Milyen kültéri festékek vannak vakolt felületre? Hogy kell vakolt felületet festeni?
A vakolt homlokzatok festése alapvetően kétféle célt szolgál:
- a festés nemesebbé teszi az épület külső megjelenését, színt ad;
- védi a vakolatot, ezzel pedig az épület egész állagát a nedvességtől és a környezeti hatásoktól.
A kereskedelemben a külső falfestékek széles választéka kapható. Az egyes fajták alkotóikban különböznek egymástól, ez pedig alapvetően meghatározza védőhatásukat, valamint diffúziós tulajdonságaikat és használatuk módját is.
A festékek áttekintése
A megfelelő festék kiválasztásakor elsősorban az alapot, illetőleg a régi festékréteget kell figyelembe venni. Tartsuk szem előtt, hogy nem minden festéket lehet minden alaphoz alkalmazni – szilikátfestékeket például nem lehet felhordani műgyanta diszperziós festékkel készített régi bevonatra. Fontos az is, hogy a festék igazodjon a fal szerkezetéhez – azaz diffúzióképes vagy a diffúziót megakadályozó legyen.
A festékek határozzák meg a vakolt homlokzat végleges képét, színhatását, de fontos szerepük van a nedvesség elleni védelemben valamint a hőszigetelésben( amire a hőszigetelő festékek használhatók) is.
Műgyanta diszperziós falfestékek
Ez a festékfajta rendkívül elterjedt. Sokszor egyszerűen „diszperziós festéknek” nevezik. A vizes alapú fehér festékben műgyantarészecskéket diszpergálnak. Ehhez a különböző gyártók az alkalmazási területtől függően más és más kötőanyagokat és adalékokat adnak hozzá.
- Hogyan válasszunk homlokzati hőszigetelést
- Homlokzati szigetelés
- Szerelt homlokzatok: műpala, hátsó szellőzésű polisztirol hőszigetelés
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A festék nagy, hogy szinte minden alapra felhordható, tehát mindenféle régi festékbevonatra és vakolatra is. Felhordáskor a festék nem lép reakcióba az alappal, hanem a homlokzaton zárt héjazatot alkot. Ezt a képességét „filmképző” tulajdonságnak nevezzük.
A vizes műgyanta diszperziós festékek nagyon jól védenek a nedvesség ellen, ellenben a szervetlen kötőanyagú (mész, szilikát) festékekkel szemben, bizonyos ellenállást képeznek a páradiffúzióval szemben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a festéknek van párafékező hatása, sőt, több rétegben felrakva, párazáró hatású is lehet. Ezért ezeket a festékeket csak olyan rendszerű falaknál célszerű alkalmazni, ahol a kondenzvíz behatolását már a fal helyiség felé eső oldalán megakadályozzuk. Ellenkező esetben a kondenzvíz összegyűlik a diszperziós festék alatt és idővel ledobhatja azt.
Szilikát- és diszperziós szilikátfestékek
A szilikátfestékek profi szakembereknek valók, mert azokat kétféle alkotóból, az ún. fixatívból – vagyis a kötőanyagból – és a színező pigmentekből csak közvetlenül a felhasználás előtt kell összekeverni.
A fixatív alapja a szilikát (kálivízüveg), amelyet kvarchomokból és hamuzsírból nyernek. Az alkotórészeket megolvasztják, majd megfelelő nyomáson és hőmérsékleten vízben oldják. A szilikát hasonló alkotókból áll, mint a víz, ezért ezt a fajta festéket vízüvegfestéknek is nevezik.
A szilikátfestékek nedvességnek kitéve kiváló tulajdonságokat mutatnak – diffúzióképesek, egyben azonban taszítják a nedvességet, a környezeti hatásokkal szemben pedig nagyon ellenállók. Elsősorban ásványi vakolatok festésére alkalmasak, de betonra, égetett vagy mészhomok téglára is felhordhatók. Régi bevonatok újrafestésénél azonban legyünk körültekintők: diszperziós festékkel készített régi bevonatokat szilikátfestékkel nem lehet átfesteni.
