• szigetelés
• talajnedvesség

Csőáttörések szigetelése, dilatációs hézag és világító akna szigetelése

Csőáttörések szigetelése

Alápincézett épületek esetén a különböző épületgépészeti vezetékeket (víz, gáz, csatorna) általában a pincefalon keresztül juttatják az épületbe. A csőáttörés helyén a megfelelő szögben egy béléscsövet építenek a pincefalba, ezen keresztül vezetik át az átmenő csövet. A béléscső és a gépészeti vezeték közötti rést hőszigetelő anyaggal célszerű kitölteni, így az épület esetleges mozgása esetén nem keletkezik kár a vezetékben. (A béléscső környezetét kibetonozzák, az mereven helyezkedik el a falban.)

A talajnedvesség elleni függőleges falszigetelést a csőáttörés helyén megszakítják, és a szigetelőlemezekhez kapcsolódó, az átmenő cső külső felületéhez illeszkedő szigetelőgallérokat építenek be. A szigetelőgallérok és a függőleges szigetelőlemezek csatlakozását a toldási szabályoknak megfelelően kell kialakítani. A csőáttörés helyén a szigetelést védő szerkezet a cső körül kialakított védő betonréteg. Ezt rabicháló segítségével rögzítik és közvetlenül a szigetelést védő falhoz kapcsolják.

4.21. ábra Részben alápincézett épület szigetelése

4.22. ábra Pinceszigetelés csatlakozása terasznál

4.23. ábra Pillér szigetelése (tömegbetonnal)

4.24. ábra Csőáttörés szigetelése

Szigetelést tartó falak esetén a csőáttörések szigetelése eltér az itt bemutatottaktól.

Dilatációs hézag szigetelése

Nagy felületű szerkezeteknél gyakran van szükség dilatációs (mozgási) hézag beépítésére. Ilyen hézagok mentén a nedvesség elleni szigetelések kialakítása attól függ, hogy mekkora mértékű mozgással kell számolni.

Kismértékű mozgás esetén az aljzatbetont nem szakítják meg, csak az e feletti szerkezetekbe építenek be mozgási hézagot. A hagyományos kétrétegű bitumenes lemezszigetelés alsó, aljzatbetonhoz rögzített lemeze szintén nem szakad meg a dilatáció mentén. (Közvetlenül az aljzatbetonhoz kapcsolódik, ezért nem szükséges.)

A felső lemezréteget megszakítják, a mozgások felvételére külön lemezt építenek be, amely a toldási szabályoknak megfelelően csatlakozik a felső lemezréteghez (szélein min. 15-15 cm-es átfedéssel). A bitumenes lemezrétegek közé fémlemez vértezést építenek be, ez biztosítja a bitumenes lemezek védelmét a különböző mechanikai hatásokkal szemben. (A mozgási hézag gyengíti a szerkezetet, ezért a hézag mentén „érzékenyebb” a mechanikai hatásokkal szemben.)

Világító akna szigetelése

A pincetér természetes megvilágítását biztosító ablakok gyakran csak a terepszint alatt helyezhetők el. Ilyen esetekben a természetes fény az ablak előtt kialakított világító aknákon keresztül biztosítható. Terepszint feletti pinceablakok csak abban az esetben alakíthatók ki, ha a pincét lezáró födém annyival a terepszint felett helyezkedik el, hogy az ablak számára elegendő hely áll rendelkezésre.

A világítóaknákat régebben külön szigetelt tégla- vagy betonfalazattal határolták le, ma már egyre gyakrabban előre gyártott üvegszál erősítésű műanyag szerkezeteket alkalmaznak. Ezek egyszerűen és gyorsan beépíthetők és megfelelő vízzárást biztosítanak.

4.25. ábra Mozgási hézag szigetelése

4.26. ábra Világító akna kialakítás

A függőleges falszigetelés készítése során a falnyílás helyén a szigetelőlemezeket minden oldalon be kell hajtani, a sarkokat és éleket külön meg kell erősíteni. A szigetelést védő szerkezetet (ami jelen esetben extrudált polisztirolhab hőszigetelés) a falnyílás helyén meg kell szakítani. A világító akna elemet a szigetelést védő szerkezethez mechanikusan rögzítik.

Az illesztések mentén tömítő szalagot kell elhelyezni. Az akna alsó részén a szigetelés védelmét és a vízelvezetést az ablakhoz csatlakozó, az akna felé lejtő műanyag vagy fémpárkány biztosítja. Az akna felső részén a szigetelést védő szerkezetre műgyanta (vízzáró) lábazatvakolat kerül. A világító akna elem legmélyebb pontján csatlakoztatható a csapadékvíz-elvezető csatorna. Ez vezeti el az aknába bejutó csapadékot és egyéb vizeket.