• építés
• tetőtér

A tetőtér-beépítési munkák során betartandó baleset-elhárítási szabályok

Általános szabályok

A munkás csak olyan munkát végezhet, amelynek tech­nológiáját megértette, és annak elvégzésére képes. Látnia kell a munkavégzés során előforduló baleseti forrásokat. A munkát úgy kell végeznie, hogy közben más dolgozót ne zavarjon, viszont veszély esetén képes legyen arra, hogy másnak is felhívja a veszélyforrásra a figyelmét.

Építőipari gépeket csak érvényes gépkezelői igazolvánnyal rendelkező egyén kezelhet, javításukat szakképzett szerelő végezheti. Minden munkanemhez megfelelő védőeszköznek kell rendelkezésre állnia az építkezés folyamán.

Ha csoportos munkavégzésről van szó (pl. nehéz tárgy több ember által való mozgatása), akkor egy munka­vezetőt kell kijelölni, és a vezényszavakat előzőleg meg kell beszélni. Munkavégzés előtt minden munkaeszközt ki kell próbálni. Magasban dolgozók max. 10 kg terhet (anyag és szerszám) vihetnek magukkal. Ennél többet csak kötélen szabad felhúzni.

Függő teher alatt tartózkodni szigorúan tilos! Súlyos borulékony tárgyakat felborulás, elbillenés ellen biztosítani kell a tárolás során is.

Tetőfedő munkák

A tetőfedő munkákat csak az ácsmunkák teljes befejezése után szabad elkezdeni. Munkakezdés előtt a munka­terület fölött áthaladó csupasz elektromos vezetéket a munkavégzés idejére feszültségmentesíteni kell. A tető­fedés alatti területen nem szabad tartózkodni, azt el kell zárni, föléje esetleg védőtetőt kell készíteni. A törmelék lehullása ellen az ereszen védődeszkával védekezünk.

Az anyagokat a padlástérben, a födém teherbírásától függően, tárolhatjuk. A cserepeket hosszélre állítva, páro­sával egymásnak forgatva, műpala lemezeket lapjukra fektetve, a sorok végén lépcsőzve tároljuk, a padlásfödém síkjától legfeljebb 1 m magasságig. Jegesedés, ködös, szeles, csapadékos idő esetén tető­fedést végezni tilos! A nyeregtetők fedését – az azonos arányú terhelés érdekében – mindkét oldalon egyenlő ütemben kell készíteni. A munkát a széljárásos oldalon kell elkezdeni.

A tetőn csúszós cipőben dolgozni nem szabad. Két főnél kevesebb dolgozó tetőfedést nem végezhet. A tető­felületen – műpala, hullámpala, poliészter lemez fedés esetén – csak pallóterítésen szabad közlekedni. A 25°-os vagy ennél meredekebb hajlásszögű tetőn csak mentő­övvel, ill. biztonsági hevederrel szabad dolgozni. Az előbbi védőeszközök csak szilárd épületszerkezetekhez rögzít­hetők, a tetőn kívüli szerkezetek ilyen célú igénybevétele tilos. A hidegtető rétegeinek vízszigetelő munkáit forró bitu­men helyett csak oldószeres bitumenemulzióval szabad végezni.

Hő- és hangszigetelő munkák

Azbeszt és szilikát alapanyagú szigetelőanyaggal csak megfelelő szellőzésű tetőtérben, személyi védőfelszerelés­sel szabad dolgozni. A ragasztásnál használt hideg bitumenemulzió párol­gása miatt dohányozni tilos, hatásos szellőzésről gondos­kodni kell.

Festő- és mázolómunkák

Mázolómunkát csak jól átszellőztetett térben végezhetünk. Törött, repedt létrák használata tilos! Nem szabad a létrá­kat csúsztatással „sétáltatni”. A kétágú létrák alátámasz­tására megfelelő figyelmet kell fordítani. A létrán egyszerre csak egy ember dolgozhat. A létrát állványként alkalmazni nem szabad. Toldás csak megfelelő szilárdságú faanyag­ból készülhet csavaros, szorítókapcsos rögzítéssel (ha lehet, kerüljük el).

