• hőszigetelés

Homlokzati falak, kéthéjú falak hőszigetelése

Századunk első nyolc évtizedének épületei 90-95%-ban hagyományos, tömör téglafalakkal készültek. Hő-technikai szempontból legfeljebb a felét teljesítik annak az értéknek, ami ma kívánatos. Az égetett agyag­nak a hőszigetelő képessége jó, de nagy testsűrűsége miatt a tömör tég­lából készült fal a legjobb hővezető a hagyományos falazati rendszerek kö­zött. A jó hővezető anyagok általá­ban rossz hőszigetelő képességűek, a rossz hővezető tulajdonságú anyagok pedig jó hőszigetelők (2.24. ábra). Az utóbbi néhány évtizedben a tégla­gyárak javarészben átálltak az üreges falazóelemek gyártására.

Az üreges falazóelemek előnyei

Az üreges falazóelemeknek  több  előnyük  is van, például azonos térfogatú falszer­kezethez jóval kevesebb falazóelem szükséges, mint tömör tégla esetén. A kisebb fajlagos térfogat miatt az elemek kiégetéséhez kevesebb ener­gia kell, hőszigetelő képességük pe­dig legalább másfélszerese a hagyományos téglák hőszigetelő képességé­nek. A bekevert szerves és szervetlen adalékok, pl. fűrészpor vagy poliszti­rolgyöngy égetéskor kiégnek, így a falazóelem pórusosabb lesz, ami hőtechnikai szempontból további elő­nyöket jelent (2.25. ábra). A porózus, üreges falazóelemekből 2-3 szintes épületek építhetők, ennél nagyobb épülethez azonban csak te­herhordó váz kitöltő falazataként használhatók.

Az utóbbi másfél évtized fejlesztési eredményeinek köszönhetően megje­lentek a hőszigetelő lemezbetétekkel ellátott, különböző márkanevek alatt forgalmazott, nagyjából azonos hőtechnikai és statikai tulajdonságokat mutató kerámia anyagú falazó ele­mek. Az egy- vagy kétsoros polisztirolgyöngy lemezbetét elhelyezése je­lentősen megnöveli a fal hőszigetelő képességét. A falazat természetesen hőszigetelő betét nélkül is megépít­hető, azonban hőszigetelő képessége is kisebb lesz, mint az előbbi falazaté (2.26. ábra).

A korszerű falazati rendszerek általá­nosan használt falazóelemei a ha­zánkban is ismert, rövid ideig forgal­mazott HEBEL és az idehaza is gyár­tott YTONG könnyű falazóelemek. Az ezekből készülő pórusbeton fala­zatok (sejtbeton) kiváló hőszigetelő képességűek, ráadásul igen jól terhel­hetők. Az YTONG falazatok hőszi­getelés tekintetében megfelelnek mind a hazai, mind az EURO szabványnak is (2.27. ábra).

A falazatok hőtechnikai jellemzői a szerkezet külső vagy belső oldalán elhelyezett pótlólagos hőszigetelő réteggel még kedvezőbbé tehetők (2.28-2.29. ábra). A számtalan meg­oldás közül csak a páratechnikai kö­vetelményeket is kielégítő rétegfel­építések jöhetnek szóba. A legtökéletesebb megoldás a kéthéjú hőszige­telés, ám elterjedését gátolja magas költsége, ára ugyanis jelenleg az egy­héjú, külső hőszigeteléssel kiegészí­tett falszerkezetnek körülbelül duplá­ja.

