Természetes kövek

Biztonság és baleset-megelőzés a kövek megmunkálásakor

A kő megmunkálása során különösen nagy figyelmet kell szentelnünk a baleset megelőzésnek. A laikusokban sok rejtett veszélyforrás nem is tudatosul. A kő már eleve a tömege miatt is veszélyt jelenthet.

Fontos, hogy a munkafolyamatot előre megtervezve, kapkodás nélkül végezzük el. A munkához hozzátartozik a megfelelő munkaruha viselete is.

Jó tanács

Soha ne rakjuk le a kőlapokat közvetlenül a földre, hanem rakjunk alájuk megfelelő méretű alátétet (stafni), így a következő emelésnél könnyen alájuk tudunk fogni.

Ruha és cipő viselete

Válasszunk acélbetétes orrú cipőt. A tapasztalatok szerint a lábsérülések többsége a nem megfelelő védőcipő használata miatt következik be, és ilyenkor elsősorban a lábujjak sérülnek.

Kerüljük a bő, lógó ruhadarabokat: sálat, bő ruhaujjakat, nadrágszárakat. A nehéz darabok rakodása közben könnyen eleshetünk, ha ruhánk megakad egy szabálytalan kőlap durva törésfelületén, vagy beszorul valahova. A durva felületek megfogásánál használjunk olyan védőkesztyűt, amely megfelelő védelmet nyújt a kés élességű kőszilánkok ellen. A legmegfelelőbbek a vastag, bőr fogófelületű kesztyűk. Ezeknek megfelelő méretűeknek kell lenniük és nem zavarhatják kezünket a mozgásban.

Kövek mozgatása, emelése

Nagyon vigyáznunk kell a nedves kesztyűvel és a vizes kővel. Nedves állapotban elsősorban a polírozott felületű kövek csúsznak. Biztonságosabb, ha kesztyűt cserélünk, a követ pedig száradni hagyjuk.

A kövek emelésekor könnyen komoly „nehézségekbe” ütközhetünk. A munkánál sokan alábecsülik a munkadarab tömegét és ezzel a sérülés lehetőségét is. A kereskedelemben kapható, átlagos 38 x 25 x 24 cm méretű égetett agyag falazóblokkal szemben a hasonló méretű építőkövek tömege 50-60 kg!

Emelés

A megfelelő technikájú emeléssel megelőzhetjük a deréktáji csigolyák sérülését!

A nagyobb kődarabokkal csak egy-két segítővel birkózhatunk meg, ha nem áll rendelkezésünkre valamilyen megfelelő emelőeszköz. Fontos, hogy a munka lépéseit egymás között előre egyeztessük. Állapodjunk meg egyértelmű jelekben és utasításokban. A legtöbb kézsérülés akkor következik be, amikor nagyobb munkadarabokat egymással szemben állva, ketten emelnek meg. Ilyenkor ugyanis, ha valamelyikük túl gyorsan emeli fel a munkadarab egyik oldalát, akkor a másik oldala a társa kezére billen, mint egy libikóka. Az ilyen baleseteket megelőzhetjük, ha vezényszóra, egyszerre emelünk.

Kőlap fogása

A kőlap élét mindig a stafni után (a lap közepe felé) fogjuk meg, így biztosan elkerülhetjük kezünk becsípődését.

A nagyon nehéz köveket egészen jól lehet mozgatni az alattuk átbújtatott hevederekkel (gurtnik). A hevederek szabad végeit a vállunkon átvetve könnyen tudunk emelni. A korszerű hevederek nagyon erősek, de az éles széleken könnyen megsérülhetnek és elszakadhatnak. A hevedereket ilyen helyeken mindig védjük, legalább egy kartondarabbal. A kő megmunkálásánál a legfontosabb, hogy szemünket megfelelő, oldaltakarásos szemüveggel védjük.

Képződő por elleni védelem

Veszélyforrást jelent a kvarctartalmú anyagból képződő por is. Ilyen a legtöbb kemény kőzet: a gránit, a szienit, a kvarcporfír, de a homokkő is. A kvarcpor a legkisebb hörgőkig is eljut, és ott lerakódva a tüdő gyógyíthatatlan megbetegedését okozza (szilikózis), amely súlyos esetben halálhoz vezet!

A megelőzés tekintetében a laikusoknak is be kellene tartaniuk néhány óvintézkedést:

  • kerüljük a porképződést pl. vizes vágó alkalmazásával;
  • soha ne dolgozzunk zárt helyiségben;
  • viseljünk pormaszkot vagy benedvesített kendőt légutaink védelmére;
  • szükség esetén cseréljük le a porossá vált ruhát.

Sok építőkövet könnyebb vizes eljárással megmunkálni. A víz megköti a port, tisztítja a vágásfelületet, és hűti a szerszámokat, amivel csökkenti a kopásukat is. Vizes eljáráshoz csak kifejezetten ilyen célra gyártott elektromos berendezést szabad használnunk!

A sarokcsiszolókkal komoly sérüléseket okozhatunk, amelyek ellen feltétlenül védekezzünk! A témához fontos tudnivalók találhatók.

Így biztonságos

Semmiképpen ne kezdjünk a kő megmunkálásához egy közönséges sarokcsiszolóval és a kerti locsolócsővel! A forgó mozgás a vizet finom, szálló permetté porlasztja, amely bejut a gép védtelen elektromos alkatrészei közé és ott előbb vagy utóbb rövidzárlatot okoz.