A veteményes tíz pontja – ültetési útmutató
A friss, a földből éppen kihúzott vagy az indáról leszedett zöldségek íze semmihez sem fogható. Ha van veteményeskertünk, mindig kéznél vannak a friss termények, amelyek ráadásul az egészségre káros műtrágyáktól és növényvédő szerektől is mentesek, így nemcsak az egészségünket, hanem a környezetünket is óvjuk. Ha pedig megfontoltan tervezünk, egész évben friss zöldségek kerülnek az asztalunkra.
A veteményes tíz pontja
Az első veteményes-kertünk ne legyen túl nagy! Kezdjük kicsiben, és ha idővel több helyre van szükségünk, igényeinknek megfelelően bővíthetjük a területet.
- Válasszuk a betegségeknek ellenálló fajtákat, amelyek jól érzik magukat a kertünkben!
- Ha azt szeretnénk, hogy mindig friss zöldség kerüljön az asztalra, több kisebb adagot ültessünk, időben egymás után! Magokat vagy fiatal palántákat használjunk!
- A sorok és az egyes tövek közé terítsünk muksót, hogy elfojtsuk a gyomokat! Ha mégis felbukkanna néhány szál, azonnal tépjük ki!
- A nyáron ültetett zöldségeket árnyékoljuk le egy szövettel, amelyet a növények megerősödése után eltávolítunk!
- Mindennap nézzünk rá a fejlődő zöldségekre! Öt perc elég arra, hogy megöntözzük őket, leszedjük az éretteket, és ellenőrizzük, nem támadta-e meg őket valamilyen kórokozó vagy kártevő.
- Viseljük el, hogy a leveleket és a növény fogyasztásra nem kerülő részeit bizonyos fokú károsodás éri, s ne irtsuk vegyszerrel a kártevőket! Első védvonalként megpróbálkozhatunk kísérő-növények ültetésével. Azután alkalmazzunk biológiai védekezést, vagy telepítsünk be hasznos rovarokat!
- A veteményest kora reggel vagy este öntözzük, és soha ne napközben, amikor meleg van, mivel olyankor a nedvesség nagy része elpárolog.
- A maximális tápanyag-hasznosítás érdekében, és hogy elkerüljük a kórokozók meg kártevők felhalmozódását, egymást követő években ne ültessünk azonos családba tartozó zöldségeket a kert ugyanazon részére! Így a káposzta után ne termesszünk brokkolit -mindkettő a keresztes-virágúakhoz tartozik.
- A zöldségek közé ültessünk virágzó dísznövényeket, például levendulát, hogy odacsalogassák a megporzást végző rovarokat!
- A futóbab mellé ledneket érdemes telepíteni.
Pro-kontra
Valóban megéri otthon termeszteni?
Az első évben a kialakítási költségek – kerítés, szegély, tápanyagok és növények – miatt nemigen számíthatunk megtakarításra. A folyamatos fenntartás költségei is nagyobbak lehetnek a kiadásnál, ha palántákat és tápokat vásárolunk. A legtöbbet úgy spórolhatjuk, hogy magról neveljük a zöldséget, saját mulcsot és komposztot készítünk, istállótrágyát szerzünk, és a lehető legkevesebb vegyszert használjuk. Ezenfelül inkább olyan zöldségféléket neveljünk, amelyek a boltban drágák: paradicsomot, futóbabot, cukorborsót és petrezselymet!Zöldségfélék törpe fajtái
| Zöldség | Változat | Érés ideje |
|---|---|---|
| Bab | Pioneer | Nyáron |
| Borsó | Rajnai törpe | Tavasztól őszig |
| Cékla | Baby | Tavasztól nyárig |
| Fejes saláta | Nansen | Egész évben |
| Fűszerpaprika | Szentesi cseresznyepaprika | Tavasztól őszig |
| Hónapos retek | Tavasz gyöngye | Egész évben |
| Paradicsom | Tiny Tim | Tavasztól őszig |
| Sárgarépa | Baby | Egész évben |
Biztos tipp
Miniatűr veteményes
- Ha nincs kertünk, akkor se adjuk fel! Bármilyen kicsi helyen, akár edényben is nevelhetünk egy-egy fej salátát. A kis termetű paradicsomfajta köré ültessünk törpesalátát és metélőhagyma-csomókat!