Fontosabb tudnivalók:

• Mennyezetfestés esetén ajánlatos álarcot viselni.
• A feszültségmentesítés kötelező dugaszolóaljak, kap­csolók és egyéb elektromos szerelvények levett fedlapja esetén (falfestés).
• Robbanásveszélyes, tűzveszélyes anyagok alkalmazá­sakor nem szabad dohányozni, lángot használni vagy szikrát kelteni. Nem szabad a megmunkált felület fölé hajolni, ha azt káros oldószertartalmú festőanyaggal fes­tettük be. Ilyenkor időnként friss levegőn kell a tüdőt át­szellőztetni, még jó szellőzés esetén is.
• Enyvet, timsót stb. csak kéménybe kötött tűzhelyen vagy gázkészüléken szabad főzni.

Üvegesmunkák

Üveglapok csak élükre állítva tárolhatók úgy, hogy teljes (felületük illeszkedjék a támasztáshoz. Üvegek rakodása, mozgatása közben tenyér- és alkarvédőt kell alkalmazni. Az üveg vágásakor figyelni kell arra, hogy az üveg a szabászasztalra teljes felületen felfeküdjön.

A levágott hulladékot ládába kell gyűjteni. Edzett biz­tonsági üvegeket elvágni tilos! A törött üvegek kiszedését mindig felülről kell kezdeni, közben a táblát kívülről is, belülről is meg kell támasztani. Tetőüvegezéshez a munka végzésére és az anyag tárolására is alkalmas állványzatról kell gondoskodni. A tetőüvegezés megkezdése előtt az alatta fekvő teret el kell keríteni, és figyelmeztető táblával kell ellátni.

Burkolómunkák

A burkolóanyagokat, a födémek terhelhetőségét szem előtt tartva, a főfalak mentén kell tárolni, a napi szükségletnek megfelelően. A falburkoló munkák megkezdése előtt a függőleges felületről a kiálló huzalvégeket, szegeket, éles tárgyakat el kell távolítani. A padlóburkoló, mennyezetburkoló és mészkeverő munkákhoz a védőfelszereléseket egyénileg kell meg­határozni. Ezek általában térdvédő, tenyérvédő, átlátszó védőálarc, zárt ruházat, védőszemüveg.

Oldószeres ragasztóanyag alkalmazásakor hatásos szellőzés, esetleg levegőcserélő készülék alkalmazása ajánlatos. Felhordásakor az aljzathoz nem szabad közel hajolni. A ragasztást végző 10-30 percenként köteles min. 5 percig a szabad levegőn tartózkodni. Rosszullét esetén azonnal forduljunk orvoshoz!

Dohányozni nem szabad, a hálózat feszültségmente­sítésével még a szikraképződést is meg kell előzni. Par­ketta lakkozása esetén is tilos tüzet okozó, szikrakeltő tevékenységet folytatni. Védőeszközként itt is levegő­cserélő készülék ajánlható. A lakk kiszáradása közben a helyiségben ne tartózkodjunk! Nők és 18 éven aluliak padlót nem lakkozhatnak. A hatásos szellőzést ez esetben is feltétlenül biztosítani kell.

A parkettacsiszoló gép üzemeltetésekor a haladási irányban nem tartózkodhat senki. A csiszolóhengert a gép leállítása után „fel kell húzni” a padlóról, indítani is csak ebben a helyzetben lehet. A porzsákot 50%-os telítettség­nél ki kell üríteni. A gépek kezelését csak az erre betanított dolgozó végezheti. Csiszolás közben a helyiség hatásos szellőztetéséről gondoskodni kell. Ha az elektromos fogyasztásmérő nem bírja az áramerősséget, hozzá nem értő dolgozó nem állíthat a mérőórán. Ilyenkor az Elektromos Művek szak­embere segítségét kell kérni.

Csőszerelő munkák

A fő- és válaszfalak alapjainak és a csővezetékeknek a kereszteződésekor megfelelő kiváltást kell készíteni vagy csőhüvelyt kell elhelyezni. A csővezetéket az épület teher­bíró szerkezeti részeihez kell rögzíteni. A vésési munkákat úgy kell végezni, hogy a lehulló tör­melék, por stb. a dolgozókat és a berendezéseket ne veszélyeztesse. Tartószerkezeteket megvésni csak stati­kus szakértő engedélyével szabad, kivéve, ha az a tervben eleve szerepel.

