• falak
• hőszigetelés

Határoló falak hőszigetelése: kettőzött falszerkezet, rönkfa alá, vékonyvakolat

Az épületek határoló falai – funkció­jukból eredően – úgy kell ellenállja­nak a fellépő igénybevételeknek, hogy fő feladatukat megfelelően lássák el, vagyis biztosítsák az általuk lezárt térben (helyiségben) tartózkodók kelle­mes komfortérzetét. Másodlagos funk­ciójuk esztétikai jellegű, hiszen nem mindegy, milyen külsőt mutat egy adott épület és annak burkolata (2.37. ábra). A tervező építész szempontjából a lát­ható felületek hordozzák azt a külön­leges művészi mondanivalót, hangulatot, melyet az építész át szeretne adni a szemlélőnek.

2.37. ábra. Vakolt homlokzatfelület nyerstégla burkolatú kandalló-, ill. kéménytesttel.

A határoló falak hőszigetelése

Századunk első nyolc évtizedének épü­letei 90-95%-ban hagyományos, tömör téglafalakkal készültek, és hőtechnikai szempontból legfeljebb a felét teljesítik a ma kívánatos értékeknek. Maga az égetett agyag ugyan viszonylag jó hő­szigetelő képességű, de a tömör tég­lából készült fal (nagy testsűrűsége mi­att) a hagyományos falazati rendszerek között a legjobb hővezető – eltekintve a terméskőtől. A jó hővezető anyagok általában rossz hőszigetelő képessé­gűek, a rossz hővezető anyagok pedig jó hőszigetelők mind kültéri, mind beltéri hőszigetelést illetően. (2.38. ábra).

Az utóbbi néhány évtizedben a tégla­gyárak javarészben átálltak az üreges falazóelemek gyártására. Az üreges falazóelemeknek több előnyük is van. Például azonos térfogatú falszerkezet­hez jóval kevesebb falazóelem szüksé­ges, mint tömör tégla esetén, a kisebb fajlagos térfogat miatt az elemek kiégetéséhez kevesebb energia kell, hőszige­telő képességük pedig legalább másfél­szerese a hagyományos téglák hőszi­getelő képességének, annak ellenére, hogy a nagyobb üregek kevésbé jó hő­szigetelők, mint az apró pórusok.

A be­kevert szerves és szervetlen adalékok (fűrészpor vagy polisztirolgyöngy) ége­téskor kiégnek, így a falazóelem pórusosabb lesz, ami hőtechnikai szem­pontból további előnyöket hordoz ma­gában (2.39.-2.40. ábra). A porózus, üreges falazóelemekből leg­feljebb 2-3 szintes épületek építhetők, ennél nagyobb épülethez már csak teherhordó vázas épületek kitöltő falaza­taként használhatók Az utóbbi másfél évtized fejlesztési eredményeinek köszönhetően megje­lentek a hőszigetelő lemezbetétekkel ellátott, különböző márkanevek alatt forgalmazott, nagyjából azonos hőtech­nikai és szilárdsági tulajdonságokat mu­tató kerámiaanyagú falazóelemek. Az egy- vagy kétsorosán elhelyezett polisztirolgyöngy lemezbetét jelentősen megnöveli a fal hőszigetelő képes­ségét.

2.38. ábra. Épületlábazatok kialakítása a) homlokzatvakolat előre gyártott lábazattal; b) burkolt homlokzat, monolit lábazatburkolattal, c) kéthéjú homlokzati fallal mint burkolattal.

2.39. ábra. Homlokzatburkolat nyerstégla fallal a) főfal falazásával egy időben készülő tömör tégla bur­kolattal; b) együtt falazott kettős méretű üreges tégla belső fallal; c) kéthéjú, belső üreges tégla fallal; d) kéthéjú, fal kiegészítő hőszigeteléssel.

2.40. ábra. Nyerstégla lábazat vakolt YTONG téglafal alatt YTONG téglafal; 2 homlokzati vakolat; 3 bélésfal; 4 kiegészítő hőszigetelő betét; 5 vízszigetelés; 6 vízorr bádog; 7 téglafal; 8 nyerstégla burkolat; 9 koszorú; 10 alap; 11 hátfal; 12 járda.