Amennyiben a külső oldali hőszigete­lés elkészítése bármilyen ok miatt nem lehetséges (pl. kész homlokzat, túlzott állványköltség stb.), szóba ke­rülhet a belső oldali hőszigetelés. Ez azonban nem igazán ad jó eredményt, hiszen téli fűtésnél a belső hő­szigetelés megakadályozza a határo­ló fal hőtároló képességének kihasz­nálását. Ez azt jelenti, hogy a fűtés leállásakor azonnal hűlni kezd a belső tér is, nyáron viszont a nap sugárzási energiáját a külső fal betárolja, és az éjszaka folyamán – a belső hőszigetelésnek köszönhetően ugyan kissé tompítva – ontja a meleget befelé. A kétoldali hőszigetelés elvileg ideá­lis lehetne, de a bonyolult szerkezet az esetleges pontatlan kivitelezés mi­att a valóságban sok bosszúságot okozhat. Ezért nem célszerű készí­teni.

2.24. ábra. A hőáramlás útja hagyományos téglafalnál a) vakolatlan falnál; b) vakolt fal­nál

2.25. ábra. A hőáramlás útja üreges tégla­falnál a) vakolatlan falnál; b) vakolt falnál

2.26. ábra. A hőáram útja különleges, üre­ges téglából készülő téglafalnál a) vakolat­lan falnál; b) vakolt falnál

2.27. ábra. YTONG falazatok a) kétoldalt vakolt; b) belül vakolt, kívül burkolt; c) belül vakolt, „kettős” falként

A következő fejezetekben ismerte­tésre kerülő hőszigeteléseket a szak­irodalomban és a terveken többféle­képpen jelölik (2.30. ábra), de a hő­szigetelés típusára nem utalnak a je­lölések. Ezért a rétegek elnevezései­nek felsorolásából vagy a mellékelt műszaki leírásból kell tisztázni a hő­szigetelés anyagát, illetve fajtáját.

 A hőszigetelések legfontosabb jel­lemzői a következők:

• halmazállapot és testsűrűség (kg/m³);
• járható vagy nem járható;
• táblás vagy paplanszerű;
• páratartalomra, nedvességre, vízre való reagálás;
• nedvességtartalom;
• hővezetési tényező;
• kémiai ellenálló képesség (pl. po­lisztirol lemez esetleg nem alkal­mazható);
• tűzállósági (éghetőségi) besorolás;
• felületi tapadó szilárdság (ragasztás és rögzítés miatt);
• rétegelválási szilárdság (szálas anyagoknál);
• bedolgozhatóság;
• várható zsugorodás, alakváltozás;
• vághatóság, alakíthatóság, hajlít­hatóság;
• hangelnyelő, hangszigetelő képes­ség;
• csomagolási és szállítási jellemzők;
• gyártási és pihentetési idő (idő­pont);
• tárolási követelmények;
• bedolgozási (alkalmazási) leírás, munkavédelmi követelmények;
• van-e esetleg utóbomlása és azzal kapcsolatos tennivalók.

Az itt felsoroltak egy részét a termék­gyártó ugyan feltünteti a termékis­mertetőben, előfordul azonban – tartva a kedvezőtlen gazdasági követ­kezményektől -, hogy a kevésbé elő­nyös anyagjellemzőket az ismertető­ből egyszerűen „kifelejtik”.

2.28. ábra. Téglafalak fokozott hőszigete­lése a) kéthéjú falszerkezet külön külső bur­kolati réteggel; b) egyhéjú falszerkezet külső hőszigeteléssel; c) egyhéjú falszerkezet bel­ső oldali hőszigeteléssel; d) kétoldali hőszi­getelés: rossz megoldás; 1 téglafal; 2 hom­lokzati takaró (vagy fedő-) vakolat; 3 homlokzati alapvakolat; 4 belső vakolat; 5 külső héj (burkolat fal stb.); 6 szellőztetett légjá­rat; 7 táblás hőszigetelés; 8 hőszigetelés ra­gasztó rétege; 9 speciális nemes vakolat; 10 speciál védő- és alapvakolat; 11 helyszínen felhordott (pl. perlit habarcs) hőszigetelés

