• hangszigetelés
• hőszigetelés

POLIFOAM hő- és hangszigetelő rendszerek

Polifoam hablemez a hétköznapi épületfizikában

Hiába fűtünk, mégis hideg marad a la­kás? Fázik a talpunk a hideg padlón? Reumás fájdalmak törnek ránk a hide­get sugárzó falak közelében? Esetleg saját izzadságunkban párolódunk az elviselhetetlenül meleg tetőtéri lakás­ban? Vagy éppen hajnali idegnyugta­tónkat szedjük, mert már megint a felet­tünk lakó szomszédok csoszogására, fapapucsaik kopogására, gyermekeik ugrálására ébredtünk? Megannyi jól ismert, hétköznapi kérdés, és a kérdé­sek mögött lakásunk megszokott, hét­köznapi problémái. A gondok magya­rázatát – és egyúttal a lehetséges meg­oldást is az épületfizikái tudományok körében kell keresnünk.

Nem beszélünk a hideg vagy meleg vizes tartályok, csővezetékek gazda­ságos hőszigetelésére alkalmas termé­kekről (csőhéjak, lemezek), nem lesz szó a sugárzó hideg falak káros élettani hatását megszüntető hőszigetelő alátét­tapétáról, sem a tetőtéri lakások kom­fortérzetét javító tetőfóliáról.

Két épületfizikai jellemző: a hang­szigetelés és a hőszigetelés hiányának problémáit, megkövetelt szabványos értékeiket és gyakorlati megvalósításuk eszközeit részletezzük:

6.10. táblázat.

Hangszigetelés

Jogos igény, hogy lakásunkból, szo­bánkból kirekesszük a külvilág zavaró zörejeit. Nem szívesen hallgatjuk nap­hosszat sem az utcai zajokat, sem a szomszédok veszekedését. Ezért há­zunk, lakásunk kialakítása olyan kell legyen, hogy mindezeket az akusztikai hatásokat kizárja a védett térből. Ehhez „semmi mást” nem kell tennünk, csak amit általában az építés során: a megfe­lelő tulajdonságú anyagokat a megfele­lő sorrendben kell összeépítenünk!

A hangszigetelés különböző típusai­ról beszélhetünk aszerint, hogy a zaj­keltő hangforrás és a zaj elleni védel­met igénylő tér (benne a védelem cél­tárgya, az ember) hol helyezkednek el egymáshoz képest. A legegyszerűbb esetben azonos he­lyiségben van a védendő személy és a zajforrás is. Ilyenkor hangelnyelő bur­kolatokat kell beépíteni. A POLIFOAM hablemezek zárt cellaszerkezetük miatt erre a célra nem alkalmasak.

A zajforrás és a védendő személy el­helyezkedhetnek egymás melletti vagy egymás feletti, fallal vagy födémmel elválasztott két különböző helyiségben is. Ilyenkor a két helyiség közötti fal­ vagy födémszerkezet léghang gátlási tulajdonságai határozzák meg a hang­szigetelés mértékét. Ha léghang gátlási igény azonos szinten lévő helyiségek között merül fel, akkor a megfelelő hangszigetelést (hanggátlást) a tűzfa­lak, válaszfalak helyes kialakításával lehet elérni. Az egymás felett lévő két helyiség közötti léghang gátlás nagysá­gát az elválasztó födém szerkezete be­folyásolja. Itt a POLIFOAM hablemezek beépítése kismértékű javulást eredményez. A hanggátlás megfelelősége elsősorban a födémszerkezet tömegétől függ.

Az egymás feletti helyiségek közötti hanggátlásnak egy speciális esete a lé­péshang gátlás vagy más néven kopogó­ hang gátlás. Ez esetben a kopogó zaj közvetlenül a felső helyiség padlófe­lületén keletkezik. Az ellene való véde­kezésben komoly szerepe lehet a PO­LIFOAM hablemezeknek!

A lépéshang gátlási tulajdonságot a szabványos lépéshang nyomásszint (L_n) jellemzi, mely egy adott födémszerke­zet decibelben (dB) kifejezett lépés­hang nyomásszintjét adja meg egy meg­határozott erősségű kopogó hangforrás változó frekvenciaértékeinél (6.32. áb­ra). A lépéshang gátlás vonatkoztatási görbéje az ábrán „a” betűvel jelzett ta­pasztalati diagram, melyet önmagával párhuzamosan függőlegesen eltolva és a födémszerkezet (az ábrán nyers vas­beton födém, illetve nyers vb. födém+ szőnyegpadló) laboratóriumban mért lépéshangnyomásszint-görbéjére leg­jobban ráillesztve („a₂” és „a₃” görbék) az „a₂-a₃” jelű görbék közötti függőle­ges távolság adja meg (dB-ben) a lépéshang gátlási mutató (EL) nagysá­gát. (Az ábrán: vasbeton födém EL = -10 dB, tűnemezelt velúrszőnyeggel borított vasbeton födém EL = +4 dB.)

A szabványos követelmény

• idegen lakások mellékhelyiségei között: EL = +3 dB
• idegen lakások lakóhelyiségei vagy irodahelyiségei között: EL = +8 dB.

A szalagparketta alatt elhelyezett 2-5 mm vastag POLIFOAM hablemez azon­ban ilyenkor is sokat segít abban, hogy ha nem is felhőtlen, de legalább elfo­gadható maradjon a viszony az alsó és felső lakók között. Szalagparketta, ha­jópadló, nemez padlószőnyeg vagy PVC padló alatt utólagosan, felújítás keretében, az ajtóküszöbök és csatlako­zó hidegpadlós burkolatok érintetlenül hagyásával is elhelyezhető egy 2-4 mm vastag POLIFOAM hablemez, mely meglepően kedvezően befolyásolja a födém hanggátlási tulajdonságait.

