Kertépítés és tervezés lépései (képekkel illusztrálva)
Az építészetben és a kertépítésben egyébként is sok hasonlóságot lehet felfedezni: először a tervek készülnek el, utána következnek a földmunkák és betonozás. Sok anyagot kell megmozgatni, míg kertünk végre elnyeri kívánt formáját. A munka vége azonban egy vonatkozásban jelentősen eltér a ház építésétől. Amikor a teraszok, homokozók és a kerti tó, azaz minden építenivaló készen van, a „kerten” végignézve csak puszta földet látunk.
Eltart egy darabig, amíg a kert elveszti ezt a nyers jellegét, és a természet a telken az építkezés utolsó nyomait is eltörli. Igaz, hogy a gyepfelület néhány hét alatt kizöldül, amíg azonban a bokrok és fák is elérik teljes pompájukat, évek telnek el. Ezért semmiképpen ne számítsunk rá, hogy a kertet egyetlen nyár alatt létre lehet hozni. Lássunk tehát munkához mégpedig a külső létesítmények módszeres megtervezésével kezdjük.
Kerttervezés: pénz nélkül ez sem megy
A közmondás ugyan úgy szól, hogy „nem a ruha teszi az embert”, de azért lássuk be, hogy sokszor ennek épp a fordítottja igaz. Így viszont már témánkra is megfogalmazhatjuk: a kert teszi a házat. A párhuzam annál is inkább indokolt, mert igaz ugyan, hogy a pénz önmagában egyik esetben sem elég, de az is tény, hogy pénz nélkül sajnos sem itt, sem ott nem jutunk semmire.
Ha azt szeretnénk, hogy ne csak házunknak, hanem kertünknek is sikere legyen, a külső létesítményekbe bizony akár hétjegyű összeget is be kell fektetnünk. Ha viszont mégsem akarjuk, hogy a kertépítés költségei az egekig emelkedjenek, a házépítéshez hasonlóan itt is gondosan és módszeresen tervezzünk meg minden lépést.
Mindenekelőtt néhány alapvető kérdésben kell tisztán látnunk:
- A kertnek a házhoz kell illeszkednie. Egy kocka alakú, modern stílusú villa köré nem illik a dúsan burjánzó mező, faterasszal és kocsibeállóval. Az ilyen környezetbe inkább fakeretes ablakokkal és kihajtható ablaktáblákkal díszített, falusias ház való. Ruházatunk összeválogatásához hasonlóan azonban itt is elmondható, hogy egy bizonyos mértékű stílustörés érdekes feszültséget vihet az összképbe. Fantáziánkat azonban ne engedjük szabadon szárnyalni, ízlésbeli kérdésekben maradjunk a biztos talajon.
- Kertünk atmoszféráját a tervbe vett növényzet (golfgyep vagy zöldségágyás) és az építményekhez kiválasztott anyagok (impregnált fa, beton, térburkoló elemek, növénytartó edények, terméskövek stb.) határozzák meg. A kiválasztott anyagoknak azonban a házhoz is illeszkedniük kell.
Első benyomások: az előkert
A kerttervezésnél különbséget kell tennünk az előkert és a „hátsó” kert között. Az előkert ugyanis, bár valamiképpen még a közterülethez tartozik, meghatározza a látogató első benyomásait. A bejárat környezete lehet elzárkózó, mint amilyen egy nehéz kapuval ellátott, magas kerti fal, vagy annak hívogató ellentéte, a kerítés nélküli, csupán alacsony növényzettel jelzett határvonal. Az azért nem jó, ha az előkertbe bárki nyugodtan beléphet. Gondoljunk csak azokra a barátságtalan kutyatulajdonosokra, akik négylábúikat sokszor túlzottan is szabadjára engedik.
Az előkert tervezésénél azt is vegyük figyelembe, hogy vannak bizonyos városépítészeti előírások, amelyeket be kell tartanunk, valamint a szomszéd kertekkel való összhangra is törekedjünk.
Nagyon rendezett benyomást kelt a ház bejárati ajtajához vezető, szép vonalvezetésű és megvilágított út, amely mellett diszkréten elrejtve áll a kukaedény. Ha telkünk az út felé lejt és elég helyünk is van, a ház bejáratához vezető lépcsőt ne egyenesen, hanem ívelten alakítsuk ki. Ez nagyon elegáns.
A növények kiválasztásánál gondoljunk arra, hogy az előkert többnyire árnyékban van. A kertészetekben vagy a barkácsáruházak kertészeti osztályain olyan örökzöld növényeket keressünk, amelyek elviselik az előkert szó szerint értelmezett „árnyoldalait”.
A kert létesítése során saját munkánkkal nagyon sok pénzt megtakaríthatunk. Mielőtt azonban lapátot ragadnánk, készítsünk terveket. Egy A4-es vagy A3-as papírlapra (amelyikre ráfér a telek tervrajza) 1 : 100 méretarányban rajzoljuk fel a telek határvonalait és rajzoljuk be a ház pontos helyzetét. Ezt a vázlatot másoljuk le több példányban és ezekbe rajzoljuk be a különböző változatokat. A telek és az épület méreteit a ház építési dokumentációjában megtalálható helyszínrajz tünteti fel.
Takarékoskodjunk! Lejtős telkeken a külső létesítmények komoly pénzbe kerülnek. A sík telkekkel ellentétben itt költséges lépcsőket és támfalakat kell építeni. Nagy megtakarítást érhetünk el a növénytartó edények alkalmazásával, amelyekkel a lejtő megerősítését magunk is elkészíthetjük.
A növények telepítése is meglehetősen sokba kerül, különösen akkor, ha nagyobb bokrokat és sövényeket akarunk elültetni. Érdeklődjünk barátainknál, szüléinknél vagy szomszédainknál, nem lehetne-e tőlük néhány darabot „örökölni”. A szomszédtól kapott növényeknél még a szállítás sem okoz gondot.
Bezárkózó előkert, 1. példa: A járókelők egyáltalán nem láthatják, hogy a ház és a garázs kiválóan harmonizál egymással. A lakókról még csak sejtéseik sem lehetnek.
Bezárkózó előkert, 2. példa: A ház és a garázs itt is nagyon jól illik egymáshoz. Ráadásul az egész együttest gondosan beillesztették a természetes környezetbe.
Ennek a sorháznak az előkertje és bejárati része a házzal egy egységet alkot. Utánzásra érdemes változat!
A ház vidékies jellege a néhány négyzetméterre szorítkozó külső létesítményeken is visszaköszön: alacsony terméskő fal a telekhatár jelzésére, fa kocsibeálló, a tetővel egyező színű bejárati lépcső.
Nem fontos, hogy a külső létesítmények feltétlenül kerítések és igényes építmények legyenek. Sokszor a dús növényzet is elegendő.
Tudatos stílustörés: ívelt tetős modern lakóház, amelynek tetejét befüvesítették. Nyugodtan hagyni lehet, hogy a kert egy kicsit bozontos legyen. A gondozás azért itt is ajánlatos!
A sorházak kertjeibe csak a legfontosabb elemeket építsük, illetve telepítsük.
Az ikerház bal oldali telénél elhagyták a garázst és előtér nélküli, nyitott kocsibeállót terveztek. Ez különösen nagyvonalú terasz kialakítását tette lehetővé.
Első lépés: koncepcióterv
Ahogyan az épület tervezése a helyiségekre vonatkozó koncepció összeállításával kezdődik, ugyanúgy a külső létesítmények tervezését is meg kell előznie a „kertkoncepció” elkészítésének. Amikor hozzálátunk a sokféle kialakítási lehetőség felvázolásához, már tudnunk kell, hogy a kertben milyen rendeltetésű területekre lesz majd szükségünk.
