Tűzveszélyes-e a hungarocell hőszigetelés? IGEN! [TANULMÁNY]
Amit a hatóságok régóta vitatnak, azt SPIEGEL ONLINE és az NDR saját vizsgálatai megerősítik: a hőszigeteléshez használt sztiropor lapok súlyosbítják az épülettüzet. Többmillió épület válhat tűzcsapdává.
Hamburg – a polisztirol Németország leggyakrabban használt szigetelőanyaga, viszonylag olcsó és könnyen beépíthető. Hőszigetelési célból napjainkra házak millióin megtalálható – az ilyen módon beépített felület nagysága körülbelül Hamburg területének felel meg.
Az éghető sztiroport
A sztiroport azonban kőolajból állítják elő – így hát éghető. Az Építésügyi Minisztérium Tanácsának megbízásából egy munkacsoport által végzett égésvizsgálatok most azt mutatják: a védőanyagok nyilvánvalóan nem tudják megakadályozni, hogy teljes homlokzatok kapjanak lángra. Így hát egyszerűen elegendő egy kigyulladt szemetes ahhoz, hogy egy sztiroporral szigetelt homlokzat teljes egészében kigyulladjon.
A nem éghető kőzetgyapotból készült tűzzáraknak meg kellene akadályozni, hogy a tűz akadálytalanul továbbterjedhessen a szigetelt homlokzaton. Azonban még ha az összes előírt intézkedést helyesen be is tartják, egy kigyulladt szemetes vagy az épület homlokzata mellett parkoló motorbicikli pusztító következményekkel járhat: a SPIEGEL ONLINE és az NDR által elvégzett vizsgálat során a ragasztott táblás hőszigetelő rendszer olyan gyorsan csődöt mondott, hogy éles helyzetben a tűzoltóságnak nem lett volna elég ideje az oltáshoz.
Rendkívül mérgező dioxinok
Az égő sztiropor szigetelés mérgező gázok képződéséhez vezet, magyarázza Albrecht Broemme. A Műszaki Segélyszervezet jelenlegi elnöke 2005-ben a berlini tűzoltóság vezetőjeként egy olyan bevetést irányított, amelynél tulajdonképpen csak egy szobában keletkezett tűzről volt szó:
„…majd az egész homlokzat égni kezdett, és a tűz magától erős intenzitással terjedni kezdett balra, jobbra, felfelé és további lakások irányába”
meséli Broemme úr.
„Három tucat embert mentettünk ki lakásukból, részben az utolsó pillanatban”
emlékszik vissza. A tűzoltók áldozatos bevetése ellenére két lakó meghalt. Mivel a sztiropor lapok többnyire tartalmazzák a HBCD nevű mérgező tűzgátló anyagot, az ilyen tűz esetén még erősen mérgező dioxinok is keletkezhetnek, erősítik meg a toxikológusok.
Füstfelhő Frankfurt felett
Az NDR televízió és a SPIEGEL ONLINE már 2011-ben készített összeállítást a polisztirol tűzveszélyességéről. Ennek apropójaként homlokzattüzek szolgáltak, mint például 2011. júniusában Delmenhorstban, ahol öt szigetelt társasház gyulladt ki egyszerre. Az NDR riporterei ezután hiába próbálták, nem kaptak forgatási engedélyt a szigetelőrendszerek gyártói által kért és fizetett vizsgálatokon való részvételre.
Végül saját maguk kezdeményezték egy égésvizsgálat elvégzését a Braunschweigben lévő anyagvizsgáló intézetnél. A vizsgálat során nyolc perc elteltével elvesztették az uralmat a tűz felett. Mérgező füstgázok terjedtek a csarnokban. A tűzoltóságnak kellett oltást végeznie. A Német Építéstechnikai Intézet kétségbe vonta a kísérlet kifejező erejét: szerintük nem felelt meg az engedélyezéshez szükséges építési módnak. A polisztirolból készült ragasztott táblás hőszigetelő rendszerek kellően biztonságosak.
Hatalmas tűz…
Azonban néhány hónappal később, 2012. május 29-én hatalmas tűz tombolt Frankfurt am Main belvárosában. Egy több, mint 20 méter magas, frissen szigetelt épület homlokzata öt percen belül teljes egészében lángokban állt. Minden ablak kitört, füstfelhő gomolygott a város felett.
