Pórusbetonok és hőszigetelő táblák
Pórusbeton falazóelemek
1918-től kezdve foglalkozott hőszigetelő falazóelemek fejlesztésével a svéd építész, Johan Axel Eriksson, a stockholmi műszaki főiskola kutatója. Eredeti szándéka az volt, hogy az épületfát nem korhadó és nem éghető építőanyaggal helyettesíthesse, és 1923-ban sikerült mész, fémpor és olajpala őrleményének keverékéből előállítania az első gázbeton (pórusbeton) falazóelemet.
Napjainkban alapanyagként őrölt égetett meszet, őrölt gipszet, pernyét és őrölt kvarchomokot, gázképzőként alumíniumport használnak. A gázképző anyag az őrölt égetett mész beoltódásából keletkező mészhidrát vizes oldatából hidrogéngázt fejleszt, és a keverékben legfeljebb 2 mm átmérőjű, zárt pórusok sokaságát hozza létre.
Az így keletkezett gázbetontömböt ún. autoklávolással szilárdítják (10-12 óra, 8-12 bar, 170-190 °C). Eriksson eljárásán kívül sok más gyártási technológiát fejlesztettek ki gázbeton (pórusbeton) falazóelemek készítésére, s napjainkban széles körben alkalmazzák őket.
Pórusbeton hőszigetelő táblák
A) Gyártása
A pórusbeton termékek gyártása során kifejlesztettek ásványi eredetű hőszigetelő lapokat is, amelyek napjainkban rendkívüli anyagtulajdonságainak köszönhetően sokoldalú hőszigetelési megoldásként alkalmazhatók. Kialakulásuk annak köszönhető, hogy a pórusbeton termékek gyártásának fejlesztése során arra törekedtek, hogy a pórusbeton anyagjellemzőit megtartva, egy kiváló hőszigetelési tulajdonságú lap szülessen meg. így jöttek létre a pórusok számának növelésével, így a pórusbeton falazóelemek pórustartalmának többszörösével rendelkező, ezáltal könnyű és kis hővezetésű hőszigetelő lapok.
Ytong Multipor pórusbeton hőszigetelő termékek
Főbb alapanyaga a kvarchomok, mész, cement, víz és a pórusképző adalékszerek. A gyártás előtt első lépésként a homokot finomra őrlik, így csökkentve a szemcseméretet. A gyártási folyamat az alapanyagok számítógépes kimérésével, majd megfelelő arányú összekeverésével kezdődik. Ezután az így kapott anyagot öntőformákba helyezik, majd 24 órán át tárolják előírt hőmérsékleten.
A tárolási folyamat alatt zárt pórusok sokasága keletkezik, és az anyag eléri végleges térfogatát, az így létrejött pórusszerkezet felelős az anyag kiváló hőszigetelő képességéért. A hőszigetelő tömbök a tárolás során előszilárdulnak, majd ezután vágógépre helyezve, acélhuzalok segítségével a szükséges méretre vágják azokat. A méretre vágás során hulladék keletkezik, amely a gyártási folyamatban újrafelhasználásra kerül.
A méretre vágott elemek nyomószilárdsága kicsi, de a gyártás következő lépésekor, a gőzérlelés során elnyerik végleges fizikai tulajdonságaikat és megszilárdulnak. Ezután az anyag nedvszívó képességének csökkentése következik, mégpedig vízüveggel való impregnálással. A gyártás befejező fázisa a kész hőszigetelő lapok szárítása, csomagolása, majd raklapokon való tárolása, a megfelelő feliratozásokkal ellátva.
B) Tulajdonságai
A pórusbeton hőszigetelő lapok, a különleges anyagszerkezetnek köszönhetően kiváló hőszigetelő képességűek, ezt a pórusokban lévő zárt levegő biztosítja. A nem éghető építőanyag-kategóriába tartozik. Esetleges tűz esetén sem keletkezik mérgező gáz és füst.