A falazat természetesen hőszige­telő betét nélkül is megépíthető, azon­ban hőszigetelő képessége is kisebb lesz. A falazatok hőtechnikai jellemzői a szerkezet külső vagy belső oldalán el­helyezett pótlólagos hőszigetelő vakolattal még kedvezőbbé tehetők, de a szám­talan megoldás közül csak a páratech­nikai követelményeket is kielégítő rétegfelépítések jöhetnek szóba. A legtö­kéletesebb megoldás a kéthéjú fal hő­szigeteléssel, elterjedését azonban gátolja magas költsége: ára jelenleg kb. másfélszerese az egyhéjú, külső hőszigeteléssel ellátott falszerkezetnek (2.41-2.43. ábra).

Amennyiben a külső oldali hőszige­telés elkészítése bármilyen ok miatt nem lehetséges (pl. kész- vagy védett megjelenésű homlokzat, túlzott állvány­költség stb.) szóba kerülhet a belső oldali hőszigetelés. Ez azonban nem iga­zán ad jó eredményt, hiszen téli fűtés­nél a belső hőszigetelés megakadályoz­za a határoló fal hőtároló képességének kihasználását. Ez azt jelenti, hogy a fűtés leállásakor azonnal hűlni kezd a belső tér is, nyáron viszont a nap sugár­zási energiáját a külső fal betárolja, és az éjszaka folyamán – a belső hőszi­getelésnek köszönhetően ugyan kissé tompítva – ontja a meleget befelé. A kétoldali hőszigetelés elvileg ideális lehetne, de a viszonylag bonyolult szer­kezet az esetleges pontatlan kivitelezés miatt a valóságban sok bosszúságot okozhat, ezért készítése nem célszerű (2.44. ábra).

A következő fejezetekben ismertetett hőszigeteléseket a szakirodalomban és a terveken többféleképpen jelölik, de a hőszigetelés típusára nem utalnak a jelölések. Ezért a rétegek elnevezései­nek felsorolásából vagy a mellékelt mű­szaki leírásból kell tisztázni a hőszige­telés anyagát, illetve fajtáját.

A hőszigetelések legfontosabb jellem­zői a következők:

• halmazállapot és testsűrűség (kg/m³),
• járható vagy nem járható,
• táblás vagy paplanszerű,
• páratartalomra, nedvességre, vízre való reagálás,
• nedvességtartalom,
• hővezetési tényező,
• kémiai ellenálló képesség (pl. poli­sztirollemez esetleg nem alkalmaz­ható),
• tűzállósági (éghetőségi) besorolás,
• felületi tapadó szilárdság (ragasztás és rögzítés miatt),
• rétegelválási szilárdság (szálas anya­goknál),
• bedolgozhatóság,
• várható zsugorodás, alakváltozás,
• vághatóság, alakíthatóság, hajlít­hatóság,
• hangelnyelő és hangszigetelő ké­pesség,
• csomagolási és szállítási jellemzők,
• gyártási és pihentetési idő (időpont),
• tárolási követelmények,
• bedolgozási (alkalmazási) leírás, munkavédelmi követelmények,
• van-e esetleg utóbomlása és azzal kapcsolatos tennivalók.

Az itt felsoroltak egy részét a termék­gyártók ugyan feltüntetik a termékis­mertetőkben, előfordulhat azonban – tartva a kedvezőtlen gazdasági követ­kezményektől -, hogy a kevésbé elő­nyös anyagjellemzőket az ismertetőből egyszerűen „kifelejtik”.

2.41. ábra. Burkolt határoló téglafalak hő­szigetelése értéksorrend szerint a) üreges téglafal tömören kapcsolt külső tég­laburkolattal; b) üreges téglafal belső hőszige­teléssel; c) üreges téglafal polisztirol elembe­téttel, külső homlokzatvakolattal; d) külső táb­lákban ragasztott hőszigeteléssel és homlokzati vékony vakolattal; e) kéthéjú fal teherhordó fal és homlokzati burkolat közé szorosan helye­zett hőszigeteléssel; f) szellőztetett, kéthéjú homlokzati burkolati fal kívül nyerstégla bur­kolattal; 1 üreges anyagú téglafal; 2 belső vakolat; 3 nyerstégla fal mint burkolati fal; 4 normál hom­lokzati vakolat; 5 belső hőszigetelés; 6 polisztirol­betét; 7 vékony homlokzati vakolat üvegszövet betéttel; 8 táblás polisztirol betét; 9 ragasztó­réteg; 10 tömör zárású szálas vagy mikro-cellás hőszigetelő; 11 szálas hőszigetelés; 12 szellőztetett légrés.

