Lakásdekoráció

Lakástextíliák: pamut, lenvászon, gyapjú, selyem, kender juta, bőr, velúr, muszlin, organza, csipke

A rengetegféle lakástextília bő választékot kínál, de vigyázzunk, nehogy feldolgozá­suk során összemenjenek vagy károsodja­nak. Ruhaanyagokat is felhasználhatunk lakástextíliaként, bár ezek nem olyan erősek, és kevésbé ellenállóak az erős napfény okozta fakulással szemben.

Természetes szövetek

A lakástextíliaként alkalmazható természetes rostok száma behatárolt, de a belőlük előállított textúrák és minták választéka szinte végtelen. A szövőiparban számos módszert fejlesztettek ki, amelyek segítségével ugyanabból a rostból puha, merev, rugalmas, sima vagy durva szövetet lehet gyártani.

Pamut

A pamut viszonylag gazdaságosan előállítható, rendkí­vül sokoldalú anyag. Festhető, sima felülete alkalmas a nyomott minták készítésére, és pamutszálból nehéz kárpitpamutot vagy könnyű, áttetsző muszlint is lehet szőni. Nem fényűző, ám erős és praktikus anyag.

Lenvászon

A jellegzetesen „ropogós”, száraz, kellemes textúrájú vászon drágább, mint a pamut, mert előállítása időigé­nyesebb. Annak ellenére, hogy erős és sima, könnyen gyűrődik, azt is mondhatnánk, hogy tulajdonképpen a gyűrött felület az anyag védjegye. Gyakran keverik pamuttal, és az így kapott vászon mindkét anyag leg­jobb tulajdonságait egyesíti. Általában abroszok és szalvéták készítésére használják.

Gyapjú

A birkagyapjú természetes göndörségének köszönhe­tően puha, meleg anyag, amelynek csodálatos az esése, és mély, telt színekre festhető. Hajlamos az összemenésre, ezért lakástextilek gyártásakor gyakran keverik más rostokkal.

Selyem

A valódi selyem, amelyet a selyemhernyó lárvái által font selyemgubóból nyernek, a legfinomabb és legsi­mább természetes rost. A fényes selyemszál és a belőle szőtt textília finoman előkelő. Az olcsóbb, könnyű indiai vagy kínai selymekből csodálatos függönyöket le­het készíteni, de ezek az anyagok általában keskenyebb kiszerelésben kaphatók, mint az európai selymek.

Kender és juta

A juta meglehetősen durva rost, a kender azonban nagyon hasonlít a lenvászonhoz abban, hogy fényes, rendkívül tartós és gyűrődésre is hajlamos. Nem min­dennapos portéka, bár a gyártók mostanában azzal kísérleteznek, hogy pamuttal vagy selyemmel keverve függöny- és kárpitanyagokat készítsenek belőle.

Természetes szövet

A természetes szövetek, mint a pamut vagy a lenvászon (amelyeket a gyapotcserje, illetve a len rostjaiból készült fonalból szőnek), jó és tartós lakástextíliák.

Szintetikus és különleges szövetek

A műszálas anyagokat, például a poliamidot (nejlon) vagy a poliésztert könnyebb tisztítani, mint a természe­tes szöveteket. A poliészter függönyöket például ki lehet mosni anélkül, hogy összemennének, és a pamut­ból, muszlinból vagy csipkéből készült függönyökkel szemben alig vagy egyáltalán nem kell őket vasalni.

A szintetikus rostokat eredetileg a drága természe­tes rostok, például a selyem helyettesítésére fejlesztet­ték ki. A textiltervezők új generációja azonban úgy használta ki e rostok sokoldalúságát, hogy pompás, innovatív anyagokat állítottak elő belőlük – utánzatok helyett. A természetes rostok néhány százaléknyi nej­lon- vagy poliészterszállal keverve jobban ellenállnak a mindennapos igénybevételnek.

Különleges kelmékből, például egy régi faliszőnyeg­ből vagy selyembrokát kárpitból rolettát vagy díszpár­nahuzatot készíthetünk, ám a régi kelmékkel óvatosan kell bánni, és nem biztos, hogy kibírják a túl sok feszí­tést és a bonyolult varrási technikákat.

Bőr és velúr

A bőr és a velúr kiváló lakberendezési alapanyag. A kanapé vagy karosszék valódi bőrrel történő behúzá­sát hagyjuk szakemberre, de akár egy kezdő is sikerrel próbálkozhat bőrszabászattal, például, ha egy egyszerű díszpárnahuzat készítése a cél. A műbőrök és művelúrok napjainkban már szinte megkülönböztethetetlenek a valódiaktól, és mivel méteráruként kaphatók, sokkal könnyebb a felhasználásuk.