A felhasználás során elsősorban a festékanyag és a fixatív összekeverése kíván hozzáértést és ügyességet. Mindkét anyaggal különösen óvatosan bánjunk, mert a festék erősen maró hatású. Bőrrel való érintkezését, főleg azonban szembe fröccsenését feltétlenül meg kell akadályozni.
A felhasználás megkönnyítése céljából műanyag diszperziókkal – a diszperziós festékek kötőanyagával – dúsított szilikátfestékek is kaphatók. Az ún. diszperziós szilikátfestékek kb. 5 % műgyanta diszperziót tartalmaznak. Ez lehetővé teszi a fixatív és a pigmentek feldolgozásra kész állapotú, előzetes összekeverését. A diszperziók hozzáadása a felhasználhatóságot is javítja – a diszperziós szilikátfestékeket esetenként régi diszperziós bevonatok átfestésére is lehet használni.
A különböző festékek alkalmazási lehetőségei*
Alap | Diszperziós festék | Szilikátfesték | Diszperziós szilikátfesték | Mészfesték | Szilikongyanta festék |
Ásványi vakolat | X | X | X | X | X |
Régi diszperziós festékes bevonat | X | feltételesen | – | – | X |
Régi szilikátfestékes bevonat | X | X | X | – | X |
Régi diszperziós szilikátfestékes bevonat | X | – | X | – | X |
Régi mészfestékes bevonat | X | X | X | X | X |
Régi szilikongyanta-festékes bevonat | X | – | – | – | X |
* Figyelem! Csak tájékoztató értékek, a festékgyártók előírásait vegyük figyelembe.
Jó tanács
Egyéb festékek
A homlokzatok festésére régebben tiszta mészfestékeket használtak. Ezeket mészkőből nyerik és különböző eljárásokkal nemesítik. A tiszta mészfestékeket ma már ritkán használják, mert a kellően fedő festékbevonat eléréséhez többszöri átfestésre van szükség. A festék emellett nagyon érzékeny a környezeti hatásokra, főleg a levegőben lévő szennyeződésekre és a savas esőkre. A ma használatos mészfestékekhez ezért mindig adalékokat kevernek, amelyek ellenállóbbá teszik a bevonatot és növelik a fedőerőt.
Drága, de jó! Röviden így jellemezhetők a szilikongyanta kötőanyagú festékek. Diffúzióképesek, ásványi alapokra, sőt a régi bevonatok egy részére is jól felhordhatok, és kiváló a víztaszító hatásuk.
Alapozók és adalékok
Sokszor szükség van a bevonat alapjának előzetes kezelésére. Az ilyen kezelés különféle célokat szolgálhat és ennek megfelelően anyagai is különbözők;
- Alapozók – Az alapozók javítják a vakolt homlokzat nedvesség elleni védelmét. Az erre alkalmas termékek ezért a szaküzletekben „víztaszító alapozó” néven kerülnek forgalomba. A felületek ilyen kezelése megakadályozza, hogy a csapadék be tudjon hatolni a külső falakba. Ezt az alapozást ezért elsősorban a homlokzat időjárásnak erősen kitett részeinél, továbbá téglaburkolatú falak befestésénél célszerű alkalmazni.
- Szigetelőszerek – Ezek a termékek megakadályozzák, hogy az alapréteg sötét foltjai az újrafestés után átüssenek.
- Mélyalapozó – A felületileg málló vagy kissé morzsálódó, de még szilárd vakolatokat a festés előtt meg kell szilárdítani. Erre a célra használjuk az ún. mélyalapozókat. Az oldószer tartalmú mélyalapozó jobban erősíti az alapot, mint a vizes kötőanyagú környezetbarát termékek. A folyadékot falecsettel hordjuk fel a kezelést igénylő alapfelületre.
