• építés
• lépcsők

Lépcsőkorlátok (vasrács, fogódzkodók)

A korlátokról általában. Az előírások szerint a lépcsőkorlátok magassága legalább 95 cm kell legyen; ezt a méretet a fokok homloksíkjában mérve kell értelmezni. A lakásban bennlevő korlátok magassága 85 cm-ig csökkent­hető. A lépcsőkorlátok formai megjelenésük és anyaguk szempontjából lehetnek:

Tömörek, mégpedig:

• kőneműek (téglából, kőből, betonból vagy vasbetonból készültek);
• acélkeretek közti huzalhálós üvegből, műpala lemezből vagy vékony kőlemezből készültek.

Áttörtek, mégpedig:

• kő vagy műkő anyagú perforált lemezből valók vagy lábazati kőből, bábokból és fedőkből összetettek;
• vasrácsból kialakítottak;
• acélkeretek közti sodronyfonatból valók;
• fából készültek.

A lakóházak lépcsőkorlátainak nyílásköze – a kis gyermekek biztonsága végett – ≤ 12 cm legyen.

A falazott lépcsőmellvédek általában előlépcsőknél és lépcsőműveknél kerülnek alkalmazásra. A pofafalak folytatásában 1-1 ½ tégla vastagság­gal téglából, terméskőből vagy faragott kőből készülnek (812. ábra). A mellvédfalat fedőkővel vagy pedig rézsűs, esetleg íves elhatárolású tömbkövekkel (812 c-f ábra), nyerstégla kiképzés esetén álló helyzetű téglasorral lehet befejezni. Magassági méretüket a mellvédfalakra korábban mondottak szerint kell értelmezni.

812. ábra. Terméskő anyagú lépcsőmellvédek; a)-b) a belső oldal nézete, o) fedőkő metszete, d)-f) szegélyező „kváder” jellegű mellvéd kövek metszete

Vasbeton mellvéd

A vasbeton mellvéd az utóbbi időkben mind a külső, mind a belső lépcsőknél igen elterjedt, olcsó és célszerű korlátmegoldás. A párhuzamos kétkarú lépcsőknek részben közös vasbeton kor­láttal történő kialakítása igen előnyös a lépcső helyszükséglete szempontjából (813. ábra). A vas­beton mellvéd néha alacsonyabb és felette vas­ráccsal, más esetben fa vagy fém anyagú fogódzó rúddal érik el a szükséges korlátmagasságot (813 b ábra).

813. ábra. Vasbeton lépcsőmellvéd; a) nézete, metszete és vasalási sémája, b) fém fogódzóval kombinált kő anyagú lefedése, c) fa anyagú szegélyezése

A szerkezet vasalását a 813 a ábrán találjuk. A mellvédet a legtöbb esetben utólag zsaluzzák és betonozzák. A vasbeton mellvéd fával történő peremburkolására találunk példát a 813 c ábrán. A pihenőknél levő élek épségének védelme céljából célszerű a fa, kő vagy műkő anyagú peremborítást a mellvéd hűtőfelületén a padlóburkolatig, illetve a lábazatig levezetni.

Vasrács korlátok

A vasrács korlátok általában: a) minden második vagy harmadik fokba beerősített oszlo­pokból, b) alsó és felső hevederekből és c) az így kialakuló mezőket kitöltő ferde vagy függőleges helyzetű rudakból, illetve pálcákból, azonkívül d) fa vagy fém anyagú fogódzókból állnak (814 a-c ábra), Az oszlopok és rudak négyszögű vagy kör szelvényűek lehetnek; a hevederek fekvő hely­zetű egyszeres vagy álló helyzetű páros lapos­vasakból állhatnak. Vannak azonkívül oszlop és alsó heveder nélküli, pusztán pálcákból és felső hevederből álló vaskorlátok is, amelyeknél minden egyes pálcát külön erősítenek be a lépcsőfokokba (814 d ábra).

814. ábra. Vasrács korlátok; a) és c) felülről beerősített oszlopokkal, b) hevederes felerősítéssel, d) a pálcák egyenkénti beerősítésével, e) oldalról beerősített oszlopokkal; 1 – oszlop; 2 – pálca; 3 – alsó heveder; 4 – felső heveder, illetve fogódzó

Ebbe a kategóriába tartoznak a történelmi építészeti korokból ismert, újabban azonban ritkábban alkalma­zott díszkovácsoló munkával készült ornamentális jellegű lépcsőrácsok is.

Az oszlopok beerősítésének két módja van: a) a lépcsőfokokba felülről (815 h ábra), és b) a lépcsőfokokba oldalról (815 i ábra) történő beerősítés. Az előbbi megoldás a járószélesség elszűkítését eredményezi, az utóbbi viszont a férő­helyet növeli. Az oszlopok végeinek befogadására szolgáló lyukakat a lépcső szélétől legalább 60mm távolságban kell kivésni; ezáltal mentesülünk a kő szélének munka közbeni vagy későbbi lerepedésétől.