2.42. ábra. Kéthéjú hőszigetelt falszerke­zetek vízszintes metszetei a) főfal/fél tégla fal; b) főfal/kőlap burkolat; c) főfal/szerelt lemezburkolat; 1 főfal; 2 hőszigetelés; 3 légrés; 4 belső vakolat; 5 nyerstégla burkolati fal; 6 kőlap; 7 táblás lemez; horogelem; 9 cseppkorong; 10 beépítő horog; 11 kőcsap; 12 dübel; 13 kapcsoló fémheveder.

2.43. ábra. Kéthéjú hőszigetelt falszerkezet favázas burkolati hordozóval a) váz közötti hőszigeteléssel; b) váz alatti hőszigetelővel; c) váz alatti és közötti hőszige­teléssel; 7 főfal; 2 vakolat; 3 hőszigetelő réteg; 4 kiegé­szítő hőszigetelés; 5 légrés; 6 szerelőheveder; 7 tartóváz; 8 burkolat.

2.44. ábra. Hőszigetelő anyagok jelölése általános terveken a) szálas anyagú; b) mikro cellás (pl. poliszti­rolhab); c) cement- vagy műanyag kötésű fa-réteg közé sajtolt mikro cellás (polisztirol-) hab: HERATEKTA; d) szálas cementkötésű fafor­gács lapok: HERAKLITH; e) helyszínen vakolatszerűen felhordott hőszigetelő réteg (perlit; polisztirolgyöngy; fűrészpor stb.).

A határoló falak mint hőszigetelők

A határoló falak között legrosszabb hő­technikai jellemzői az egyrétegű, beton­ból és hagyományos tömör téglából épü­lő, nem kellő vastagságú falszerkeze­teknek vannak, amelyeknél az egy- vagy kétoldali vakolat némileg javít ugyan a helyzeten, de csak elenyésző mérték­ben. Szerencsére ilyen falazatokkal ma már egészen ritkán épülnek házak, leg­feljebb időszakos tartózkodásra szolgá­ló, fűtetlen épületek (2.45.-2.51. ábra).

A kétrétegű falak jóval kedvezőbbek az előzőeknél. A kettőzött (egyhéjú) fal­szerkezetek a teherhordó határoló fal külső felületének burkolásával készül­nek. Az üreges falazótéglából épülő teherhordó falak már önmagukban is jobb hőszigetelő képességűek, amit a külső burkolati fal, valamint a belső fal és a burkolat közé helyezett hőszigetelő réteg még tovább fokozhat (2.52.-2.56. ábra).

Rideghabok közbeiktatása nem célszerű, mert akadályozzák a páradiffúziót, és emiatt a falszerkezet átnedvesedhet. A falszerkezetben lejátszódó párakicsa­pódás, azaz a nedvesség a szálas anyagot azonban gyorsan tönkreteheti, a folyamat vége a szervetlen szálas anyagok leépü­lése (elporladása), a szervesek gombásodása, korhadása. Jól megtervezett ré­tegfelépítésnél kifelé haladva egyre ki­sebb a rétegek páravezetési ellenállása. Segít a problémán, ha a fal helyiség felé eső oldalán párazáró vagy méretezett párafékező bevonatot vagy réteget (szin­tetikus festék, műanyag tapéta stb.) vagy rétegkiszellőztetést alkalmazunk.

2.45. ábra. Teherhordó fal tömör téglából, együtt falazott külső nyerstégla burko­lattal, ahol mind statikai, mind hőtechnikai szempontból a teljes falkeresztmetszet vehető figyelembe 1 nyers felületi falazás, mélyen hézagolva; 2 kötő nyers falazat; 3 normál falazati rész.

2.46. ábra. Teherhordó fal üreges falazó-téglából, ahol a fél tégla burkolati fal utólag és kívülről falazható fel. Statikai terhelésre az üreges főfal, hőtechnikai szempontból a teljes keresztmetszet vehető figyelembe 1 burkolati fél tégla fal mélyen fugázott felülettel; 2 kapocs; 3 ragasztóhabarcs réteg; 4 határoló főfal.

2.47. ábra. Burkolótéglákkal együtt fala­zott, közepes biotechnikai minősítésű határoló fal 1 negyedes tégla; 2 feles burkolati tégla; 3 ra­gasztóhabarcs; 4 határoló főfal; 5 tömör vagy üreges kisméretű téglasor (a bekötőhorony miatt).

2.48. ábra. Határoló falszerkezet ragasztott téglaburkolattal 1 nyolcados burkolótégla; 2 negyedes (kötő) burkolati tégla; 3 ragasztóhabarcs réteg; 4 üreges téglafal; 5 a horonyképzés miatt szük­séges visszaugratás.