- Víztaszítást javító adalékok – Egyes festékekhez víztaszítást javító „hidrofobizáló” adalékokat lehet keverni. Ezek a víztaszító szerek megakadályozzák, hogy a nedvesség behatoljon a falba – az eső lepereg a festékről. Csak olyan adalékokat használjunk, amelyeket a festék gyártója ajánl, semmi esetre se keverjünk bele a festékbe bármilyen víztaszító szert, mert az nagyon károsan befolyásolhatja annak tapadó- és fedőképességet.
- Erősítő bevonatok – Repedezett vakolatfelületeknél vagy hálós repedéseknél fennáll annak a veszélye, hogy újrafestés után a régi hibák újra megjelennek. Az erősítő bevonatok ezt megakadályozzák, mert a fellépő erőket nagyobb felületekre osztják el. Erre a célra különböző termékek vannak forgalomban, melyek konzisztenciája a festékénél sűrűbb, a tapaszokénál azonban hígabb.
Hálós repedések esetén töltő és áthidaló bevonatokat célszerű alkalmazni. A kifejezetten erre a célra való erősítő bevonatot a majd alkalmazandó festék fajtájához illeszkedően kell megválasztani – tehát annak például diszperziós festékhez alkalmasnak kell lennie. A sűrűn folyó masszát úgy hordjuk fel a javítandó felületekre, mint az alapozófestéket.
Nagyobb repedések esetén erősítő szövetbetétet is bedolgozhatunk. Ez hálószerű textília, amely különösen hatékonyan tudja megakadályozni a repedések újra megjelenését. Ilyen erősítő szövetbetétet különböző építőanyagok (például vakolat és fa) átmeneténél is alkalmazzunk, ha azokon folyamatos réteget kívánunk létrehozni.
Az erősítő szövetbetétet vakoláskor helyezzük el.
A régi festékbevonatok ellenőrzése
Valójában mikor kell a homlokzatot újra festeni? Ennek a megállapításához különböző vizsgálati módszerek ismeretesek.
- Szemrevételezés – A szennyezőanyagok lerakódása, mohás vagy rozsdás foltok már egyszerű szemrevételezéssel is felmérhetők. Amikor az épületet körüljárjuk, figyeljünk a festékréteg repedéseire és levált darabjaira is.
- Dörzsölőpróba – Különböző helyeken egyszerűen töröljük végig kezünkkel a falat. Ha a vakolat lemállik a homlokzatról, akkor az alap laza. A régi festékbevonatok krétásodhatnak. Ezt arról lehet megismerni, hogy a falon végighúzott tenyerünkre fehér por rakódik le. A homlokzatot mindkét esetben le kell mosni és alapozni kell.
- Kopogtatópróba – Különböző pontokon kopogtassuk meg a vakolatot, így felfedezhetjük a vakolatréteg alatti esetleges üregeket. Ezekben az üregekben moha vagy penészgomba tenyészhet, ami előbb-utóbb tönkreteszi az egész festékbevonatot. Az ilyen helyeket bontsuk ki, tisztítsuk meg, majd a felületet vakoljuk be és alapozzuk. Amennyiben pusztán penészedésről van szó, a felületet egyszerű penészmentesítéssel is kezelhetjük.
- Kaparópróba – Ha körömmel megkaparjuk a falfelületet, sem festék-, sem vakolatdarabok nem válhatnak le. Ellenkező esetben újrafestésre, esetleg teljesen új vakolatra van szükség.
- Tépőpróba – Ragasszunk egy széles ragasztószalagot a falra, erősen nyomjuk oda, majd hirtelen mozdulattal rántsuk le. Ha festékrészecskék ragadnak a szalagra, akkor a régi bevonatot újrafestés előtt ki kell javítani, esetleg teljesen le kell verni, és a foltot újra kell vakolni.
Falpróbák (felülről lefelé): dörzsölőpróba, kaparópróba, tépőpróba.
Anyagszükséglet
A homlokzat festésének megkezdése előtt gondoskodni kell a kellő mennyiségű festékanyagról. A gyártók rendszerint megadják, hogy egy vödör festék hány négyzetméter felülethez elegendő, ezt azonban csak tájékoztató értéknek tekintsük.