815. ábra. Acélkorlátok összeépítési és beerősítési módozatai

Az oszlopokat a befelé ék alakúan kiszé­lesedő fészkekbe jobb kivitel esetén ólommal, egyszerűbb esetben gyorsan kötő cementtel erősítik be. Az oszlopoknak a lyukakba kerülő részét – a kimozdulást akadályozó – kifelé álló tüskék­kel kell kialakítani. Az oszlopok tövében a beerősí­tési fészket leplező, szegletes vagy kör alakú tárcsát szokás alkalmazni.

Az oszlopok és az alsó heveder összeépítési módozatait szemléltetik a 815 d-e ábrák. Vannak olyan megoldá­sok is, amidőn nem az oszlopokat rögzítik a lépcsőfo­kokba, hanem lapjával a fokokhoz simuló laposvas hevederrel összefogott korlátot, a minden második fokba előzetesen beépített kőcsavarok segítségével erő­sítik fel (815 f ábra).  Ezzel rokon természetű a 815 g ábra szerinti, régebben gyakran alkalmazott megoldás. Mindkét esetben csak a pihenők melletti sarkokba kerül oszlop.

Acélkeretek

Acélkeretek közötti betétes korlátot szemléltet a 814 e ábra. Ezek általában négyszögű vagy ꓕ szelvényű oszlopokból, L szelvényű keretekből és fogódzókból állnak. A betét lehet: 6 mm vastag huzalhálós üveg, 8-10 mm vastag műpalalemez vagy ø 3,4 mm-es hullámos kemény huzal­ból készült, 52 mm-es lyukbőségű sodronyháló. Az üvegbetétet ragacságyba kell helyezni és szög­vasakkal rögzíteni (816 a és c ábra). A sodrony­hálót a 816 b és d ábra szerint laposvassal rög­zítik a kerethez.

816. ábra. Acélkeretek közötti a) és c) üveg­-, b) és d) sodronyháló betétes korlátok

A korlátok merevítésére nagy gondot kell fordítani, különösen azok indításánál és fordulói­nál.

Ennek többféle lehetősége van:

1. A 814 d ábra szerinti esetben a korlát merev­ségét a kezdő lépcsőfokon keresztül a födémbe vagy a kezdőfok alatti alapfalba lenyúló, ø 10-12 cm-es acélcső-oszlop biztosítja.
2. Megfelelő merevséget érünk el azzal is, ha a ø 38-42 mm-es fém korlátfogódzó csövet vezetjük le mélyen az induló fokba és az alatta levő szerke­zetbe (814 e ábra),
3. Nagy biztonságot jelent az is, ha az indító oszlopot alul a 776. ábra szerint kimerevítjük.
4. Újabb lakóházainkban levő, szűk (kb. 10 cm-es) orsóteres, párhuzamos elrendezésű kétkarú lépcsőknél gyakran látunk olyan megoldást, hogy az orsótér két végén, a lépcsőfokokhoz rögzített, eső szelvényű rúd helyezkedik el. A rúd: a) rövidebb, csak az érkező kar egyik fokától az induló kar korlátfogódzójáig érő lehet, vagy b) különösen alacsonyabb emeletmagasság esetén végigfuthat az egész lépcsőház magasságában. Ezekhez a merevítő rudakhoz vannak hozzáerősítve a korlát hevederei és fogódzói (817. ábra).
5. Középületekben és előlépcsőknél kő anyagú, tömeges indító oszlop nemcsak szerkezeti, hanem esztétikai szempontból is értékes megoldást eredményez (818. ábra).

Az acélkorlátok fogódzói készülhetnek : a) le­tompított élű laposvasból, b) különleges szel­vényű korlátfogódzó idomvasakból, c) ø 40 mm-es könnyűfém anyagú csőből, a belső lépcsőknél pe­dig d) keményfából (815 a-b ábra). A korlátok fogódzóira kívánatos helyenként ún. csúszást gátló gombokat szerelni.

Itt még egyszer fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy esztétikai szempontból kívánatos a korlát­fogódzónak törés, illetve ugrás nél­küli, folytatólagos vonalvezetése. Ez pedig – mint korábban kifejtettük – a lépcsőfokoknak egymáshoz ké­pest történő eltolásával érhető el.

Szélesebb lépcsőknél – a rokkan­tak, betegek és öregek kényelme cél­jából -a fal felőli oldalon is alkalmaz­nak konzolvasakra felszerelt korlátfogód­zót (815 c ábra).

Műkő lépcsőknél a korlátoszlopok vagy a kőcsava­rok részére vízbeáztatott fadugókat vagy csonka gúla alakú fabetéteket, esetleg gipsz dugókat lehet a megfelelő helyekre beépíteni Ezeket a korlátszerkezet elhelyezése, alkalmával, fúró és véső segítségével könnyen el lehet távolítani. Mindezek értelemszerűen vonatkoznak az erkélykorlátok és egyéb fémtárgyak műkőbe való beerősítésére is.