A konyha, mint munkaterület
Minden munka, így a konyhai munkálatok esetében is arra törekszünk, hogy minimális idő- és energiaráfordítással lássuk el feladatainkat. Ennek előfeltétele, hogy a munkakörülmények és a felhasznált anyag tökéletes, a berendezések és gépek kezelése pedig egyszerű legyen. A gondos tervezés lehetővé teszi a gyors munkát, és megkönnyíti a kevésbé kedvelt feladatok elvégzését is. A konyhai munkáknál különösen fontos, hogy minden a kezünk ügyében legyen.
Aki kész konyhabútort vesz, lemond a méretre készített bútor előnyeiről. Kiindulási szempont minden esetben a rendelkezésre álló terület – új épület esetén a tervezett terület -, aminek a meghatározásakor abból kell kiindulnunk, hogy a konyha legtöbbször a lakás vagy a ház leggyakrabban használt helyisége. Régi épületek esetében a rendelkezésre álló alapterülethez, illetve a vezetékek, csövek, szerelvények elrendezéséhez kell alkalmazkodnunk.
A helyiség méretétől függ, hogy tudjuk elhelyezni a berendezési tárgyakat:
Íme az egysoros megoldás
Kétsoros megoldás
L alakú elrendezés
U alakú elrendezés
Sziget- vagy félszigetszerű kialakítás
A kényszer azonban gyakran egyedi megoldásokra és ötletekre inspirál bennünket, legyen szó akár a jól látható gerendákról vagy kiugró falrészekről. Amennyiben megfelelő tervek vannak a birtokunkban, még a műemlékvédelem alatt álló, és így nem átépíthető épületek esetében sem kell igényeinkről és a kényelemről lemondanunk. A régi épületek esetében gyakran van lehetőség arra, hogy a konyhát a szomszédos helyiséggel egybenyissuk, illetve lebontsunk egy közfalat, vagy éppen ellenkezőleg, hogy felhúzzunk, esetleg gipszkartonból építsünk egy új válaszfalat. Az átalakítás során mód van a kamra vagy akár egy háztartási helyiség kialakítására is.
Az elmúlt években, évtizedekben e helyiséget gyakran feleslegesnek és idejétmúltnak tekintettük, ám az semmivel nem helyettesíthető, és nagyban megkönnyíti életünket. Ha a konyha elég nagy, az étkező is helyet kaphat benne, így a konyha a család találkozási pontjává válhat. Egy, a 30-40 évesek körében végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 60%-ának tetszett ez a megoldás.
Ne akarjuk azonban mindenáron az aktuális divatot követni, inkább tekintsük azt csupán inspirációnak, majd döntsünk egyéni igényeinknek megfelelően. Ha a konyha lakótérként való használata mellett döntünk, érdemes megfontolni, nem volna-e célszerű a konyhát és a nappalit egy légtérben elhelyezni.
Vajon milyen érvek szólnak mellette?
Az egy légterű konyhában a háziasszony vagy a házigazda nem érzi magát elszigetelve a család többi tagjától és a vendégektől, így bekapcsolódhat a beszélgetésbe, odafigyelhet a többiekre, és a gyerekeket is könnyebben szemmel tudja tartani. Mik akkor e megoldás hátrányai? Elsősorban az elkerülhetetlen konyhai szagok, amelyek a helyiség klimatikus viszonyait is befolyásolják.
További tényező a gőz, amely növeli a helyiség páratartalmát, és így ronthatja közérzetünket. Nem utolsó sorban a konyhai zajok – a csobogó víz, a fazekak és fedők csörgése – is zavaróak lehetnek, valamint az a „rendetlenség”, amely a főzéssel óhatatlanul együtt jár, és egy légterű konyha esetében igencsak szembetűnő. Vannak olyanok, akiket ez a látvány zavar, és folyamatosan a rendrakás kényszerében élnek. A döntést tehát alaposan meg kell fontolnunk, az utolsó szó joga azonban mindenképpen azt illeti, aki a leggyakrabban használja a helyiséget.
Ha a konyhát várhatóan a családi összejövetelek színhelyéül is használjuk majd, akkor ne északi, hanem lehetőleg keleti vagy nyugati tájolásúra tervezzük, hogy a felkelő vagy a lenyugvó nap sugarait is élvezhessük. A bejáratra vagy az utcára néző ablakból szemmel tarthatjuk a ház előtt játszó gyermekeinket. Ha a konyhából közvetlen kijáratot nyitunk a garázsra, könnyebb lesz a nagybevásárlás utáni kipakolás is. Előnyös, ha a hulladékgyűjtő szintén könnyen megközelíthető.