- Keressük az egyes zöldségfélék bokros, nem kúszó változatait, például a bokros cukkinit, illetve a bokros uborkát!
- Vizsgáljuk meg a talaj vízelvezetését! Ássunk nagyjából 30 cm mély gödröt, és töltsük meg vízzel! Ha a víz még órákkal később is a gödörben van, alagcsöveket kell telepítenünk a felesleges víz elvezetésére, vagy kiemelt ágyasokban kell nevelnünk a zöldségeket.
- Olyan helyet válasszunk, ahová naponta legalább 6 órán át odasüt a nap, lehetőleg kora délelőttől kezdődően! Ha a kertünk hátsó része nem elég napos, érdemes a veteményest az előkertben kialakítani.
Zöldségfélék minden évszakra
| Zöldség | Érési idő | Szedési tippek | Tárolás és felhasználás |
|---|---|---|---|
| Burgonya | Tavasz | Virágzás után szedjük fel, amikor a levelek sárgulni kezdenek! | Fénytől védve tároljuk, hogy ne zöldüljön meg (ekkor alkaloidák képződnek benne)! |
| Cékla | 10 hét a vetéstől | A legfinomabb a fiatal cékla, ám a termény még hosszú hónapokig eláll a földben. | A levelekből saláta készíthető. |
| Csemegekukorica | Tavasztól őszig vagy 10 hét a vetéstől | A csövek akkor szedhetők, amikor a hajuk megbarnul. | Annál jobb az íze, minél gyorsabban megfőzzük a szedés után. |
| Édesburgonya | Ősz vagy 20 hét a vetéstől | A gumók akkor érettek, amikor a növény elsárgul. | Kiásás után hagyjuk a gumókat néhány napig a napon érlelődni! |
| Káposzta | Nyártól őszig vagy 8-16 hét a vetéstől | Amikor a fejek gömbölyűek és kemények, az egész növényt szedjük le! | Felszeletelve, 3-4 perc blansírozás után a fagyasztóban is tárolható. |
| Paradicsom | Kora nyártól őszig (meleg éghajlaton egész évben) | Akkor a legfinomabb, ha a termés a száron érik meg. | Kártevőkkel fertőzött területeken a kifejlett méretű paradicsomokat még zölden szedjük le, és a házban érleljük meg! |
| Paszternák | 18-20 hét az ültetéstől | Folyamatos szedéssel nyújtsuk el az idényt! A bébipaszternák már 2-3 hónaposán felszed¬hető, de a gyökér akár 6 hónapig is a földben maradhat. | 1-2 hétig fénytől védve tároljuk! |
| Sárgarépa | Egész évben | Folyamatos szedéssel nyújtsuk el az idényt! | A legfinomabbak a kisméretű, fiatal répák. |
| Spárga | Tavasz | Az első évben ne metsszük le; a második évben vágjuk le a szárakat éles késsel, közvetlenül a talajfelszín alatt! | Vágjuk le a végeit, és kis, vízzel teli edénybe állítva tegyük a hűtőbe! Takarjuk le műanyag fóliával! |
| Tök | Ősz | Akkor szedjük le, amikor a szára fonnyadni kezd, és az inda is elhal! | Érleljük melegben (megkeményedik a héja), majd dróthálón, hűvös, száraz helyen tartsuk! |
Paradicsom
Ha megfontoltan tervezünk, még karácsonykor is lehet házi paradicsom az asztalunkon, amikor már meglehetősen drága.
