• belsőépítészet
• javítás

Belsőépítészet: mi az, amin javítanunk kell?

Ha egy lakásban olyan kényelmesen szeretnénk lakni, hogy minden a legapróbb részletekig megfeleljen az igényeinknek, akkor tökéletesen tisztában kell lennünk elképzeléseinkkel, hogy azok közül a lehető legtöbbet már a tervezés szakaszában érvényesíteni tudjuk. A belsőépítészeti megoldások esetében pedig tisztában kell lennünk azzal, hogy mi az, ami a gyakorlatban is megvalósítható.

Az egyik legfonto­sabb dolog, hogy a lakásról illetve ház­ról alkotott elképzeléseinket listában rögzíteni tudjuk, és hogy az elkészült listát hosszú időn keresztül többször is átnézhessük, esetleg korrigál­hassuk vagy kiegészíthessük, így a munkálatok közben fel­merülő ötleteinket szintén a listához írhatjuk.

Természetesen nem mindig van lehetőség arra, hogy vala­mennyi elképzelésünket meg­valósítsuk – előfordul, hogy azt gazdaságossági szempontok hiúsítják meg -, ám fontossági sorrendet felállíthatunk, amely megkönnyíti a döntéseket, sőt az ötletek egy részéről való „le­mondást” is, így a kompro­misszumos megoldások is el-fogadhatóbbak lesznek. A kompromisszumok kérdéskö­rében nem csak arra keli fel­hívni a figyelmet, hogy ne hoz­zunk elhamarkodott döntése­ket, ne követeljünk túl sokat, hanem arra is, hogy ami ma el­fogadhatónak tűnik, az hosszabb távon terhessé, sőt akár elviselhetetlenné is válhat. Tehát mérlegelnünk kell.

Hajlamosak vagyunk elsiklani afelett, hogy a belsőépíté­szeti megoldásoknak a környezeti adottságokhoz is al­kalmazkodniuk kell.

Mit értünk ez alatt? Íme egy példa: elkerülő út vagy iparterület közelében a tervezéskor nagyobb hang­súlyt kell fektetni a hangszi­getelésre, mint egy csendes, nyugodt lakókörnyezetben való építkezéskor. Természe­tesen nem csak az ablakok hangszigetelésére kell ilyen­kor gondolnunk, hanem a szobák és helyiségek megfe­lelő tájolására is. Röviden tehát: egy régi ház tulajdonosá­nak arra a kérdésre kell vála­szolnia, hogy hogyan tud a külső környezeti adottságok­nak megfelelni.

A vevőnek ennél nagyobb mozgástere van, hiszen a vá­sárlás előtt számos szempon­tot figyelembe tud venni, to­vábbá választ tud adni arra a kérdésre is, hogy a külső zaj­hatásokat megfelelő megoldásokkal lehetséges-e csillapíta­ni. Nem elhanyagolható szem­pont az sem, hogy mennyire zajosak vagy csendesek a szomszédok. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a zajok komoly problé­mát okozhatnak például a sor­házak esetében.

Minél részletesebben fo­galmazzuk meg és dolgozzuk ki elképzeléseinket, annál in­kább csökkenthetjük az elhamarkodott, hibás döntéseket.

A mesterembereknek álta­lában nincsenek a teljes épü­letről határozott elképzelése­ik, ezért fennáll annak a veszélye, hogy csak részmegol­dásokra törekednek.

Kérdőív(segítség a belsőépítészetben)

Határozzuk meg a belsőépítészeti megoldásokkal szemben támasztott követelményeinket a következő kérdőív segítségével (nyomtassuk ki):

Listával a kezünkben biztosabb kézzel tervezhetünk

Ha meglévő házunkat szeretnénk belsőépítészetiig részben vagy egészben átalakítani, fel kell mérnünk, milyen állapotban van az épület. E nélkül nem tudjuk eldönteni, hogy mit kell, és mit lehet tenni, továbbá hogy az egyes munkálatok milyen sorrend­ben kövessék egymást.

Az épület állapotának részletes felmérését bízzuk szakember­re, így elkerülhetjük a hibák újbóli megjelenését és az elő­re nem kalkulált költségeket minimalizáljuk. Ám ennek ellenére nem árt, ha a munkálatok megkezdése előtt – idő­ben – a tulajdonosok is összeírják épületük mindazon hibáit amit tapasztalnak. Így arra is könnyebben fény de­rül, hogy mihez kell feltétle­nül szakember segítségét igénybe venniük, különösen bontási munkálatok „túlélésénél”, ahol nem kívánunk nem várt problémákkal találkozni, például a födém esetében, ahol számos gond merülhet fel.

Azt sem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy az eset­leg rendelkezésre álló eredeti tervek sem mindig megbíz­hatók, mivel előfordul, hogy nem szigorúan a tervek sze­rint építkeztek. S ez veszé­lyes helyzeteket eredményez­het.

Ha például a válaszfalak a tervvel ellentétben nem pon­tosan egymás felett állnak, vagy nem érintkeznek tökéle­tes derékszögben, vetemedés, torzulás veszélye állhat fenn. Vagy ha a korábban nem te­herbíró falak teherhordozóvá válnak, mert a mennyezet megsüllyed. Ne feledkezzünk el a kár­tevők által okozott károkról sem, gondoljunk például a házi cincérre vagy a penész­gombára, melyet a laikusok sokszor nem is vesznek ész­re.