A konyha mérete – lehetőségek és esélyek
A konyhabútorok és a gépek, berendezések elrendezése a konyha méretétől és alaprajzától függ. A berendezést illetően az egysoros, a kétsoros, az L alakú, az U alakú, valamint a sziget-, illetve félszigetszerű elrendezés közül választhatunk. Legalább 7 m2-nyi területre mindenképpen szükség van. A kétsoros beépítés esetén a konyha legyen legalább 2,4 m széles, amelyből 2 x 0,6 m a szekrények mélysége, plusz 1,2 m széles mozgástér.
Ha a mozgástér szélessége az 1,8 m-t meghaladja, célszerű egy szigetet vagy félszigetet kialakítani, ahol a tűzhely, a mosogató, az előkészítő munkaasztal vagy az étkezőasztal kaphat helyet. Természetesen a funkciókat kombinálhatjuk is: a páraelszívóval felszerelt főzősziget mellett például helyet kaphat egy étkezőpult is. A tűzhelyet és a mosogatót célszerű a sarokban elhelyezni, főleg, ha a kémény is a sarokban van.
Helytakarékos megoldás a kémény elé átlósan beépített tűzhely.
A konyhabútor karakterisztikus vonalát az átlós részek teszik szellőssé, a tűzhely pedig előreugrik.
Az előretolt mosogató és a hátrébb helyezett felső szekrények nagyobb mozgásteret nyújtanak, ami ergonómiailag és esztétikailag is ideális megoldás.
Az átlós elrendezés tág teret enged fantáziánknak: a kiugró falrészeket elrejthetjük vágy kiegyenlíthetjük, és így nagyobb mozgásteret kapunk. Ennek a megoldásnak ergonómiai előnyei is vannak: a mosogató előreugrik, a faliszekrények pedig hátrébb tolódnak. A modern konyhabútorok lehetővé teszik a derékszögek megbontását, míg az új formák és sarokszekrények, a különböző magasságú polcok, az üveges és a teleajtós szekrények változatossá teszik a konyhaszekrény formai megjelenését.
Az egyedi, esztétikus megoldások széles skálájából választhatunk. Akármelyik stílus mellett döntünk is, funkciójában annak ugyanazt, a konyhai munkát kell kiszolgálnia. A jobbkezeseknek ideális, ha jobbról balra van a tűzhely, az előkészítő munkaasztal, a mosogató, majd a tároló- és a munkaasztal helyezkedik el. A balkezeseknek célszerű kipróbálni, hogy melyik sorrend a legkényelmesebb.
Az ergonómia és az egészséges lakókörülmények kapcsolata
Ahhoz, hogy megértsük az ergonómiai szakemberek munkáját, illetve annak hasznosságát, célszerű áttekinteni a konyhában végzett munkafolyamatokat. Ezek a következők: tárolás, előkészítő munkák, ételkészítés, mosogatás, edények tárolása. Az ergonómia azt vizsgálja, hogy hogyan lehet az emberi szervezet adottságainak megfelelően a legoptimálisabb módon elhelyezni a berendezéseket, a gépeket és a kiszolgáló eszközöket.
Az ergonómia elsődleges célja, hogy az adott munkafolyamatra fordított energiamennyiséget a lehető legminimálisabbra csökkentse. Ez magában foglalja a túl mély és túl gyakori hajolgatás és a hosszas álldogálás, valamint a felesleges utak kiküszöbölését, ami a konyhai gyakorlatban úgy érhető el, ha a konyhabútor magasságát a konyhában leggyakrabban dolgozó családtag magasságának megfelelően alakítjuk ki.
Egy 1,60 m magas személy számára a 0,9 m-es, egy 1,70 m magas számára a 0,95 m az ideális munkamagasság. Durva szabályként elfogadhatjuk, hogy a magasság akkor ideális, ha álló helyzetben alkarunkat vízszintes helyzetben tudjuk a mosogatópultra fektetni. A munkaasztal 16 cm-rel legyen magasabban a mosogatótálca aljánál. Ülő munkához 60-70 cm-es munkalapmagasság felel meg.
A képen látható konyha barátságos hangulatú. Különlegessége a ki- és beugró falrészek kihasználása, a feltűnő formatervezésű páraelszívó és az előreugró tűzhely, valamint a kényelmes magasságban elhelyezett sütő.
A különböző kutatási eredmények is igazolták, hogy mennyire fontos ezeknek a méreteknek a betartása az egészség megőrzése szempontjából, hiszen a porckorong egyoldalú terhelése hajlott háthoz, illetve hátfájáshoz vezethet. A hátfájás elkerülhető és megelőzhető, ha gyakran változtatjuk testhelyzetünket. Amit lehet, ülve végezzünk, hiszen így ugyanakkora teljesítményhez mintegy harmadannyi energiát kell elhasználnunk, mintha állnánk.
