Intelligens épület, intelligens lakás
Az utóbbi időben valószínűleg már az olvasó is hallotta a kifejezést: „intelligens épület”. Talán egy pillanatra el is gondolkodott rajta, mit is jelenthet ez, mitől lehet egy épület intelligens? Attól, hogy érzékeli mindazokat a környezeti jelenségeket, amelyek az épületgépészeti vagy épületvillamossági berendezések működtetését teszik szükségessé, s e működtetéseket önmaga – emberi beavatkozás nélkül – el is végzi. Ha hideg van, befűt; ha odatűz a nap, leengedi a redőnyt vagy napellenzőt; ha sötét van, felgyújtja a világítást; ha tűz van, bekapcsolja a tűzoltó berendezést és értesíti a tűzoltóságot; idegen behatolás esetén értesíti a rendőrséget stb.
Vezérlés betervezése
Mindezek megvalósítása ma már minden további nélkül lehetséges, csak előre át kell gondolnunk a lehetséges helyzeteket, és ha megépítjük a rendszert, utána az gondolkodik helyettünk. Az elektromos vezetékek mentén mindenütt ki kell építeni egy vezérlő érpárt, s erre a későbbiekben bárhol rá lehet csatlakoztatni bármilyen érzékelőt és bármilyen működtetőszervet. Ha mindkettőt azonos kóddal látják el, akkor az érzékelő a jelenség kialakulásakor éppen azt a kapcsolót fogja működtetni, amely a megfelelő intézkedéshez szükséges.
Kapcsolók működtetése
A mindenütt kiépítendő érpár helyett persze közvetlenül is össze lehetne kötni az érzékelőt az általa működtetendő kapcsolóval, de sok ilyen igény esetén a falban nagyon bonyolult, pókhálószerű villamos hálózat alakulna ki, s bárminemű későbbi változtatás esetén azt (esetleg falvéséssel) át kellene alakítani. Sokkal egyszerűbb ezért az a megoldás, hogy a vezérlő áramkört mindenhová elvezetik, s módosítás esetén csupán az érzékelőket és a működtetett kapcsolókat kódolják át.
Gazdaságosság szempontok
Manapság egyre több, jövőben gondolkodó építtető lát perspektívát az előzőekben elmondottak megvalósítására. Mindenképpen elgondolkodtató, hogy éppen azokban a gazdasági célú épületekben építenek ki ilyen rendszereket, ahol általában nem a kényelem, hanem a kőkemény gazdaságosság a fő szempont.
De hol jelentkezik itt a gazdaságosság?
Ott, hogy a fűtést csak akkor kapcsolják be, és csak olyan mértékben, amikor és amennyire arra valóban szükség van (nemcsak hideg van, de a helyiségekben tartózkodnak is), a közlekedőhelyiségek és útvonalak világítása sem ég feleslegesen, a takarításkor sem kell az egész emelet világítását teljes egészében bekapcsolni stb., stb.
Ezek a szempontok ma már egy családi ház esetében is megfontolandók. Egy-egy kapcsolóval egybeépített (tehát nem vezérlő áramkörrel működő kódolt) érzékelő néhány ezer forintba kerül, s ez az összeg akár egy-két év alatt is megtérül megfelelő felhasználás esetén. Ez elsősorban a fűtés és a világítás területén kerülhet szóba. Kapható kapcsolóóra (amely akár a hét minden napján más időpontra állítható), hőmérsékletérzékelő, fényérzékelő „alkonykapcsoló”, mozgásérzékelő.
Ezeket alkalmazhatjuk egyenként, de kombinálva is. Pl. a fűtést hazaérkezésünk előtt két órával kapcsoltathatjuk be, de csak akkor, ha hideg van; a sötét belső folyosón a mozgásérzékelő mozgást érzékelve mindig bekapcsolhatja a világítást, de a nappal világos helyeken korlátozhatjuk ezt akár a megvilágítás erősségének, akár időtartamának csökkentésével. A napellenző ernyő vagy ablakredőny le- és felhúzását (erre alkalmas kis motor is kapható ma már!) is megszabhatjuk, akár időszakosan, akár hőfoktól függően.
Kényelmi funkciók
Természetesen annak sincs akadálya, hogy kényelmi (a gazdaságossággal nem indokolható) műveleteket is automatizáljunk. Ilyen lehet pl. az időre való főzés, sütés kérdése, a WC szellőztetése (pl. az öblítés után mindig 10 percig működjön a ventilátor), díszvilágítás be- és kikapcsolása. Idesorolhatók az infravörös-távműködtetők, amelyekkel nemcsak a garázsajtót, de bármely más villamos készüléket vagy világítást is kapcsolni lehet.
S ma már nemcsak infravörös-távkapcsolók kaphatók, de rádióvezérlésűek is (amelyekkel tehát akár szobafalon keresztül is lehet kapcsolási utasítást adni), sőt olyanok is, amelyeket telefonhívással (és persze a telefonon keresztül kód leadásával) lehet vezérelni.
Mozgásérzékelők
A mozgásérzékelő tulajdonképpen nem a mozgást, hanem emberek és nagyobb testű meleg vérű állatok jelenlétét érzékeli, a belőlük kisugárzó hő alapján. Ezért bogarak repülésére, egerek mozgására nem jön működésbe. A vásárláskor tisztázni kell, hogy betörők behatolása elleni védekezésre vagy világítás kapcsolására kívánjuk-e alkalmazni őket.
A betörők elleni védelemre szolgálóknak ugyanis a villamos hálózattól függetlenül kell működniük, ezért néhány volt feszültségű akkumulátorról való táplálásra készülnek. A világítás kapcsolására szolgálók 230 voltosak, minden további nélkül a hálózatra köthetők (többségükbe az alkonykapcsoló is be van építve). Érzékelési távolságuk legalább 5 m, de kaphatók már akár 15 m-es távolságról működő típusok is (ezeknél általában állítható az érzékelési távolság).
A készülékek „látótere” ugyanúgy kúp alakú, mint az emberi szemé, ezért a kiválasztás során fontos még működési szögük figyelembevétele is. A felszereléskor lehet őket úgy beállítani, hogy hason kúszva se lehessen kijátszani őket, de úgy is, hogy a kis termetű kutyák, macskák jelenlétét ne érzékeljék. Tisztázni kell továbbá, hogy milyen teljesítményű készülék (lámpa) kapcsolására alkalmasak.