Ilyen és hasonló lehetőségek közül kell választanunk: terasz, játszó- és szabad területek (gyep), a telekhatárokra telepített növényzet (pl. sövény), utak, lépcsők, homokozók, játszóeszközök (hinták, mászóka), kerti tó (minimális mérete 6 m2), grillezőhely, pergola, kocsibeálló vagy garázs, a kukaedény tárolóhelye, kerti patak… a felsorolás még sokáig folytatható lenne. Ötletekért akár ezt a cikksorozatot is végigolvashatjuk.
A következő lépés a kívánságjegyzék és a valóság összehasonlítása:
- Mennyi helyünk van a telken? Ha a terep meredeken lejt, a támfalak is sok területet elvesznek.
- Mennyi pénzt tudunk áldozni álmaink kertjének megvalósítására?
- Hol kell vagy lehet elképzeléseinknek határt szabni? Ahol pl. gyerekek vannak, a kerti tó létesítését alaposan meg kell gondolni (belefulladás veszélye!). Frappáns megoldás: amikor a gyerekek már nagyobbak, az addigi homokozóból csináljunk tavat.
- Azt is vizsgáljuk meg, hogy elképzeléseink (pl. gyümölcsöt és zöldséget termő haszonkert) egybeesnek-e a helyi feltételekkel (talajadottságok, napsugárzás, klíma).
- A parkolóhelyek minimális méretét és számát általában hatóságilag előírják és azt a helyszínrajzba is be kell rajzolni (autónként 2,50 x 5,00 m). Más létesítmények, pl. a homokozó méreteit viszont szabadon választhatjuk meg. Ilyenkor nem ritka a méretekkel való túlzott takarékoskodás. Ha kicsi a telkünk, gondoljunk saját gyermekkorunkra és a kis helyre kevés, de elsősorban gyerekeknek való létesítményt építsünk. A kertben úgyis a kicsik tartózkodnak a leggyakrabban.
- Az elképzelések felrajzolásakor először azokat a részleteket tüntessük fel, amelyekre feltétlenül szükség van: a ház bejáratának előterét (legalább 1,25 x 1,25 m), a teraszt, a parkolóhelyet. Ezután válasszuk meg az egyéb rendeltetésű részek helyét.
- A gyerekek játszóhelyet lehetőleg árnyékos helyre tegyük. Kis kertekbe ne tervezzünk íves vonalvezetésű utakat.
Javaslat a terasz minimális méretének megválasztásához: Egy üres területen rendezzük el a kerti bútorokat, 6-10 személyre tervezve. Ehhez a tapasztalat szerint legalább 3 x 5 m2 területre van szükség.
A sorházak kis kertjeinek kialakítására külön szabályok vonatkoznak
A sorházak kertjeinél az a nagy probléma, hogy azok sokszor annyira kicsik, mint korábban az előkertek voltak. Ezeken a mini-telkeken a lényegre: teraszokra, kis pázsitfelületekre, homokozóra kell koncentrálnunk. A növények kiválasztásánál is legyünk mértéktartók. A vadon burjánzó növényzet itt többet árt, mint használ. Ha nem tudunk meglenni kerti tó nélkül, azt a telek szélérc tegyük.
A kis kertet néhány aprósággal nagyon „fel lehet dobni”. A virágágyást pl. virágtartó edényekkel megrakott, ódon szekér is helyettesítheti. Két-három szomszéd összefogva közös játszóteret hozhat létre. Fontos, hogy a teraszokat egyértelműen különítsük el egymástól. Ellenkező esetben a nyár egy végeláthatatlan kerti partivá válik.
Álmaink telke: akkor se tervezzünk a kertbe túl sok építményt, ha nagy terület áll rendelkezésünkre. Így megőrizhetjük a környezet nagyvonalúságát.
A kis kertet néhány aprósággal nagyon „fel lehet dobni”: a virágágyást növényekkel megrakott szekér helyettesíti.
Amikor a külső létesítmények elképzeléseit felvázoljuk, arra is gondoljunk, hogy a kertet sohasem látjuk a tervező madárperspektívájából.
Édenkert mindenkinek
Mielőtt azonban elnyújtózhatnánk a nagy fák árnyékában meghúzódó, saját kis paradicsomunkban, a házépítéshez hasonlóan még egyszer neki kell gyürkőznünk a kemény munkának. Először a terepet kell elegyengetni és a kert topográfiáját kell kialakítani.
A házépítéshez hasonlóan a kertépítésnél is nagy földtömegeket kell megmozgatni. Ha ezt kézzel végezzük, az rendkívüli erőfeszítést igényel, ezért inkább kölcsönözzünk ki egy kis földmunkagépet vagy a terep kialakítását rendeljük meg erre szakosodott cégnél.
Érdemes tudni: a lejtős telkeket támfalakkal kell teraszossá tenni, mert hasznosításukra csak így nyílik lehetőség, maga a módszer azonban sík terepen is kitűnően alkalmazható. Falakkal még a legunalmasabb terület is karakteressé tehető. Erre már a tervezéskor is gondoljunk és a földmunkákat is ennek megfelelően irányozzuk elő.
A kertekben kétféle faltípus fordulhat elő:
- A támfalak a terep lejtésétől függően alacsonyabb, vagy akár méternyi magas építmények. A többfajta építésmód közül a rendelkezésre álló teljes terület függvényében választjuk ki a legmegfelelőbbet. Az L alakú, előre gyártott betonelemek kevés helyet igényelnek, de sokszor nem elég mutatósak. A növénytartó edényeknek az az előnyük, hogy a növényzet néhány év elteltével eltakarja azokat. Aki már az építéshez szükséges munkagödör kiásásakor terméskövekbe ütközött, bár fáradságos munkával, de olcsón tetszetős támfalat építhet azokból. Ha viszont a kődarabokat utólag kell a helyszínre szállítani, a költségek könnyen megszaladhatnak.
- A határoló falak arra valók, hogy az egyes funkcionális területrészeket, pl. a grillezőhelyet, kerti tavat, magas ágyást, parkolóhelyet, az utakat és a lépcsőket egymástól elválasszák.
Mivel nem szeretjük, ha lustálkodásunkat vagy akár kerti partinkat kívülről kíváncsi tekintetek kísérik, ezért kerítésnek is célszerű lehet falat építeni, feltételezve, hogy a hatósági előírások azt lehetővé teszik (érdeklődjük meg az önkormányzat építésügyi osztályán). Azonban mindenképpen engedélyköteles, és célszerű az épülettel együtt engedélyeztetni.
Első példánkban különböző terméskő falak építését mutatjuk be.
Változatos terméskő falak
Ha a megtámasztandó lejtő nem meredek és a támfal magassága nem haladja meg a nagyjából 1 m-t, vagy a fal csak térelválasztó elemként funkcionál, akkor különösebb előismeretek nélkül is bátran vállalkozhatunk arra, hogy a fal anyagául terméskövet válasszunk.
Egy ilyen, szabálytalan kőlapokból és -tömbökből álló építmény összerakása nagyon időigényes (és ezért drága), így saját munkánk itt hamar megtérül. Arra azért vigyázzunk, hogy az egyes tömbök mozgatása ne menjen egészségünk rovására. Az egy személy által felemelt tömeg felső határa 25 kg legyen. Ha súlyosabb köveket kell mozgatni, kölcsönözzünk munkagépet és segítőket is vegyünk igénybe.
Érdemes a környékünkön előforduló kőfajtákból építkezni, ez csökkenti a szállítási költségeket. Fontos, hogy az anyag fagyálló legyen. Jól bevált a gránit, a homokkő, a mészkő és a pala.