2.29. ábra. Kéthéjú falszerkezetek vízszin­tes metszete a) külön fallal; b) fali heveder­rel; c) kiemelt hevederrel; d) félig kiemelt hevederre szerelt burkolati réteggel. 1 hatá­roló főfal; 2 belső vakolat; 3 táblás hőszige­telés; 4 szellőztetett légrés; 5 burkolati fal; 6 nyers téglafelület; 7 függőleges heveder; 8 fekvő heveder; 9 elemes vagy táblás burko­lati réteg

2.30. ábra. Hőszigetelő anyagok jelölése a) szálas anyagú; b) mikro cellás (pl. polisztirol hab); c) cement vagy műanyag kötésű faréteg közé sajtolt mikro cellás (polisztirol) hab, HERATEKTA; d) szálas faforgács, cement (vagy műanyag) kötéssel, HERAKLIT; e) hely­színen felhordott hőszigetelő réteg (perlit, polisztirol gyöngy; fűrészpor stb.)

2.31. ábra. Belső oldalán vakolt határoló tömör téglafal, külső nyersen maradó felület­tel. (Mélyhézagolásnál a fuga mélység és a belső vakolatsík közötti méret a hőtechnikai keresztmetszet.) 1 falazótégla, 2 nagyszilárd­ságú tömör tégla; 3 belső vakolat; 4 nyers felület; 5 mély fugázás

2.32. ábra. Két oldalon vakolt téglafal 1 tég­lafal; 2 belső vakolat; 3 vakolósín; 4 homlok­zati vakolat; 5 különböző textúrájú homlok­zati felületek

Határoló falak mint hőszigetelők

A határoló falak között legrosszabb hőtechnikai jellemzői az egyrétegű, beton és hagyományos tömör téglá­ból épülő falszerkezeteknek vannak, amelyeknél a vakolat ugyan némileg javít a helyzeten, de csak elenyésző mértékben (2.31.-2.33. ábra). Sze­rencsére ilyen falazatokkal ma már egészen ritkán épülnek házak, legfel­jebb időszakos tartózkodásra szolgá­ló, fűtetlen épületek esetén.

A kétrétegű falak már jobbak, mint az előzőek

A kettőzött (egyhéjú) fal­szerkezetek a teherhordó határoló fal külső felületének burkolásával ké­szülnek. Az üreges falazó téglából épülő teherhordó falak már önma­gukban is jobb hőszigetelő képessé­gűek, amit a külső burkolati fal, vala­mint a belső fal és a burkolat közé helyezett hőszigetelő réteg még fo­kozhat (2.34.-2.36. ábra). „Szellőzetlen”, azaz egyhéjú szerkezetek falré­tegei közé célszerű habosított mű­anyag bázisú hőszigetelést beépíteni, mivel a falszerkezetben lejátszódó párakicsapódás, azaz a nedvesség a szálas anyagot tönkreteheti. A folya­mat vége a szervetlen szálas anyagok leépülése (elporladása), a szervesek gombásodása, korhadása.

A megkí­vánt hőtechnikai követelményeket a falszerkezet képtelen kielégíteni, a lejátszódó folyamat a falakon „kivirágzásokat” okoz, és a nedves falak bűze elviselhetetlenné teheti a bent­lakók életét. Természetesen léteznek olyan rétegrendben felépített szerke­zetek, ahol a pára vagy be sem kerül­het a szálas anyagú hőszigetelő réteg­be, vagy átszellőztetik a hőszigetelő réteget. A lényeg az, hogy olyan megoldást kell választani, hogy a be­jutott nedvesség eltávozhasson a szerkezetből. A bonyolultabb megoldá­sok azonban könnyen elronthatok a kivitelezéskor, nagy szakmai pontos­ságot követelnek, amellett meglehe­tősen sokba kerülnek. A szerkezeti és épületfizikai szem­pontokat, valamint a költségüket és kivitelezhetőségüket tekintve a leg­gazdaságosabban az egyhéjúak kate­góriájába tartozó külső, utólagosan is felhordható hőszigetelések készíthe­tők el.

