Beltéri, belső hőszigetelés, lépésről lépésre
A hőháztartás és az energiatakarékosság szempontjából a kültéri szigetelés az ideális. Van azonban számos olyan helyzet, amikor utólagos beltéri szigetelést kell alkalmazni. Ez elsősorban a műemlékvédelem alatt álló házak esetében van így, illetve abban az esetben, ha a ház homlokzata az utca és a lakónegyed képét meghatározza, azonban az utólagos kültéri szigeteléssel ezt a meghatározó jellegét a ház elveszítené. Mindig az egyedi eset dönti el, hogy külső vagy belső szigetelést alkalmazunk.
Beltéri hőszigetelés
A belső tér felőli hőszigetelés a klimatikus viszonyokat meghatározza. Hogyan befolyásolja ezt a hőszigetelés, és milyen hatással van az egészséges lakókörnyezetre? A belső tér felőli hőszigetelés a főfalak belső oldalának hőmérsékletét növeli, így csökken a fal és a levegő hőmérséklete közti különbség, így a gyűlölt huzat megszűnik, a szigetelt helyiség pedig felmelegszik.
További előny, hogy a szigetelést lépésről lépésre, helyiségről helyiségre végezhetjük el akár a pincében is. A belső tér felőli hőszigetelés kevésbé költséges, mint az egyéb szigetelési módok, emellett saját kezűleg is kivitelezhető, a laikusok által is könnyen elsajátítható ismeretek pedig megóvnak a kivitelezési hibáktól.
A beltéri hőszigeteléssel természetesen a falak hőáteresztő képessége is csökken, ami energiamegtakarítással és a szennyezőanyag-kibocsátás csökkenésével jár. Másrészről azonban a belső tér felőli hőszigetelés – és ezzel el is érkeztünk e módszer hátrányaihoz – a főfalak tulajdonságait is megváltoztatja, és olyan problémákat vet fel, amelyekre megoldást kell találnunk.
Fontos: A belső tér felőli hőszigetelés felvet egy olyan kérdést, amelyet minden esetben meg keli oldanunk, ez pedig a pára kicsapódásának a veszélye. Ezést nagyon fontos, hogy olyan antikondenzációs tulajdonsággal rendelkező megoldást válasszunk, amely gátolja a penészképződést, ilyen a nanokerámis hőszigetelő festékbevonat.
A belső tér felőli hőszigetelés a külső főfalakat leszigeteli, a meleget távol tartja, így azok nagyon kihűlnek. A belső térből kifelé hatoló pára átszivárog a hőszigetelésen, és a hideg falon kicsapódik. A kicsapódó nedvesség károsítja a falat, a szigetelés hatékonyságát pedig lerontja. A cél tehát az, hogy a páralecsapódást megakadályozzuk vagy úgy, hogy vízzáró fóliát ragasztunk a falra, vagy azzal, hogy szigetelőanyagot (pl. szigetelőhabot) juttatunk a válaszfalra. 1: fagy; 2: vakolat; 3: falazat; 4: kicsapódott pára; 5: vízgőz; 6: belső hő; 7: belső hőszigetelő anyag.
A külső falak hőmérséklete 0 °C alá süllyedhet, így a falban levő nedvesség megfagyhat. Ezt a problémát nedvesség elleni szigeteléssel oldhatjuk meg. A külső falak hőtároló képességét elvesztjük. A helyiség gyorsan felmelegszik, de nagyon gyorsan le is hűl. Ezt a folyamatot természetesen a válaszfalak hőtároló képessége valamelyest javíthatja.
Egy lakóház helyiségeit körülvevő felület 20%-a a külső falfelület. Folyamatos fűtés esetén a belső téri szigetelésnek a jó hőháztartás hatása meglehetősen csekély. A belső tér felőli hőszigetelés megváltoztatja a fal páraviszonyait, ami problémákat okozhat. Ezért szükséges a belső tér felőli fal meleg oldalára párazáró réteget helyezni. A belső tér felőli hőszigetelés a falazat egyenletes hőelosztását megváltoztatja és nedvesedéshez vezet, amit meg kell akadályozni. Erre később még visszatérünk.
Belső tér felőli hőszigetelés rétegrendszere. 1: polisztirol és gipszkarton; 2: ragasztóanyag; 3: hőszigetelő anyag; 4: sztiropor; 5: fal; 6: vakolat.