Igazán jó eredményt azonban csak profi műszaki megoldástól várhatunk: esetünkben ez az úsztatott padlószer­kezet. Nevét onnan kapta, hogy a szilárd födémen, egy-egy helyiség falakkal kö­rülhatárolt alapterületén olyan betonalj­zatot készítenek, melyet a födémtől, il­letve az oldalfalaktól egyaránt úgyneve­zett hang lágy anyaggal (Polifoam dila­tációs habszalag) választanak el. A pad­ló aljzatául szolgáló beton tehát sehol nem ér a falhoz vagy a födémhez, hanem mintegy „úszik” a lágy elválasztó anya­gon. Ezzel a módszerrel még padló­csempe burkolat esetén is elérhetjük, sőt túl is szárnyalhatjuk az EL = +8 dB lépéshang gátlási követelmény értéket!

Hang lágy anyagként javasolható a POLIFOAM hablemezek beépítése, me­lyeknek kedvező lépéshang gátlási hatása mellett sok esetben kiváló hőszigetelő tulajdonságát is ki tudjuk használni.

6.32. ábra. Oktávsávok középfrekvenciái (Hz).

Hőszigetelés

Az épületek hőszigetelésének legfonto­sabb célja a lakók megfelelő komfortér­zetének biztosítása, és egyúttal a fűtési energiaköltségek csökkentése (6.33. és 6.34. ábra).

6.33. ábra. Szalagparketta burkolatú padozat POLIFOAM hablemez hang­szigeteléssel.

6.34. ábra. Ragasztott lapburkolatú padozat POLIFOAM hablemezzel úsztatott kivitelben.

Hőszigetelnünk kell a födémet (te­tőt), az oldalfalakat és a padlót. Ezek közül a tető és az oldalfalak hőszigete­lésének módja több évtizede – sőt év­százada – folyamatosan alakul, fejlődik, és mára nagyjából elfogadott technikák és anyagok állnak rendelkezésünkre. A talajon fekvő padlók szigetelésének igénye viszonylag új keletű, és sokan nem értik, miért van rá szükség? Pedig a magyarázat egyszerű. Gondoljunk csak arra, hogy egy tapasztalt túrázó késő őszi sátoros táborozáskor hogyan készíti fel magát az éjszakai pihenés­re? Természetesen úgy, hogy először leteríti POLIFOAM campingmatracát (IZOLÍR), mert nincs az a kitűnő há­lózsák, mely önmagában elegendő vé­delmet adna a talaj felől sugárzó hideg ellen.

A talajon fekvő padlókat tehát hőszigetelni kell. Ugyanígy belátható a fűtet­len pince (vagy árkád) feletti födém hő­szigetelési igénye is. Padlófűtés esetén is hőszigetelni kell a födémet, mert ellen­kező esetben a fűtési energia egy része az alsó szomszéd mennyezetét fűtené.

A hőszigetelés szükséges mértéke új épületnél minden esetben számítandó, tervezendő. Az energiaárak átlagosnál rohamosabb növekedése és a hőszige­teléssel megtakarítható fűtési energiaköltség a felújítások, rekonstrukciók építtetőit is egyre inkább az utólagos kiegészítő hőszigetelések beépítésére sarkallja.

POLIFOAM hablemezek

A POLIFOAM hablemezek kiemelten alkalmasak padló- és födémszerkeze­tek lépéshang gátlására és hőszigetelé­sére. Nézzük meg, milyen tulajdonságai emelik ki az átlagos hő- és hangszigete­lő anyagok köréből.

A zárt cellaszerkezetű, kémiai térhálósítású polietilén hablemezek mecha­nikai tulajdonságai a nem térhálós szer­kezetű hablemezekéinél kedvezőbbek. Zárt cellaszerkezetük következtében nedvességre nem érzékenyek, jó pára­zárók, ezért úsztatórétegként a betonalj­zat alatt közvetlenül elhelyezhetők. Ve­gyi ellenálló képességük jó, baktérium­állók, rovarok, rágcsálók nem támadják meg, nem tartalmaznak olyan anyagot, amely a penészgombák tömeges elsza­porodásához táplálékul szolgál. Egész­ségre káros anyagokat nem tartalmaz­nak, környezetbarát termékek. Súlyuk csekély. Megmunkálásuk könnyű és gyors: éles késsel, ollóval szabhatók, az illeszkedő élek egymáshoz forró leve­gős hegesztéssel, ragasztással vagy ön­tapadó POLIFOAM habcsíkkal vízzáró módon csatlakoztathatók. -60 °C és +90 °C közötti hőmérséklet-tartomány­ban széleskörűen alkalmazhatók.

A POLIFOAM hablemezek 1-60 mm közötti vastagsági mérettel, 700-1500 mm szélességgel, 25-100 fm hosszú tekercsekben, illetve 20 mm vastagság felett 2x 1 m-es táblákban kaphatók. Az öntapadó habcsíkok és hablemezek 3 és 5 mm vastagsággal, 5,10,20,30,50 mm szélességgel, 10-20 m-es hosszban ké­szülnek.

A hablemezek jelölése: N 30, N 45, N 90, N 180, illetve NF 30, ahol a betűjelzés az éghetőségi besorolásra utal (N = könnyen éghető, NF = nehe­zen éghető), míg a betűjel utáni szám az egyes típusok testsűrűségét adja meg kg/m³ mértékegységben.