. ábra: Tetősíkból visszalépő tetőablak beépítése 1 átszellőztető levegő bevezetése; 2 homlokdeszka; 3 fagerenda; 4 oldaltok; 5 oldal­szárny; 6 takaródeszka; 7 hőszigetelés; 8 párafékező (légzáró) réteg; 9 belső bur­kolat; 10 fagerenda; 11 korcolt horgany­lemez fedés; 12 deszkaaljzat.

Nyugat-Európában különböző márkanéven számos fajta tetőablak kerül forgalomba. Hazánkban csak a közelmúlt­ban kezdődött el megfelelő minőségű tetőablakok gyártása és forgalmazása (VELUX, PEVDI). A korszerű tetőablakok kiváló hő- és hangszigetelésük, vízzáróságuk miatt a legszigorúbb kívánalmaknak is meg­felelnek.

Az ablakok szerkezetét általában a fedés síkjából 10-15 cm-re kiálló fa vaktok jellemzi, külső alumínium vagy (rozsdamentes) acéllemez burkolattal. Ehhez a tokszer­kezethez csatlakozik az előregyártott bádogszegély. A szárnyszerkezet alapanyaga alumínium-fa, ill. acél­lemez-fa kombináció vagy extrudált alumínium lehet, újabban hőszigetelő kemény és elasztikus műanyag.

Ezek az ablakok nagyrészt hőszigetelő üvegezéssel vannak ellátva, és csak kisebb részük készül egyesített szárnyú (ún. Teschauer-) megoldással. Alkalmaznak már olyan üvegeket is, amelyek az erősebb napsugárzás hatá­sára besötétednek, és csak bizonyos tartományú fény­áramot engednek át.

A korszerű tetőtér ablakokat (VELUX, ROTO, ISOBLANK) már filtrációs légcserélővel, légszűrővel és beépített redőnnyel is ellátják. A filtrációs légcserélő szerkezet friss levegőt juttat a belső helyiségbe anélkül, hogy az ablakot ki kellene nyitni. A beépített szűrő (filter!) az esetleges káros anyagokat kiszűri a külső levegőből, és azt tetsző­leges hőfokra temperálva továbbítja a lakótérbe. Az elhasználódott légszűrőket időnként ki kell cserélni. A lég­csere gyorsasága (a ventillálás) tetszőlegesen változtat­ható.

A nyugaton használatos ablakszerkezeteknek – az ablakszárnyak működése szerint – kb. 65%-a billenő szárnyú, 20%-a emelkedő, 15%-a pedig emelkedő-billenő kombinációjú. A vasalatok és a szerelvények a rend­szerek egyedi megoldásai. A billenőpántok általában 2-5-féle nyitási helyzetben rögzíthetők, egy részük dörzsfékes rendszerrel is el van látva. A billenőpántok biztosítják, hogy a külső üvegfelületek a belső tér felé visszaforgatva kényelmesen és balesetmentesen legyenek tisztíthatók. Ez a visszafordítási szög általában 110-180° közötti (I. a 104. ábrát).

Üvegezés

Az üvegezés kb. 80%-ában hőszigetelt, és két-három rétegű. Egy részüket pl. az ún. GADO üveghegesztési technológiai rendszerben élhegesztéses eljárással képezik ki. Az ilyen üvegszerkezetekre 10-12 év garanciát is vállalnak az egyes gyártók. Az üveget kitt nélkül, rugalmas műanyag és gumi üvegezőprofilok alkalmazásával építik be. Az üvegezés megoldása lehet olyan, hogy a hőszigetelő üvegszerkezet alsó élét (egyesített szárnyú ablak esetén a külső üveg alsó élét) a tokszerkezetbe bepattintott ke­ménygumi vagy műanyag tartószerkezettel rögzítik. Ez a megoldás gyorsítja az üvegszerkezet elhelyezését. Pon­tonkénti rögzítéséhez rugalmas alátéteket használnak (102-104. ábra).

102. ábra: ISOGRANT (NSZK) álló tetőablaknak is alkalmazható ablakszerkezet 1 ablaktok; 2 ablakszárny; 3 akrilbevonat; 4 poliuretán szerkezeti test; 5 acélmerevítés; 6 bepattintható akrilprofil; 7 kétrétegű hő- és hangszigetelő üvegezés; 8 rugal­mas beszorító profil; 9 bepattintható akril­profil; 10 gumiprofil.