Ami a hangszigetelést illeti, a belső tér felőli hőszigetelés a magasabb frekvenciák esetében pozitív hatású. A túlságosan merev szigetelőanyagok azonban rezonanciát és a szomszédos helyiségek hangszigetelésének romlását okozzák. Ugyanez van a puhább szigetelőanyagoknál is, azok rezonancia-frekvenciája azonban alacsonyabb, így nem zavaró. Az emberi fül ugyanis az alacsonyabb frekvenciára kevésbé érzékeny, mint a magasakra. Ha még tökéletesebb hangszigetelést szeretnénk, forduljunk akusztikushoz vagy mérnökhöz, hiszen a károk utólagos javítása többe kerülhet.
A belső tér felőli hőszigetelés a tűzvédelmet is előnyösen befolyásolja, attól függően, hogy szerves vagy szervetlen szigetelőanyagot használunk.
A belső tér felőli hőszigeteléssel számos apró munka jár (fűtőtestek, csatlakozók, kapcsolók stb. szerelése). Nem elhanyagolható szempont, hogy a belső tér felőli hőszigetelés csökkenti a hasznos alapterületet, a lakók életét pedig zavarják a belső munkálatok. A belső tér felőli hőszigetelést akkor célszerű elvégezni, ha a falak belső vakolatát amúgy is javítjuk, az ablakokat cseréljük vagy tapétázni szándékozunk.
Üveggyapot hőszigetelés metszete:
1: gipszkarton; 2: 80 mm vastag üveggyapot; 3: párazáró réteg; 4: külső falazat.
Milyen belső szigetelési módszerek léteznek?
A gyakorlatban leginkább a lágy szigetelések váltak be. Mit jelent ebben az értelmezésben a lágyság? Ez a fogalom a hangszigetelésből származik. Ha a hanghullámok egy épületelemnek ütköznek, az többé vagy kevésbé átveszi a rezgést. Ha egy szigetelés a hanghullámokat anyaga vagy szerkezete miatt nem továbbítja, hanem elnyeli, akkor azt rugalmasnak nevezzük. Mivel a belső tér felőli hőszigetelésnek a hangszigetelésre is hatása van, célszerű rugalmas szigetelőanyagot választani. A szigetelést közvetlenül a falra vagy a tartószerkezetre erősítik fel.
Rugalmas belső tér felőli hőszigetelő lapok a tetőtérben. A fólia és a gipszkarton a hőszigetelést is javítja, ugyanakkor a gipsz még a belső tér páraháztartásában is szerepet játszik.
Belső tér felőli hőszigetelés és a kiépített tetőtér (1) mennyezetszigetelésének megoldása. 2: hőszigetelő anyag; 3: gipszkarton lap; 4: gipszkarton lapra kasírozott szigetelőanyag; 5: külső fal; 6: ragasztó habarcs.
A hőhíd képződésének elkerülése érdekében az ablakkeretet is szigetelni kell. 1: külső fal; 2: poliuretán-hab; 3: ablakkeret; 4: gipszkarton lapra kasírozott szigetelőanyag.
Hangszigetelés szempontjából természetesen a fal elé szerelt tartószerkezet a hatékonyabb, ráadásul a rudak csak fent és lent érintkeznek a fallal. A tartószerkezet készülhet fából vagy fémből. A közvetlenül a falra szerelt tartószerkezet és a falak közé filc szigetelőcsíkokat raknak, ezzel is csökkentik, hogy a hanghullámok az érintkező felületeken a falba jussanak.
Az 50-80 mm vastag üveggyapot lapokat a fa vagy fém tartószerkezet elemei közé helyezik. A külső falakat és a fűtetlen helyiségekkel érintkező falrészeket 0,2 mm vastag polietilén-fóliával borítják, amit a tartólécekre erősítve, a szigetelőlapok elé helyeznek el. A csatlakozási éleket leragasztják. Ezt követően belső gipszkarton- vagy forgácslap kerül. A belső lapok egymás közti, valamint a fal- és padlócsatlakozás hézagait rugalmas szigetelőanyaggal tömítik.
A közfalak a beltéri szigetelőréteget megszakítják, így hőmérséklet-különbség alakul ki, ami a falak hőszigetelő képességét rontja.