A valódi (és a mű) bőrt és velúrt nehéz varrni, ezért próbáljuk a munkát úgy megtervezni, hogy minél kevesebb varrást kelljen készíteni. Használjunk vastag pamutszálat és speciális kézi vagy gépi bőrvarró tűt (háromszög alakú heggyel), hogy az öltések helye ne legyen feltűnő. Gépi varrásnál tegyünk a bőrre, a varrógéptalp alá selyempapírt, azzal együtt varrjuk a darabokat. A papírt utólag letéphetjük.

Műanyag borítású anyagok

Műanyag bevonatú textíliákból vidám és tartós térítő­ket készíthetünk a többfunkciós helyiségek asztalaira. A műanyag asztalterítőket lehetőleg ne varrjuk, mert az öltések okozta lyukak meglátszanak az anyagon, és a varrás mentén könnyen el is szakadnak. Nem szabad őket összegombostűzni vagy összefércelni sem, és a változtatások is meglátszanak rajtuk. Ha mégis varrni kell, alkalmazzunk hosszú gépi öltéseket. A forró vasa­ló megolvasztja az anyagot, ezért az ujjunkkal simítsuk le, vagy egy nehéz könyvvel préseljük le a varrásokat.

Praktikus tanácsok

  • A természetes anyagok kezelése egyszerű, varrás közben még a kezelőknek sem okoz­nak problémát, akár kézzel, akár varrógéppel dolgozunk.
  • Mindig használjunk a felhasznált anyaghoz illő pamutcérnát és közepes méretű, pamut és vászon varrására alkalmas tűt. Gyapjú esetében jobb a poliésztercérna, mert rugalmasabb.
  • Sok selymet könnyű szabni-varrni, a finomab­bakat azonban nem mindig. Használjunk a varráshoz új, hegyes tűt, és ne pamut, hanem inkább vékony poliésztercérnát.
  • A tiszta vásznat a fonákján vasaljuk, mert a vasaló fényes nyomot hagyhat az anyagon.
  • A selymet szárazon vasaljuk, mivel csúnya vízfoltok maradhatnak rajta, ha nedves ruhán át vagy gőzölős vasalóval megyünk rá.

Szőrmék

Szőrméből puha díszpárnahuzatot készíthetünk, vagy az ágyra, illetve a fotelokra teríthetünk egy-egy szőrme­darabot. A többi különleges anyaghoz hasonlóan ne sokat szabjunk ezeken az anyagokon. A varrásvonalakat először tűzzük össze, mert a szőrszálak miatt varrás közben a rétegek elcsúszhatnak egymáson.

Műszörme

A műszőrme díszpárnahuzatok azért népszerűek, mert a puha, vastag anyag feldobja az egyszerűen berendezett modern háló- vagy nappali szobát.

Párnahuzat

Mivel a párnahuzatokhoz csak kevés anyagra van szükség, fényűző vagy különleges anyagok beszerzését is megengedhetjük magunknak, ezek kiterjedtebb alkalmazása amúgy is vizuálisan zavaró lenne.

Formabontó és „techno “anyagok

Egyes modern textíliák különleges szövési vagy hurkolási technikával, illetve áttört vagy háromdimenziós mintákkal készülnek. Időnként több réteget szőnek össze, esetleg apró díszeket, például gyöngyöket vagy flittereket szőnek az anyagba.

Ilyen anyagok varrásához használjunk műszálas cérnát, mert vágáskor nagyon erősen rojtozódnak, és szerkezetük miatt nehéz láthatatlan öltésekkel dolgoz­ni rajtuk. Hagyjunk rá bőven anyagot a sarkok varrásá­nál vagy a felhajtásoknál, és kerüljük a túlságosan bonyolult szabást igénylő megoldásokat.

Fényáteresztő függönyök

Ezek anyaga többnyire világos és könnyű, már a leg­kisebb szellő is meglebbenti őket, de vannak sötét, telt ékszerszínekben pompázó változatok is. Megszűrik az éles napfényt, és napközben nemigen látni be kívülről a leeresztett függönyön keresztül. Este azonban, ami­kor villanyt gyújtunk, már nem töltik be ezt a funkciót, ezért valamilyen vastagabb sötétítőfüggönyre vagy roló­ra van szükség a külvilág kizárására. A fényáteresztő függönyöket a maguk egyszerűségében, bonyolult varrás, hajtogatás és alakítás nélkül lehet használni.