Az utólagos hőszigetelés készítése alatt az épület általában zavartalanul lakható. Akár helyszínen felhordott (monolit) kész hőszigetelő alapvako­lattal, akár perlites, rabicolt rétegek­kel, akár táblás lemezekből ragasztva készül a hőszigetelés, nagyon fontos, hogy a hőszigetelés a fedő- és záró rétegnél megfelelően le legyen zárva, hogy a csapadék ne juthasson be a szerkezet belsejébe (2.37.-2.41. ábra).

2.33. ábra. Két oldalon vakolt vályogfal 1 vá­lyogtégla; 2 belső vakolat; 3 mélyített fuga (a jobb tapadás érdekében); 4 szegezés; 5 horganyzott huzalháló vagy rabicháló feszí­tés; 6 alapvakolat mint összefüggő rabic réteg; 7 felületi nemes vakolat

2.34. ábra. Kétrétegű, egyhéjú külső hatá­roló téglafal 1 határoló téglafal; 2 burkolati fal; 3 ragasztó habarcsréteg; 4 kapocs; 5 nyers felület; 6 belső vakolat

2.35. ábra. Háromrétegű, egyhéjú külső határoló téglafal helyszínen készített hőszigetelő réteggel. 1 téglafal; 2 belső vakolat; 3 burkolati téglafal nyers felülettel; 4 perlit beton kibetonozás; 5 összekötő kapocs

2.36. ábra. Háromrétegű, egyhéjú külső határoló téglafal táblás hőszigetelő réteggel. (A falazással egy időben elhelyezett szigetelést a beszorító habarcsréteg egyesíti épületfizikai szempontból a főfallal) 1 téglafal; 2 vakolat; 3 AUSTROTHERM polisztirol táblás hőszigetelés; 4 beszorító  habarcsréteg; 5 burkolati nyers téglafal; 6 összekötő kapocselem; 7 ék alakú perlit beton kikenés; 8 kondenzációs biztonsági szigetelés; 9 talajpár elleni lábazati szigetelés

2.37. ábra. Külső hőszigetelő alapvakolat 1 határoló főfal; 2 belső vakolat; 3 gúzolás, fröcskölés; 4 hőszigetelő alapvakolat; 5 ki­egyenlítő alapvakolat; 6 nemes vakolat

2.38. ábra. Külső perlit rabic hőszigetelés nemes vakolati réteggel 1 főfal; 2 belső vako­lat; 3 rabicháló; 4 rögzítő kampósszeg; 5 per­lit rabic; 6 kiegyenlítő alapvakolat; 7 nemes ­vakolat

2.39. ábra. Épület külső hőszigetelése táb­lás ragasztott hőszigetelő lemezzel 1 főfal; 2 belső vakolat; 3 ragasztó réteg; 4 hőszigetelő (pl. expandált polisztirol) lapok; 5 alapvako­lat; 6 struktúráit felület; 7 tartóprofil; 8 talaj­pára elleni szigetelés

2.40. ábra. Teljes vagy korszerű hőszigete­lő: (TERRANOVA, LASSELSBERGER, BAUMIT) rendszerek 1 főfal; 2 belső oldalfalvakolat; 3 ragasztó réteg (sávos); 4 expandált poliszti­rol lapok EPS-F, AT-H2; 5 üvegszál szövet; 6 rögzítő elem (tipli); 7 glettelt üvegszál rögzítő habarcs; 8 kiegyenlítő alapvakolat; 9 nemes-vakolati réteg felületi eldolgozással; 10 tar­tóprofil; 11 talajpára elleni szigetelés

2.41. ábra. Falak utólagos hőszigetelésére (a régi vakolat leverése nélkül is) alkalmaz­ható korszerű homlokzati (ISPO) rendszer 1 alsó (kezdő) tartó fémprofil; 2 közbenső so­roló és függesztő „T” profil; 3 álló soroló bor­da; 4 tipli/csavaros függesztés; 5 szálas és táblás (kemény) szigetelőlemez; 6 alapvakolat; 7 üvegszál háló; 8 nemes vakolat; 9 füg­gesztő profil (horony); 10 épület régi vakola­ta; 11 határoló fal

