Lerakási technikák – térkövezési tippek és trükkök
Az alépítménytől a kész kövezetig
Az első munka a kövezésre kerülő terület bemérése és kitűzése. A terület körvonalait a tervezett létesítményekről készített méretarányos tervrajzba kell berajzolni. Ezt a tervet visszük majd át a terepre. Ami a kövezet felszínének magasságát illeti, akadnak mindig vonatkoztatási pontok, amelyekhez igazodhatunk. A teraszok magassága az ajtók kilépési magasságához igazodik. A házhoz vezető utak esetében szintén az ajtók magasságát kell figyelembe vennünk, illetőleg a teraszok vagy a lépcsőpihenők magasságát, amelyekhez csatlakozniuk kell.
Utak kitűzése a terepen
Ha egyenes utakat tűzünk ki, elegendő, ha külső sarkaikat jelöljük meg. Verjünk be a burkolandó terület szélén zsinórvasakat, ezekhez erősítjük az irányjelző zsinórokat. Ezután a területek külső sarkait mintegy 50 cm hosszú, alul kihegyezett karókkal jelöljük meg. Ha az irányjelző zsinórokat előbb az irány és magasság tekintetében pontosan beállítottuk, a karókat könnyen állíthatjuk a megfelelő helyre és verhetjük be a kövezet magasságáig.
Ha kövezés előtt nagyobb földkiemelő munkákat kell végeznünk, célszerű a karókat a kiásandó területtől távolabbra leverni. Ezután már a magasság alakulásához is pontosan kijelölt utunk van. Ha alumíniumból készült 2 m hosszú öles lécünk van, akkor a takarókat 2 m-nél közelebb helyezzük el egymástól. Később a kijelölt pontokat az öles léc ráfektetésével összeköthetjük egymással.
A rajzokon látható, hogyan lehet egyenes vonalú, de lépcsősen eltolt szélű utakat, köríves felületeket, illetőleg ívelt utakat kitűzni. Ha a burkolatmező széle köríves, kijelöljük a kör középpontját, és a karók helyét a körön zsinórral jelöljük ki.
Zsinórvassal és irányjelző zsinórral az irányokat és magasságokat jelölhetjük.
A vízcsöves szintező az azonos magasságú pontokat mutatja.
A kövezet alépítménye
A burkolandó terület alépítményével szemben két alapkövetelmény érvényes: teherbírónak és vízáteresztőnek kell lennie. Ezért durva kőanyag tömörítésével szilárd, de pórusos réteget kell kialakítani. Hogy a burkolóköveket pontosan beállíthassuk, erre a hordozórétegre homokból vagy finom murvából egy ún. ágyazó réteget helyezünk. Természetesen a későbbi terheléstől és a mérettartással szembeni igényektől függ, hogy mibe kerül kövezetünk alépítménye.
A legegyszerűbb esetben a köveket vagy lapokat közvetlenül a termett talajra terített vékony homokágyazatba helyezzük. Kis igénybevételű kerti utaknak ez gyakran elegendő. Ha egy erősen igénybevett kövezet alépítményét szakszerűen készítik el, a rajz szerinti, több rétegű szerkezetet kell kialakítani. Táblázatunkban az alépítmény ajánlott vastagsága látható különböző igénybevételű kövezetek és különféle talajok esetében. Ne felejtsük el, hogy az alépítménynek mindig kb. 10 cm-rel kell a kövezett területen túlérnie, ezzel kerülhető el a burkolat oldalirányú kibillenése.
A felhasznált durva kavicsot vagy zúzottkövet, ill. a napjainkban alkalmazott újrahasznosított anyagot mindig rétegenként kell elhelyezni, majd rázógéppel alaposan tömöríteni, így kerülhetjük el a későbbi ülepedést.
A derékszögben eltolt széleket karókkal és zsinórokkal jelöljük ki.
Ha a burkolatmező széle köríves, kijelöljük a kör középpontját, és a karók helyét a körön zsinórral jelöljük ki.
Egy „görbe” út: a lapok hosszanti élének mindig merőlegesnek kell lennie az út vezető irányra.
