Penészgomba mérések a beltéri levegőben, penészkereső kutyák!
Az ingatlan penészgomba szennyezettségének méréséről már a korábbiakban többször szót ejtettünk. Mindez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy tisztában lehessen azzal, milyen gombákkal kell felvennie a küzdelmet, és főként min érdemes változtatnia az egyes helyiségek használatával, szigetelésével kapcsolatban. Nézzük most, hogy a penészgomba koncentráció mérése miként lehetséges a beltéri levegőben!
Koncentráció mérés – de hogyan?
A mérés szokásos módszere az átszűrés és az impakció. S hogy mit is jelent mindez tulajdonképpen? Egy bizonyos légmennyiség kerül szivattyú által beszívásra, majd az ebben megtalálható penészgomba spórákat szűrőkön keresztül kiválasztják, és táptalajon mérik a képződött kolóniák számát. A koncentráció mellett fontos meghatározni a jelen levő penészgombák fajtáit is, hiszen így derülhet fény azok esetleges egészségkárosító hatásaira.
Fontos a kültéri mérés is!
Többször hangsúlyoztuk már, hogy az optimális mérési eredményekhez nélkülözhetetlen a kültéri mintavétel a levegőből, s így a penészgomba koncentráció megállapítása. Ajánlott szélvédett helyről mintát venni, mint ahogy azt is figyelembe kell venni a mérések eredményeinek összevetésekor, ha például komposzttelep található az ingatlan közelében, ez ugyanis szennyezheti a levegőt.
Megbízhatóak a mérések?
Összefoglalva elmondható, hogy a beltéri helyiségekben akkor van jelen penészgombaforrás, ha a beltérben, körülbelül 1-1,5 méteres magasságban mért értékek meghaladják a kültéren észlelt koncentrációt. Annak pontos meghatározása, hogy kell-e az egyes helyiségekben penészgombával számolni, nem mindig egyszerű, s így az eredmények tekintetében is adódnak hiányosságok. Ezek többek között a következőkre vezethetőek vissza:
- A spórák nem egyenlegesen oszlanak el a levegőben.
- A mérések rövid ideig tartanak.
- Egyes penészgomba fajták nem tenyészthetőek.
- Befolyást gyakorolhat az eredményekre a külső koncentráció, az évszak, sőt, az időjárás is.
Ha tehát penészgomba mérésekre kerül sor, fontos, hogy kültéren is elvégzésre kerüljön ez, továbbá több párhuzamos méréssel javasolt a megbízhatóbb eredmények érdekében tenni. Természetesen nem csak a levegőben vannak jelen a penészgomba spórák, hanem a háztartási porban is. Következő írásunkban ennek méréséről igyekszünk bővebb információkkal szolgálni.
Az ingatlan egyes helyiségeiben fellelhető penészgombákról vizsgálatokkal lehet többet megtudni. Mint előző cikkünkben már szóltunk róla, ezek történhetnek a kül-, és beltéri levegőből vett minták elemzésével, de további lehetőséget biztosít a penészgomba jelenlétének bizonyítására, valamint a fajta meghatározására a háztartási porból vett minták vizsgálata is. Nézzük most, hogyan történik ez!
A háztartási por még alapos takarítás mellett is folyamatosan jelen van a levegőben, s a benne megtalálható spórák kifejezetten a gyermekek számára veszélyesek, hiszen ők gyakran játszanak a padlón. Ellenben a levegőminták vizsgálatával, a porminták elemzése, valamint az ezzel együtt elvégezhető lakáshigiéniai vizsgálat hosszútávú információkhoz juttatja a szakembereket.
Hogyan zajlik?
A háztartási por vizsgálata roppant egyszerű, ugyanis nincs másra szükség hozzá, mint a szőnyegpadló felporszívózására, vagy az ágymatrac kiporszívózására. Speciális készülékek kerülnek használatra a művelethez. Hasonlóan a levegőből vett mintákhoz, ez esetben is táptalajra kerül felhordásra a vett minta. Nagy előnye, hogy nem csak a penészgomba spórák mutathatóak ki, és elemezhetőek ilyen módon, hanem olyan egyéb beltéri allergén anyagok is, melyek szintén egészségügyi kockázatnak teszik ki a lakókat. Atka-, moly-, és macska- allergének egyaránt kimutathatóak a háztartási por vizsgálatával.
Mint kiderült tehát, a levegőből vett mintáknál a háztartási por vizsgálata sokkal megbízhatóbbnak bizonyul, ha penészgomba vizsgálatokról van szó. Járható utat jelent továbbá a lerakódással történő mérés, melyről következő írásunkban szólunk részletesebben.
A levegőből illetve a háztartási porból vett minták számos információhoz juttathatják a szakembereket az ingatlan penészgomba terheltségéről. Van azonban még egy módszer, mely alternatívát kínál az adatokhoz való hozzájutásra, ez pedig nem más, mint a táptalajjal töltött tálak felállítása.
Elég hatékony?