Erősen szívó és érdes alapfelületeknél, vagy alapozó festést is igénylő felületeknél a festékszükséglet a megadottnál sokkal nagyobb lehet. Általában azért elegendő, ha az ajánlott mennyiségnél 10-15 %-kal több anyagot vásárolunk. A maradék anyagot későbbi javításokhoz felhasználhatjuk.
Ha a homlokzatot színesre kívánjuk festeni, a kiválasztott szín kikeverését szakcéggel végeztessük el. Sok tapasztalat és nagy ügyesség kell ahhoz, hogy a különböző színű festékekből többször egymás után ugyanazt az árnyalatot sikerüljön kikeverni. Ha viszont szakcéggel végeztetjük a keverést, akkor még évek múlva is vehetünk pontosan ugyanolyan színárnyalatú festéket, azt mindig – ma már számítógépes programmal – elő tudják állítani.
Ami az ecsetek és hengerek kiválasztását illeti, a jobb minőségű eszközökkel termelékenyebben és hibamentesen lehet dolgozni.
Az olcsó ecset hullatja a szőrét, a gyenge minőségű henger nemcsak rosszul veszi fel a festéket, de nem is osztja el egyenletesen. Tartsunk kéznél kisebb és nagyobb ecseteket és hengereket is.
A festés előkészítése
A festés megkezdése előtt teljesen tisztítsuk meg a falat a tapadó szennyeződésektől. Ide tartozik az algák, mohák, korom, porszemcsék eltávolítása, valamint a rozsdafoltok megszüntetése is.
Algák, mohák, zuzmók, gombák elleni védekezés
A nedves falak sok növényi szervezetnek jelentenek ideális táptalajt. Az olyan falakon, amelyek kedvezőtlen fekvésük (például a szeles, északi oldalon vannak, ahol a kiszáradás nehézkes) vagy szerkezeti fogyatékosságaik (például a fal belsejében páralecsapódás alakul ki) miatt tartósan nedvesek, különböző mikroorganizmusok, elsősorban algák, mohák, zuzmók, penészgombák telepedhetnek meg.
A mohák és algák a ház külső falán és lábazatán zöld elszíneződést okoznak. A penészgombák kezdetben pontszerű, szürkésfekete foltok alakjában jelentkeznek, később összefüggő szürkésfekete felületeket alkotnak. A mohák szinte minden alapon megtelepednek, a penészgombák viszont elsősorban szerves anyagokon, így pl. a diszperziós festékbevonatokon találhatok meg.
A mikroorganizmusok a levegő vagy a csapadék közvetítésével kerülnek a falra. Spórákkal szaporodnak, ezek a parányi magok a hézagokon és repedéseken át mélyen be tudnak hatolni a falba.
Ha a falban a mohák, algák vagy penészgombák egyszer megtelepedtek, akkor az még nehezebben szárad ki – ez pedig még jobban segíti a mikroorganizmusok szaporodását,
Fokozódik az egész fal vagy lábazat nedvesség okozta igénybevétele, ami igen komoly károkat okozhat.
A homlokzaton megtelepedett mikroorganizmusokat csak úgy lehet véglegesen eltávolítani, ha elérjük azt, hogy a felület teljesen száraz legyen. Ellenkező esetben ott új alga-, moha- vagy gombatelepek jönnek létre.
A homlokzat felújítása során ezért a mikroorganizmusokat feltétlenül a fal nedves – például nagynyomású tisztítóberendezéssel végrehajtott – tisztítása előtt kell eltávolítani.
Felületkezelés
A megtámadott felületeket először drótkefével alaposan tisztítsuk meg. Nagyobb felületek esetén könnyebb a munka, ha a fúrógépbe tett drótkefebetéttel dolgozunk.
