• homlokzat
• műgyanta

Homlokzatképzés műgyanta kötőanyagú finom-vakolattal

Meghatározás

A külső esztétikai megjelenés és védelem célját szolgáló több milliméter vastag műgyanta kötőanyagú szemcsés finom vakolat.

A finom vakoló anyag összetételét tekintve, műgyanta kötőanyagot (ol­dószeres vagy diszperziós típust tartalmaz, töltőanyagként pedig a megjele­nés és struktúra biztosítás igényeinek megfelelően különböző szemcsemé­retű és szemcseszerkezetű ásványi őrleményt. Általában az őrlemény dur­vább és finomabb szemcseméretű frakcióiból meghatározott arányt képez­nek.

Fényálló színező pigment anyagok a jó fedőképességet és az igény sze­rinti színválasztékot biztosítják. A vakoló anyagok tixotrop, habarcs kon­zisztenciájú termékek, így egy művelettel több milliméter (2-6 mm) vastag, úgynevezett „finom vakolat” réteg alakítható ki. Az ilyen jellegű vakolato­kat részben a felhordási mód, részben a habarcs összetétel alapján csopor­tosítjuk. Ezek alapján több műgyanta kötőanyagú vakolat típus ismert.

Csoportosítás

Dörzs-vakolatok, meghatározott mennyiségben, azonos méretű, többnyire gömb alakú szemcséket és finomabb töltőanyagokat is tartalmaznak. Simítóval, szórással hordható fel, de a végleges megjelenést kézi simítással, dörzsöléssel adják meg. A dörzsölés irányától függően a vakolat rétegben (körkörös, vízszintes, függőleges stb.) jellegzetes barázdák, kis csatornák, mintá­zatok alakulnak ki.

Szórt vakolat vegyes szemszerkezetű töltőanyagokat tartalmaz, és a vég­leges struktúrát a szórással alakítják ki. A töltőanyag szemcseméretétől füg­gően kialakíthatók úgynevezett kapart vakolat hatású homlokzatképzé­sek is.

Mosott vakolat esetén általában színes kő, márvány zúzalék a töltőanyag, ezért színező pigmentre általában nincs szükség. Az alkalmazott kötőanyag filmjének filmképzés után teljes mértékben víztisztának kell lennie. Kézi módszerrel, simítóval vagy speciális szóróberendezésekkel hordható fel.

Kivitelezés

A műgyanta kötőanyagú finom vakolatképzésnél tűző nap, erős szél, + 5 °C hőmérsékletnél alacsonyabb nem megengedett. Az alapszerkezetek minőségi követelményeire a korábbi alfejezetben megállapítottak az irány­adók. Kézi felhordás esetén leginkább rozsdamentes vagy műanyag simítót használnak. Ez a módszer általában a „mosott” típusú vakolatképzésnél al­kalmazható. Tekintettel arra, hogy a kézi felhordás munkaigényes, ezért a gépi technológia az elterjedtebb.

A műanyag finom vakolatok szórására újabban az úgynevezett „csigás (csavar) szivattyús” kivitelű készülékek terjedtek el. Az elterjedést az tette indokolttá, hogy ezen típusok folyamatos üzeműek, különösen egybefüggő nagy felületek esetén lehet gazdaságosan alkalmazni. A készülék általában úgy működik, hogy a meghajtott csigás szivattyú a föléje épített tartályból szállítja az anyagot és továbbítja a nyomásálló tömlőn keresztül a szóró­pisztolyhoz. A csigás szivattyú kopásálló acél-forgó csigából, és álló gumi­házból áll. A porlasztáshoz szükséges levegőt (0,5-1,5 m³) perc, 5-7 bar kü­lön légsűrítő berendezés biztosítja.

Csavarszivattyús finom-vakolat szóró be­rendezéseket már hazánkban is gyártanak (REKORD típust az ÉPGÉP) és több külföldi típus is ismert (pl. WAGNER SP-20, és SP-40, PUTZMEISTER P4E, TURBOSOL ő_v 10. ábra). Elterjedten használatosak az ún. tölcséres kézi szórópisztolyok is, melyek viszonylagos egyszerűségük, olcsóságuk ellenére nagy teljesítményekre képesek.

Minőségi követelmények

A műanyag-vakolatok vastagsága típusoktól függően általában 2-6 mm. Ilyen vastagságban az alapfelület esetleges egyenetlenségei, egyéb hibái lát­hatókká válnak, Ül. átütnek. Ezért az alapvakolatok, ill. beton szerkezetek minősége összetétel és felületi simaság tekintetében feltétlenül feleljen meg a meghatározott követelményeknek.

Az elkészített műanyag homlokzati finom-vakolatok az általános minősé­gi feltételben meghatározott követelményeken kívül az alábbiaknak feleljen meg.

Ezek:

• egyenletes és folytonos vakolat rétegvastagság,
• színhomogenitás a teljes homlokzatfelületen,
• folytonosság, repedés és kihagyás mentesség,
• egyenletes mintázat, struktúra megjelenés,
• csapóesővel szembeni vízzárás,
• öntisztulási hajlam.

Kivitelezési hibák, javítás

A műanyag-vakolat előforduló hibáira, valamint azok okaira, illetve a kijaví­tás módjaira vonatkozóan a műanyag homlokzatfestésnél közöltek az irányadók. A műanyag vakolat rétegek időszakos felújítását célszerűen a teljes tönk­remenetel előtt szükséges betervezni.

A felújítás műveleti sorrendje általában a következő:

• az alapfelületet átvizsgálják, átkaparják,
• esetenkénti hibás helyeket javítják,
• az igény szerinti alapozást (mely lehet oldószeres, mélyalapozó vagy a fedőbevonat hígított változata) készítik el,
• a felső réteget felhordják, mely elvégezhető egy sima, hasonló kötő­anyag felépítésű homlokzatfestékkel, szórás útján, ez esetben a mű­anyagvakolat struktúrája azonos marad, de történhet egy ismételt va­kolatréteg felhordással is.