Jó páraáteresztő képessége is van, így kiegyensúlyozott beltéri klímát biztosít hőmérséklet és páratartalom szempontjából. A hőszigetelés páraszabályozó szerepet is betölt, a fal belső oldalán alacsony marad a páratartalom, így a korábbi hideg felülettel ellentétben páralecsapódás nem következik be.
Kis testsűrűsége és nagy pórustartalma miatt a keletkező zajok egy részét elnyeli, nem rontja a falszerkezet akusztikai teljesítményét. Sokrétű felhasználását teszi lehetővé az ásványi kristályszerkezetéből adódó stabil és alaktartó tulajdonsága.
Az alapanyaghoz speciális összetevőket adnak, ill. a késztermék felülete vízlepergető impregnálást kap. Ennek köszönhetően a hőszigetelő lapok víztaszítók. Az anyag nedvességhatás utáni kiszáradását követően sértetlen marad, helyreáll a hőszigetelési funkciója is. A legtöbb hőszigetelő anyagnál ilyen esetben a hőszigetelés cseréje következne.
A Multipor hőszigetelés fontosabb anyagtulajdonságai
| Tulajdonság | Jel | Mérték-egység | Érték |
|---|---|---|---|
| Testsűrűség | ρ | kg/m3 | 115-300 |
| Nyomószilárdság | σ nyomó | kPa | 200-500 |
| Húzószilárdság | σ húzó | kPa | 80 |
| Hajlítószilárdság | σ hajlító | kPa | 800-1000 |
| Fajhő | Ϲ | J/kg x K | 1000 |
| Vízfelvétel (rövid idejű) | α | kg/m2 | 2,5 |
| Vízfelvétel (hosszú idejű) | W | kg/m2 | 3,0 |
| Hővezetési tényező | λ | W/m x K | 0,045-1,065 |
| Páradiffúziós ellenállási szám | µ | - | 3-20 |
| Alkalmazhatósági hőmérséklet | T | °C | 300 |
| Tűzvédelmi osztály | - | - | A1, A2 |
Gyártása csekély energiaszükségletű. Előállítása során nem keletkezik melléktermék. Kártevőknek ellenáll, a hőszigetelő lapokat madarak, rovarok és egyéb rágcsálók nem károsítják.
Könnyen mozgatható, megmunkálható, kézifűrészel könnyen méretre vágható, alakítható. Egyszerű és gyors kivitelezése egyúttal időmegtakarítást is jelent. A bedolgozásakor keletkező maradék lapok nem jelentenek hulladékot, azok a kivitelezés során, más helyen felhasználhatók.
Kismértékben terhelhető, ezért belső oldali hőszigetelésként való alkalmazása során a hőszigetelésre képek, dekorációk, pontterhelés esetén max. 3 kg-ig elhelyezhetők.
C) Alkalmazása
a) Homlokzatok belső oldali hőszigetelése
A hőszigetelő lapok belső oldali alkalmazása megoldást nyújt a hőszigetelés kivitelezésére azokon a helyeken, ahol a külső oldalon nem valósítható meg a hőszigetelés elkészítése (pl. műemléki homlokzatok hőszigetelése). Az anyag kis páradiffúziós ellenállása és kapilláris szerkezete biztosítja, hogy a belső oldali hőszigetelés párazáró réteget nem igényel. A hőszigetelő lapok anyagszerkezete ugyanis képes felvenni a fűtött tér páratartalmát, és ezzel egyidejűleg a kapilláris szerkezetnek köszönhetően a belső tér felé azt visszavezetni.
A belső oldali hőszigetelés minden esetben a speciális ragasztóhabarcs alkalmazásával Kivitelezhető, a hőszigetelő lapok teljes felületen való ragasztásával, így megakadályozható a fal és a hőszigetelő lapok közötti páralecsapódás. A fogadó-felületnek szilárdnak és pormentesnek kell lennie. A szigetelőlapok felhelyezése előtt a padlóburkolat és az első sor közé elválasztóréteget kell helyezni, amely lehet polifoamcsík vagy alátétfilc réteg. A hőszigetelő táblákat felülethez történő nyomással és kb. 2 cm-es csúsztatással kell a fogadófelületre helyezni, így biztosítható a teljes felületű tapadás. A lapok egymáshoz szárazütközéssel csatlakoznak, soronként feles eltolással.