A gombaölő és algaölő szereket a gyártó előírása szerint vízzel kell hígítani és falecsettel kell e megtámadott felületbe bedörzsölni. A felületeket többször itassuk át. A gyártó által megadott hatásidő elteltével a felületet drótkefével újra tisztítsuk meg és vízzel mossuk le. Erre a célra ne használjunk nagynyomású vízsugarat, mert az az esetleg el nem pusztult spórákat visszasodorja a falba,
A mikroorganizmusok ismételt elszaporodásának megakadályozásához gondoskodjunk a fal folyamatos száradási lehetőségéről, például az árnyékot adó nagy fát ki kell vágni. A festékbe kevert víztaszító adalék vagy a festés után alkalmazott víztaszító bevonat szintén kedvező hatású lehet.
Különböző hibák (felülről lefelé): nedvesség okozta károsodás, elszennyeződés, mikroorganizmusok, rozsdafoltok.
Rozsdafoltok megszüntetése
Az előkészítő munkák során nagy gondot kell fordítani a rozsdafoltokra. Ezeknek különböző okai lehetnek – a falban lévő rozsdás szögektől a falépítésekor alkalmazott, de megrozsdásodott vasbetéteken át egészen a vakolatban lévő vastartalmú részecskékig. Ha a rozsdásodás okát nem szüntetjük meg, csupán idő kérdése, hogy a csúnya foltok az újra festett homlokzaton ismét előtűnjenek,
A foltok eltávolításához a vakolatot vagy a falat a folt körül jó 2 cm mélyen véssük ki. A vasat távolítsuk el vagy rozsda átalakítóval kenjük be. Végezetül a lyukat tapaszoljuk be.
A homlokzat alapos tisztítása
A homlokzatot festés előtt alaposan meg kell tisztítani.
Ez rendszerint a következőkből áll:
- a pókhálók és egyéb laza szennyeződések leseprése;
- a hálós repedések körüli vagy egyébként levált festék eltávolítása drótkefével. Ezt a munkát fúrógépbe fogott drótkefe-betéttel is végezhetjük;
- a homlokzat lemosása vízzel, esetleg nagynyomású tisztítóberendezéssel.
Vigyázzunk, mert a nagynyomású tisztítóberendezés, nevéhez illően, valóban nagy nyomással dolgozik. Téglaburkolatú falakat ezért nem célszerű ezzel a berendezéssel tisztítani, mert a nagynyomású vízsugár könnyen kimoshatja a fugázóanyagot. Az ilyen falak tisztítására inkább a kefetoldattal ellátott kerti locsolótömlőt használjuk.
A vizes tisztítás után várjuk meg, amíg a homlokzat kellőképpen kiszárad.
A rozsdafoltok szakszerű eltüntetése: A rozsdafolt körül először drótkefével tisztítsuk meg a falat, és a rozsdás helyet teljesen tárjuk fel. Ezután ecsettel hordjuk fel a rozsda átalakítót, és hagyjuk fenn a gyártó által megadott Ideig, hogy hatását ki tudja fejteni. Végül tapaszoljuk el a rozsdás helyet.
Az erősen szennyezett falakat nagynyomású tisztítóberendezéssel tisztítsuk. A laza festékmaradványok eltávolítására legjobb eszköz a drótkefe. Tisztítás után falecsettel hordjuk fel a mélyalapozót.
Alapozás
A homlokzatot feltétlenül ajánlatos lealapozni – mégpedig nem csak épületfizikai megfontolások alapján (l. 46. old.), hanem pénzügyi okokból is: az alapozás után felhordott homlokzatfesték jobban tapad és fed, a drága festékből tehát kevesebb kell. Az alapozót legegyszerűbb falecsettel felhordani. Vigyázzunk arra, hogy az alapozó a felületet egyenletesen befedje és tartsuk be a gyártó által megadott száradási időt.
Alapozó festés
Az alaptól és az alkalmazandó festékanyagtól függően bizonyos esetekben alapozó festékréteg felhordására lehet szükség.
Ennek két feladata van:
- javítja a festék tapadását az alaphoz,
- csökkenti a fal szívóképességét.
Különlegeses erősen szívó falak esetén alapozó festés nélkül jelentősen megnövekszik a festékszükséglet,
Az alapozó festést rendszerint a fedőfestéssel azonos színárnyalattal végezzük, de a készre kevert festéket 5 % vízzel hígítjuk.