A támfal szerepét betöltő terméskő falak alá 25-30 cm vastag alapréteget kell készíteni, ennek anyaga „0/32″ szemcseméretű homokos kavics (sóder). Ez gondoskodik arról, hogy a falat a fagy tönkre ne tegye.
Ennek az ágyazó rétegnek a felső síkja 30 cm-rel legyen a majdani terepszint alatt. Az első köveket erre helyezzük el. Az összes előforduló kőformátumot használjuk fel, így kapunk harmonikus összképet. A falazat felrakásakor ne felejtsük el, hogy a terméskő falat a terep magasabb része felé enyhe dőléssel kell készíteni (75-80°-os dőlés már elegendő). „Habarcsként” föld vagy termőtalaj használható, de arra nincs is feltétlenül szükség: a terméskő falakat szárazon is össze lehet rakni.
A fal mögötti teret töltsük fel homokos kaviccsal vagy feldolgozott építési törmelékkel (a feltöltést jól tömörítsük). Ez szivárgóréteget hoz létre, ami lehetővé teszi, hogy a fal mögött összegyűlő víz el tudjon folyni.
A terméskőből épített, szabadon álló elválasztó fal egy belső és egy külső héjból áll, a kettő közti teret földdel töltjük ki. Felépítése egyebekben ugyanaz, mint a támfalaké: készítsünk alapozást, a különféle formájú köveket pedig egyenletesen használjuk fel.
A külső létesítmények kialakítása a terep rendezésével kezdődik.
Terméskő alkalmazása esetén vigyázzunk arra, hogy a tömbök mozgatható tömegűek legyenek.
Jó, ha a terméskő fal rusztikus jellege az épületen is visszaköszön.
A metszet jól mutatja a terméskő fal felépítését: a köveket a tömörített kavicsrétegen helyezzük el…
…ügyelve arra, hogy a különböző nagyságú köveket keverten építsük be.
A teraszt megtámasztó fal mögötti töltőanyagot rétegesen tömörítsük.
Szabadon álló terméskő kerti fal: a belső és külső héjazat közé termőföldet töltünk, a fal koronájára növényeket ültetünk.
Terméskőből az utak, tavak, patakocskák szegélyei is nagyon szépen kialakíthatók.
A sokoldalú növénytartó edény támfalnak is megfelel
Akár kis kerti falakról, akár nagy támasztó műtárgyakról van szó, ezeket különösen gyorsan és olcsón fel lehet építeni az univerzálisan használható növénytartó gyűrűk vagy edények felhasználásával. Ezeknek az előre gyártott betonelemeknek a felülete úgy van kialakítva, hogy az egymás mellé letett edények egymással összekapcsolódnak. A piacon különböző támfalrendszerek sokféle változata kapható, így mindenki megtalálja az ízlésének legjobban megfelelő kivitelt. A továbbiakban három olyan építési feladatot veszünk szemügyre, amelyek megoldhatók derékszögű növénytartó edényekkel.
A kis (2-4 rétegből álló) falakat gyorsan el lehet készíteni. Példánkban egy lépcsőpihenő mellé kerülő támfal építését mutatjuk be. A fal így készül: a betonelemek első sorát egy kb. 20 cm vastag, jól tömörített kavicsalapon helyezzük el és vízmértékkel pontosan állítsuk be. A többi sort fél elemosztással eltolva, szárazon rakjuk egymásra.
Egy közepes nagyságú, legfeljebb 1,50 m magas, hátulról földdel feltöltendő falhoz alapnak szintén mintegy 20 cm vastag fagyálló réteget (tömörített zúzott kő) kell készíteni. Az elemek első sorát sovány beton (C4 szilárdságú) ágyazatban helyezzük el.
Fontos, hogy az első elemsor felső széle a majdani terepszinttel egy síkba kerüljön. A betonalap mellé (amint az a vázlaton is látható) fektessünk alagcsövet (dréncsövet). Ha a rézsű megtámasztását nem lépcsőzetesen, hanem függőlegesen akarjuk kialakítani, az egyes elemeket vékonyágyazatú habarccsal kössük össze.
A növénytartó kamrákat már a fal építése közben töltsük meg termőfölddel, a földet csak egészen lazán tömörítsük. A hátsó feltöltéshez vízáteresztő anyagot (kavics, feldolgozott építési törmelék) használjunk.
Ha a megtámasztandó tereplépcső magasabb, mint 1,50 m, akkor a növénytartó edényeket lépcsőzetesen kell elhelyezni úgy, hogy azok részben a falon, részben a hátsó feltöltésen feküdjenek fel.
Ennél a munkánál mutatkozik meg a legjobban, milyen gyorsan lehet ezzel a rendszerrel haladni, hiszen az egyes elemeket nem kell habarccsal összekötni. Be kell azonban tartanunk a következő rézsűszögeket (irányértékek): 1,70 m falmagasságig 80°, 2,50 m falmagasságig 70°, 4,70 m falmagasságig 60°.
Ha nagyobb megtámasztó műtárgyat akarunk készíteni, az edények gyártójától szerezzünk be építési útmutatót, ebben a különböző beépítési lehetőségek statikai ellenőrzése is megtalálható. Ha a dologban ezután sem vagyunk biztosak, feltétlenül forduljunk szakemberhez.
A kis támfalakat alkotó növénytartókat mintegy 20 cm vastag zúzottkő ágyazatba rakjuk.
A fal 1,5 m magas legyen, alá készítsünk zúzottkő ágyazatot betonalappal.
Ha a megtámasztandó tereplépcső 1,5 m-nél magasabb, a növénytartókat lépcsőzetesen helyezzük el.
Az alul nyitott növénytartók lehetővé teszik a gyökerek átnövését és ezzel növelik a stabilitást.
Az anyagot az építkezés előtt úgy tároljuk, hogy ne legyen útban.
A bejárati kilépő mellé kerülő kis támfalnak először zúzottkő réteget készítünk.
Az összesen négy sort habarcs nélkül, egyszerűen egymásra rakjuk.
Ha a növénytartókból összerakott támfal magasabb, mint 1 m, akkor…
…az egyes elemeket habarccsal kell összekötni, feltéve, hogy a falat nem lépcsőzzük.
Az elemeket gumikalapáccsal állítjuk be, majd földdel töltjük meg.
Az itt bemutatott támfalrendszerrel akár nagy alagsori világítóaknákat is…
…lehet építeni. A fal beültetett részét a növényzet már két év múlva teljesen eltakarja.
A támfalra ültetett növényeket gondozni is kell, ezért az egyes elemeket úgy helyezzük el, hogy azok minden pontját, még dúsan burjánzó növényzet mellett is, veszélytelenül meg lehessen közelíteni.
Nemcsak derékszögű növénytartó edények kaphatók, hanem sokféle egyéb alak is, amelyekkel…
… „architektonikus” támfalakat lehet építeni.
Ez a támfal nem növénytartó edényekből, hanem habarcs nélkül rakott profilos elemekből készült.
Végezetül két jó tanács: az edényekbe ültetett növényeket mindig alaposan meg kell öntözni. A támfalra ültetett növényeket gondozni is kell, ezért az egyes elemeket úgy helyezzük el, hogy azok minden pontját, még dúsan burjánzó növényzet mellett is, biztonságosan meg lehessen közelíteni.
Kerítés helyett erős kertfal
A telek bekerítésére számos lehetőség kínálkozik. A következő oldalakon ezek közül három, teljesen eltérő példát mutatunk be: egy zsaluzóelemekből épített kertfalat, egy tömör betonlapokból készített, „nyitott” kertfalat és a hagyományos, zöld drótkerítést.
