• színek

Szín és tömeg

A folyam menti kultúrákat három nagy felismerés megszületé­se jelzi, a kerék, a mérleg és az írás feltalálása. A szín története szempontjából az írás létrejötte igen jelentős, mert ez tette lehe­tővé az emberiség későbbi története során a tudás és a tapasz­talat valamilyen vizuálisan is értékelhető formában való átadását. A fennmaradt sumér, akkád, babiloni, egyiptomi írások megfejtése segítségével ma már közelebbről bepillanthatunk a Kr e. 2., akár 3. évezred kultúrájába. Az írásművek és a fennmaradt igen nagy számú képzőművészeti emlékek nemcsak azt mondják el a figyel­mes szemlélőnek, hagy miként éltek és dolgoztak az emberek az ébredő kultúrák helyén, hogy milyen technikai ismeretekkel ren­delkeztek, de a kor emberének gondolkodásmódját is elárulják.

A tudományos fejlődés szempontjából a keleti kultúrák két fon­tos örökséget hagytak ránk. Egyrészt a geometria kezdetét, amely tisztán gyakorlati jellegű volt, másrészt a csillagászati megfigye­léseket. A természet tapasztalati megfigyelései még hiányoztak, csupán szimbolikus elképzeléseket alkottak az általuk még nem ismert természetről és annak jelenségeiről.

Teremtésmintázat

Így ez az erősen jelképes gondolkodásmód jellemzi az ember és a szín kapcsolatát is. A folyam menti kultúrákban a szín jelképes jelentése a mindinkább szaporodó színek megkülönböztetésével is tovább differenciálódott mint egyjelképes közös nyelv. Ez a nagy egyetemes nyelv, a színek nyelvezete erősen misztikus szerepet kapott, és szoros összefüggésbe került a vallásos hittel. Ezek érvényesek az ősi keleti kultúrákra is, mint a hindu vagy a kínai kultúrák. A természetes színek segítségével történő szimbolikus kifejezés differenciáltabb módjának kialakulása szorosan össze­kapcsolódik a festékek előállításával. Az egyiptomiak már számos mesterséges színt is ismertek a természetes földi, növényi, állati nedvekből nyert színezékeken kívül, mint például az egyiptomi ké­ket, amelynek anyaga a nátrium-szilikát, vagy az indigókéket.

(Kép fent) Platóni testek jelentéstartalma, a hat elem és a hat elemi forma kapcsolata. Gyermek „Neutron” Corpus Callasun teremtőerejű oszlop.

A tudományos gondolkodás kialakulása, amely az emberiség létében megfelelő fejlődést eredményezett, a folyam menti kul­túrák vallásos hitben gyökerezett gondolkodásával szemben a Kr e. utolsó fél évezredre esik.

A tudományok megalkotását elsősorban a görög kultúrának köszönhetjük, bár ebben a folyam menti kultúrák, Mezopotámia, Egyiptom fontos szerepet játszottak. A tudományok területileg előbb Kis-Ázsiában, majd Görögországban születtek meg, ké­sőbb kiterjedtek a görög gyarmatokra is. igen jelentős irodalmi művek maradtak fenn a természettudományok, a fizika, pszi­chológia, matematika, geometria, csillagászat első gondolatai­ról, társadalmi, vallási nézetekről. Az idealista filozófusok, a gö­rög idealista gondolkodás legkiválóbb képviselői, Szókratész és Platón vallották, hogy a megismerés forrása az önmegismerés. A Platóni testek, melyek teljesen szimmetrikusak, azonos szö­gekkel, egyforma oldalakkal és egyenlő oldalhosszúságokkal rendelkeznek.

A metatronkocka egy olyan geometriai forma, amelynek min­tázatából valamennyi szabályos test felépíthető. A legfontosabb teremtő mintázat a geometrikus megjelenési formák végső pontja.

Mikroszkopikus szinten, a dodekaéder és az ikozaéder formáit megtaláljuk a DNS egymással szoros kapcsolatban álló alkotói­ban, vagyis minden létező élőlényben. Szoros összefüggések lát­hatók a különböző tudományágak között, amelyek látszólag kü­lönállóak, de ha szeretnénk megérteni világunkat, és válaszokat várunk a kérdésekre, akkor csak összefüggésében szabad vizs­gálnunk a világi dolgokat, hogy minéljobban megtaláljuk helyün­ket szűkebb környezetünkben éppúgy, mint az univerzumban.