Tűzveszélyes-e a hőszigetelés? Az igazság a hungarocelles hőszigetelés veszélyességéről
Egy felmérés szerint legalább 70.000 Euró-ba kerül egy lakás felújítása Németországba energetikai szempontok figyelembevételével, ám a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy milyen további – akár tűzveszélyes – következményekkel jár egy hasonló beruházás.
Németország építkezéseivel kapcsolatban a hőszigetelést támogatók és ellenzők engesztelhetetlenül szemben állnak egymással. Vannak, akik kenderrel, polisztirollal vagy ásványi kőzetgyapottal tesznek a jobb hőszigetelésért. Úgy vélik, hogy ez által megtakarítást érnek el az energiafelhasználás és a klímavédelem terén. Mások megkérdőjelezik azt, hogy a mesterséges homlokzati borításoknak van-e egyáltalán valamilyen hatása és aggályaik vannak a lehetséges károkat valamint az esztétikai megjelenést illetően.
Milliárdos üzletről van szó a hőszigetelés esetében, ugyanis az energiaköltségek folyamatosan emelkednek, és a klímavédelem fontosságához sem férhet kétség. A számítások szerint a lakástulajdonosoknak legalább 70.000 Eurót kell elkölteniük ahhoz, hogy egy régebbi családi házat energetikailag annyira felújítsanak, hogy az megfeleljen a szabályozásnak.
Csak 2010-ben a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint az építő-, és kézműipar a klímavédelemmel kapcsolatos építési tevékenységgel, mint az épületek hőszigetelésével 10,1 milliárd Euró forgalmat bonyolított le. Számos épületben a felújítást követően ténylegesen csökken az energiafelhasználás – mindenekelőtt ott, ahol megtalálhatóak egyébként is tömítési problémák, huzatos ablakok, a tető illetve a pinceszegély hőhídjai.
Az elvártaknál kevesebb megtakarítás
Minden adat ellenére azonban a megtakarítások gyakran nem érik el az elvárt nagyságrendet. Néhány tulajdonos pedig úgy tapasztalja, hogy a fűtőolaj felhasználása egyáltalán nem változott, sőt akár nőtt is. Ennek az oka: túlzottan optimista feltételezésekből indultak ki.
„Sok számítást és adatot kozmetikáznak” – mondja Thomas Penningh, a VPB-elnöke. És ezen számítások közül sok nem veszi figyelembe egy ház egyedi adottságait és sajátosságait, mint az anyagot, helyszínt, fényviszonyokat és nem utolsósorban a lakók lakáshasználati szokásait.
A vita a hőszigetelés értelméről, avagy értelmetlenségéről 2002-ben kezdődött. Akkor hagyta jóvá a szövetségi kormány az energiatakarékossági rendeletet (EnEV) annak érdekében, hogy csökkentse a széndioxid kibocsátást. Azóta az EnEV háromszor is szigorodott, két alkalommal Angela Merkel (CDU) kancellár támogatása mellett.
Az ingatlanpiac nemtetszését fejezi ki
Az elmúlt tíz évben egyetlen szövetségi kormány sem vizsgáltatta meg semleges szakértőkkel azt, hogy a hőszigetelés csökkentheti-e a fűtési energiafelhasználást és ha igen, akkor milyen mértékben. Jelenleg Berlin a 2014. és 2016. között épült új építésű házakra vonatkozóan az EnEV megkötéseit újra 12,5 százalékkal kívánja megemelni.
Az ingatlanpiac ezzel szemben foglal állást, mivel számításai szerint minden tervezett szigorítás az új épületek költségeit nyolc és tíz százalék közötti mértékben emeli meg. Még a Német Lakásbérlők Szövetsége is szkeptikus és utal a növekvő bérleti díjakra.
Mielőtt tovább merülnénk el az EnEV spirálban, „elsősorban tudományos eredményeket kellene összehasonlítani és értékelni” – követeli Axel Gedaschko, a Német Lakás- és Ingatlanvállalkozók Tartományi Szövetségének elnöke, amely 3000 tagvállalatot és kereken hat millió bérlakást kezel.
Jóllehet, tanulmányok egész sora létezik, ám tény, hogy csaknem mindegyiknek a hátterében vagy a hőszigetelő iparág vagy az ezzel konkurenciában álló téglafal gyártók megrendelése áll, így nyilvánvaló, hogy ennek megfelelően alakulnak az eredmények is.
A szakértők óvnak a tanulmányoktól
A külső falazatok következetes hőszigetelése által a régebbi épületek lakástulajdonosai „akár 50 százalékos mértékű fűtési költséget takaríthatnak meg” – mondja Wolfgang Setzler, a homlokzati hőszigetelő rendszerek szakmai szövetségének ügyvezetője.
Ezzel szemben a tégla gyártók a Gewos-Intézet által elkészített összehasonlító tanulmányra utalnak. Ebben arra a következtetésre jutnak, hogy a hőszigetelés nélküli falfelületekkel rendelkező ingatlanok kevesebb energiaráfordítást igényelnek, mint az utólagos hőszigeteléssel ellátott külső falfelületek.
Lakástulajdonosok szövetségei attól óvnak, hogy a tanulmányokban megbízzanak. „A háztulajdonosoknak nem szabad bedőlniük azoknak a tanulmányoknak, melyek a fűtési költségek garantált csökkenését ígérik”.
Összetett formulák
Ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, milyen mértékű és erősségű hőszigetelésre van szüksége a falaknak, az építészek és energiaügyi tanácsadók komplikált képletet alkalmaznak.