2.42. ábra. Kéthéjú határoló fal közbenső „zártcellás” légréteggel 1 üreges téglafal; 2 belső vakolat; 3 légrés; 4 tömörfugás kö­penyfal, nyers felülettel; 5 felhajtott „kondenz lemez”; 6 kapocs; 7 talajpára elleni szi­getelés

2.43. ábra. Kéthéjú – szellőztetett – hatá­roló főfal, utólagosan falazott burkolati tégla­fallal, sávos beszellőzéssel 1 főfal; 2 belső vakolat; 3 szálas hőszigetelő réteg; 4 nyers felületű burkolati köpenyfal; 5 légrés; 6 szellőztetőnyílás; 7 légjárat; 8 háromnegyedes téglák; 9 ferde kikenés; 10 kondenz lemez; 11 kapocs, csepplemezzel; 12 talajnedvesség elleni szigetelés

2.44. ábra. Kéthéjú – szellőztetett – hatá­roló fal kőporos vakolattal, egypontos beszellőzéssel 1 főfal; 2 vakolat; 3 szálas hőszige­telés; 4 köpenyfal; 5 homlokzati vakolat; 6 kapocs; 7 légjárat; 8 légrés; 9 egypontos be-szellőzés; 10 kibetonozás; 11 vízszigetelés

Kéthéjú falak

A következőkben a kettőzött vagy kéthéjú falszerkezeteket mutatjuk be, összevetve és értékelve hőtechni­kai jellemzőiket.

A legközönségesebb megoldás, ha -a teherhordó főfal külső oldalánál egy légréteget hagyva – a falat egy­szerűen megkettőzik (2.42. ábra). A külön hőszigetelés behelyezése nél­küli légréteg egy cellát képez. A hő­technikai számításnál mindhárom ré­teget figyelembe kell venni. Amennyiben a falazat átszellőztetett légréteggel készült, a külső köpeny egyrészt mint „légterelő” burkolat funkcionál (2.43.-2.44. ábra), másrészt védi kívülről a falat.

A szellőző légréteg nyáron hűti a falfelületet, té­len védi a falszerkezetet a széltől. Pá­rakiegyenlítő hatásának köszönhetően megakadályozza a szigetelőréteg idő előtti tönkremenetelét. A kéthéjú falak burkolt változatánál a főfalakra ragasztott (vagy egyéb módon rögzí­tett) hőszigetelésre – légréteg közbe­iktatásával – függőleges és vízszintes irányú vázra szerelt, elemes vagy táb­lás burkolat kerül (2.45. ábra).

A továbbiakban a leggyakrabban elő­forduló és a legtökéletesebbnek szá­mító megoldások közül mutatunk be néhányat, ahol az alsó beszellőzés sá­vos és pontonkénti megoldása is lát­ható (2.46.-2.48. ábra) A burkolati falaknál különösen nagy jelentőségű az alsó egyenletes (osz­tott) szellőzősáv kialakítása, a szórt függönyszerű szellőzés biztosítása mi­att. A felső kiszellőzést általában a burkolati fal legmagasabb pontjánál, az eresz vagy az oromzat felső pontja körül kell lehetővé tenni (2.49. ábra).

A burkolati köpenyfal mögötti légrés kiszellőztetésénél a kitorkolás (kiszellőzés) nyílásának, illetve nyílás-sávjának elhelyezése az ún. csüngő ereszek alatt a legkedvezőtlenebb, mert a szellőztetés intenzitása így a minimumra csökken (2.50. ábra). A felső kiszellőztetéseknek különle­ges megoldásai közül is bemutatunk néhányat, például a 2.51. ábrán lát­ható esetet, ahol a lenyúló eresz miatt nem lehetséges az ún. „hónaljszellő­zés”. Ebben az esetben a megoldást a tető síkja fölé vezetés jelenti, a felső sávos kiszellőzést egy sor szellő­zőcserép teszi lehetővé.