Azt már láttuk, hogy milyen egy terméskőből épített kertfal. Nagyon mutatós lehet azonban az is, ha a kertet mesterséges anyagok felhasználásával kerítjük be. A gondolatot még vonzóbbá teszi, ha a munka még nagy fáradsággal sem jár. A zsaluzóelemekből összeállított kertfal rendszernél a munka legfáradságosabb részét a sávalaphoz szükséges árok kilapátolása jelenti.
A sávalapnak ugyanis 80-100 cm mely árkot kell készítenünk. Az árok szélessége 25 cm legyen. Az alapba kerülő betont legcélszerűbb készen hozatni. Az oszlopok helyén dugjunk a friss betonba a majdani oszlopok mind a négy sarkára, az alap szélétől 8 cm távolságban kb. 140 cm hosszú betonacélokat, ún. tüskézést (rúdátmérő legalább 10 mm) úgy, hogy azokból 80-100 cm kiálljon.
A beton megkötése után rakjuk le az első sor zsaluzóelemet. Zsinórral vagy szintezőléccel ellenőrizzük, hogy építményünk egyenes legyen. Ha íveket akarunk építeni, azokhoz speciális formátumú elemek is kaphatók (szerezzük be a gyártó cég prospektusát). Vízmértékkel azt is ellenőrizzük, hogy az összes elem egyetlen, vízszintes síkba kerüljön. Ha szükséges, a ferdén álló elemek alá tegyünk faékeket. A következő elemeket ugyanis szárazon rakjuk egymásra, ezért a munka során később már nincs lehetőség arra, hogy az egyenetlenségeket habarccsal egyenlítsük ki.
A függőleges fugákat („állóhézagokat”) az előző sorhoz képest mindig pontosan egy fél elemhosszal toljuk el. A 12,5 cm magas modulok körbefutó kettős horonnyal vannak kialakítva, ez teszi lehetővé a pontos munkát. Vigyázat: az egyes elemek eltérő szín-árnyalatúak lehetnek! Ezért a falat már építés közben ebből a szempontból is gondosan vizsgáljuk meg és az előforduló eltérő színárnyalatokat igyekezzünk egyenletesen elosztani.
Az oszlopokat a speciális pillérelemekből építjük. Még a csengő és a kaputelefon beépítésére alkalmas elemek is kaphatók. Ha az oszlopok közé ajtót vagy kerítéselemeket akarunk beerősíteni, a rögzítő füleket még a betonnal való kitöltés előtt helyezzük el a zsaluzóelemekben.
Az üreges fal belső oldalát betonozás előtt kenjük be tapadást javító emulzióval. Ezután keverjük meg a betont. Ha magunk végezzük a keverést, a következő recept szerint dolgozzunk: 4-5 rész kavics (szemcseméret 0/32), 1 rész cement (CEM I 32,5) és annyi víz, hogy a keverék még éppen képlékeny legyen. A munkát megkönnyíti, ha a keverést betonkeverővel végezzük. A keverést az utolsó adag betöltése után még legalább egy percig folytassuk. A betont óvatosan, lapáttal vagy simítókanállal, rétegesen töltsük be a falak üregébe. A tömörítést óvatos csömöszöléssel végezzük (ne döngöljük a betont és vibrátort se használjunk).
A fedlapokat egyszerűen beletesszük a friss betonba. Ehhez az szükséges, hogy a friss beton felszíne néhány mm-rel magasabban álljon, mint az utolsó elemsor széle. A fedlapokat gumikalapáccsal és vízmértékkel állítsuk be, a felesleges betont azonnal távolítsuk el. A lapok szélét gondosan tisztogassuk meg.
A nyitott kertfal
Ha nem feltétlenül az a célunk, hogy szabadon futkározó háziállatok vagy kalandvágyó kisgyerekek kiszökését megakadályozzuk, akkor az összes hagyományos kerítésfajtával szemben valódi alternatívát kínál a nyitott kertfal. Itt 1,5-2 m hosszú és hozzávetőleg 1 m magas, önálló falelemekről van szó, amelyek megbízható védelmet nyújtanak a kíváncsi tekintetek ellen, mégsem keltik erődítmény benyomását. A telekhatáron egymástól némileg elhúzva elhelyezett és különféle magasságú kis építmények pontosan a kívánt hatást érik el: egyidejűleg keltik a nyitottság és a zártság érzetét.
Egyébként az ilyen fal együttesek nagyon jól kihasználhatók a szemetes-tartályok és a levélszekrények ügyes elhelyezésére is. Annak viszont nézzünk utána, hogy a helyi építési előírások a kerítések ilyen fajtáját megengedik-e.
Ezeknek a betonfalaknak is alapot kell készítenünk. Az alapárkot a fagymentes mélységig (80 cm) ássuk ki. A zsaluzatot lécekből és pallókból állítsuk össze. A beton nyomását még az ilyen, viszonylag kis méretű építményeknél sem szabad alábecsülni. A zsaluzat közepére ezért különlegesen erős lécekből még egy merevítést helyezzünk el. A zsaluzat készítését meggyorsítja, ha kéznél van néhány nagyobb pillanatszorító. Ezek segítségével a deszkák helyzetét utólag is könnyen módosítani lehet, ha azok nem állnának pontosan függőlegesen. A kétoldali zsalutáblák egyenlő távolságát úgy lehet megoldani, hogy méretre vágott lécdarabot szorítunk be közéjük, amelyet azután a betonozás közben kiveszünk.
Ha a kertfalba levélszekrényeket is be akarunk építeni, az első zsaludeszka belső oldalára erősítsünk keményhab hasábokat, ezek helyén a betonban a megfelelő méretű és alakú üreg keletkezik. Először vegyük meg a levélszekrényeket, majd 2 cm ráhagyással vágjuk ki a keményhab darabokat. Ez garantálja, hogy a levélszekrények be fognak férni a helyükre.
Amikor a zsaluzat készen van, elkezdhetjük a betonozást. Ha a szükséges összes térfogat több mint 5 m3, akkor már érdemes készbetont hozatni. A munka egy-egy faldarabon még negyed óráig sem tart. Ha a betöltendő mennyiség lényegesen kisebb, mint a legkisebb szállítójármű rakománya (5 m3), akkor használjuk ki az alkalmat és egyúttal, mondjuk, a garázs alapját is betonozzuk ki.
A betonozás után egy nappal el lehet távolítani a zsaluzatot. Ilyenkor már a keményhab hasábokat is ki lehet venni.
Érdemes tudni: A kertkaput vagy kerítéselemeket tartó rögzítő fülek beerősítése: A pillérek üregében helyezzünk el vasbetét kosarat.
Fúrjunk lyukat a zsaluzóelem oldalába (a lyuk 4-6 mm-rel nagyobb legyen, mint a rögzítő fül átmérője), majd a rögzítő fület a feszítődübellel együtt tegyük be a még ki nem betonozott pillérbe. A dübel legalább a betonmag feléig érjen be. A fület állítsuk be és rögzítsük, nehogy betonozás közben elcsússzon. (Alsó kép)
Most következik a finom munka. Példánkban a falakat bevakoltuk. Ez ugyanúgy történik, mint a ház külső falainak vakolása: tegyük fel a sarokprofilokat, húzzuk fel az alapvakolatot, fehér alapozóval hordjuk fel a közbenső bevonatot, majd készítsük el a dörzsölt fedővakolatot.