- A palántákat tavasz végén ültessük ki! A hűvösebb vidékeken a növényeket cserepekbe ültessük, s állítsuk meleg, védett helyre, amíg végleg el nem múlt a fagyveszély! Mindenhol érvényes, hogy ha éjszakára fagyot vagy erős hideget ígérnek, takarjuk le a növényeket!
- Korán érő fajtákat válasszunk! Ezek gyorsabban hoznak termést, mint a többi, és jobban tűrik a hideget is, ezért nagyobb a valószínűsége, hogy már a nyár derekán szüretelhetünk. A ,Rouge de Marmande’ például az ültetéstől számítva 77 nap után már beérik.
- A kert legnaposabb részén legyen a paradicsomágyás, s földjébe sok szerves anyagot (például komposztot és érett istállótrágyát) ássunk, hogy ezzel javítsuk a vízmegkötő képességet!
- A paradicsomtöveket gyakran kell öntözni. Az első virágok megjelenését követően folyékony tápot is használjunk!
Sárgarépa
Sárgarépát termeszteni élvezet, mivel roppant egyszerű. Magról is könnyen nevelhető, nagyjából 3 hónap alatt beérik, s nyersen és főzve egyaránt fogyasztható.
- Enyhe éghajlatú területen a sárgarépamagok bármikor elvethetők. A mérsékelt égöv alatt a vetésre a március és július közötti időszak a legalkalmasabb!
- Gondosan készítsük elő a talajt! A sárgarépának mély, jó vízelvezetésű homokos vagy vályogtalajra van szüksége. Ha kertünk talaja agyagos, a répát kiemelt ágyasba ültessük, és próbálkozzunk rövidgyökerű fajtával!
- Távolítsunk el minden követ és rögöt, mivel ezek miatt a gyökér elágazóvá vagy torzzá válhat.
- A répamagok aprók és nehezen kezelhetők, ezért vetés előtt keverjük őket finom homok közé (vagy vegyünk papírszalagra ragasztott magokat)! A homokos magkeveréket már egyszerű az előkészített sorba szórni.
- Amikor a répamagoncok nagyjából 5 cm-esre nőttek, ritkítsuk ki őket 2-3 cm-es tőtávolságra, majd a 15 cm-es magasság elérése után még egyszer, 5 cm-enként!
Saláta
Érdeklődjünk a helyi kertészetben, hogy mely salátafajtákat érdemes termeszteni! Az év különböző szakaszaiban más-más típusok magjai vethetők.
Ne vessünk salátamagokat nagy melegben! Ha a hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 °C-ot, vetés előtt egy nappal nedvesítsük. Íme egy ötlet az autógumi újrahasznosítására.
A hozzávalók a következők:
- 2 régi gumiabroncs
- széna, komposzt vagy ültetőközeg
- vetőburgonya
A palántákat ültessük ki a kertbe, vagy ha kevés a hely, egy tálban a balkonon is elhelyezhetjük. Némelyik változat dísznövénynek is szép. A csíranövények megjelenéséig tartsuk nedvesen a talajt! Nyáron naponta öntözzük, de a déli melegben ne locsoljunk felülről!
Noha a kifejlett növényeknek napsütésre van szükségük, a palántákat árnyékolni kell, amíg meg nem erősödnek. Forró, száraz vidéken nyáron is jót tesz némi árnyékolás. Fektessünk egy gumit a földre! Terítsünk bele egy réteg szénát, komposztot vagy egyéb ültetőközeget, s erre tegyünk néhány szem vetőburgonyát! Temessük be a krumplit szénával vagy komposzttal! Öntözzük meg alaposan!
Ahogy a növények növekednek, tegyünk egy második abroncsot az elsőre, és töltsük fel szénával, komposzttal vagy ül tető közeggel! Az első burgonyaszemeket néhány hónap elteltével kezdhetjük betakarítani. Az összes burgonyát szedjük fel, amikor a levelek hervadni kezdenek!