2.49. ábra. Üreges téglafal ragasztott rusz­tikus ciklop kőlemez burkolattal.

2.50. ábra. Üreges határoló fal ragasztott csiszolt ciklop kőlemez burkolattal.

2.51. ábra. Határoló fal ragasztott kváderes kőlemez burkolattal.

2.52. ábra. Kettőzött (egyhéjú) falszer­kezet szorosan közbeiktatott hőszigete­lő réteggel 1 nyerstégla homlokzati burkolat; 2 kapocs; 3 szorítótárcsa; 4 hőszigetelő réteg; 5 tég­lafal.

2.53. ábra. Északi népek stílusát idéző homlokzat 1 fa keretváz; 2 fa sarokoszlop; 3 fa rácsozat; 4 fél tégla kitöltő fal (német példa).

2.54. ábra. Téglafalas épület határoló falá­nak faház jellegű faburkolata (finn példa).

2.55. ábra. Favázas épület határoló falának „rönkfa” burkolata, ahol a statikai és hő-technikai igénybevételek szempontjából a teljes keresztmetszetet kell figyelembe venni 1 belső burkolat; 2 falváz; 3 „kemény” hőszi­getelés; 4 szálas hőszigetelés; 5 rönkfal; 6 so­roló- és légzáró horony (svéd példa).

2.56. ábra. Rönkfalas faház, ahol a bur­kolati fal azonos a határoló tartószerke­zettel 1 rönkfal mint látszó falszerkezet; 2 belső fal­váz; 3 hőszigetelés (szálas, szerves vagy szer­vetlen; 4 belső burkolat (norvég; hegyi építési mód).

Természetesen készülnek olyan réteg­rendű szerkezetek, ahol a pára vagy be sem kerülhet a szálas anyagú hőszige­telő rétegbe, vagy átszellőztetik a hő­szigetelő réteget. A lényeg az, hogy olyan megoldást kell választani, amely­nél a bejutott nedvesség eltávozhat a szerkezetből. A bonyolultabb megol­dások azonban könnyen elronthatok a kivitelezéskor, nagy szakmai pontos­ságot követelnek, emellett meglehe­tősen sokba kerülnek. Falnedvesedést és penészedést okozhat az általános vagy helyi hőszigetelési elégtelenség, a hő hidasság, amikor a fal­felület egésze vagy egy része a harmatponti hőmérséklet alá hűl, ami +20 °C szobahőmérséklet esetén 13-14 °C fal­felületi hőmérsékletnél következik be. Ilyenkor szinte csurog a víz a falról, födémről, padlóról, és tetemes átnedve­sedést okoz.

A szerkezeti és épületfizikai szempon­tokat, valamint költségüket és kivitelez­hetőségüket tekintve a leggazdaságo­sabban az egyhéjúak kategóriájába tar­tozó külső, utólagosan is felhordható hőszigetelések készíthetők el (2.57-2.59. ábra). Az utólagos hőszigetelés készítése alatt az épület általában za­vartalanul lakható.

Akár helyszínen felhordott (monolit) kész hőszigetelő alapvakolattal, akár perlites, rabicolt rétegekkel, akár táblás lemezekből ragasztva készül a hőszige­telés, nagyon fontos a fedő- és záró réteg megfelelő lezárása, hogy a csapadék ne juthasson be a szerkezet belse­jébe. E témával cikksorozatunk har­madik kötetében már szó volt ugyan, de a rendszer teljes áttekintése miatt itt is meg kell említenünk.

2.57. ábra. Határoló falak fokozott hővédelme külső hőszigetelés beépítésével és jól lélegző homlokzati vékony vakolattal, acél szegőprofillal.

2.58. ábra. Korszerű, speciális szálas hom­lokzati hőszigetelés vékony vakolat alá (ritkán alkalmazott megoldás).

2.59. ábra. Ragasztott hőszigetelő homlokzatburkolati rendszer csomópontja, ablakkal 1 főfal; 2 polisztirol- vagy speciál szálas hőszigetelés; 3 kávabélés, -hőszigetelés; 4 ablak; 5 tokszélesítés; 6 él védő fémprofil; 7 záró fémprofil; felületi vakolat; 9 ragasztó; 10 üvegszövet; 11 tapasztó glett; 12 vékony nemes vakolat; 13 ablakbádog; 14 ablakkönyöklő.