Ha a falakat lemezzel akarjuk befedni, először vakoljuk be azokat és azután szereljük fel a lefedést. Ha a falakat felülről kőlap határolja, először a lapot tegyük fel, azután vakoljunk. Ha azt akarjuk, hogy a fehér fedővakolat a fal aljánál ne piszkolódjon be, a talajt a fal körül kaviccsal takarjuk be. Később, amikor már növények lepik el a fal környékét, ez az óvintézkedés láthatatlanná válik.
Takarékoskodjunk!
A kiemelt földmennyiség elszállítása a lerakóhelyek magas díjai miatt rendkívül költséges. Az előrelátó építkezők ezért a munkagödör kiásása után arra törekszenek, hogy minél több földet a telken hagyjanak, ez azután a kert kialakítása során egyszerűen eltűnik. A magyarázat nagyon egyszerű: ha egy 200 m2 területű kert szintjét az eredetihez képest 50 cm-rel megemeljük, ezzel 100 m3 földet ingyenesen eltüntettünk.
Ilyenkor azonban a telken köröskörül beton támfalat kell kialakítani, ami akár a kerítés alapja is lehet (a támfalnak fagymentes alapot kell készíteni, ennek mélysége a későbbi, végleges szint alatt 80 cm). A zsaluzatot jól ki kell merevíteni (felső kép). Az első szakasz betonozása után egy nappal a zsaluzatot el lehet távolítani és azzal be lehet zsaluzni a következő szakaszt. Ha ezt a munkát túl fáradságosnak tartjuk, kertépítő céget is hívhatunk, hogy helyezzen el falelemeket (alsó kép).
A földmunka befejezése után betonból elkészítjük a kerti fal alapját.
Az oszlopoknak a friss betonba dugjunk be betonacélokat (a szegélytől 8 cm távolságban).
Az első elemek lerakásakor ügyeljünk arra, hogy azok mind egy síkba kerüljenek.
Amikor a fal már áll, belülről az összes zsaluzóelemet kenjük be tapadást javító emulzióval.
A betont rétegesen töltsük be. A tömörítést óvatos csömöszöléssel végezzük.
A beton az elemek felső szélénél néhány mm-rel magasabban álljon. Erre tesszük fel a fedlapokat.
Az oszlopokba is rétegesen rakjuk be a betont és azt csömöszöléssel tömörítsük.
Így néz ki a kész kertfal kerítéselemek nélkül.
A betont itt is az elemek szélénél kissé magasabbra hagyjuk, es a friss masszába tegyük bele az oszlop-fedlapokat.
A saját kezűleg is könnyen felépíthető kertfal rendszer sokféle kialakítási lehetőséget kínál.
Terméskő lapokkal burkolt, rusztikus kertfal
A betonozott falat természetesen terméskővel is burkolhatjuk. A ház külső falain készített terméskő lábazattal ellentétben azonban itt nincs lehetőség arra, hogy az egyes lapokat szegekkel a betonfalra erősítsük és így biztosítsuk a harmonikus kiosztást.
A lapokat a földön rakjuk ki, pontosan a fal körvonalának megfelelően. Ezután alulról felfelé haladva építőipari ragasztóval erősítsük fel a terméskő lapokat a betonalapra. Vigyázat: a ragasztó kültéri használatra alkalmas fajta legyen! Az egyes lapok közti távtartók kis faékek vagy lécdarabkák, amelyeket nagy darabszámban már előre készítsünk el
A terméskő burkolat fugázására a szokásos cementhabarcsot használjuk. Arra nagyon vigyázzunk, hogy a kőlapokon ne maradjon cementfátyol. A fal felületét alaposan tisztogassuk meg, de a fugázóhabarcsot eközben ne mossuk ki.
Házilag is elkészíthető a klasszikus drótkerítés
Sodronyhálóval telkünket gyorsan és olcsón bekeríthetjük, ha az oszlopokat nem betonozott alapba ültetjük, hanem tűzi horganyzású, a földbe beverhető, ón, talajhüvelyeket használunk.
A munka lépései (drótkerítés):
- Jelöljük ki a bekerítendő rész sarokpontjait és a sarkok között feszítsünk ki kitűző zsinórt.
- Jelöljük ki az oszlopok helyét. Bontórúddal készítsük elő a lyukakat és a talajhüvelyeket ideiglenesen tegyük le, hogy éppen megálljanak. Az oszlopok közti távolság 2,30-2,50 m legyen.
- Az első hüvelybe tegyük be a beütő betétet, majd nagy erővel, de óvatosan verjük be a földbe ezt a kerítésalapot. Közben a vízmértékkel többször is ellenőrizzük, hogy a hüvely pontosan függőlegesen áll-e. A beverés akkor van készen, amikor a felső zárólap a talajjal egy síkba kerül.
- Ezután gumikalapáccsal verjük be a kerítésoszlopokat a talajhüvelyekbe (előzőleg vegyük le a kerítésoszlopon lévő műanyag sapkát). Minden ütés után vízmértékkel ellenőrizzük, hogy az oszlop pontosan függőleges-e. Vigyázat: az oszlopokat később már nem lehet forgatni a hüvelyben, ezért a feszítőhuzal tartóját már eleve a megfelelő irányba állítsuk be. Amikor az oszlopok a helyükön vannak, a műanyag sapkákat tegyük vissza.
- A kertkapu oszlopainak betonalapot kell készíteni (a talajhüvelyek ugyanis a kapu állandó nyitása és csukása miatt előbb-utóbb kilazulnának). Jelöljük meg a pontalapok helyét, készítsünk mintegy 50 cm mély gödröt és töltsük azt ki betonnal. Másodmagunkkal állítsuk bele az oszlopokat a komplett, szerelt kertkapuval együtt a friss betonba és kitámasztókkal, ékekkel és deszkákkal rögzítsük a megfelelő helyzetben. A beállításhoz jól használhatók a pillanatszorítók. A kerítés további építését csak akkor kezdjük el, amikor a beton már kellően megkötött.
- A sarok- és végoszlopokat (pl. a kertkapu mellett) a stabilitás fokozásához átlós merevítőkkel erősítjük meg. A sarokoszlopokat két merevítővel biztosítjuk, a hosszú kerítésekben 30-35 m-enként ugyancsak két merevítőt helyezünk el. Ezeknek a kitámasztó merevítőknek a bilincseit először lazán tegyük fel az oszlopra, majd alsó végükre tegyük fel a merevítő talpat. A talp középpontját jelöljük meg a talajon és ide szintén verjünk be egy talajhüvelyt. Mielőtt a hüvely felső lapja elérné a talaj szintjét, csavarozzuk rá a hüvelyre a merevítő talpat. Ezután teljesen verjük be a földbe a talajhüvelyt, állítsuk be a merevítő rudat és csak ezután csavarozzuk rá véglegesen a kerítésoszlopra.
- Most következik a sodronyháló. Először három huzalt (felsőt, középsőt és alsót) feszítsünk a kerítés egyik sarkától a következőig. A huzalok legyenek néhány centiméterrel hosszabbak, mint a sarokoszlopok közötti távolság. A sarokoszlopokra erősítsük fel a huzalfeszítőket. Ezeknek a huzalfeszítőknek a tüskéjébe dugjunk be egy-egy huzalvéget és kétszer tekerjük azt körbe. Ezután a huzalokat egyenletesen feszítsük meg, annyira, hogy csak 1-2 cm-nyire lehessen azokat lenyomni.
A kerítésfonat szélső hálószemein dugjunk át egy feszítőrudat. Ezt az oszlopon a szorítóbilincsek mögötti kampókba kell beakasztani. Ezután lekérjük le a sodronyhálót és vágjuk le a megfelelő méretre. A másik oszlopnál szintén helyezzünk el egy feszítőrudat. A kerítést rövid huzaldarabokkal több helyen a feszítőhuzalokhoz is erősítsük hozzá, így az nem tud kifordulni.
