Festés előtt: felületek megfelelő előkészítése
Tisztítás
Amikor valamilyen festett felületet – falat, mennyezetet, fát vagy padlót – készítünk elő felújításra, nem kell feltétlenül eltávolítanunk a régi festéket, amennyiben az jó állapotban van. Egyszerűen mossuk le a felületet szappanos lemosó oldattal vagy zsírtalanító szerrel, hogy eltávolítsuk a zsírt, amelyen az új festék nem tud megtapadni. Ezután csiszolópárnával érdesítsük a felületet, majd az új festék felhordása előtt portalanítsuk.
A falakon és a mennyezeten keletkezett, például beázás okozta foltok időnként átütnek az új fedőrétegen, ha a festést megelőzően nem kezeljük megfelelően. Vonjuk be a területet alumínium töltő-alapozóval, vagy valamilyen foltosodást gátló spray-vel. A festetlen fémeket elég megtisztítani és lealapozni (a radiátorokat gyakran előre lealapozzák). Ezután következhet egy közbenső bevonat.
A régi festék eltávolítása
Ha a meglévő festést annak idején rosszul hordták fel, vagy olyan sok rétegből áll, hogy az ablakok és az ajtók beragadnának, ha még egyszer ráfestünk, el kell távoli-tanunk a festéket. A rosszul festett, illetve a többször átfestett felületeken már annyi régi festék van, hogy szinte nem is látszanak a díszszegélyek és párkányok elegáns részletei. A sokszor átfestett mennyezeti gipsz-rozetták különösen előnytelenül néznek ki.
Módszerek
Festékeltávolítást leginkább vegyszeres vagy hevítéses módszerrel végezhetünk, bár festékkaparóval szárazon is lekaparhatjuk például a lépcsőkorlátok domború felületét. Finoman kidolgozott díszszegélyekhez használjunk raskettát. Munka közben mindig védjük a szemünket és a kezünket, és viseljünk valamilyen egyszerű maszkot is.
Ha a festés régi, vásároljunk a háztartási boltban ólomtesztelő készletet, és derítsük ki, hogy a bevonat nem tartalmaz-e ólmot. Ha igen, a vegyszeres festékeltávolítás a legjobb módszer, mert a többivel nem kerülhetjük el a mérgező ólomvegyületek belégzését. Az ólomtartalmú festék csiszolásakor vagy kaparásakor ólomrészecskéket lélegezhetünk be, hevítésekor pedig mérgező gázok képződnek.
Kétszer is gondoljuk meg, ha festett fafelületet pácoláshoz vagy lakkozáshoz akarunk előkészíteni, mert nagyon hosszadalmas csiszolásra van szükség ahhoz, hogy az összes alapozót eltávolítsuk a fa pórusaiból. Ha pedig valamennyi mégis rajta marad, a bevonat foltos lesz. A festett fémfelületeket csiszolópapírral tisztítsuk le. A rozsdát drótkefével távolítsuk el, és javítókittel töltsük ki a lyukakat és bemélyedéseket. Alkalmazzunk fémalapozót, majd erre közbenső bevonatot.
Sokkal könnyebb a festés-mázolás, ha teljesen ki tudjuk üríteni a szobát. A padlót érdemes takarófóliával védeni, hacsak nem kerül sor a parketta vagy szőnyegpadló cseréjére is.
Vegyszeres festékeltávolítás
A vegyszeres festékeltávolítás nagy felület esetén meglehetősen drága. Az a titka, hogy türelmesen ki kell várni a vegyszer hatását – különben több réteget kell felvinnünk ahhoz, hogy eljussunk a nyersfa- vagy fémfelületig.
A festékeltávolító vegyszerek eredetileg oldószer-alapúak, de manapság egyre több környezetbarát, oldószermentes változatot is gyártanak. Ha az előbbivel dolgozunk, védjük a fedetlen bőrfelületeket és a szemünket, mert bizonyos termékek enyhe égési sérülést vagy bőrirritációt okozhatnak. Kerüljük a gőzök belégzését is, és tartsuk távol a szert a közelben lévő kényes tárgyaktól.
