Energiamegtakarítás hőszigeteléssel? Tévhit! [MÉRNÖK VÉLEMÉNY]
Németországot sztiroportáblákba csomagolják. Ez ökológiai szempontból kétséges, abszurd módon drága, és a házak hamarabb tönkremennek. Ezen kívül további kockázatok is fenyegetnek.
Németországot becsomagolják: matrac vastagságú szigetelőtáblák borítják a külső homlokzatokat – minderre ráragasztva az energiarendszer átalakításának fogalmát.
A probléma legfőképpen a túlzásba vitt kültéri burkolatokban rejlett, ahelyett, hogy a belső hőszigetelésre tették volna a hangsúlyt.
„2006 és 2013 között 3,4 millió lakás 150 milliárdos befektetési volumennel részesült támogatásban”
hangsúlyozza a környezetvédelmi miniszter Barbara Hendricks (SPD). És ezt nagyszerűnek találja. Bolond, aki saját maga nem húz hasznot az anyagi támogatásból – amivel ráadásul még valami jót is tesz: Hé, hiszen az éghajlat védelméről van szó! Építészi kritika a műanyag szigetelésekkel kapcsolatosan!
A 2050-es évig 838 – 953 milliárd eurót fordítanak a németországi épületek energetikai korszerűsítésére, jósolja a Prognos Intézet. A KfW bankcsoport támogatást támogatás hátán hajt keresztül az országon az adófizetők pénzéből finanszírozva. A szigetelés vallási tan rangjára nőtte ki magát, az előírásokat állandóan szigorítják – függetlenül attól, hogy Berlinben éppen melyik párt van hatalmon. A piros-feketék május 1-jével kötelezővé tették az energetikai tanúsítvány bemutatását (megszegése esetén zsíros összegű bírságok fenyegetnek), 2016. január 1-jétől az új épületek „hatékonysági standardjait” újabb 25 százalékkal megemelik.
Hiszen senkinek sincs kifogása az energiatakarékosság ellen
A megfelelő fűtés, a jó minőségű ablakok, egy szigetelt tető sosem lehet helytelen. De tényleg segít a felületeket beborító álarccal való eltakarás? A „Neue Zürcher Zeitung“ nevű folyóirat a németekről éppen úgy gúnyolódik, mint „a tömítők és hőszigetelők népe”: szigetelj, vagy halj meg! A Német Építészeti Kamara pedig figyelmeztet: a csúnyaság sem megoldás.
„Ha senki sem akar már egy épületben lakni vagy dolgozni amiatt, mert olyan csúnya, az sem viszi előrébb az éghajlatvédelem kérdését”
….gúnyolódik a szövetségi pártvezető Tillmann Prinz.
A klímavédők azzal érvelnek, hogy az összes energiafogyasztás 40 százalékát az épületek nyelik el. A globális felmelegedés megállításához ezért 2050-re minden háznak klíma-semlegesnek kell lennie. Mivel azonban a háztulajdonosoknak nem elegendő az éghajlat iránt érzett aggodalom ahhoz, hogy lépjenek, a politika a pénztárcával támogatja ezt meg:
„A szigetelés megéri”
Ez hallatszik évek óta az állami propagandagyárból, amelyet beépített segélyszervezetek erősítenek: élen a félig állami tulajdonban lévő Német Energiaügynökség (Dena), mindig azonnal rendelkezésre álló számokkal, emellett saját kútfőből kinevezett klímamentőkkel és fogyasztóvédőkkel. A vegyipar amúgy is mellette van – hiszen sztiroport akar eladni: minél vastagabbat, annál jobb.
Energetikai korszerűsítés: Minden csupán kidobott pénz?
Ez a vegyes színtársulat nem sajnálja magától az interneten a különböző, magukat semlegesnek és függetlennek mutató akciós oldalakat, mellé egy ütőképes lobbi és egy szövetség, amely a sztiroport szemtelen módon „rendszerszintű fontossággal bírónak és elengedhetetlennek” minősíti. A szigetelésből hasznot húzók számára minden esetben megéri a korszerűsítés, na de vajon mi a helyzet a többiekkel? Nem, épp ellenkezőleg, mondja
Konrad Fischer frank építész:
„A szigetelőanyag-ipar hűhójával kapcsolatosan gyakorlatilag semmi sem igaz”
…magyarázza mérgesen a férfi, aki a rádió és a televízió által „a szigetelési őrület elleni harcosként” vált híressé.
Fokozatosan terjed az emberek körében, hogy mennyire kétségbevonható az ökológiai haszon, és milyen ingatag lábakon áll a szigetelés általi garantált hozamról szóló szóbeszéd. Az építészeti kamarák már óva intik tagjaikat a felelőtlen ígéretektől:
„Az elméleti síkon kiszámított energiamegtakarítás döntően sosem úgy következik be”
…mondja egy stuttgarti tisztviselő – amennyiben az ügyfél ezt az építési munkálatokat követően észreveszi, úgy beperelheti az építészt. Az első perek már zajlanak. A háztulajdonosok szövetsége közben már lebeszél a homlokzatok utólagos szigeteléséről: ez gyakorlatilag sosem éri meg.