A képen látható konyha fehér, ajtóbetétei jól harmonizálnak a régi épület hangulatával. Különlegessége, hogy a sarokablak a konyha szerves része, és a sarkokban a háromszög alakú elemek szerves kapcsolatot teremtenek az étkezővel.
Az étkezőasztal és a hagyományos székek természetesen ülőmunka végzésére nem alkalmasak, ezért inkább a konyhaszekrénybe épített kihúzható munkalapon dolgozzunk. Ehhez egy állítható magasságú, biztonságos széket ajánlunk. Még nagyobb kényelmet biztosít az elektromosan állítható magasságú munkalap. Már kaphatók állítható magasságú mosogatók is, így hátunk terhelése csökkenthető.
A színes üvegajtók szecessziós hangulatot árasztanak. Különleges a háromszögelemek játékos felhasználása és a páraelszívó rusztikus formája.
Apró, ám fontos részletek
Az egészségtelen tartás elkerülését segítik elő a görgőkön guruló, illetve a teleszkópos fiókok. Ezek a fiókok – szemben a hagyományos szekrények fiókjaival – könnyebben kihúzhatók és áttekinthetők. A teljes hosszukban kihúzható fiókok előnye, hogy a leghátsó eszköz is könnyen hozzáférhető, és a mágnes zár a fiókot az utolsó centimétereknél visszahúzza a helyére.
Ergonómiai kutatások bebizonyították, hogy általában csak a munkalapok elülső, kb. 60 cm széles részét használjuk, így lehetőség van a mögötte lévő részek hasznosítására. Ezekbe a kieső sarkokba harmonikaajtós vagy redőnyös szekrénykéket helyezhetünk el, amikben a háztartási gépeket, a kézi mixert, a szendvicssütőt és a kávéfőzőt tárolhatjuk. A kieső sávokba helyezhetünk olyan kihúzható sínt, amelyre a fűszereket, illetve a kanalakat akaszthatjuk, és tetszés szerint odébb tolhatjuk.
A fali szekrénynek több előnye is van. Egyrészt megkímél minket a felesleges sétálgatástól, hiszen sok készüléket oda helyezhetünk. A „sétálgatás” elhagyásával energiát és időt takarítunk meg. Ha a nehezebb tárgyaknak csak a felső szekrényekben jut hely, ügyeljünk arra, hogy vállmagasságban helyezzük el; ez érvényes a sütőre és a mikrohullámú sütőre is. Ha lehet, ezeket helyezzük szem- vagy vállmagasságba, hiszen így használatuk kényelmesebb és biztonságosabb lesz, és az ételt is jobban látjuk.
Az elektromosan állítható magasságú munkaasztal ülő és álló helyzetben is ergonómiailag ideális feltételeket teremt.
Technika, amely biztonságosabbá és könnyebbé teszi a konyhai munkát
Az elmúlt években számtalan olyan technikai vívmány jelent meg, amely megkönnyíti a konyhai munkát. Jó példa erre a könnyen tisztítható kerámialapos tűzhely, az új fűtési módszerek, a hőmérséklet-szabályozás és a kényelmi berendezések. A korszerű főzőlap megegyezik a fazék méretével, lekapcsolás után pedig hasznosítja a maradék hőenergiát, így energiát takarít meg, egyben csökken az égési sérülés veszélye is.
Az automata tűzhely érzékeli, ha a fazekat elhelyezzük a főzőlapra, és csak ekkor kapcsol be. A halogén- és infrafűtés gondoskodik az egyenletes hőelosztásról. A korszerű tűzhelyek esetében a gyermekek biztonságára is gondoltak. Kaphatók már olyan mosogatógépek is, amelyek 40%-os költségmegtakarítással működnek, és a kézi mosogatásnál gyorsabban is lehet velük dolgozni.
A korszerű hűtő- és fagyasztószekrények tökéletesen alkalmazkodnak a család létszámához, életmódjához és étkezési szokásaihoz. A 4 zónás hűtőszekrényben -18 °C-on tárolhatunk, 0 °C-on pedig friss halat és húst raktározhatunk, amely így hosszabb ideig friss marad. Ezt követi a hagyományos fagyasztó, majd a korábban a pincében tárolt italok és a vaj számára megfelelő 8-14 °C. Van olyan hűtőszekrény, amelyben a páratartalom is szabályozható, ugyanis a halaknak és a húsoknak kevesebb párára van szükségük, mint a zöldségeknek és a salátáknak. Az pedig ma már természetes, hogy freonmentes hűtőszekrényt vásárolunk…
Nem mellékes: törődjünk a renddel!
