Parkettázás

Esztrich aljazbeton rétegrend 3 bevált formája [SZAKÉRTŐ 2021]

A fapadló és parkettaburkolatok aljzata lehet:

  • Aljzatbeton.
  • Esztrich.
  • Szárazaljzat.

Az aljzatbeton az egyik legelterjedtebb alj­zattípus

Általában úsztatott, vagyis az alj­zatbeton alatt egy rugalmas, hangelnyelő réteg található. A rétegrend sze­rint valamilyen lépésálló hőszigetelő anyag.

Aljzatbeton

Az aljzatbeton felületi simasága, kemény­sége, felső síkja rendszerint nem felel meg a követelményeknek, ezért a parketták fek­tetése előtt aljzatkiegyenlítő réteg kerül rá. (Vakpadlóra fektetett fapadlók esetén erre általában nincs szükség.)

Az esztrichek 2-5 cm vastag aljzatok

Spe­ciális habarcsoknak tekinthetők . A legtöbb esetben (lakó- és középületekben) úsztatott kivitelben készülnek. Alkalmazásuk több szempontból is kedvezőbb, mint az alj­zatbetonoké.

Esztrichréteg

Jobb hő- és hangtechnikai tulaj­donságokkal rendelkeznek, a finom szem­cseszerkezetnek köszönhetően pedig jóval kisebb felületi egyenetlenség jellemzi őket. Készítésük gépesíthető, ezáltal a kivitelezés ideje jelentősen rövidül. Mindezek ellenére parkettaburkolatok alá rendszerint aljzatki­egyenlítő réteget kell készíteni. (Az önterülő tulajdonsággal rendelkező gipszesztrichek kivételével.)

Szárazaljzat

Szárazaljzatot elsősorban könnyűszerke­zetes épületeknél és fafödémeken készítünk (más födémszerkezet esetén is kedvező lehet az alkalmazásuk).

Szárazaljzat

A szárazaljzat rendszerint egy alsó hőszigetelő és egy felső építőlemez rétegből áll. A szárazaljzat szak­szerű kivitelezés esetén sima, egyenletes fogadófelületet képez. Így a parkettaburkolat alatt rendszerint nincs szükség aljzatkiegyen­lítőre.

Milyen aljzatbeton nem jó parketta fektetésre?

A felület egyenletessége elsősorban a szem­csemérettől és a kivitelezés minőségétől függ. Az aljzatbeton a nagyobb szemcsemé­ret következtében nem rendelkezik a parketta fektetésre alkalmas felülettel.

A nem megfelelő aljzatra fektetett parket­taburkolatok kezdetben tökéletesen „funk­cionálnak”, később azonban jelentkeznek a károsodás jelei. Attól függően, hogy mi a károsodás okozója, ez mindenképpen befolyásolja az esztétikumot (külső megje­lenést), illetve a burkolat használatát. Szélsőséges esetben a burkolat tönkremenetelét okozza.

Régebben készült aljzatok esetén (pl. felújítá­soknál) gyakran kedvezőbb megoldás a teljes aljzat eltávolítása és új aljzat készítése.