Parkettázás

Agglomerált termékek fából – OSB lapok, farostlemezek, parallam

Az agglomerált termékek forgácsaira aprított vagy rostjaira bontott faanyagból kötőanyag hozzáadásával, hőpréseléssel készülnek. Gyártásuk a 20. század közepén a műgyanta ragasztók megjelenésével kezdődött.

Gyártásához nyersanyagként felhasználha­tók az alacsonyabb rendű vékony vagy hibás ipari rönkök, az ágfa, néhány termék esetén a kéreg és más lignocellulóz tartalmú anyagok (pl. nád), illetve a fűrész- és lemezipari hul­ladékok. A kötőanyag általában hőre kemé­nyedő műgyanta ragasztó (pl. fenol-formalde­hid), speciális lapok esetén szervetlen anyag (cement vagy gipsz).

Olvasmány

A forgácslapok gyártása során az aprítékot 2% nedvességtartalmúra szárítják, és hőre keményedő műgyanta ragasztóval, illetve emulzióval bevonják. Terítéssel létrehoz­zák a forgácspaplant, amelynek vastag­sága a végleges méret sokszorosa, majd kb. 190 °C-on hőprésben préselik. A magas hőmérsékleten a műgyanta kikeményedik, többet nem olvad, és nem oldható.

Faforgács lapok

A faforgács lapok faaprítékból készülnek, amely lehet célforgács vagy hulladékforgács. Lényegében bármilyen tűlevelű vagy lombos fából előállíthatók. A len és kenderkóró aprítékából ragasztott forgácslapo­kat pozdorjának nevezzük. Ezek szilárdsága elmarad a faforgács lapokétól.

A forgácslapok vastagsága 6 és 38 mm közötti. Szerkezeti felépítésük alapján a fafor­gács lapok lehetnek egyrétegűek, háromrétegűek és folyamatosan rétegzettek. Gyártási módjuk alapján lehetnek síkpréselt lapok vagy dugattyúsán préselt lapok. A faforgács lapok többféle felületi bevonattal készülnek.

OSB lapok

Az irányított forgácsszerkezetű lapok (Oriented Strand Board) nagy felületű elemi for­gácsból készülnek. A forgácsok a lap szom­szédos rétegeiben egymásra merőleges szál­iránnyal rendeződnek. Szerkeze­tét tekintve tehát az OSB olyan faforgács lap, amely a rétegelt lemez-gyártás elvén készül.

A forgácsok hossza 75 mm, szélességük vál­tozó, vastagságuk 0,6 mm. A nyersanyag leg­nagyobb részt vékony erdeifenyő törzsekből áll, melyek erdőgyérítésekből kerülnek ki. A törzsön lehet fahiba, az ágfa is felhasznál­ható. Forgácskészítés előtt a kérget eltávo­lítják, de kifejezetten padlólap rendeltetésű termékeknél a kéreg is felhasználható. A for­gácslapokhoz képest az OSB lapokban lénye­gesen a kevesebb műgyanta ragasztó, mind­össze 2,5%. Ezt a hőpréselésnél alkalmazott magas hőmérséklet és nyomás teszi lehetővé.

Az OSB lapok sűrűsége 640-660 kg/m3. Különböző vastagsági méretekben készül­nek 6 és 25 mm között. Vannak csak száraz környezetben, valamint nedves körülmények között is használható, időjárásálló változatai.

Olvasmány

Az OSB lapok gyártása során az egyenle­tes méretű forgácsokat kb. 2% nedvesség­tartalmúra szárítják, majd viaszpermettel és műgyantaporral vonják be. Speciális eljárással a forgácsok 25%-át a lap hosszirányában rendezik, erre merőleges száliránnyal a forgácsok 50%-ból képezik a lap középrétegét, majd a maradék forgács­mennyiség ismét hosszirányban terítve kerül a fedőrétegbe. Az így kialakított forgácspap­lant hőprésben, 210 °C hőmérsékleten és 350 bar nyomáson az eredeti vastagságnak mintegy nyolcadrészére préselik.

Farostlemezek

A farostlemezek elemi rostjaira bontott fa­anyagból, kötőanyag hozzáadásával vagy anélkül, hőprésben készülnek. Nyersanyag­ként bármilyen fafaj alacsonyabb rendű, gyé­rítésekből származó vékony rönkje, ágfája, fűrészipari darabos hulladéka, forgácsa és kérge is felhasználható. A kéregtartalmú lapok sötétebb, a kéregmen­tesek világosabb színűek (a kéregtartalom némileg csökkenti a lapok szilárdságát).

A farostlemezeket a gyakorlatban a sűrűsé­gük alapján csoportosítjuk:

  • Kis sűrűségű farostlemezek. 250-400 kg/m3 sűrűségű, 10-40 mm vastag lemezek. Fal- vagy födémborítás­ként, hő- és hangszigetelési célokra alkal­mazzák őket.
  • Közepes sűrűségű farostlemezek (MFD). 650-850 kg/m3 sűrűségű, 3-40 mm vastag lemezek. A bútorgyártásban és a belsőépítészetben alkalmazzák őket.
  • Nagy sűrűségű farostlemezek (HDF). Vas­tagságuk 2-8 mm, sűrűségük több, mint 850 kg/m3. Szintén a bútorgyártásban és a belsőépítészetben alkalmazzák őket.

A farostlemezek speciális adalékanyagok hozzáadásával víz- és időjárásállóvá, tűzál­lóvá tehetők.

Olvasmány

A parallam gyártása során a műszaki fur­nérlapok 3*3 mm-es keresztmetszetűre vágott és legfeljebb 2,40 m hosszú csíkjait hőre keményedő műgyanta ragasztóval (fenol-formaldehiddel) vonják be, a csíko­kat szálirányban egymással párhuzamosan összerendezik, majd hőprésben, nagy nyo­máson gerendákká préselik.

Parallam (furnércsíkokból préselt épületfa)

A parallam az agglomerált termékek cso­portjában a legfiatalabb tömörfa helyettesítő anyag. Alapanyaga tűlevelű fafa­jok szíj ácsából hámozott műszaki furnér. Gerenda keresztmetszetűre préselt termék, amely a legnagyobb szilárdságú és kemény­ségű faalapú építészeti anyag. Építőipari fel­használásával a tömörfa gerendákat, a ragasz­tott fatartókat válthatja ki. Ugyanakkora teher hordására alkalmas gerenda jóval kisebb keresztmetszetben gyártható, mint a tömörfa vagy a ragasztott fatartók.

A furnércsíkok szeletelése során a fahibákat kiejtik, az anatómiai irányok részben meg­szűnnek, ezért a késztermék megbízhatóan homogén szerkezetű, alak- és mérettartó lesz. A tömör faanyaghoz hasonlóan megmun­kálható, szegezhető, csavarozható. Időjárás-, gomba- és rovarálló, amely tulajdonságait a műgyantának köszönheti.