Melyek a legfontosabb szempontok a konyha kialakításánál?
A konyha helye és szerepe a történelem folyamán változásokon ment át, szerepe eltérő volt a különböző társadalmi rétegek esetében is. Mai konyhahasználatunkban is igen nagyok az eltérések. Van, aki egyszerű munkahelynek tekinti konyháját, mások az új ízek kísérletező helyét, vagy a családi fórum helyét látják benne. Főzési, étkezési szokásaink, eszközeink, a tárgyak, amelyeket használunk, mind befolyásolják, hogy a lakáson belül milyen méretű, elrendezésű, bútorzatú legyen konyhánk.
A konyha szerepe összefügg azzal is, hogy a lakás funkciói közül más helyiségek mit és milyen mértékig képesek vállalni. Ahhoz, hogy tisztában legyünk saját konyhai igényeinkkel, át kell tekintenünk a lakásban folyó tevékenységeket és el kell döntenünk, hogy saját esetünkben melyiknek milyen a jelentősége.
A lakásban végbemenő tevékenységek három fő területre oszthatók
Vannak egyéniek, mint pl. az alvás, pihenés, tanulás, olvasás, szellemi munka; ezek számára a lakás kisebb szobái alkalmasak. De vannak közös családi tevékenységek is, ilyen általában az étkezés, a szülök és gyermekek beszélgetései, a gyermekek játékai, rokonok, vendégek fogadása és minden olyan megnyilvánulás, amit a család együtt csinál. Ezekhez többnyire a legnagyobb helyiséget veszik igénybe.
A harmadik csoportba tartoznak azok a tevékenységek, amelyek a háztartásvitel és a személyi higiénia feltételeinek kielégítésével függnek össze, úgymint főzés, tisztálkodás, mosás, vasalás, továbbá a ruhanemű és egyéb, háztartással kapcsolatos eszközök tárolása. A háztartási és higiéniai tevékenységek számára a lakás „üzemi” helyiségei szolgálnak.
Kétszintes építkezésnél alapvetően nappali és éjszakai használatra csoportosíthatók a helyiségek
A hálószoba és a fürdőszoba az emeleten helyezkedik el és a konyha, étkező, vendégfogadó, közös tartózkodásra szánt helyiség a földszinten kap helyet. Amikor építkezünk, lakást választunk vagy berendezkedünk, a fenti tevékenységek átgondolása segít eldönteni, hogy melyik helyiséget milyen célra vegyük igénybe.
Ez a gondolkodásmód biztosíték arra, hogy egyes tevékenységeinket megfelelően tudjuk súlyozni, ami kiindulási alapja a lakás, ezen belül a konyhaberendezés tervezésének. Életrendünket végiggondolva arra az eredményre jutunk, hogy vannak olyan alaptevékenységek a lakásban, pl. az alvás, a higiéniával összefüggő tevékenységek, amelyeket minden háztartásban hasonló módon, azonos berendezéssel, bútor és tárgyféleség igénybevételével végeznek, és vannak olyanok, amelyek lényegesen különbözhetnek a családok összetételétől, eltérő helyzetétől, életmódjától, szokásaitól függően.
Ezek közé tartozik pl. az étkezés, a főzési szokások, a vendéglátás módja. A konyhahasználatot befolyásoló tényezők áttekintése segítséget ad saját igényeink felismeréséhez.
A család nagysága:
- egyedülálló vagy kétszemélyes háztartás, vagy szülők egy gyermekkel;
- négyszemélyes háztartás;
- öt vagy ennél többszemélyes háztartás.
A főzés gyakorisága:
- nagyon ritkán készítenek főtt ételt;
- hetenként, kéthetenként egyszer főznek;
- gyakran, esetleg naponként készítenek főtt ételt.
Családi szokások:
- gyakran fogadnak vendégeket;
- valamelyik családtagnak hobbija a főzés;
- főzésen kívül valamilyen más elfoglaltságnak is helyet ad a konyha, pl. vasalás, varrás, barkácsolás.
A konyhában tevékenykedők száma:
- egy személy főz egyszerre;
- két vagy több személy főz egyszerre.
Étkezési szokások:
- a család naponta együtt étkezik;
- a család ünnep és szabadnapon étkezik együtt;
- a családi ünnepnapokon étkeznek együtt.
Melyek a legfontosabb szempontok a konyha kialakításánál?
