• festék
• festés
• homlokzat
• homlokzatfestés
• hőszigetelő festék
• kültéri festék
• kültéri hőszigetelés
• Protektor

Homlokzatfesték fajták

Követelmények a homlokzatfesték tuljadonságaival szemben

A továbbiakban kizárólag az ásványi felületeken alkalmazható homlokzatfesté­k fajtákkal fogunk foglalkozni. Ezekkel szemben a legfontosabb követelmények a követ­kezők:

A megfelelő homlokzatfesték akadályozza meg a következőket:

• a magas víz- és káros anyag felvételt,
• a vakolatok fagykárait,
• az ásványi eredetű vakolatok rongálódását,
• a bevonatok lepergését,
• a sókárok kialakulását,
• a vakolat kötőanyagának átalakulását,
• a gipszképződést,
• a mikroorganizmusok elszaporodását,
• a vízfelvétel által kialakult feszültségeket,
• a termikus feszültségek kialakulását.

A homlokzatokon alkalmazható terméktípusok ásványi felületre

Mészfestés

A mész, mint homlokzati kötőanyag már ősidők óta ismert. Kiváló épületfizikai tulajdonságokkal rendelkező filmet nem képező bevonatot ad, páradiffúziós tulaj­donságai kimagaslóak. A mészfesték a következő kémiai reakció szerint köt meg:

Ca(OH)₂ oltott mész + CO₂ szén-dioxid –> CaCO₃ festékréteg + H₂O víz

A kialakuló kalcium-karbonát-réteg önmagában túl rideg, ezért szerves anya­gokkal, mint pl. lenolaj, kazein stb. lágyítani szokták. Az oltott mész az egyik legerősebb lúg. Pigmentálása ezért csak fokozottan lúgálló ásványi pigmentekkel lehetséges. Korlátozottan színezhető, élénk, sötét, telt színek mész kötőanyagú festékkel nem állíthatók elő. Fedőképessége és időjárásállósága gyenge. A szennyezett levegő, különösen a savas eső, hamar tönkreteszi, gipsz képződik, amely a kialakított bevonatot feszültségessé teszi. Viszonylag lassan szárad, csa­póeső-állósága gyenge. Hajlamos a felhordás után feszültségesen száradni, ami re­pedésekhez vezet.

A fenti hátrányos tulajdonságai ellenére az utóbbi időben egyre több gyártó készít előrekevert mészfestéket, elsősorban a műemlékvédelmi igények kielégítésére. Mivel épületfizikai tulajdonságai kiemelkedően jók, felületi megjelenése esztétikus, ezért a mészfestés ismét kezd tért hódítani.

Felhordása csak több rétegben és általában kefével történik. Alapozása saját anya­gával történhet. Műanyag kötőanyagú alapozó nem alkalmazható. A gyárban előre­gyártott változatok hengerelhetők.

Meszelt homlokzati felület műemlék épületen

Vízzel hígítható diszperziós festékek

A diszperziós festékek a legelterjedtebben alkalmazott homlokzatbevonó anya­gok. Kötőanyaguk szerint lehetnek tiszta akrilát, akrilát-koopolimer mint pl. vini-lakrilát vagy sztirolakrilát kötőanyagúak. Sok esetben a jobb épületfizikai tulajdonsá­gok kialakítása érdekében sziloxánnal módosított kötőanyagú termékeket gyártanak.

Páradiffúziós tulajdonságuk új épületek esetében megfelelő, felületi megjelenésük kissé eltér a hagyományos mészfestékétől, igen csekély mértékben selymes fényű. Ezen tulajdonságukon javítani lehet a tiszta akrilát kötőanyag alkalmazásával, vala­mint sziloxán módosítással. Filmképző anyagok. A ma gyártott termékek már nem ér­zékenyek az alapfelület lúgosságára, jól pigmentálhatók, szinte minden elképzelhető színben gyárthatók, könnyen felhordhatok minden festőszerszámmal: ecsettel, kefé­vel vagy hengerrel.

Időjárásállóságuk megfelelő, nem érzékenyek a levegő kémiai szennyeződésére, viszont sztatikus feltöltődésre hajlamosak, így poros szennyezett légtérben gyorsan piszkolódnak. Általában feldolgozásra kész állapotban kerülnek forgalomba, a legtöbb esetben csak minimális hígítást igényelnek. Diszperziós alapozókkal az alapfelület előkészít­hető a feldolgozáshoz. Viszonylag gyorsan száradnak, így a feldolgozás után hamar időjárásállók. Kedvező feldolgozási tulajdonságaik miatt tömegesen elterjedtek, és a legáltaláno­sabb feladatokra is alkalmazhatók. Ma már műemlék épületeken nem alkalmaznak diszperziós festékeket.

