• szigetelés
• tetőtér

A szigeteléssel a tetőtér lakályos lesz

A tetőtér lakályossá válik, ha van szigetelése. Így értékes lakóterületet nyerünk. Aki a tetőtérben akar lakószobát készíteni, annak először a hideget kell kizárnia. Bemutatjuk, hogy milyen anyagokat célszerű alkalmazni. Még mindig sok padlástér szomorko­dik kihasználatlanul. Évtizedek pók­hálói, ujjnyi vastag por a tetőgerendá­kon – és mindez egy olyan térben, ahol kellemes lakó-, háló- vagy gye­rekszoba készülhetne. Ha minden rendelkezésre álló padlást beépítené­nek, jelentős mértékben csökkenne a lakáshiány.

Az első lépés az új lakószobához a te­tőfelületek szigetelése, pontosabban a szarufák közötti vagy alatti terek szi­getelése. Ez olyan munka, amit a lai­kusok is elkészíthetnek, mert a szige­telőanyagok gyártói emberbarát ter­mékeket kínálnak. Minél vastagabb a szigetelés, annál jobb az eredmény. Aki fűtési energiát szeretne spórolni és a tetőtérben kellemesen szeretne lakni, ne vegyen 18-20 cm-nél véko­nyabb szigetelőanyagot. Ehhez jön a szakszerű és gondos beépítés, mert a hibák könnyen javíthatatlan károkhoz vezetnek.

Ennek leggyakoribb oka a rosszul el­helyezett vagy nem hézagmentesen felrakott gőzzáró réteg. így a nedves­ség a szigetelőanyagon lecsapódik, ami nem tud rendesen szellőzni, és a tető faszerkezetét károsítja. De nem kell félni: aki a használati utasításokat betartja, könnyen remek szigeteléshez juthat.

Így szigeteljünk ásványgyapot tekerccsel

(Kép fent) Ki nem ismeri a te­kercsben kapható üveggyapotot? Egyik olda­lán vékony alumíniumfóliával kasírozva évek óta favorit a pia­con. Fontos: az anyag jó hátsó szellőzést igényel!

A Rollisol gyártmányú ásványgyapot szigetelőanyag az első termékek közé tartozik, amit a saját kezűleg építők részére gyártottak. Egyszerű, gyors és biztos – így hangzik a szlogen. Elvben ez igaz is, ha a saját padlásterünkben megmaradó szarufakiosztással kerül beépítésre. Különféle tekercsszélessé­gekben készül, ahogy az a szarufa-tá­volságokban megszokott. Más méret­hez való igazítás ezzel az anyaggal nem lehetséges. Elővigyázat is szüksé­ges, hogy az alumíniumfólia a bedol­gozáskor ne szakadjon be. Tekercs­hosszúságú toldások bőséges átfedés­sel készülnek, és a csatlakozófugákat le kell ragasztani.

Fontos, hogy a külső oldalát jól átszel­lőztessük. Másik, modernebb gyártmány az Uniroll tekercs. Ezt kellő szélességre lehet leszabni, olyan rugalmas, hogy könnyű nyomással elhelyezhető a sza­rufák közé. Gőzzáró réteg egy fólia, amit utólag tesznek rá.

(Kép fent) Pontosan kell szabni, mert az anyag csak a tekercs kinyitása után veszi fel igazi térfoga­tát. Segítség a rókafarkfűrész és igazítóléc.

(Kép fent) Kapcsokkal kell a gőzzáró fólia szélét kis tá­volságokban beszorítani. A szigetelőanya­got előzőleg a szarufák közé kell nyomni.

(Kép fent) Könnyen összenyomjuk az anyagot, hogy ma­gától a szarufák közé illeszkedjen. Állandóan ellenőrizni kell, hogy az illesztésnél a követke­ző lemez teljesen tömören illeszkedjen.

(Kép fent) Szarufa közméretre könnyen el lehet vágni a belenyomott segítővonalak mellett. 2-3 cm-rel szélesebbre kell vágni) mint a szarufa tá­volsága.

(Kép fent) A gőzzáró anyag, egy 0,2 mm vastag PE-fólia, hézagmentesen kell, hogy tömítse a szigetelő­anyagot, hogy feladatát teljesíthesse. Kapcsok­kal kell megfogatni. Az illesztéseket átfedni.

„Kabát” keményhabból vagy cellulózpelyhekből

(Kép fent) A két szigete­lőanyag alapjai­ban különbözik egymástól. A ke­ményhab szilárd, és kifejezetten a saját munkához megfelelő. Csak szakember helyezheti el a cellulózpelyheket hőszi­getelésként.

Majdnem éppen olyan használhatók, mint az üveg- vagy kőzetgyapot szigete­lőanyagok, a Stirotect kemény hableme­zek. Ezért könnyű a saját kezűleg építő­nek ezzel dolgozni. Hosszanti irányban résekkel van ellátva, és keresztirányban kismértékben összenyomható, hogy el­helyezhető legyen a szarufák közé. Az anyag maga víztaszító, ezért nem feltét­lenül szükséges a helyiség felől gőzzáró réteggel ellátni.

Mégis ajánlatos a szige­telés és a belső burkolat között polieti­lénfólia réteget elhelyezni, mert ez a szél elleni tömörséget biztosítja. Az első szigetelőlemezt a láblécre helyezzük, a többit felülről kell betolni. Az olyan háztulajdonosoknak, akiknek különlegesen fontos az ökológiai szi­getelőanyag, érdekes lehet a cellulóz­szigetelő Isofloc. Hátránya: a saját ke­zűleg dolgozó csak előkészítő munkát végezhet, az összes többit szakember­nek kell csinálnia.

(Kép fent) 1%-kal szélesebb a leszabott keményhab szigetelőlemez, mint a tető szarufái közötti tér. Rókafarkfűrész és segítőléc a szerszáma.

(Kép fent) A lemez illesztése csaphornyos kivitelű. Itt jó, ha tudjuk, hogy a lemezek fáradság nél­kül, varrat nélkül egymás mellé helyezhetők.

(Kép fent) Kalapálófával a horonyba kell behelyezni, majd a szarufák közé becsíptetett lemezt a szükséges helyre tesszük. Tiszta és egyszerű.

(Kép fent) Kifejezetten könnyűsúlyúak a keményhab szigetelőanyag elemek. Még gőz gátló fólia nélkül is alkalmazható.

(Kép fent) A cellulózpelyheket a szerkezet felől is le kell takarni egy vékony szigetelőlemezzel.

(Kép fent) A szakember dolga, hogy kompresszor se­gítségével a pelyheket a szigetelőlemez és a fal belső burkolata közé befújja.

(Kép fent) A kompresszor egy vastag, flexibilis csővel juttatja be a cellulózpelyheket a lemez mö­gé, és tölti ki maradéktalanul az üreget.

(Kép fent) Annak szemléltetésére, hogy a szigetelés hogy épül fel, itt egy plexilemezt szereltek fel a belső burkolat helyett. Az egyes pelyhek vastag filcréteget képeznek.