A fényáteresztő függönyök kezelése

  • Áttetszőségük miatt az összes öltés és hajtás látszik az anyag színén is, ezért az a legjobb, ha varráskor az egyszerűségre törekszünk. A függönyök szövött széle lehetővé teszi, hogy kétoldalt ne kelljen beszegni őket.
  • A vastag, dupla, legalább 15 cm-es felhajtás jobban néz ki, mint a keskeny, szimpla. A szükséges anyagmennyiség kiszámításakor hagyjunk rá ennyit a függöny hosszára.
  • Néhány fényáteresztő függöny a szokásos­nál nagyobb szélességben kapható, s így elkerülhetjük a függőleges varrásokat. Ha egy nagyméretű ablak eltakarásához több szárnyat is össze kell kapcsolnunk, ne varrjuk őket össze, csak akasszuk egymás mellé.
  • Átlátszó ráncoló szalagot is vásárolhatunk, az átlátszatlan vagy színes szalagokkal szem­ben ezek nem ütnek át a függöny szélén.
  • Mindig éles ollót használjunk, hogy véletlenül se keletkezzen rojtos, csomós szegély a könnyű és csúszós anyagon.
  • Használjunk a könnyű kelméhez illő finom varrócérnát (poliészter vagy poliészter-pamut anyagút), hogy elkerüljük a ráncolódást.
  • Varrás előtt mindig tegyünk új tűt a gépbe, és egy kicsit lazítsunk a felső szál feszessé­gén. Varrás közben az anyagot óvatosan vezessük, az egyik kezünket a tű előtt, a má­sikat mögötte tartva, hogy megakadályozzuk az anyag ráncolódását. Gyakoroljunk egy kis duplán összehajtott mintadarabon addig, amíg az öltés tökéletes nem lesz, és csak ezután lássunk neki a hosszabb szegélyek­nek és felhajtásoknak.

A fényáteresztő függönyöket vásárlás előtt érdemes a fény felé tartva is megnézni, mert a fényviszonyok a függöny színét és látható textúráját egyaránt befolyá­solják. Egyes függönyanyagok fényesek és élénk színű­ek, esetenként merész „techno” szövéssel készülnek, míg mások a hagyományos géz és pamut lágy, fátyol­szerű jellegével bírnak. A vászonalapú fényáteresztő függönyök jellegzetesen enyhén gyűröttek. Gyakran szintetikus szálat is tartalmaznak, ami megkönnyíti a mosásukat.

Függöny

A fényáteresztő függönyanyagok megszűrik a napfényt, és meg­akadályozzák a belátást. Az éjszakai elfüggönyözésre és a meleg benntartására használjunk másik árnyékoló eszközt, például rolót.

Muszlin

Muszlinnak nevezik a lágy esésű, matt, fényáteresztő, gyakran hímzett vagy nyomott mintás anyagokat. Az olcsó muszlin, vagy gézfüggöny nagy méretekben alkalmazva kitűnően mutat, de nem túlságosan tartós. Mosáskor összemegy és elveszíti a tartását, ezért leg­inkább rövidtávon érdemes felhasználni, és újra cse­rélni, amikor már elhasználódik. A valamivel drágább pamut és pamutkeverék fényáteresztő függönyök általában hosszabb élettartamúak.

Organza

A keményített fényáteresztő függönyöket organzának nevezzük. Tetszetősök és ünnepélyesek, gyakran fém- vagy opálfényű szálakat is tartalmaznak, amelyek megcsillannak, ha a szellő meglebbenti a függönyt.

Csipke

A csipkefüggönyök akkor mutatnak a legjobban, ha simán, szinte panelként függesztjük fel őket, hogy a mintázatuk minél jobban érvényesüljön. A nehezebb csipkéket ki lehet keményíteni, és rolettát is készíthe­tünk belőlük, míg a többi fényáteresztő függönyt csak akkor lehet rolettának felhasználni, ha magas a pamut vagy lenvászontartalmuk.

Fényáteresztő függönyök felakasztása

Ezekkel a könnyű textíliákkal könnyebb bánni, mint a vastag függönyökkel, mivel béleletlenek, és felakasz­tásukhoz nincs szükség erős karnisra vagy függönysín­re. A merevített drótkábel jó megoldás, de a könnyű függönyöket az anyag szélére varrt dupla szegélybe dugott rúd segítségével is felerősíthetjük. A karikákkal, szalagokkal vagy csipeszekkel a karnisra erősített fény­áteresztő függönyök is jól mutatnak.

A fényáteresztő függönyök ápolása

A fényáteresztő függönyök egy része mosható. Kímélő programmal, alacsony fordulatszámon mossuk ki őket a mosógépben, hogy ne gyűrődjenek össze. A műszál kevés vizet szív magába, ezért mosás után azonnal visszaakaszthatjuk a függönyt a helyére. A csipke-, a pamut- és a vászonfüggönyök összemehetnek, vasa­lást igényelnek, és többszöri mosás után elveszíthetik tartásukat. Célszerű varrás előtt beavatni az anyagot, és a biztonság kedvéért mindig végezzünk próbamo­sást egy kis mintadarabbal. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, vigyük a függönyt inkább vegytisztítóba.

Fény függöny

A fényáteresztő függönyanyagok nem csak ablakokra használhatók. Ez a hímzett muszlinfüggöny kettéválasztja a teret anélkül, hogy csök­kentené a beáramló napfény erejét.