Speciális diszperziós festékek: Hőszigetelő bevonatok

A technológiai fejlődés a festékgyártást ás forgalmazást is elérte. Magyarországon is megjelentek a kerámia tartalmú hőszigetelő festékek, amelyek a hagyományos festékhez képest számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek. Hőszigetelés, hővisszaverés, tisztíthatóság, repedésáthidalás UV ellenállóság. Hogyan tudja ezt elérni, itt megismerheti: hőszigetelő festékek, minden a mit tudni érdemes >>

Oldószeres homlokzatfesték fajták

Az oldószeres homlokzatfestékek (polimerizált kötőanyagú festékek) elsősorban a téli időjárási körülmények között végzendő homlokzati munkák anyagai. Bár elter­jedt róluk, hogy páradiffúziós tulajdonságaik rosszak, ez tévedés, semmivel sem rosszabbak, mint a diszperziós festékeké.

Mivel viszonylag rugalmas filmet képeznek, alkalmasak kissé bizonytalan alapfe­lületek átfestésére is. Felületi megjelenésük, fényük, pigmentálhatóságuk, feldolgozá­si tulajdonságaik azonosak a diszperziós termékekével. Feldolgozásukkor ügyelni kell a tűzveszélyre.

Oldószeres homlokzatfestékkel bevont homlokzat

Szilikát homlokzatfesték fajták

A szilikát kötőanyag, a kálivízüveg az 1700-as évek óta ismert festék kötőanyag. A régebbi termékek két komponensből álltak: egy por és egy folyadék összetevőt az épí­tési helyen kellett összekeverni közvetlenül a festés előtt. Az így kialakított anyag már azonnal feldolgozhatóvá vált. A mai termékek többsége már egy komponensből, a vö­dörből közvetlenül felhordható.

A szilikátfestékek épületfizikai tulajdonságai megközelítik a mészfestékét, kiváló páradiffúziós jellemzők, matt bevonat és emellett kiváló időjárásállóság jellemzi. Az anyag nem képez filmet, ásványi karakterű. A szilikátfestékek erősen lúgos kémhatásúak, ezért csak fokozottan lúgálló ásványi pigmentekkel színezhetők. A homlokzati felületen öntisztulóak, azaz kevéssé hajlamosak piszkolódásra.

Ez egyfajta állandó krétásodási folyamatnak köszönhető, melynek során a felső réteg a csapadékvíz hatá­sára lemosódik a felületről. A szilikátfestékek kötéséhez mindenképpen szükség van az alapfelület kvarchomok tartalmára, így csak vakolt felületekre dolgozhatók fel. El­méletileg betonfelületre is felhordhatok, de CO₂-áteresztő képességük is kiváló, így beton felületen az alkalmazásuk a korróziós veszély miatt nem ajánlott. Nem alkal­mazhatók gipsz alapfelületen.

A kálivízüveg a következő kémiai reakció alapján készül:

SiO₂ kvarc + K₂CO₃ hamuzsír –> (1400 °C) –> K₂O(SiO₂)₄ vízüveg + CO₂ szén-dioxid

A vízüveg kötésű festék a homlokzaton a következők szerint szilárdul meg:

K₂O(SiO₂)₄ vízüveg + CO₂ szén-dioxid + H₂O víz –> SiO₂xH₂O kovasavgél + K₂CO₃ hamuzsír

Az egykomponensű szilikátfestékek tartalmaznak több-kevesebb szerves stabili­zátort a tárolhatóság növelése érdekében. Ha ez a szervesanyag mennyiség 5 % alat­ti érték, szilikát homlokzatfestékekről beszélünk, ha e fölött az érték fölött van, disz­perziós szilikátfestéknek nevezzük a terméket.