Miután a teljes felület hőszigetelése megtörtént, kézi csiszolótalppal az esetleges egyenetlenségek korrigálhatok. Ezután az üvegszövet teljes felületű ragasztóhabarcsba ágyazása következik, az együttdolgozás biztosítása miatt. Végső lépésként a felület glettelése és festése valósul meg, amelynél feltétel, hogy páraáteresztő anyagok, szilikát vagy mész kötőanyagúak kerüljenek alkalmazásra. Burkolatok készítése nem ajánlott, ha azonban ez elkerülhetetlen, az adott helyen utólagos dűbelezéssel való megerősítés szükséges. Esetleges rögzítések max. 3 kg-ig közvetlenül a felületen kialakíthatók, nagyobb teher esetén tartókonzolok beépítésére van szükség.
Belső oldali hőszigetelés Ytong Multipor termékkel
b) Alulról hűlő födémek
Alulról hűlő födémek (pl. mélygarázsok, pincék és nyitott átjárok födémszerkezete) hőszigetelésekor a pórusbeton hőszigetelő lapok önmagukban is esztétikus megjelenést adhatnak, és felületképzés nélkül is ellenállók.
A kivitelezés megkezdése előtt meg kell győződni az alapfelület kellő szilárdságáról és pormentességéről. A megkevert ragasztóhabarcsot az előzőekhez hasonlóan ebben az esetben is teljes felületen, 10 mm fogazatú glettvassal kell felhordani.
A hőszigetelő lapok felhelyezése szintén megegyezik az előző kivitelezési móddal. A hőhídmentes kialakítás érdekében a födém aljának szigetelésén túl javasolt egy sor szigetelőlap elhelyezése az oldalfalon is. Az elkészült felület akár önmagában is esztétikus lehet, de különböző felületkialakítások is megvalósíthatók.
Alkalmazható közvetlen festés és glettelt, üvegszövet hálóval erősített festett kialakítás is, de ennek során dűbeles rögzítést is kell alkalmazni. A dűbelek elhelyezése után fel kell hordani a ragasztóhabarcsot, majd az üvegszövet hálót 10 cm-es átfedéssel bele kell helyezni, és újbóli habarcsréteg felhordásával kell véglegesíteni. Ezután a felület ásványi alapú anyagokkal glettelhető, festhető.
c) Homlokzati falak külső oldali hőszigetelése
A kivitelezés megkezdésekor az alapfelületnek ebben az esetben is teljesítenie kell az előzőekben ismertetett feltételeket, a táblák ragasztása és felhelyezése szintén az előzőekkel megegyezően történik. Az elemeket soronként feles kötésben kell elhelyezni, falsarkoknál soronkénti kötést kell alkalmazni. Az első sor elhelyezése indítóprofil alkalmazásával történik.
A teljes felület elkészítése után a hőszigetelést táblánként min. 1 db, táblaközépen elhelyezett dűbellel kell megerősíteni. A pozitív falsarkokon hálós élvédőt kell beépíteni, amit ragasztóhabarcsba kell ágyazni. A hőszigetelés teljes felületére ragasztóhabarcsot kell felhordani, majd az üvegszövet hálót 10 cm-es átfedéssel bele kell simítani.
Ezután újabb habarcs fedőréteget kell felhordani, majd elsimítani. A kivitelezés végső lépése az alapozóréteg felhordása, majd a fedővakolat elkészítése. Ezeknek az anyagoknak szintén kis páradiffúziós ellenállásúnak kell lenniük, ezért ásványi eredetű szilikát, vagy szilikon kötőanyagú anyagokat célszerű alkalmazni.