103. ábra: DUPLEX műanyag profilokból készült, álló tetőablakként is alkalmazható ablakszerkezet 1 ablaktok; 2 ablakszárny; 3 csapadék­záró gumiprofil; 4 eloxált alumínium profil; 5 műanyag keretprofil; 6 acélmerevítés; 7 háromrétegű hő- és hangszigetelő üve­gezés; 8 bepattintható műanyag profil; 9 üvegtartó lágy profil.

104. ábra: STABIDUR „S” nem hővezető, műanyag szerkezetű üvegfalborda 1 üvegtartó gumiprofil; 2 nagy szilárdságú fémmerevítés; 3 páralecsapó kamra; 4 üt­köző gumiprofil; 5 zárt légkamrák; 6 me­revítő fémprofil; 7 további szerkezet csat­lakoztatási lehetősége; 8 hőszigetelő zárt kamra; 9 műanyag testszerkezet (víz­záró); 10 vízzáró műanyag profil; 11 víz-és légzáró guminyelv; 12 ütköző gumi profil; 13 hő- és hangszigetelő üvegezés.

A fény- és napvédelmet is megoldották, mert az ablakok külső oldalára belülről is működtethető időjárás- és napfényálló redőnyt szerelnek fel. Egyesített szárnyú ablakok esetén az ablakok belső oldalára a két üveg közé, fémlamellás zsaluzia építhető be.

Szellőzés szempontjából legkedvezőbbek a billenő­szárnyú ablakok, ezekkel oldható meg a legintenzívebben a légcsere. Az ablakok általában több fokozatban teszik lehetővé a légcserét, ötletes az a megoldás, amikor a szárnyat csak néhány foknyira megbillentve nyitják meg úgy, hogy a csapadék nem juthat be a belső térbe, sőt az ablak kívülről sem nyitható fel ebben az állásban. A légcserét már a legtöbb ablaktípusnál megoldották. Egyes ablakoknál az ablakszárny zárt állása mellett is biztosítható a huzatmentes egyfokozatú szellőzés. Az ablakon sem a csapadék, sem a rovarok nem juthatnak be.

Használat szempontjából főleg az emelkedő és a billenő, valamint az emelkedő-billenő kombinációjú ablakok a legcélszerűbbek. Ez a magyarázata annak, hogy külföldön – a balesetmentes tisztítás és a jó hatásfokú szellőzés céljából – főleg ezeket a szerkezeteket alkalmazzák. A tetőablakok a tetősík 20-85°-os határai között alkal­mazhatók rendeltetésüknek megfelelően.

Az ablakokat teljesen készre gyártva, üvegezve, minden tartozékukkal együtt korszerűen csomagolva, részletes beépítési dokumentációval ellátva forgalmazzák. Beépítés­kor az ablak a járófelülettől 0,8-1,0 m magasságban kezdődjön (parapetmagasság), és 1,8-2,0 m magasság­ban fejeződjék be (szemöldökmagasság). Mindezeket a magassági méreteket úgy célszerű megválasztani, hogy lehetőleg az ülő személynek is megfelelő kitekintése legyen.

A páralecsapódás elkerülésére a fűtőtesteket úgy kell az ablakok alatt elhelyezni, hogy a felszálló meleg levegő egyenletesen érje az egész ablakfelületet.

Az ablakok beépítésekor fontos technológiai célkitűzés, hogy a hidegtető csatlakozó hőszigetelését és a tokszerke­zet kapcsolatát hibamentesen kell megoldani. A hőszige­telő réteget a tokszerkezetre minden irányból rá kell hajlí­tani és rögzíteni. A belső oldali párazáró szerkezetet – rés­mentesen – szintén a tokhoz kell illeszteni, és ott légzáróan rögzíteni (általában ragasztással). Ellenkező esetben az ablakbélés túlságosan lehűl, a szerkezetben, sőt esetleg a helyiség belső felületein is páralecsapódás jön létre, továbbá huzat is keletkezhet.