„Csak akkor javasoljuk a szigetelést, ha a homlokzatot mindenképpen fel kell újítani”
Mondja Corinna Kodim, „Haus & Grund“ energiaszakértője. A mérnöknő amúgy is túlzottnak találja a felhajtást: 12-20 cm vastagságú szigetelőtáblák esetén elérhető az optimális érték, mostanság azonban akár 30 centiméter vastagságban is használják – teljes esztelenség.”
Egy ilyen befektetés legkorábban 50 vagy 60 év múlva amortizálódik – egy vicc. Harald Simons berlini közgazdász professzor pontosan utánaszámolt. Az energetikai korszerűsítés egy katasztrófa, az „erőforrások rendkívül elhibázott csoportosítása”. Népiesebben kifejezve:
„Minden csupán kidobott pénz. Egy glóriával ellátott uzsoraügylet kellős közepén vagyunk”
Az energetikai korszerűsítés ez alapján csak abszurd konstellációk esetén éri meg: Egy olyan romos épületben, ahol a tetőn beesik az eső, őrültek nagycsaládja lakik, amely az összes szobát éjszakánként pokoli melegre fűti fel – ilyen esetben sok mindent ki lehet hozni szigeteléssel. A ház azonban csak egy szerény, négyszögletes doboz lehet – máskülönben a felújítás ismét túl bonyolulttá és ezáltal túlságosan költségessé válik.
Az elméleti megtérülés ugrásszerűen megnő, ha a számolásba a horrorisztikus módon növekvő energiaárakat is figyelembe veszik: Aki abból indul ki, hogy a gáz holnap tízszer ennyibe fog kerülni, az szívesen nyúl a sztiroporhoz. Hogy pontosan hogy fognak 20 év múlva alakulni az olaj- vagy gázárak, természetesen senki sem tudja (a legborúsabb változatok eddig szerencsére elmaradtak).
Az viszont biztos, hogy hogyan változtak az energetikai korszerűsítés költségei: meredeken felfelé. Az ipar és a mesteremberek boldogan fogadják, hogy a politika biztosítja számukra a vevőkört.
„A költségek az egekig érnek”
…támasztotta alá Simons professzor. Egy kazán, amely árának a műszaki fejlődés következtében tulajdonképpen csökkennie kellene, 2000 és 2012 között 48 százalékkal drágább lett.
A háztulajdonos a buta
Ha már egyszer az emberek ennyi pénzt kiadnak, legalább az vigasztalja őket, hogy valami jót tesznek, és ha nem is a világot mentik meg, de legalább növelik a lakókomfortot, ahogy megígérték nekik: Bárcsak így lenne! A szigetelt homlokzatok esetén megnő a penészképződés kockázata, figyelmeztetnek a szakértők. Megtelepednek az algák.
„Ezen kívül a tűzveszélyesség is óriási problémát jelent”
…hangsúlyozza a mérnök Helge-Lorenz Ubbelohde, a Szakértők Szövetségének elnökhelyettese
„A sztiropor erősen gyúlékony. Ha egyszer tüzet fog, akkor a teljes homlokzat leég.”
Amúgy sem igazán környezetbarát ez az anyag. A sztiroport kőolajból állítják elő, és az életciklus végén megsemmisítik, azaz elégetik. És ennek egy egészen banális hátránya van: a sztiropor nem olyan stabil, mint a kő, következményképpen érzékeny a „mechanikai igénybevételre”. Aki a szigetelt külső falra kerti tömlőt szeretne felszerelni, előtte gondolja meg. Ellenségként minden esetben elég néhány játszadozó gyermek, akik köveket dobálnak a házra, vagy a harkályok, akik lyukat kopácsolnak a falba: és már oda is a szép szigetelés.
A foltozás után mindig maradnak hibák, a teljes homlokzat átmunkálása pedig borzasztóan drága. Amennyiben sok gyermek van a közelben, ez az anyag egyáltalán nem ésszerű, illetve az utcák mellett fekvő földszintekhez sem, magyarázza a szakértő Ubbelohde:
„Ettől sürgősen óva intünk mindenkit.”
A buták azonban a háztulajdonosok, a „szigetelésre sok pénzt költenek, és a házukat sokkal gyakrabban kell javítani”, panaszolja az egyesületi tag Corinna Kodim.
„A házak tartóssága drasztikus módon lerövidül.”
A 17. és 18. században épült házak még állnak, a sztiropor esetén az okosok vitatkoznak, hogy a szigetelést 15, 20 vagy 30 évente szükséges cserélni.
És hol maradnak a pozitívumok?
Na jó, azért van egy jó hírünk is: aki nem hisz a szigetelés logikájában, az sem marad segítség nélkül, ugyanis megkerülheti az előírásokat. Hogy ez hogyan működik, azt az építész Konrad Fischer magyarázza el: az építtetőnek kérelmet kell benyújtania, és felmentést kell kérnie a „szigetelés, légtömítettség, háromszoros ablakozás és fűtés-megsemmisítés kényszere” alól:
„Amennyiben gazdaságilag nem méltányos, úgy a törvény szerint senki, még az állam sem kötelezhet rá senkit. Amennyiben a tanácsadó vagy a tervező erre nem figyelmeztet, büntetést vonhat maga után.”
Forrás: faz.net/aktuell/finanzen/meine-finanzen/mieten-und-wohnen/daemmung-ist-oekologisch-zweifelhaft-und-teuer-12933587-p2.html