A nyitott kertfalhoz először az alapárkokat kell kiásni.
A zsaluzat lécekből és pallókból készül. A levélszekrény helyét kijelölő…
…keményhab tömböket belülről erősítjük fel a zsaluzatra. A példában két levélszekrény kerül a falba.
Befeszített lécdarab gondoskodik róla, hogy a két zsalutábla közli távolság mindenhol egyenlő legyen.
Ha készbetont hozatunk, egy faldarab betonozása negyed óra alatt készen van.
A zsaluzat egy nap múlva eltávolítható. A kő fedlapot a vakolás előtt, habarccsal…
…erősítsük fel. Ezután vegyük ki a keményhab tömböket és…
…szereljük fel a levélszekrényeket. Több levélszekrény esetén vigyázzunk, hogy azok azonos magasságba kerüljenek.
Végezetül vakoljuk be a fal együttest. A homlokzathoz hasonlóan itt is az alapvakolat (elhordásával kezdjük a munkál, ezt követi néhány nap múlva a közbenső alapozás, majd a strukturált fedővakolat felhordása.
Terméskő fal építésének lépései
Ha valaki erős terméskő falat szeret maga körül látni, nem kell nagy fáradsággal nehéz kőtömböket…
…megmozgatnia. A kertfalat a már ismert módon egyszerűen betonból készíti el, majd azt…
…harmonikusan elhelyezett terméskő lapokkal burkolja. A lapokat építőipari ragasztóval erősítjük fel az alapra, a fugákat fadarabokkal ékeljük ki, majd…
…három nappal később cementhabarccsal töltjük ki. A felületet tartsuk tisztán.
Amint az a példán látható, betonból akár komplett kertfalat is készíthetünk, amelyet azután terméskő lapokkal borítunk, az oszlopok között pedig kerítéselemeket helyezünk el.
Hagyományos kerítés építésének lépései
Hagyományos kerítés készítése talajhüvelyekkel: a beütő betétet tegyük be és…
…a talajhüvelyt erős, ugyanakkor pontos kalapácsütésekkel verjük be a talajba.
Közben vízmértékkel állandóan ellenőrizzük, hogy minden függőleges-e.
Vegyük le a védősapkát, az oszlopot állítsuk be, majd verjük be a talajhüvelybe. Az oszlop helyzetét…
…lehetőleg minden ütés után ellenőrizzük. Később ugyanis már nem lehet korrigálni.
A kertkapu oszlopait a hagyományos módon bebetonozzuk. Várjuk meg, amíg a beton megköt. A munkát csak ezután folytassuk.
A sarok- és kapuoszlopok átlós merevítőit merevítő talpakra szereljük.
A sarok- és végoszlopokra csavarozzuk fel a huzalfeszítőket, a huzalt tekerjük fel és feszítsük meg.
A kerítésfonatot a végoszlopokhoz feszítőrudakkal erősítjük hozzá, máshol huzaldarabokkal rögzítjük.
Az előre gyártott garázs előnyei
Nincs-e abban ellentmondás, hogy valaki a házát, téglát téglára rakva, maga falazza fel, ugyanakkor viszont előre gyártott betongarázs mellett dönt? Példánkban egyáltalán nincs, mivel a garázst már az építkezés kezdetén felállították és az átmenetileg zárható anyagraktárként funkcionált.
Az ikergarázs helye már kezdettől fogva ismert volt: a telek egyik sarkán, olyan melyen a talajba süllyesztve, hogy a mögötte lévő gyepfelület egészen a garázstetőig érjen. Ezen a módon a telekből kisebb területet kellett a garázs kedvéért feláldozni. Mivel azonban így a garázsfalak két oldalon teljesen, egy oldalon pedig nagyjából félig a földdel határosak lettek, ez a garázs kalkulált építési költségeit ijesztő mértékben megnövelte: az alaplemez, a vasbeton koszorúval megerősített falazat (a talajnyomás miatt), a megerősített tető, a falak és a tető szigetelése, a vakolat, a garázskapuk mind-mind sokba kerültek volna.
Építkezőink tulajdonképpen a ház építésére szerettek volna koncentrálni, azonban a garázs építése majdnem ugyanolyan bonyolult feladatnak tűnt. A legjobbkor jött ezért az egyik előre gyártott garázsokat gyártó cég szinte elképesztő ajánlata: a cég arra vállalkozott, hogy a garázsokat nagyon méltányos ár ellenében, néhány óra alatt, teljesen kész állapotban felállítva átadja. Az építkezőknek (saját kérésüknek megfelelően) csupán a sávalapokat kellett saját kivitelezésben elkészíteni.
A ház és a garázs munkagödrének kiemelését egy földmunkákra szakosodott cég végezte el, miután a földmérő a terepen és a zsinórállásokon kijelölte az épületek sarkait. Ezután megerőltető kézi munka következett: 6 m’ földet kellett a két (60 cm széles, 80 cm mély) alapároknak kiásni. Még szerencse, hogy a ház egyetlen vastag, beton alaplemezre került és így ott nem kellett sávalapoknak árkokat ásni.
A garázs alapjait erősítő vasbetéteket a tervek alapján az üzem készre hajlítva és összeállítva szállította a helyszínre. Két ember tudta azokat az alapárkokba bevonszolni. Ezután a vízelvezető csővezeték került sorra. Az esővíz elvezetését a terveknek megfelelően a hátsó alapárokban, középen kellett elhelyezni. A csövet közvetlenül a csatornába kötötték be.
Az alapárkok széleire pontosan beállított pallók kerültek, ezek gondoskodtak az alapok szabályos éleiről.
Ezután már csak a betonüzemet kellett felhívni és nem sokkal később az alapok kibetonozása már meg is történt. Betonszivattyút nem kellett alkalmazni, mert a betonszállító jármű nagyon jól meg tudta közelíteni az alapárkokat. Az alap messzebb elhelyezkedő sarkaiba azonban néhány köbmétert talicskákban kellett odahordani.
Betonozás után: simítás és az ütközők elhelyezése
Az utolsó lapát beton betöltése után vízmértékkel és simítókanállal gondosan elsimították az alap felületét. Ezután a kész betonba milliméteres pontossággal kis U vasakat kellett belenyomni, ezek lettek az ütközők, amelyekre a garázsok elhelyezésekor volt szükség.
A következő feladat a dréncső elhelyezése volt, mert később, amikor a garázsok már a helyükön voltak, nem lehetett volna a garázsfal és a gödör fala közti keskeny helyre bejutni. Mindenekelőtt a munkagödör fenekén lévő szivárgó ágyazat megfelelő esését (méterenként mintegy 1 cm) kellett kialakítani. Arra először a szivárgó paplant terítették le.
Erre kavicsréteg került (kb. 5 cm vastag), majd vízmértékkel kellett a kavicsra fektetett dréncső megfelelő esését beállítani. Ezután a dréncsövet további (10-15 cm vastag) kavicsburkolattal kellett körülvenni. Az egész konstrukció köré végül egy második szivárgó paplan került, amelynek az a rendeltetése, hogy a talaj finom részecskéi által okozott eltömődést megakadályozza. Ezzel az előkészületek be is fejeződtek, jöhetett az ikergarázs!
Az alapozási tervet az előre gyártott garázst forgalmazó cég már előzetesen átadja az építkezőnek, ebben megtalálhatók a sávalapok pontos méretei.
Fontos, hogy a garázs alapja fagymentes legyen. Ebből az következik, hogy az alapárkot legalább 80 cm mélyen kell kiásni.