Az egyszerű alépítmény: a durva anyagból készült hordozóréteg fölött egy vékony ágyazó réteg van, erre rakjuk a lapokat.
A kövezet alá ilyen vastag alépítmény kell, cm | |||||
---|---|---|---|---|---|
Kövezett út | Kerti pihenő | Bejáró út | |||
kötött | homokos | Kötött | homokos | kötött | homokos |
20-30 | 15-20 | 30-40 | 20-30 | 30-40 | 20-40 |
5 | 5 | 5-8 | 5-8 | 5 | 5 |
A kövezet víztelenítése és alagcsövezése
A teraszok és a bejáró utak felszínére jutó víz folyjon mindig a háztól elfelé. Egyéb utaknál kétfelé kell folynia. Az ajánlott átlagos lejtés 1,5-2 %, ami méterenként 1,5-2 cm-nek felel meg.
Már magát az alépítményt is ezzel a lejtéssel kell elhelyezni és tömöríteni. A homokból vagy murvából kialakított ágyazó réteget már nem szabad a felület szintezésére használni. Ha ugyanis az ágyazó réteg nem egyformán vastag, ez elkerülhetetlenül ülepedésekre és a kövezet későbbi egyenetlenségeire vezet. Ha a kövezet melletti, nem szilárdított területek a felszíni víz befogadására alkalmatlanok, a csatornahálózatig érő víztelenítésről kell gondoskodnunk. Ha olyanok a lejtési viszonyok, hogy a víz pontszerűen fut össze, a kövezetbe vízelnyelőt kell beépítenünk. Bejáró utaknál viszont gyakran hosszú vízelnyelőt kell az út teljes szélességében beépíteni. Ezekben a víz oldalirányban egy ejtőcsőhöz folyik.
A csatornahálózatba torkolló elvezető csöveket természetesen az alépítmény behelyezése előtt fagymentes mélységben kialakított homokágyazatba kell fektetni.
Szilárd szegély kialakítása
Kevéssé terhelt kerti utak kivételével nagyon ajánlatos a kövezett területek szélét úgy megkötni, hogy a kövek ne billenhessenek ki oldalra, vagy ne csúszhassanak el. Amint már említettük, a kövezet alépítményének a későbbi szegély alatt túl kell érnie, hogy a szélek stabilak legyenek. Kiegészítésként még támasztó betonozást is ajánlunk. Ehhez az ágyazó réteget a kövek lerakása után a hordozórétegig óvatosan lekaparjuk és helyébe soványbetonból vagy habarcsból egy csíkot alakítunk ki, amit ferde éllel legalább a kövek magasságának a feléig felhúzunk.
Egy erősen terhelt kövezet szakszerűen kialakított szerkezete. Ha hobbikövezők vagyunk, rendszerint beérjük a kiegyenlítő feltöltéssel (ha erre szükség van), tömörített hordozóréteggel és ágyazó réteggel.
Oldalirányban alakítsunk ki 1,5-2 %-os lejtést. Ezt vízmértékkel ellenőrizzük. Munkánkat megkönnyíti, ha a vízmértéket olyan 1 m hosszú lécre helyezzük, amelynek egyik végére alul egy 1,5-2 cm vastag kis fadarabot szögeltünk.
Kocsi beállókhoz gyakran üreges köveket használnak, amelyek a felszíni vizet egyszerűen áteresztik a talajba.
Hosszú víznyelő, bejáró utak esetében.
Ha a felszíni vizet el kell vezetnünk, az út szélén lefolyót helyezünk el.
Egyszerű kerti utak szegélyét nem kell, feltétlenül szilárdíthatunk.
A klasszikus lerakási módszer
Ha nagyon eltérő nagyságú terméskövekkel dolgozunk, a különbségeket úgy egyenlítjük ki, hogy minden egyes követ kalapáccsal külön-külön ütögetünk be a homokból készített ágyazó rétegbe. Eközben egy zsinórhoz igazodunk, amely nemcsak a vezetőirányt, de a kész burkolat magasságát is jelzi.