A szilikátfestékek feldolgozása pontos, precíz munkát igényel. Minden esetben a termék saját alapozójával kell alapozni. Érzékenyek az alapfelület szívóképességé­re, a feldolgozás időjárási körülményeire, mint pl. a páratartalom, a szél, a napsütés. A nem megfelelő feldolgozási körülmények mellett feldolgozott termék foltos felületet eredményez. A foltok nem javíthatók vissza (nem flekkelhető), mivel ez csak intenzívebb foltosodáshoz vezet. Ilyen esetben a teljes tagozat újrafestése a megoldás. Szilikátfestékeket elsősorban a műemlékvédelemben vagy az igényesebb középü­leteknél alkalmaznak. Feldolgozásuk elsősorban kefével történhet, de az egykomponensű típusok hengerelhetők.

Szerves anyagot nem tartalmazó szilikátfestékkel festett homlokzat

Szilikon kötőanyagú homlokzatfestékek

A szilikon kötőanyag a homlokzatfestékek területén egyesíti magában mindazo­kat a jó tulajdonságokat, amelyeket egy homlokzatfestéktől egyáltalán elvárhatunk: nem képez filmet, így kiváló páradiffúziós tulajdonságokkal rendelkezik, nem érzé­keny a felhordás körülményeire, a felületi vízfelvétele gyakorlatilag elhanyagolható, könnyen feldolgozható, a megjelenése ásványi karakterű, szinte minden alapfelület­re felhordható. Fontos épületfizikai tulajdonság még, hogy mivel gyakorlatilag nem vesz fel vizet, algásodásra sem hajlamos.

A fenti kiváló tulajdonságok ellenére sem ez a legelterjedtebb homlokzatfesték, mivel sajnos a jelenlegi legdrágább homlokzati kötőanyag. Kiváló tulajdonságait el­sősorban a műemlékvédelemben és az igényes középületek homlokzatképzésénél le­het hasznosítani.

Pigmentálása kizárólag ásványi pigmentekkel történhet, ezért színválasztéka ki­sebb a diszperziós festékek színválasztékánál, azonban az alkalmazott színezők miatt a színek stabilitása kiváló. A szilikátfestékekhez hasonlóan öntisztuló tulaj­donságú, de ez a tulajdonsága a csekély vízfelvétel miatt még fokozottabb.

Szilikongyanta kötőanyagú bevonat

Műemlék épületek homlokzatfestése

A műemlék épületek homlokzatának elkészítése minden esetben izgalmas kihí­vás a festőmester számára. A régi mesterek keze nyomán dolgozni, átélni a letűnt korok nehézségeit, nagy élményt jelentenek, a műemléki munkák az alkotás igazi örömét okozzák, a festőmester munkájának csúcsát jelentik.

Melyek azok a különleges szempontok, amelyeket minden esetben figyelembe kell venni?

1. A régi épületeknél már többnyire nem találkozunk tökéletes felületekkel. A legtöbb esetben más szakmákkal szorosan együttműködve kell megtalálni a megfelelő műszaki megoldást.
2. A robusztus, vastag falak különleges épületfizikai megfontolásokra késztetnek. Csak kiváló páradiffúziós tulajdonságú termékek, a mészfestékek, a szilikát­ vagy a szilikon kötőanyagú termékek jöhetnek szóba.
3. A felhordás technikájában is a régi mestereket kell utánozni. Nem lehet egy­szerűen áthengerezni a felületeket, mert ez a felhordási mód régen nem léte­zett, a hengerrel felhordott festék megjelenése pedig eltér a kefével felhor­dottétól.
4. A maximumot kell kihozni mind az anyagból, mind pedig önmagunkból, mi­vel minden szemlélő a homlokzat szépségén keresztül fogja megítélni az egész műemléképület szépségét.

Minden műemléki munka a történeti kutatással kezdődik. Jó esetben ezt az épí­tész tervezők elvégzik, de sokszor a festőmester szakismerete is segíthet. Fel kell tárni a korábbi felújítások rétegeit, meg kell határozni az eredeti színvilágot, a leg­több esetben le kell gyártatni az ennek megfelelő festéket, mivel régen nem színkár­tya után dolgoztak, hanem helyszíni színkeveréssel. Sokszor meg lehet határozni a régi felhordás technológiáját esetleg anyagát is.

Látható, hogy a műemlékfelújítás igazi kutatómunka, amely sokszor állítja a ki­vitelezőt új feladatok elé. Csak az vállalkozzon műemlék épület felújítására, aki nem sajnálja az időt a kiváló munkára, a precíz feladatokra. Ezzel a saját munkájá­nak nyer olyan referenciát, amit más feladatokon keresztül esetleg csak hosszú évek után lehetne elérni.