A festékeltávolító szerek többnyire folyadék formájában kaphatók, és ecsettel kell felhordani őket, majd spaklival levakarni, amikor a festékréteg fellazul. Létezik krémes állagú változat is, amelyet spaklival kell felkenni, majd miután megkötött, a spakli hegyével fel kell lazítani és le lehet húzni. Ez a módszer díszszegélyek megtisztítására alkalmas, mivel lehetővé teszi a festék eltávolítását a mélyedésekből is. A festékeltávolító szereket használat után a gyártó utasításai szerint minden esetben azonnal közömbösíteni kell vízzel vagy lakkbenzinnel.
Saját kezűleg végzett festékeltávolítás helyett a nagyméretű, viszonylag könnyen szállítható tárgyakat, például ajtókat, spalettákat és üveg nélküli ablakszárnyakat szakműhelybe szállíttathatjuk, ahol a festéket oldószerbe merítve távolítják el. Az eljárás azzal a veszéllyel jár, hogy a faanyag elszíneződik, és az össze-eresztések elengednek a régi ragasztó vagy tömítőanyag kioldódása miatt.
Hevítéses festékeltávolítás
A legtöbb festék gyorsan felpuhul, amikor benzinlámpával vagy forró légfúvóval hevítjük, és annyira összeugrik és felpúposodik, hogy elég könnyen le lehet kaparni, de vigyázni kell arra, hogy ne vigyük túlzásba a hevítést, mert a festék meggyulladhat. Tűzveszély miatt ne használjunk a forró, lehámló festékdarabok felfogására újságpapírt a padlón, és a biztonság kedvéért mindig legyen odakészítve egy vödörben víz. A kaparó-eszközt úgy tartsuk, hogy az eltávolított forró festék ne hullhasson a kezünkre, és ne okozhasson égési sérülést. Pamutkesztyű viselése megfelelő védelmet nyújt.
Benzinlámpa: Folyékony gázt használ a szerszámhoz tartozó kisméretű tartályból, vagy egy gumicsővel hozzácsatlakoztatott nagyobb palackból. A nyílt láng rendkívül forró, ezért folyamatosan mozgassuk, nehogy megperzselje a fát, vagy megrepessze az üveget, amennyiben ablakkeretet tisztítunk.
Forró légfúvó: Ez az eszköz olyan, mint egy erős hajszárító, amely forró levegőt fúj a festékre. Mivel nem nyílt lánggal dolgozik, biztonságosabb a benzinlámpánál, de még mindig elég forró ahhoz, hogy nem megfelelő használat esetén megégjen a fa, vagy megrepedjen az üveg. A különböző fúvóka csőfeltétek segítségével szabályozhatjuk a légáramlást.
Hevítéses festékeltávolítás menete
Lépések:
- Tartsuk a forró légfúvót vagy a benzinlámpát az egyik kezünkben körülbelül 15-20 cm-re a festékrétegtől, a másikban fogjunk egy spaklit, és mozgassuk együtt a két eszközt. A díszszegélyek lekaparásához használjunk raskettát. Arra vigyázzunk, hogy ne vágjunk bele a fába, és ne is perzseljük meg, mert az égésnyomok átüthetnek az új festéken. Amikor ablakkeretről égetjük le a festéket, ügyeljünk rá, hogy az üveget ne érje hő, mert könnyen megrepedhet.
- Miután sikerült eltávolítanunk a festéket, a fa erezetével megegyező irányban csiszoljuk le a fafelületet közepes finomságú csiszolópapírral, és fordítsunk külön figyelmet a díszszegélyekre.
A festék eltávolítása radiátorokról
Ha a lakásban valamelyik radiátorra ráférne egy kiadós felújítás, az átfestés előtt érdemes eltávolítani róla a régi festéket, mert a túl vastag festékréteg csökkenti a fűtés hatékonyságát. Ezt a munkát fúrógéphez csatlakoztatott csiszolófejjel végezhetjük.
A festék eltávolítása a kilincseknél
Sokkal szebb lesz a festés, ha a festék eltávolítása előtt leszereljük a kilincset az ajtóról.
Amennyiben valamilyen okból nem lehet eltávolítani a fém ajtókilincset, egy vékony furnérlemezdarabbal védjük a forró légfúvó vagy benzinlámpa közvetlen hőhatásától. A festékeltávolító vegyszerek valószínűleg nem tesznek kárt a fémben, de ezt érdemes először egy kevésbé feltűnő helyen – például a kilincs belső felszínén – kipróbálni.