Most kézi munka következik. A garázs pontos helyét a földmérő tűzi ki, ennek figyelembevételével kell az alapárkokat kiásni.
Ha az alapot erősítő vasbetétekkel is el kell látni, azokat készre hajlítva és helyszínre szállítva egy acélszerkezeti üzemtől célszerű megrendelni. A beépítés már gyorsan megy.
A következő lépés a vízelvezető cső lefektetése. Amikor ez is készen van, kis építkezésünket fel lehet készíteni a betonozásra: készítsük elő a talicskákat és a lapátokat.
Példánkban 6 m3 betonra volt szükség, ezt egy betonszállító autó készen hozta a helyszínre. Szivattyú nem kellett. A hátsó részekre talicskában jutott el a beton.
A betonozott rész felületét vízmérték segítségével vízszintesre simítsuk el. Ha egy-egy helyen többlet van a betonból, azt a vakolókanállal lapátoljuk el oda, ahol hiányzik.
Végül nyomjunk a friss betonba kis U vasakat, ezek lesznek az ütközők, amelyekre a garázsok elhelyezésekor lesz majd szükség. Az alapgödörbe most kell elhelyezni a szivárgó ágyazatot.
A kavicságyba lejtéssel kell fektetni a dréncsövet. Az egész konstrukciót szivárgó paplan védi az elszennyeződéstől.
A pótkocsis teherautó többtonnás terhével nem tudott egészen a telek széléhez állni. Ott ugyanis…
…már felállították az autódarut. A daru kinyúló karja biztos alátámasztást igényel.
A szerelőcsapat előzetesen megvizsgálta az alapokat. A magassági eltéréseket…
…alátétekkel egyenlítették ki. Ezután működésbe lépett a daru és az első garázs egyetlen mozdulattal a helyére került.
A garázs másik felét is percek alatt, milliméteres pontossággal sikerült a helyére tenni. Ezen a képen jól látszik, hogy a két garázs nincs fallal elválasztva. Az ilyen egyedi kívánságok teljesítése semmiféle gondot nem jelent.
Daru emeli be a garázsokat
Szabályszerű csődület alakult ki, amikor a garázsokat meghozták. A pótkocsis teherautó többtonnás terhével azonban nem tudott egészen a telek szeléhez állni, az autódarut ugyanis éppen ott állították fel.
A szerelőcsapat jóváhagyta az alapokat és kezdődhetett a felállítás. Álmélkodó kiáltások hallatszottak, amikor az első garázs ég és föld között lebegett, majd néhány perc alatt a helyére került. Az aggódó szomszédok arra voltak kíváncsiak, hogy miért hiányzik az egyik fal. A válasz: a két garázs így egy közös teret alkot.
A második garázs felállítása szintén percek alatt, hajszálpontosan megtörtént. Ezután a szerelők megvizsgálták a garázsajtók működését: azok sehol sem szorultak. A darut újra menetkész állapotba helyezték, ezalatt a szállító cég munkatársai elvégezték a két garázs közti hézag szigetelését. A háziúr ugyanakkor a szivárgó lapokat és a szivárgó paplant helyezte el a garázs nedvesség ellen szigetelt külső falán. Ezt követően a munkagödröt be lehetett temetni.
A tető befüvesítésére egy évvel később került sor
A garázs körülbelül egy évig ilyen állapotban maradt és kitűnő szolgálatot tett. mint a házépítésnél használt anyagok és gépek raktára.
Amikor a ház szerkezetileg készen állt, a külső létesítmények kialakításának részeként az ikergarázs tetőjének befüvesítésére is sor került. Közvetlenül a garázstetőre szűrőpaplant terítettek, erre mintegy 3 cm vastag zúzottkő réteg került, amit felülről egy második, gyökérvédő szűrőpaplan takart le. Erre az egyszerű alépítményre termőtalajt hordtak (kb. 10 cm vastagon). Nem kellett sokáig várni és a garázstetőn zöld gyepfelület díszlett. Így 40 m2 kertet lehetett „visszanyerni”.
A garázsnak azokat a falait, amelyek beépítés után földdel kerülnek érintkezésbe, már a szállítás előtt…
…szigetelték. A garázsajtók működésének ellenőrzése után (semmi sem szorult)…
…az ikergarázs külső falaira feltették a szivárgó lapokat.
A szivárgó lapokat is szivárgó paplan védi az elszennyeződés ellen.
Az utolsó lépések egyike a szigetelés elhelyezése a két fél garázs közti hézag fölé.
A szigetelőcsík széleit különös gonddal kell eldolgozni.
Egy évvel később (időközben már a ház is elkészült) a tulajdonos hozzálátott a tető befüvesítéséhez.
A tetőre szűrőpaplan került, ezen finom zúzott követ terítettek el, a köveket egy második szűrőpaplannal takarták be.
Erre az egyszerű alépítményre 10 cm magasan termőföldet hordtak, és hamarosan zöld gyepszőnyeg díszlett a garázs tetején.
Készgarázsok: szinte mindenre van megoldás
A következőkben bemutatjuk, hogy a készgarázsok kínálata mennyire változatos lehet. A korábbi, derékszögű „autómegőrző dobozból” valódi látványosság lett, amelyet ma már bármilyen építészeti stílushoz illeszkedő kivitelben meg lehet kapni. Kérhetünk nyeregtetőt vagy attikát, fa- vagy acélajtót, szabadon álló. földbe süllyesztett vagy a házba beépített kivitelt egyaránt. Az autóreklámokból jól ismert szlogen az autók szálláshelyére is alkalmazható: semmi sem lehetetlen.
Három garázsváltozat különösen elnyerte tetszésünket:
- A „garázstojás”, ahogyan gyártója nevezi, valódi változatosságot visz a sivár garázsudvarokba. Elöl a garázsajtó található, hátulról viszont pl. növényzettel borított domboldalt lehet kialakítani. Ilyen is lehet a környezetbarát építkezés!
- Esővíztárolóval kiegészített garázs. A víz a ház és a garázs tetejéről a tárolótartályba folyik (térfogata 8-38 m3). A létesítményt szűrőkkel és szivattyúval felszerelve szállítják, így lehetőség nyílik arra, hogy a kert öntözésére, a WC-k öblítésére és a mosásra fordított költségeket drasztikusan csökkentsük. Az már csak hab a tortán, hogy heves esőzés esetén a víztároló egyben az esővíz visszatartását is lehetővé teszi. A felesleges víz csak akkor kerül a csatornába, amikor a ciszterna már színültig megtelt, így a csatorna tehermentesíthető.
- Pincével kiegészített garázs. Újra meg újra fellángol a vita akörül, hogy kell-e a ház alá pincét építeni vagy sem. Milyen érveket lehet azonban a garázs alápincézése mellett felhozni? Ugyan azokat, mint a házak esetében: az aránylag drága, kisméretű telkeket így optimálisan, a szabad területek megóvásával ki lehet használni. És még egy fontos érv: ha valaki elkövette azt a hibát, hogy házát nem pincézte alá, most legalább egy kis pincére utólag szert tehet. Ikerpincékkel ellátott iker-garázsok létrehozásának – mi sem természetesebb – szintén nincs semmi akadálya.
Mélygarázs előre gyártott elemekből: Gondoltunk már arra, hogy a garázst, behajtással és előtérrel együtt, egyszerűen a föld alá rejtsük? Ez a lehetőség különösen sorház- vagy ikerház-építtetők érdeklődését keltheti fel. Egyre gyakrabban találkozunk azzal a hatósági állásponttal is, amely lakóegységenként két parkolóhely létesítését írja elő, ennek kielégítése pedig kis telkeken komoly problémát okozhat.