A hidegebb sarkokban a pára kicsapódik, kedvező feltételeket teremtve ezzel a penészgombák megtelepedésének. 1: külső fal; 2: belső tér felőli hőszigetelés; 3: sarok, hőmérséklete 5-6 °C-kal esik vissza; 4: válaszfal; 5: kicsapódott pára; 6: a fal hőmérséklete 17 °C -ra csökken.
A válaszfal hőszigetelő képességet rontó hatásának kiküszöbölése: a mennyezetre és a sarkokba szigetelő ékeket építenek be. 1: külső fal; 2: fagy, 0 °C; 3: belső tér felőli hőszigetelés; 4: hőszigetelő ék; 5: belsőfal.
Ha a tartószerkezetet nem közvetlenül a falra, hanem a fal elé szerelik, a szerkezet és a fal közé filc csíkokat helyeznek. Arra is lehetőség van, hogy a hőszigetelést tartószerkezet nélkül, közvetlenül a falra ragasszuk. Ez a szigetelés gipszkarton lapból és arra kasírozott üveggyapotból vagy polisztirolból áll.
Ügyeljünk arra, hogy a szigetelés mindig pontosan illeszkedjen a falra. Fontos, hogy a szigetelőlapok közötti fugákba ragasztó ne kerüljön be, mert ez vezeti a hőt. Az illesztési hézagot tömítsük el.
A belső tér felőli hőszigetelés egyik módja. A faltól 20 mm távolságban fém vázszerkezetet helyeznek. A fémszerkezet mögé hangszigetelő anyagot helyeznek el, a vázszerkezet közé pedig pontosan egymás mellé illesztik a minimum 50 mm vastag üveggyapot táblákat.
A képen látható megoldás esetében a vázszerkezetet közvetlenül a falra szerelték, közé helyezték az üveggyapot táblákat, majd az egészet polietilén nedvességzáró fóliával, végül gipszkarton lapokkal borították.
Amire ügyelni kell
A belső tér felőli hőszigetelés két problémát vet fel. Az egyik a helyiségek levegőjének nedvességtartalma, a másik a hőmérséklet-különbségek kialakulása. Az első probléma lényege: a külső falak – amelyekre vagy amelyek elé a hőszigetelést felszerelik – a téli időszakban nagyon lehűlnek. A külső tér levegője és a lakóhelyiség meleg levegőjének nyomáskülönbsége miatt a páradús belső levegő kifelé áramlik. Ha a belső falburkolat páraáteresztő képessége jó, a párás levegő a burkolaton és a hőszigetelő anyagon keresztül áramlik kifelé.
A nedvesség lecsapódik a hideg falon, amit az anyag pórusai – az anyag tulajdonságaitól függően – többé vagy kevésbé magukba szívnak. A nagy mennyiségű, a pórusokat telítő víz más épületrészekben is kárt okozhat. A szigetelőanyag (pl. üveggyapot) átnedvesedik, hővezető képessége nő, hőszigetelő képessége pedig ezzel egyértelműen csökken. Erre a problémára mindenképpen oda kell figyelnünk. A nedvesség okozta károkat előzi meg a párazáró réteg. Erre a célra alkalmas a tartószerkezetre erősített polietilén-fólia, az alufóliával kasírozott gipszkarton lapok vagy az alufóliás tapéta felragasztása.
Belső tér felőli hőszigetelő réteg csatlakoztatása a mennyezethez (lent) és a padlóhoz (fent).
A szigetelőrétegeket pontos illesztéssel építsük be:
A: gipszkartonra kasírozott hőszigetelő lapok csatlakoztatása. 1: gipszkarton lap; 2: polisztirol. B: pozitív sarok kialakítása. 3: az ütköztetett táblából megfelelő szélességben a polisztirolt ki kell vágni. C: negatív sarokkialakítás. 4: gipszkarton lapok kivágása.
Régi favázas épület utólagos hőszigetelése kiszellőztető réteggel és téglafalazattal. 1: régi tölgyfa váz; 2: háromszög léc; 3: rácskitöltő falazat; 4: szellőzőnyílások; 5: vakolat; 6: kiszellőztető réteg; 7: szigetelés; 8: utólag beépített téglafal; 9: belső vakolat.