2.45. ábra. Külső határoló fal hőszigetelés feletti, szellőztetett elemes burkolattal 1 fő­fal; 2 vakolat; 3 szálas hőszigetelés; 4 függő­leges heveder; 5 rögzítés; 6 légjárat; 7 ke­resztheveder; 8 eternit burkolat; 9 szegezés; 10 alsó légrés; 11 talajpára elleni szigetelés

2.46. ábra. Homlokzati burkolat sávos alsó szellőzővel, lyukacsos burkoló téglából a) metszet; b) nézet; 1 főfal; 2 hőszigetelés; 3 légrés; 4 kapocs, cseppkoronggal; 5 nyers burkolati fal; 6 tűző kapocs rögzítés; 7 alsó szellőző sáv; 8 kondenz lemez sáv; 9 vízszige­telés; 10 lábazati fal

2.47. ábra. Homlokzati burkolati fal ponton­kénti szellőztetése és 2.48. ábra. Homlokzati burkolati fal sávos szellőztetése (fent)

2.49. ábra. Homlokzati kiszellőzés 1 burko­lati fal; 2 légrés; 3 hőszigetelés; 4 kiszellő­zés nyílása

2.50. ábra. Rosszul megszerkesztett hom­lokzati kiszellőzés (ez esetben a szellőzés hatékonysága nagy mértékben csökken) 1 burkolati fal; 2 kiszellőző nyílás; 3 légrés; 4 hőszigetelés; 5 kapocs; 6 főfal; 7 fölső lezá­rás

Ha a magas tetők tetőzetének ún. ré­tegszellőztetését a homlokzati fal lég­rétegével összekötjük, egy jóval ked­vezőbben együttdolgozó egységet ka­punk (2.52. ábra). A megoldás külön előnye, hogy nyári melegben, a tető alatti réteg felforrósodásával párhu­zamosan a járatokban nagyobb inten­zitású légáramlás indul meg, ami a határoló falat is hűti. A burkolt légjáratoknál – ahol a fal­felület nem lég tömör – a szellőző rés­nek természetesen nincs akkora je­lentősége. Ilyenkor a tetőhéj szellő­zése egyéb módon, például ritkított ereszdeszkázással is hozzákapcsol­ható a homlokzati légréteghez (2.53. ábra).

A homlokzati burkolatok kiszellőzésének kényes pontját jelentik az abla­kok és azok környezetei, amelyek kö­zül a 2.54.-2.57. ábrákon mutatunk be néhányat.

Kihasználva a HEBEL, az YTONG és gázbeton elemek szegezhetőségét, vakolathelyettesítő burkolat alátét­heveder nélkül is készíthető a fal külső vagy belső felületének borítá­sára (2.58.-2.61. ábra). Példaként látható egy készház lába­zati csomópont, ahol a lábazat egyedi megoldású, a határoló falak előre ­gyártott szerkezetekből készültek, a burkolati köpenyfal pedig utólagos falazással, a helyszínen készült (2.62. ábra).

2.51. ábra. Homlokzati burkolati fal kiszellőztetése a tetősík fölé, szellőző cserépsoron keresztül 1 homlokzati vakolat; 2 burkolati fal; 3 légrés; 4 hőszigetelés; 5 kapocs; 6 „túlnyomásos” légtér; 7 szellőző rés (szellő­zőcserép); 8 tető beszellőzését biztosító szel­lőzőcserép sor; 9 légjárat; 10 gátlemez, desz­ka

2.52. ábra. Párhuzamos szellőzőjáratú tető határoló fal 1 burkolati fal; 2 függőleges lég­rés; 3 hőszigetelés; 4 fölső habarcskenés; 5 tető-közbenső héj szellőzés; 6 fólia; 7 tető­szellőzés; 8 madárháló; 9 cserépfedés; 10 tö­mör ereszdeszkázat

