• burkolatok
• konyha

Burkolatok a konyhában

Az új konyhabútor beépítése előtt a padlóburkolatot kell kiválasztani és elkészíteni. Olyan burkolóanyagot kell vá­lasztani, ami kopásálló. Megfelel az igénybevételnek, amit a konyha használata jelent, és esztétikailag is kifogástalan.

A konyhabútorokhoz ha­sonlóan a burkolóanya­gok közül is nehéz választani. A csempeburkolat hívei a kerámia- vagy terméskőburkolatra szavaznak, amely könnyen tisztítható, és minden igényt kielégít. Rendelkezésre állnak továbbá a különféle műanyag- és linóleumburkolatok, amelyek szintén ellenállóak, és napja­inkban ismét egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Tekintsük tehát át a konyha burkolására alkalmas anyago­kat.

Kerámialapok

A konyhákban és a fürdőszo­bákban a csempe már régóta nélkülözhetetlen alapanyag. Jól alkalmazkodik a különböző hőhatásokhoz, ezért pad­lófűtés esetén az egyik legide­álisabb burkolóanyag. Esztétikai szempontból sem lehet kifogásunk, hiszen a szá­mos forma- és színválaszték nagyon sok variációs lehető­séget biztosít. A kész burkolat összhatását végső soron a bur­kolóelemek mérete és a lera­kás technikája határozza meg.

A márványmintás burkolóanyag matt és fényes változatban is kapható

A rugalmas bur­kolóanyagok strapabíróak, könnyen tisztít­hatók és ápolhatok

Ha viszonylag kis alapterü­letre rakunk le nagyalakú csempét, nagyvonalú hatást érhetünk el, míg ugyanez a nagy teret optikailag lekicsi­nyíti. Ha nagyobb felületen különböző formájú lapokat kombinálunk, érdekes, szép mintákat alakíthatunk ki. A lapok minőségét az igénybevétel mértéke határozza meg.

Kombinált minta kétféle burkoló­anyagból

Terméskő

A kő formatartó, vízhatlan, taszítja az oldószereket, jól ellenáll a nyomásnak és a kar­colásnak, jó hőtároló-képessége miatt pedig ideális burkoló anyag padlófűtés esetén. A felü­lete lehet érdes vagy csiszolt, esetleg fényezett. A hosszú életű terméskővel az összes helyiséget leburkolhatjuk: a nedves helyiségeket, a lép­csőházat vagy akár a kültéri helyiségeket is. A leggyakrab­ban használt terméskő-burko­latok a következők:

• Solnhofeni mészkő: tömör szerkezetű, zárt mészkőlap.
• Kemény mésztufa (travertino): porózus, mégis masszív.
• Jura: tömör mészkő, fagyálló.
• Dolomit: a jurához hasonló, de keményebb mészkő.
• Márvány: vastag, kristályos mészkő.
• Kvarcit: üledékes kőzet, jó fagytűrő.
• Pala: tömör, üledékes vul­kanikus kőzet.
• Gránit: nagyon kemény és masszív vulkanikus kőzet.

Betonlap

Mesterségesen előállított bur­kolóanyag, 1-7 cm átmérőjű zúzott terméskőből áll, amit fehér, szürke vagy színezett ce­menttel kevernek össze. A ter­méskövek közül a kemény mésztufát, a kvarcot, a bazaltot, a jurát és a márványt használják fel hozzá. Elsősorban a konyha, a kamra, a vizesblokkok, a lép­csőház és a bejárati részek burkolására használják, néha a lakótérben is alkalmazzák.

Rugalmas burkolóanyagok

Az elasztikus burkolóanyago­kat a zárt, sima, egységes vagy mintás felület jellemzi. Leggyakrabbak a PVC-, a gumi-és a linóleumburkolat. A gumiburkolatot szintetikus kaucsukból készítik, jellemzőit és szerkezetét tekintve hason­lít a természetes kaucsukra. A csúszásveszély minimalizálása érdekében a felületet gyakran bordázzák.

Ezek a burkolóanyagok strapabírók, könnyen tisztítha­tók és ápolhatok. A rugalmas burkolóanyagoknak az össze­tételtől, a kötőanyag fajtájától, a felületkezeléstől, a színezés­től és a mintától függően sok­féle fajtája létezik. Ha a rugal­mas burkolóanyagok közül választunk, ügyeljünk arra, hogy többrétegű burkolat ese­tén a védőréteg elég vastag és kopásálló legyen. A minőséget, a terhelhető­séget, a színezést, a formát és az ápolási tulajdonságokat figyelembe véve a PVC és a linóleum között nincs nagy különbség.