Ha rendet tartunk, akkor nagy mértékben megkönnyítjük munkánkat, emellett feleslegesen megtett utakat, energiát és időt takaríthatunk meg, arról nem is szólva, hogy könnyebben megtaláljuk, amit keresünk, és jobban áttekinthetők készleteink is. Készleteinket célszerű olyan gyógyszertárakban alkalmazott szekrénytípusban tárolni, amelyhez mindkét oldalról hozzáférhetünk. A tárolás az ajtólappal együtt kihúzható vagy azzal együtt kiforduló rekeszekben történik.
A fent leírt módon a magas állószekrények hátsó részében elhelyezett tárgyak is könnyen hozzáférhetővé válnak, az üveges szekrényajtón keresztül pedig jobban áttekinthetjük a szekrény tartalmát. Ha a felső faliszekrények polcai üvegből készülnek, még könnyebben eligazodunk. Hasonlóan a hűtő- és fagyasztó szekrényekhez, a szekrények tárolókapacitását is fel kell mérnünk.
A hulladékkezelés területen szinten célszerű rendet teremtenünk, hiszen ez a munkánkat is megkönnyíti. Az 1-es számmal jelölt mosogatótálból a komposztálható hulladék a 2-es számú vödörbe kerül. A fémdobozt és az alufóliát egy külön rekeszben (3) gyűjtik. A többi újrafelhasználható hulladék a 4-es számú vödörbe kerül. A tisztítószerek számára fenntartott kosár ugyanúgy üríthető, mint a hulladéktároló vödrök.
Megfelelő fényviszonyokkal kíméljünk szemünket!
Minél jobb a helyiség megvilágítása, annál könnyebben és jobban tudunk benne dolgozni. Aki éles késsel bánik, jó, ha látja, hogy mit csinál. Ne feledjük, hogy a természetes fény nem egyenletesen világítja meg a helyiség különböző pontjait, és azt se, hogy nem mindannyiunknak jó a látása. A mennyezetre szerelt általános megvilágításra mindenképpen szükség van.
Általános szabályként elfogadhatjuk, hogy ideális esetben izzólámpánál minden négyzetméterre 25 Watt-tal, vagy neoncső esetében 10 Watt-tal kell számolnunk. Ezen túl a munkaasztalt külön világítótesttel is el kell látnunk.
A faliszekrény alá felszerelhetünk például neoncsövet vagy korszerű, cső formájú, energiatakarékos izzólámpát. Automata kapcsolóval felszerelt halogénlámpát a szekrények belsejébe is beköthetünk. Ügyeljünk arra, hogy a megvilágítás az élelmiszereket természetes színükben láttassa, és ne alakuljanak ki zavaró, árnyékos területek. Helyezzünk el a konyhában megfelelő számú konnektort is, hogy a háztartási gépeket és a munkánkat megkönnyítő berendezéseket könnyen és biztonságosan üzemeltethessük.
Gondoskodjunk friss levegőről!
Főzés közben magas a levegő páratartalma, és gyakran kellemetlen szagok is keletkeznek. A kellemes klíma kialakításához – különösen az egy légterű konyha-nappali konstrukció esetében – mindenképpen szükség van egy ventillátoros légkondicionáló berendezésre. A természetes szellőztetés nyáron a túl nagy meleg miatt nem mindig hatásos, télen pedig felesleges energiapazarlással jár.
A szagelszívót elrejthetjük a faliszekrényben, de megfelelően formatervezett páraelszívó jól láthatóan is beépíthető. Általában elengedő óránként 12 légcsere, a szakemberek egy része azonban még ennél is kevesebbet javasol. Semmiképp se üzemeltessük a páraelszívó készülékünket fölöslegesen, mert az csökkenti üzemidejét és felesleges zajt okoz.
A zajokat mérsékelhetjük, ha a halk, dupla motoros készüléket választjuk, vagy ha a páraelszívót olyan elektronikus érzékelővel szerelték fel, amely a páratartalmat érzékeli, és csak akkor kapcsolja be a készüléket, ha arra szükség van. Ha a motort és a szellőzőt a konyhán kívül helyezzük el, a zajok még kevésbé lesznek hallgatóak. Ha nincs lehetőség arra, hogy a páraelszívó kivezető csövét a szabadba vezessük, akkor levegőcserés készüléket kell választanunk, amely az elhasznált levegőt egy filteren keresztül megszűri, majd a tiszta levegőt ismét a helyiségbe áramoltatja.
A konyha megfelelő szellőztetése ezek mellett is fontos: a magas páratartalom miatt a nedvesség kicsapódhat a főfalakon és a sarkokban, ami az egészségre ártalmas, és az épület állagára nézve kedvezőtlen következményekkel jár, ugyanakkor jó táptalajt biztosít a penészgombáknak.
Zuhanyrózsa a konyhában
Lapos kivezető csövű páraelszívó vázlati rajza