A párazáró fólia beépítéséről csak akkor mondhatunk le, ha azt a külön ebből a célból végeztetett vizsgálat eredményei megengedik. Illetve abban az esetben, ha a belső tér felőli hőszigeteléshez gipszkarton lapot használunk, a külső főfal pedig jó páraáteresztő képességű anyagból (pl. nagy lyukú téglából, pórusos mész homokkőből, blokktéglából vagy szerelt falból, gázbetonból) épült. A polisztirol ugyanis viszonylag jó vízzáró, és csak kis mennyiségű nedvességet enged a falba vissza.
A mázas kerámialappal borított, illetve mészhomokkőből, betonból vagy terméskőből épített falak esetében mindig szükség van párazáró réteg kialakítására. Alapelv, hogy ideális esetben a falak páraáteresztő képessége belülről kifelé nő. A párazáró réteg azonban csak akkor hatékony, ha tökéletesen ép, és az illesztési éleknél és sarkoknál sincsenek hézagok. Ezeken a sérült részeken ugyanis a meleg, páradús levegő a szigetelőanyagba vagy a szigetelőanyagon keresztül a falazatba áramlik.
Ne adjunk esélyt a penészgombáknak!
A hőmérséklet-különbségek miatt hőhidak alakulnak ki azokon a falfelületeken, amelyek hőáteresztő képessége eltér a szomszédos felületekétől. A belső tér felőli hőszigetelések esetében ilyen hely, ahol egy-egy falszakasz vagy a mennyezet a szigetelőanyagot megszakítja. Ezeken a helyeken célszerű a megszakító falazatra szigetelő ékeket elhelyezni, amelyek legalább 0,5 m hosszúságban szigetelik a kritikus felületrészeket.
A megoldással szemben esztétikai és optikai kifogások merülhetnek fel. Dr. Reiner Pohl építészeti szakember szerint a penészgombák nem telepednek meg, ha a csatlakozási pontokat nedvszívó anyagból készítik, melyek rövid ideig képesek a nedvesség tárolására. A páralecsapódást és a penészgombák kialakulását elkerülhetjük, ha az ablakokat és a külső ajtókereteket is szigeteljük. Ezáltal könnyen elkerülhetjük a penészmentesítés szükségszerűségét.
A képen a radiátor mögötti falrész – amely keskenyebb lehet, mint a többi falazat, s ezáltal hőhidat okozhat – hőszigetelése látható.
A hőmérséklet-különbségek a faszerkezetes házaknál is problémát okoznak. A megoldás lényege, hogy a szigetelőanyag nagy részét a faváz között helyezik el, így a falak belső tér felőli szigetelése mindössze 3-5 cm-es. Jobb megoldás, ha a belső falburkolat mögé, tehát kívülre helyezik el a szigetelést, és mögé kiszellőztető réteget építenek.
Ha saját kezűleg szeretnénk a belső tér felőli szigetelést kivitelezni, célszerű a munka megkezdése előtt informálódni, illetve szakember tanácsát, véleményét kikérni. Természetesen arra is lehetőség van, hogy szakembert bízzunk meg, a költségeket pedig úgy csökkenthetjük, hogy a munka egy részét saját kezűleg végezzük el. Akármelyik megoldást választjuk is, fontos, hogy a szigetelési munkák megkezdése előtt a fal nedvesség okozta kárait szüntessük meg.
Falak belső oldali szigetelése kőszivacs lappal
A falak belső oldali hőszigetelése – a már említett hő egyenleg kedvezőtlensége, valamint a fal- és födémcsatlakozások hőszigetelése készítésének nehézségei miatt – viszonylag ritkán fordul elő. A lehető legrosszabb megoldás a táblás hőszigetelést közvetlenül a falazatra ragasztani, ennél csak némileg jobb a kőszivacs lappal való burkolás (2.63.-2.65. ábra).
2.63. ábra. Belső oldali hőszigetelés: 1 főfal; 2 homlokzati vakolat; 3 ragasztó réteg; 4 táblás hőszigetelés; 5 belső vakolat.
2.64. ábra. Belső kőszivacs burkolat mint hőszigetelés 1 főfal; 2 alapvakolat; 3 nemes vakolat; 4 ragasztás; 5 kőszivacs lap; 6 kampózás; 7 belső vakolat.
2.65. ábra. Kombinált belső burkolati fal 1 főfal; 2 alapvakolat; 3 nemes vakolat, 4 ragasztás; 5 táblás, habosított hőszigetelés; 6 válaszfal lap burkolati fal; 7 kampózás; 8 belső vakolat.