2.53. ábra. Kapcsolt szellőzőjáratú tető/ha­tároló fal 1 homlokzatburkolat; 2 lécezés; 3 légrés (és függőleges heveder); 4 hőszigete­lés; 5 hézagos ereszdeszkázat; 6 légtér; 7 kapcsolódó sáv; 8 tetőszellőző kapcsolt jára­ta; 9 fedés szellőzése; 10 fedés; 11 habarcs-kikenés; 12 fólia; 13 madárháló

2.54. ábra. Homlokzati burkolati fal ablak csomóponti részlete 1 főfal; 2 burkolati fal; 3 függőleges szigetelés; 4 ablakkeret körüli hőszigetelés; 5 tömör fuga; 6 fugázás; 7 lég­rés; 8 kapocs, cseppkoronggal; 9 elasztikus fugázó anyag; 10 takaró profilléc; 11 könyök­lő; 12 ablak belső bélés; 13 HERAKLITH alá­tétbélés; 14 vakolat; 15 kondenz lemez sáv

2.55. ábra. Homlokzati köpenyfal burkoló téglából a) metszet; b) nézet; 1 burkolati fal; 2 légrés; 3 kapocs; 4 csupaszlemez; 5 él tégla parapet burkolat; 6 boltozat; 7 fugarés; 8 hő­szigetelés (kemény); 9 szálas hőszigetelés; 10 kemény keretszigetelés; 11 habarcskikenés; 12 főfal; 13 vasbeton koszorú; 14 vasbe­ton kiváltó; 15 födém; 16 redőnyszekrény; 17 redőny; 18 vezetősín; 19 ablakbádogozás; 20 vízmentes kapcsolatlezárás

2.56. ábra. Homlokzati köpenyfal előre ­gyártott burkolati áthidalóval és könyök­elemmel, alsó-fölső sávszellőzővel a) met­szet; b) nézet; 1 burkolati fal; 2 légrés; 3 ka­pocs; 4 kondenz lemez; 5 vasalt könnyűbeton elem; 6 vízorr; 7 rés (fuga) szellőző; 8 kemény hőszigetelő lemez csík; 9 függőleges, szálas hőszigetelés; 10 előre gyártott redőny­szekrény; 11 redőny; 12 redőnysín; 13 ablak­bádogozás; 14 szegő elem; 15 főfal; 16 vas­beton áthidaló; 17 födém

2.57. ábra. Vakolt homlokzati burkolati fal ablakkal, pontonkénti szellőzőkkel

2.58. ábra. Homlokzat kiselemes (eternit) lemez burkolattal

2.59. ábra. YTONG falazat homlokzati bur­kolata, vakolatlan falra szegezve, a) nézet; b) metszet; 1 YTONG falazat; 2 alsó távtartó vízorr léc; 3 kezdő feles sor; 4 közbenső egész elem; 5 oldalsó fal elem; 6 szegezés

2.60. ábra. Furnérlemezből készülő, belső vakolat helyettesítő burkolat YTONG falazat fedésére 1 záró feles elem; 2 egész elem; 3 alsó kezdő léc; 4 falazat

2.61. ábra. Burkolati elem készítése 3-4 mm-es furnérlemezből a) közbenső elemek; b) záró elemek; 1 furnérlemez gyalult (és csi­szolt) oldalélekkel; 2 3 mm átmérőjű furat (a szegezéshez)

2.62. ábra. Előre gyártott lakóház lábazati részlete, szellőztetett burkolati fallal 1 fa anyagú falváz; 2 keretváz; 3 hevederek; 4 gipszkarton aljlemez; 5 soroló léc; 6 felületi gipszkarton burkolat; 7 kemény táblás hőszi­getelés; 8 szálas táblás hőszigetelés; 9 ka­pocs; 10 nyerstégla fal; 11 szellőzőnyílás; 12 kondenzációs tér; 13 vízszigetelés; 14 falváz külső burkolata, gipszkarton; 15 fólia; 16 ferde kikenés; 17 légrés