Még stabilabb szegélyt kapunk, ha a szélső köveket közvetlenül az alépítmény fölé húzott habarcságyazatba rakjuk. A szegélykövek magasságát ekkor nagyon pontosan kell beállítanunk. A házfalakhoz vagy a szembeni szegélyekhez viszonyított távolságukat pontosan le kell mérni. Ha ezt az előkészítő munkát gondosan elvégeztük, könnyebb az ágyazó réteget elegyengetni: behordjuk a homokot vagy murvát és az elkészített szegélyek fölött egyszerűen lehúzzuk.
A kövek ekkor még mintegy 15 mm-rel magasodjanak ki a végleges szint fölé, mivel a hézagtömörítés, majd a hézagok végleges kitöltését követő felülettömörítés során majd megfelelő mélyen az ágyazatba nyomódnak.
A kövezet szegélyének szilárdítása támasztóhabarccsal.
Nagyobb terhelés esetében a szélső sor köveit a habarcsba ágyazzuk.
A nagy mérettűrésű és szabálytalan aljú terméskő kockákat egyenként ütögetjük be a homokágyazatba.
Kocsi beállóknál és bejáróutaknál a habarcsba gyakran különleges szegélyköveket helyeznek.
A hézagokba töltött homok szilárdítja a burkolatot. Átlóirányban dolgozzuk be.
A kövezetet végül kézi döngölővel vagy rázógéppel tömörítjük és egyenlítjük ki.
Kövezés mérettartó kövekkel
A klinkerek és a beton burkolókövek mérettűrése nagyon kicsi. Alsó felületük is egyenletes. Ha ilyenekből készítünk burkolatot, ajánlatos az ágyazatot lehetőleg minél simábban lehúzni és még a kövek laza elhelyezése előtt tömöríteni is. A lefektetett kövek stabilizálására hézagoló anyagot seprűnk a hézagokba, majd az egész felületet lap vibrátorral még egyszer tömörítjük.
Ha iparilag gyártott burkolókövekkel dolgozunk, előbb a hordozóréteget rázógéppel tömörítjük
Ezután helyezzük el az ágyazó réteget, majd pontosan lehúzzuk.
Az ágyazatra fektetett kövek most már egyenletes felületet alkotnak. Kitöltjük a hézagokat, majd a burkolatot vibrátorral tömörítjük.
Kövezett lépcsők és lépcsőpihenők építése
Ha a kövezésre szánt terep lejtése meghaladja a 7 %-ot, tervezzünk be lépcsőfokokat vagy lépcsőpihenőket. Ezekhez mindenképpen beton alapozás kell. Rajzaink néhány megoldási javaslatot mutatnak. Legegyszerűbb, ha betonból készült lépcsőfok tömbökkel dolgozunk. Ezek élét 1-2 cm-es átfedéssel rakjuk le. A legjobb, ha úgy készítjük el az alépítményt, hogy a lépcsőfokokat vékony habarcságyba lehessen helyezni.
Ha a lépcsőfokokat magunk rakjuk terméskőből, klinkertéglából vagy beton burkolókőből, a fokok magasságát és mélységét a következő gyakorlati képlettel számítjuk: két fellépő magasság plusz egy belépőmélység kb. 65 cm. Ha a lépcsőfok magassága 12,5 cm, akkor a belépőmélység 40 cm. Kültéren kényelmi okokból és a járás biztonsága érdekében a lépcsőfok magassága lehetőleg ne haladja meg a 15 cm-t. Hosszabb lépcsőkbe iktassunk be pihenőket. Itt ez a szabály érvényes: a pihenő hossza egyenlő a 65 cm-es lépéshosszal plusz egy belépőmélységgel.
Betonlapra helyezett lépcsőfoktömbök.
Ezt a lépcsőt teljes egészében élükre állított téglákból rakták.
A lépcsőfoktömböket burkolókövekkel kombinálhatjuk.
A burkolóköveket így kombinálhatjuk minipaliszádokkal.
A lépcsőfokok élének nem kell mindig egyenes vonalban futnia, ezt bizonyítja a kép is. Klinkertéglákból könnyen alakíthatunk ki ilyen íveket.