A megoldás: előre gyártott elemek alkalmazásával a föld alatt tetszőleges mennyiségű garázs helyezhető el.
Amint ezen a képen is látható, ma már olyan készgarázsokat lehet kapni, amelyek jól illenek az adott ház építészeti kialakításához.
Téglaburkolatú garázst szeretnénk? Semmi akadálya! Amit pedig az ilyen előre gyártott elemeknél szinte már szóba sem kellene hozni, a klinkerburkolatot már a gyártáskor felrakták.
Nyeregtető, 1. változat: az oromzat és a tető a garázst csinos, önálló épületté lépteti elő. Mindegy, hogy a tetőgerinc az ajtókkal párhuzamosan…
…vagy azokra merőlegesen helyezkedik-e el. A tető hajlásszöge és az oromzat kialakítása szabadon megválasztható. A padlástérbe az oromfalon nyitott ajtón vagy belső létrán át lehet feljutni.
A készgarázs kocsi beállóval is kombinálható. A garázst ugyanezen a módon természetesen a háztető alatt is el lehet helyezni.
A garázs és a lakóház utólag is kombinálható. Csak arra kell ügyelnünk, hogy legyen elegendő hely a szállítójármű manőverezéséhez.
Az előre gyártott garázs előnyei
A kabrioléhoz ilyen tető illik. Szellős kocsi beállót nem csak faszerkezettel lehet készíteni.
A gyári prospektusban a lakóautónak való lakóhely is megtalálható. De vigyázat: győződjünk meg arról, hogy az építési előírások az ilyen túl méretes garázsokat megengedik-e.
A kiegészítő termékek választéka szinte kimeríthetetlen: ablakok, oldalajtók, tetőszegély, tetőfelépítmény… És mindezek a tartozékok különböző színekben kaphatók.
A „garázstojás” valódi változatosságot visz a sivár garázsudvarokba. Elöl lehet behajtani, hátulról viszont pl. növényzettel borított domboldalt alakíthatunk ki. Ilyen is lehet a környezetbarát építkezés!
Az esővíztárolóval ellátott garázst kompletten felszerelve, szűrőkkel és szivattyúval együtt szállítják, így még kis telkeken is meg lehet oldani az esővíz hasznosítását.
Aki elkövette azt a hibát, hogy házát nem pincézte alá, most legalább egy pinceszinti helyiségre szert tehet: azt egyszerűen a garázs alatt helyezi el.
Alagutak, utak és merészen ívelő hidak…
…a kertekben ilyenekkel is találkozunk. Persze nem életnagyságban, hanem a homokozóban megvalósított miniatűr kivitelben. Ezeknek az építményeknek a készítője többnyire nem azonos a lakóházéval – bár éppenséggel az is lehet. Ezzel a rövid bemutatóval arra kívánjuk önöket ösztönözni, hogy minél jobb feltételeket teremtsenek a kert elsődleges használóinak, azaz a gyerekeknek.
Az almafa ágai között deszkákból összetákolt első saját birodalom, a körtefán himbálózó hinta, vagy egy famászó túra a diófa csúcsáig… vajon – talán nagyszüleinken kívül – ki dicsekedhet ma már ilyen csodálatos játszóhelyekkel az otthoni kertben? Ami ma van, azt mindnyájan ismerjük: a hatéves emberpalánta lyukat akar ásni a föld középpontjáig, azonban már 20 cm melységben a terasz betonalapjába ütközik.
Az ehhez hasonló, kalandos vállalkozások korlátait lényegében meg lehet szüntetni egy 70-80 cm mély, legalább 3 m2 kiterjedésű homokozóval. Nem fontos, hogy ez a homokozó pontosan szabályos derékszögű alakzat legyen, sőt, a szabálytalan vonalvezetés a maga beugró és kiöblösödő részeivel jobban felkelti a gyerekek fantáziáját, mint az akkurátus szélű, derékszögű alak.
„Nagy Kaland” márkájú homokozókat, sajnos, nem lehet kapni. Nem tesz semmit, készítsük el azt magunk! A kert tereprendezési munkái során egyúttal a homokozó gödrét is emeljük ki. A munka legnehezebb része a szegélyek megfelelő megerősítése. Esetünkben a betonozott szegély mellett döntöttünk.
Az építkezésen használt faanyagból zsaluzatot készítettünk: felállítottuk és a középpont irányában kimerevítettük a zsaludeszkákat. A merevítésnél jó szolgálatot tettek a kiszolgált raklapok. A zsaluzatot azért kellett ilyen erősre készíteni, mert 80 cm mélységben a beton nyomása már egészen tetemes nagyságú.
Ezután készítsük el a betonfalat. A betont magunk is megkeverhetjük (4 rész kavics, 1 rész cement), de készbetont is hozathatunk. Tekintettel arra, hogy a homokozó betonszegélyeihez valószínűleg nem lesz szükség a minimális szállítási mennyiségnek megfelelő 5 m3 betonra, egyidejűleg más betonoznivalókat is készítsünk elő és csak azután rendeljük meg a készbetont. Miközben a betont betöltjük, azt azonnal tömörítsük (pl. ásóval). A fal felső szélét simítsuk le. Ezen a keskeny felületen a gyerekek később nemcsak tortát fognak sütni, hanem üldögélnek is. A betonszegélyre ezért szereljünk faülőkét.
A homokot építőanyag-kereskedésben vagy kertészetben vegyük meg (ne a barkácsáruházban vegyünk zsákos homokot, az túl drága!). A rendeléskor azonban feltétlenül adjuk meg, hogy homokozóba való „játszóhomokról” van szó.
A szükséges homokmennyiség kiszámítása sokszögű homokozó esetén nem egyszerű feladat. A becslést nagyvonalúan végezzük, hiszen az idők folyamán sok homok el fog tűnni a gyepen, a virágágyásokban és a gyerekszobában.
Érdemes tudni:
A hinta felállítási helyét úgy válasszuk meg, hogy a hinta legjobban kilendült helyzete és a legközelebbi építmény (terasz, út, homokozó stb.) széle között legalább 2 m hely maradjon (l. rajz).
Ennek a biztonsági zónának a talaja puha legyen: gyep vagy fakéreg takaró. A hinta felállításához ássunk négy, 50 cm mély gödröt és a hintaállványt úgy állítsuk be, hogy a tartócsövek mintegy 20 cm mélyen nyúljanak be a gödrökbe.
Ezt a helyzetet keresztbe rakott tetőlécekkel és pillanatszorítókkal rögzítsük. Vízmértékkel ellenőrizzük a felső összekötő rúd és a merevítők vízszintes helyzetét. Töltsünk betont az alapgödrökbe és annak felületét enyhén ferdére alakítsuk ki. A tartócsövek ne érjenek bele a betonba (alsó kép). A beton megkötése után az alapgödrök felső részét lazán töltsük ki földdel.
A tereprendezés során a homokozó gödrét is ássuk ki.
Nem baj, ha a zsaluzat látványa nem szép. Az a fontos, hogy erős legyen.
A gödör fala és a zsaluzat közötti teret töltsük ki betonnal.
A fal felső részét simítsuk el. Erre kerülnek később az ülőfelület deszkái.
Néhány órával később lapáttal faragjuk le a felesleges betont.
A homokot építőanyag-kereskedésben vagy kertészettől rendeljük meg.
Az évek múlásával a homok egy része átvándorol a fű közé vagy az ágyásokba.
Az XXL-es homokozóban épült alagutak, utak és hidak olyanok, mintha igaziak lennének.