Szerencse a szerencsétlenségben: az épületben még nem laktak. A hatalmas tüzet követően a frankfurti tűzoltóság vezetője, Reinhard Ries követelte „a szigetelőanyag azonnali vizsgálatát”. Riss kezdeményezte azon homlokzati tüzek összeírását is, amelyben érintett volt a polisztirol. A nem teljes körű lista 2012. óta közel 40 tűzesetet tartalmazott.
A leleplező kísérlet
Így került a téma az Építésügyi Minisztérium Tanácsának napirendjére, amely megállapította, hogy a polisztirol szigetelőanyagokból álló ragasztott táblás hőszigetelő rendszerek (ETICS) „szabályszerűen kerültek tanúsításra, és az engedélynek megfelelő kivitelezés esetén biztonságosak”. Az Építésügyi Minisztérium azonban mégis felállított egy munkacsoportot további tűzkísérletek elvégzésére. Tagjai között voltak tűzoltósági szakemberek, valamint az NDR által végzett kísérlet vezetője.
Az első vizsgálatra 2014. februárjában a nyilvánosság bevonásával került sor. A rendszerek eddig szokásos engedélyezési próbájával ellentétben, amelyek egy szobatűzből indultak ki, ezúttal konténertüzet szimuláltak egy szigetelt homlokzat lábazati részénél. A tűz forrásaként egy 200 kiló fából álló halom szolgált, amely egy teli vegyes hulladék konténernek felel meg.
A kísérlet azt hivatott megmutatni, hogy a rendszer ellenáll-e a tűznek legalább 20 percen keresztül. Ez a védelmi cél biztosítja azt, hogy a tűzoltóság számára kellő idő álljon rendelkezésre. Az eredmény egyértelmű volt: a ragasztott táblás hőszigetelő rendszer az összes tűzvédelmi intézkedéssel együtt csődöt mondott, és maradéktalanul leégett.
Kiegészítő védelmi intézkedések
A második kísérlethez a munkacsoport biztonsági intézkedéseket vezetett be, amelyek eddig nem voltak szokványosak, például egy kiegészítő tűzzárat a lábazat területére. Ezenkívül a táblákat jobban összeragasztották és szegekkel is rögzítették. Így megerősítve a szigetelés kiállta a tűzpróbát. A munkacsoport javaslata szerint a kiegészítő védelmi intézkedéseket kötelezővé kell tenni új épületek esetén. Az Építésügyi Minisztérium Tanácsa ezzel kapcsolatosan november 14-én kíván állást foglalni.
Továbbra is nyitott az a kérdés, hogy mi történjen a korábban szigetelt épületekkel. „Az állagépületeknél az arányokat is figyelembe kell venni”, mondja Gerhard Scheuermann, az Építésügyi Minisztérium Tanácsának tűzkísérleteket végző projektcsoportjának vezetője.
Konzervatív lehetőségek is vannak:
„A szemetes konténereket például el lehet tenni a homlokzat mellől.”
Még ha a jövőben kötelezőek is lesznek az új tűzvédelmi intézkedések, az éghető szigetelőanyagok továbbra is kockázatosak maradnak. Az Anyagkutató Intézet további kísérletei bebizonyították, hogy akkor is veszély áll fenn, ha a védő vakolatréteg károsodott. Pontosan ez a helyzet sok épületnél, amelyeknél a vakolat elöregedett. Ezeknek nem feltétlenül kell látható sérüléseknek lenniük, az elöregedés következtében keletkező hajszálrepedések is kockázatot jelentenek.
Brigitte Seiboldhoz hasonlóan sokan félnek ettől. A hamburgi lakos látta 2013. novemberében, ahogy a szemben lévő régi épület fényaknájában keletkezett aprócska konténertűz „tűzliftként” felfelé terjedt. A lépcsőház azonnal megtelt mérgező gázokkal, és nem lehetett menekülési útvonalként használni. Számos lakó a hátsó erkélyekre menekült. A ház mellett lévő szomszédos építési teleknek volt köszönhető, hogy a tűzoltóság tolólétra segítségével meg tudta őket menteni.
„Ha az ember egyszer átélte, hogy milyen gyorsan terjed felfelé egy ilyen tűz, és hogyan fenyegethet egy teljes házat, akkor más szemmel tekintünk a világra.”
meséli Seibold asszony.
Forrás: spiegel.de