Gázszerelő munkák

A gázömlés helyét kizárólag szaglással, szappanos vízzel, kémiai reagensekkel, gázkutató készülékkel szabad ke­resni. A próbaüzemet csak a sikeres tömörségi kísérlet után szabad megkezdeni. A próbaüzem alatt a hálózatot állandóan figyelni kell, szakember jelenlétében és irányí­tásával.

Villanyszerelő munkák

A teherhordó szerkezeteket csak statikus szakértő enge­délyével szabad megvésni. A vezetékek csőbehúzását csak vezényszóra, rángatás nélkül végezzük. Új berendezések feszültség alá helyezésével, feszült­ség alatti munkavégzésre, egyéb szerelési munkákra a mindenkori vonatkozó szabványok előírásai a mértékadók.

Az építőipari gépek kezelése, karbantartása

A gépek helyes működéséről munkakezdés előtt meg kell győződni. Az észlelt hiányosságokat csak képzett gép­szerelő szüntetheti meg, feszültségmentesített állapotban. Üzem közben észlelt rendellenességek esetén a működést azonnal be kell szüntetni, és a gépet át kell vizsgálni. Minden gépet csak rendeltetésének megfelelően szabad használni. Használat után az esetleges szennyeződésektől meg kell tisztítani őket, és üzemképes állapotban kell a következő munkaszakaszig tárolni.

Kőművesmunkák

Anyagait a födém teherbírásának megfelelően kell tárolni, szabályos módon, lehetőleg a teherhordó falak mentén. A munkavégzés folyamán közlekedési utakat, területeket szabadon kell hagyni. A keletkező törmeléket, lehulló habarcsot össze kell szedni és törmelékgyűjtő ládában tárolni. A munkaidő végén ugyanígy össze kell takarítani a törmeléket.

Fontosabb betartandó szabályok:

• A zsalukat, dúcokat és egyéb támaszokat elsodrás és kidöntés ellen meg kell védeni, el kell keríteni.
• Téglát faragni csak abban az irányban szabad, amerre nem tartózkodik személy. Vigyázni kell, hogy a lehulló darabok ne sértsenek meg senkit.
• A habarcskeverés helye jól el legyen különítve a kő­művesmunka helyétől.
• Kőművesmunkát csak kisbak, nagybak és vasbak áll­ványról végezhetünk állványkikötés nélkül. Ha egyéb (létra-, fém-, elemes) állványról dolgozunk, akkor azt fel­dőlés ellen ki kell támasztani vagy falkaromhoz ki kell kötni. Nagy méretű fémállványhoz még külön földelést is kell létesíteni.
• Repedt, korhadt anyagból állványt készíteni tilos! Vigyázni kell az állványmezők teherbírásának megfelelő terhelésére.
• A tégla rakodásához tenyérvédő kesztyű viselése köte­lező. Rakodáskor a téglát max. 2 m távolságból szabad egymásnak dobálni.
• Habarccsal való munkavégzéshez tenyérvédős kesztyű, esetenként (keverés, vakolás) védőszemüveg, védőálarc viselése szükséges.

Összefoglalás

Az ismertetett balesetvédelmi elhárító szabályok nem ter­jedhetnek ki minden egyes részmunkára, ugyanis ezekre különösebb előírások nincsenek. Az építő itt magára van utalva.

A munkaterületen nincs helye a játéknak, a fegyelme­zetlenségnek, a figyelmetlenségnek. Azt, aki az egyes építési feladatokat előre átgondolja, az anyagok, eszközök tulajdonságaival tisztában van, általában nem éri baleset. Legfontosabb tehát az építési technológia ismerete, amely­ből egyben a veszélyforrások is kiderülnek. Az építést – főleg ha az ember magának épít – nagy türelemmel, szinte szeretettel kell végezni. Meg kell figyelni az egyes anyagok fizikai, esztétikai tulajdonságait és ezeket felhasz­nálva kell építkezni. Dolgozótársaink testi épségének vé­delme érdekében megfigyeléseinket át kell adni, hogy azokat ők is hasznosítani tudják. Egy-egy új részfeladat előtt ajánlatos azt végzőivel részleteiben is megbeszélni, kiemelve a balesetveszélyes helyzeteket, körülményeket, anyagokat.