A konyhaterület kialakításának két legfontosabb szempontja a család nagysága és a főzés gyakorisága. Gyakran főző nagycsalád számára majdnem mindig nagyobb méretű lakókonyha a célszerű, tágas főző és étkezőtérrel. A családi szokásoktól függ, hogy ki, milyen gyakran fogad otthonában vendégeket.
Fiatal házasoknál többnyire „Ropin és Coca-Colán kívül nincs trakta”, baráti megegyezéssel készülnek a vendégfogadásra. Ez a helyzet az első gyermek megszületéséig tartható is. Ekkor kezdenek a családtagok és barátok ajándékcsomagokkal érkezni látogatóba, amit a háziak is egyre növekvő megvendégelésekkel viszonoznak. Ez csak addig jó, amíg nem okoz anyagi és fizikai megterhelést.
A vendéglátás korszerű és praktikus formája az, amikor a vendégek is bekapcsolódnak az étel elkészítésébe, az asztal megtérítésébe, kicserélik receptjeiket, megbeszélik főzési szokásaikat, tapasztalataikat.
A nagycsaládosok és a gyakran vendégeket fogadók nagyobb hellyel tervezzenek!
Azoknak a családoknak, akik gyakran fogadnak vendégeket, számolniuk kell a vendéglátással járó helyszükséglettel. A főzés és étkezés funkciója összekapcsolódik, a két tevékenység nem választható el, ezért célszerű e kérdést külön, de egymás kölcsönhatásában is vizsgálni.
Vannak olyan négyszemélyes családok, ahol a családtagok üzemben, iskolában ebédelnek, hétvégeken gyakran kirándulnak, otthon főként hideg ételt fogyasztanak, de esténként szeretnek kényelmesen étkezni és beszélgetni az asztal körül. Számukra ideális a kisméretű főzőfülke és a tágas nappali, vagy a konyha és nappali közös terű kialakítása.
Konyhaigényeink változása a család nagyságától függően
A lakásban élő családtagok száma az élet folyamán változhat. Gyermekek születnek, növekednek, nagyszülők vagy hozzátartozók költöznek a lakásba, a felnőtté vált gyermekek elköltöznek. Az életkor, az érdeklődési kör változásával változik életmódunk, megváltoznak igényeink és a konyha használatával kapcsolatos követelményeink is.
Fiatal házaspárnak, amíg csecsemő vagy óvodáskorú gyermekei vannak, kisebb konyha is elegendő. A gyermekek növekedésével nő a konyha igénybevétele. Többet főznek; szükséges, hogy a gyermekek anyjuk közelében játsszanak, tanuljanak, közösen főzhessenek.
Amikor a gyermekek felnőtté válnak, családot alapítanak és elköltöznek otthonról, ismét kisebb konyha szükséges. Nagyméretű családi ház építésekor a konyhát a várható legnagyobb igénybevételre tervezzük. Ha háztartásvitelünk még kialakulatlan, ne törekedjünk a konyha végleges, teljesen komplett kialakítására!
A konyhai eszközök bővítése később is megoldható
A konyha bútorozását, gépekkel való felszereltségét az alapvető berendezési tárgyak sütőfőző berendezés, mosogató, megfelelő munkafelület, tároló polcok beszerzése után fokozatosan is kialakíthatjuk.
A beköltözés utáni fokozatos konyhafejlesztés előnye, hogy az adott konyhában, munkavégzés közben az igényeink a részletekre kiterjedően pontosíthatók, továbbá hogy a családnagyság növekedésével a konyha használati értéke is növelhető. Igen alkalmasak a fokozatos fejlesztésre az elemenként beszerezhető konyhabútorok és a beépíthető konyhai készülékek.
Mennyit dolgozik egy átlagos háziasszony a konyhában?
Statisztikai adatok szerint, a dolgozó nők házimunkával töltött napi munkaideje a megkérdezettek 65%-ánál meghaladta a napi 3 órát. A nem dolgozók még ennél is többet, kb. 5 órát töltöttek naponta házi munkával és ennek az időnek jelentős részét a konyhában. Emellett még komoly időmennyiség a család egyéb tagjainak konyhai munkája, valamint az étkezésekre fordított idő. Ha csak a konyhai munka időigényességét vizsgáljuk is, kitűnik, mennyire fontos az itt folyó tevékenységek zavartalansága.
Házgyári lakás esetében is fontos szempont, hogy a konyha igényeinknek megfelelő, átalakítható, lehetőleg étkezővel bővíthető legyen.
A konyha vezetékrendszerbe kötött készülékei és beépített bútorai miatt a lakás legnehezebben átrendezhető helyisége.