Gyakorlatilag nem történik más, mint a penészgombák ilyen módon történő felfogása, ám ennek hatékonyságáról megoszlanak a vélemények. Mivel fennáll a táptalaj kiszáradásának kockázata, így csak rövid ideig hagyhatóak a tálak nyitva, ezáltal csökkentve a spórák lerakódásának esélyét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy csak nagyon kevés penészgomba rakódik le, s az is előfordulhat, hogy a kisebb spórákat termelő fajták csak a levegőben lebegnek, a tálakba egyáltalán nem is kerülnek bele.
Mint már szóltunk róla, a levegőből vett minták elemzéseinek eredményeihez is fér némi kétség, s nincs ez másként a lerakódásos vizsgálat esetében sem. Ha tehát az eddigieket igyekeznénk összehasonlítani, akkor egyértelműen a háztartási porból vett minták tenyésztése és elemzése bizonyul a leginkább megbízható módszernek. További mérési lehetőségekről olvashat cikksorozatunk következő részében.
A lakás egyes helyiségeinek páratartalma nagy szerepet játszik a penészgomba megjelenésében
Az okok feltárása mellett arra is érdemes azonban figyelni, hogy hőmérséklet szempontjából mely területei azok a lakásnak, ahol az alacsony hőmérséklet szintén problémákat jelenthet a penész megjelenését illetően. Jelen cikkünkben a hőmérséklet és a nedvességtartalom összefüggéseiről kívánjuk tájékoztatni.
Ablakcsere után penész?
Korábban a nyílászárók voltak azok a kritikus területei az ingatlanoknak, ahol a legmagasabb volt a hőkiáramlás, és ahol a legjobban lehűlt a lakás. Az ablakon megjelenő páralecsapódás egyértelmű jele volt annak, hogy szellőztetésre van szükség. Bár a mai korszerű technológiával gyártott ablakok ugyan maximálisan szigetelnek, de a helyiségek leghidegebb pontjai ugyanakkor máshol jönnek létre, mégpedig a falakon, a sarkokban.
A páralecsapódás itt jelenik meg az ablak helyett, ám erre már legtöbbször csak akkor leszünk figyelmesek, ha megjelenik a penész. Ezért van tehát, hogy sokan meglepődve tapaszalják egy ablakcsere után, hogy a tökéletes szigetelés ellenére is penészgombák észlelhetőek a lakásban. Fontos tudni azonban, hogy ha a lakáshasználat során a lakók ügyelnek a páraelvezetésre – akár szellőztetéssel, akár műszaki megoldásokkal – , és az épület hőszigetelése is rendben van, akkor nem kell penészgombákkal számolni.
A penész megjelenése valószínűleg arra utal, hogy:
- Építési hiba során hőhidak keletkeztek.
- Nem megfelelő a szellőztetés, a fűtés, a levegő páratartalma.
- A bútorzat túl közel van a külső falakhoz.
- Tartós nedvességnek vannak kitéve egyes, lakásban megtalálható anyagok.
A penész okainak feltárása tehát, mint már láthatta írásaink során többször, komplex ismereteket tesz szükségessé. Ha a helyzet úgy kívánja, célszerű laboratóriumi vizsgálatokkal is alátámasztani a helyszíni felméréseket, valamint az épület építési adottságainak megismerését. Következő cikkünkben a penészgomba okozta károk helyreállításáról, a felújítás szükségességéről tudhat meg többet.
Penészkereső kutyák
Az MVOC mérések mellett, vagy a már említett módszerek kiegészítéseként javasolt kutyákat bevetni a penészviszgálatok során. Jelen cikkünkben megismerkedhet a kedvelt négylábúak szerepével e kitűnő szaglást kívánó területen.
Miért pont kutyák?
A kutyák szaglószerve klasszisokkal jobb az emberinél, ez a kábítószerkereső kutyák esetében már minden kétséget kizáróan bebizonyosodott. Az épületek belső tereiben a penészgombák által kibocsátott vegyületek olyan egyedi szaggal rendelkeznek, melyeket a négylábúak képesek felismerni.
A speciális iskolában kiképzett kutyák kifejezetten a penészgomba felkutatására lettek betanítva. A manccsal történő kaparászás a lakás egy adott pontján egyértelműen arra utal, hogy ott rejtett, és legtöbbször az emberi orr által valóban nem észlelhető penészgomba jelenlét tapasztalható.
Mi a kutyavezető szerepe?
Természetesen nem elegendő csak a kutya a penésszel szennyezett hely sikeres azonosításához, jelentős szerep hárul a kutyavezetőre is. Értenie kell az állat jelzéseit, és azzal is tisztában kell lennie, hogy nem mindig a pontos hely kerül megjelölésre általa. Ez azért fordulhat elő, mert a kutya nyilvánvalóan a talaj közelében, valamint a falak alsó részén kutat a penészgomba által kibocsátott vegyületek iránt.
A kutyák penészgomba azonosítás terén történő bevetése hasznos választásnak bizonyul, de önmagában elégtelen a pontos beazonosításra. Hasonlóan az előzőekben részletezett vizsgálati módszerekhez, ezt is a többivel együttesen ajánlott értékelni. Következő írásunk a vizsgálat során szükséges minőségbiztosítással kapcsolatban tartalmaz érdekességeket.