Az elmélet azonban sok esetben nem áll helyt a gyakorlatban. Ez bizonyosodik be a kevés rendelkezésre álló független tanulmány kapcsán is. Egyik ilyen a brit cambridge-i egyetemről származik, melynek építész szakemberei 3400 németországi lakóépület szigeteltsége és energiafelhasználása közötti kapcsolatot vizsgálták.
Az eredmény: Régebbi építésű, csekély hőszigeteléssel rendelkező épületek esetében a tényleges gáz vagy olajfelhasználás 30-40 százalékkal a mások által kiszámított értékek alatt marad. Ezzel szemben ennél magasabb értékeket mutattak ki a legtöbb alacsony energiafelhasználású épület kapcsán. Ez gyakorlatilag arról szól, hogy „nagyon sok számítás hamis feltételezéseken alapul napjainkban- mondja Minna Sunnika-Blank asszony, cambridgei tudós.
A hőszigetelt épület még több energiát igényel
„Az, hogy a hőszigetelésbe fektetett összeg a fűtési költségeken való megtakarítással jelentkezik-e nem számítható általánosságban” – hangsúlyozza Gerold Happ, a Ház és Telektulajdonosok Szövetségének ügyvezetője. Ezt sokkal inkább egyes esetekre bontva egyedileg kellene megállapítani.
Arra, hogy a szélsőségek miben rejlenek, Happ két példát tett egyértelművé: „Egy déli fekvésű szabadon álló klinkertégla épület esetében az utólagos hőszigetelés keveset jelenthet”. A klinkertégla falazaton belüli téglák ugyanis télen is elraktározzák a nappali hőmennyiséget és azt az éjszaka folyamán átadják az épület szobáinak.
A téglafallal épített hőszigetelt és egy nem hőszigetelt bérházak között, Jens Fehrenberg professzor szerint a hőszigetelt épület mutatta ki a magasabb energiafelhasználást, „Hőszigetelés olyan épületek esetében indokolt és ésszerű, amelyek erdők mellett találhatók vagy ahol magasabb épületek árnyékolásában fekszenek” – mondja Happ.
Felújítás előtt kérjen tanácsot!
Mivel a 2014-re tervezett EnEV szigorítások csak az új épületekre vonatkoznak, a régebbi építésű házak tulajdonosainak egyelőre nincsen teendőjük. Az odafigyelés azoktól a családoktól megkövetelt, akik új építésű házat vásárolnak, ám nem szeretnék a hőszigeteléssel járó pótlólagos költségeket vállalni.
A felújítást megelőzően egy semleges építészt vagy energetikai tanácsadót kell megkérdezni, hogy a feljavított hőszigetelés egyáltalán gazdaságos lesz-e. A szakvélemény költsége 300-tól akár 1400 Euro összegig terjedhet.
A semleges szakértőkre az a jellemző, hogy azt is vizsgálják, mivel takaríthatók meg kedvezőbben a fűtési költségek- mondja Happ. A fűtési rendszer korszerűsítése például beépítéssel együtt kereken csak 9000 Euróba kerül. Ezzel egy családi ház esetében a régi kazán használatával szemben a fűtési költségeket éves viszonylatban több, mint 1000 EURO összeggel lehet csökkenteni.
Mindennapi az építkezéseken a kontármunka
Aki utólagos hőszigetelés mellett döntene, annak ügyelnie kell a korrekt kivitelezésre. A német építkezéseken a kontármunka mindennapos jelenség, amint azt a Dekra építési kárjelentése jelzi. A vizsgáló cégek szakértői a károk éves mértékét 1,4 milliárd Euró körüli összegre teszik. Az építtetők és a a saját otthonukat felújítók úgy tudnak védekezni, hogy a munkálatokra való felügyelést szakértőkre bízzák.
„Ha a széndioxid kibocsátást tartósan csökkenteni szeretnénk, a hőszigetelő közeget természetes anyagokra kellene korlátozni, mint például a len, a kender, a birkagyapjú vagy a parafa” – mondja Karim El Ansari építész. „Ezek előállítása folyamán kevesebb energiafelhasználásra van szükség, mint a műanyag- és ásványi hőszigetelő anyagok esetében”.
Nő a tűzveszély a hungarocelles hőszigetelés alkalmazásával
„Ha az emberek tisztába lennének a tűzveszély kockázatával, az utcán tiltakoznának ellene” – mondja Albrecht Broemme
Reimund Stewen, építészeti szakértő, valamint a VPB elnökségének tagja egy további kritikus pontot emel ki: a tűzveszélyességet. A polisztirol, mint a legkedvezőbb árú és leggyakrabban felhasznált hőszigetelő anyag nem tűzálló, hanem erősen gyúlékony. „Ha a polisztirol meggyullad, megolvad és lecsorog a homlokzatról”- mondja Stewen. „Ez az áthatolhatatlan akadály folyékony, forró anyagával hátráltatja a tűzoltást végzőket , illetve a lakókat is az épület lehagyásában.”
Ezt erősíti meg Albrecht Broemme, a Műszaki Segélyszervezet (THW) jelenlegi elnöke, illetve a berlini tűzoltóság korábbi bevetési parancsnoka. Ő átélte a fővárosban azt, ahogy két ember veszítette életét, miután egy családi ház, és annak hőszigetelése tűz áldozatává váltak. „Ha az emberek tisztában lennének a tűzveszély kockázatával, az utcán tiltakoznának ez ellen” – mondja Broemme.