Diszperziós festékek esetén alapozó festésre csak akkor van szükség, ha friss vakolatfelületeket kell festenünk, vagy mészfestékkel, esetleg diszperziós szilikátfestékkel készített régi bevonatot akarunk átfesteni. A diszperziós festékkel készített régi bevonatra nem kell alapozóréteget felhordani, főleg akkor nem, ha újra a régi színárnyalatot kívánjuk használni.
Szilikátalkotókat tartalmazó festéktermékek alkalmazásakor a bevonatot több rétegben hordjuk fel. Az ásványi vakolatokat először erősítsük meg fixatívval, ill. mélyalapozóval; műanyagot tartalmazó festékeknél hordjunk fel tapadásjavító alapozót. Ezt követi a hígított festékkel végzett alapozó festés, majd a fedőfestés.
Homlokzatok helyes festése
Az általánosan használt homlokzatfestékeket csak száraz falra, közepes hőmérsékleten lehet felhordani. Nedves időben vagy tűző napfényben ne dolgozzunk. Ha nagy a nedvességtartalom, sem a festékréteg tapadása, sem fedése nem lesz megfelelő. Nedves falon csak egészen speciális, vízálló festékekkel lehet dolgozni. Tűző napon és nagy melegben a festékek nagyon gyorsan száradnak – ez szintén nem előnyös.
A festés megkezdése előtt az ablakok és ajtók széleit ragasszuk le. A szaküzletekben erre a célra speciális ragasztószalagok kaphatók, melyekhez a különböző szélességű fóliák már rá vannak erősítve. Ha ezeket a különböző szélességű takarószalagokat használjuk, nem kell a leragasztott szélű ablakok vagy ajtók felületét még külön papírral vagy fóliával is védeni a festékcseppektől. A padlót szintén fóliával vagy nagy kartondarabokkal védjük a lecsepegő festék ellen.
A festés alapszabálya: hordjuk fel a festéket, oszlassuk el, majd tegyük egyenletessé a felületet.
A munkát a sarkok és élek festésével kezdjük. Ehhez széles lapos ecsetet használjunk, különösen jól használható a szögben megtörő, ún. radiátorecset. Ezzel fessük be az ablak- és ajtómélyedéseket, a tetőhöz csatlakozó részeket és a belső sarkokat. Ha téglaburkolatú falat hengerrel festünk, a fugákat gondosan húzzuk ki ecsettel, mert a hengerrel gyakran nem lehet elég mélyen bejuttatni a festéket a fugákba.
Ha a festéket hengerrel hordjuk fel, mindig még nedves felülethez csatlakozva haladjunk tovább. Ez azt jelenti, hogy a munkába vett falat egészen be kell festeni és közben nem lehet szünetet tartani. Ha a felület egy részének befestése után hosszabb szünetet tartunk, majd folytatjuk a munkát, akkor a már megszáradt és a nedves festék határvonala még az egész felület kiszáradása után is látható marad.
Festéskor ne takarékoskodjunk a festékkel. A felhordott festéknek összefüggő héjazatot kell képeznie a homlokzaton, ez pedig csak akkor érhető el, ha mindenhol kellő mennyiségű festéket hordunk fel.
Jó tanács
Jó tanács
A munka befejezése után viszont meg kell tisztítanunk szerszámainkat. Az ecsetet és hengert célszerű langyos folyó víz alatt alaposan kimosni. Tisztítószerekre nincs szükség.
Hengerezésnél fontos, hogy mindig még nedves felülethez csatlakozva haladjunk tovább, különben a csatlakozások (munkahézagok) láthatók maradhatnak.
A munka részletei: A hengerrel való festés előtt ecsettel fessük be a sarkokat és éleket (balra). Az ablakmélyedéseket is célszerű ecsettel kifesteni a homlokzat hengerezése előtt (jobbra).
A lábazatot is befesthetjük készen kapható homlokzatfestékkel, hogy az ne üssön el az újonnan festett faltól.