Repedések tömítése
Miután eltávolítottuk a festéket a falakról és a mennyezetről, és letisztítottuk a felületet, nézzük meg, nincs-e valamilyen hiba, például repedés vagy lyuk a vakolatban. Az ilyen problémák többsége már az előkészítő szakaszban kiderül, bár vannak olyanok is, amelyek azonnal nem láthatók. A leggyakoribb hibák közé tartozik a laza vakolat, amely helyenként leválik az alatta lévő falfelületről. Amikor megkopogtatjuk a falat, a laza vakolat jellegzetes kongó hangot ad. A hibás vakolatrészeket legjobb eltávolítani és új anyaggal kipótolni. Bár egy egész szoba újravakolása komoly munka, amely elég nagy szakértelmet és ügyességet igényel, kisebb javításokat saját kezűleg is elvégezhetünk.
Rések az ablakok és az ajtók mellett
Nagyon gyakran találhatunk réseket a vakolatban azokon a helyeken, ahol a fal összeér az ajtó- vagy ablakkeretekkel, illetve a padló szegélylécénél. Ezek többnyire a faanyag – a hőmérséklet és a páratartalom ingadozása miatt bekövetkező – mozgásától keletkeznek. Spatulával távolítsuk el a laza törmeléket a repedésekből, és a réseket töltsük ki kinyomó pisztolyból adagolható akriltömítő pasztával vagy tömítő habbal. Ezek jobban tapadnak, mint a cellulóz tömítőanyagok, és bizonyos mértékű mozgást is elviselnek. A tömítő pasztának teljesen ki kell töltenie a rést – ha a repedés túl széles vagy mély, először hidaljuk át egy darab fával vagy hungarocellel. A réskitöltő hab behatol a mélyedésbe, és kitágulva teljesen kitölti a rést. Miután megkötött, vágjuk le a kilógó darabokat.
A falak és a mennyezet találkozása
Ezeken a gyenge pontokon, bármilyen anyagot alkalmazunk, ritkán marad épen a tömítés, mert az épület legkisebb mozgása is újra megnyitja a repedéseket. Legegyszerűbb, ha táguló réskitöltő habot használunk, de nagyon feltűnő, újra meg újra megjelenő repedés esetén a legjobb megoldás, ha a két felület találkozását díszborítással fedjük el. A különböző stílusú, méretű és anyagú (például poliuretán vagy gipsz) díszléceket a kívánt színben is megvásárolhatjuk, vagy tetszőleges színnel akár magunk is lefesthetjük.
Repedések és lyukak a falakon
A kisebb repedéseket cellulóz töltőanyaggal, a nagyokat gipszhabarccsal tüntethetjük el. Ha nem előre összeállított anyaggal dolgozunk, a tömítőanyag keveréséhez tiszta vizet használjunk, és minden újabb adag elkészítése előtt mossuk ki a keverő-edényt, mert a megkötött anyag maradéka csökkenti az új elegyek megkötési idejét, s akár a hatékonyságát is.
Ha a repedések különösen szélesek vagy mélyek, szakaszosan tömítsük őket. Az egyes rétegek vastagsága ne haladja meg az 1 cm-t. Rovátkoljuk be mindegyik réteg felületét, hogy a következő réteg jobban megtapadjon rajta. A soron következő réteget akkor hordjuk fel, amikor az előző már megkötött, de még nem teljesen száraz. A glettelő anyag általában több festéket vagy tapétaragasztót szív magába, mint az eredeti vakolat, ezért az újrafestés előtt kenjük le egy-két réteg általános alapozóval vagy diszperziós festékkel.
Amikor nagyméretű lyukat kell kitöltenünk a falon, pazarlás tömítőanyagot használni, ráadásul a tömítés megrepedezhet, ha nem elég alaposan, több rétegben hordtuk fel. A lyukat, ahol lehetséges, töltsük ki inkább tégla- vagy kőtörmelékkel, majd cementtel erősítsük meg az egészet. Az előre kikevert falazó-habarcs ideális az ilyen kisebb munkákhoz. Miután a lyukat a fal síkjától számított 5 cm-ig feltöltöttük, befedéséhez univerzális hobbivakolatot használhatunk. (Ezt a barkácsolóknak kifejlesztett kész vakolatot alapozó vakolat nélkül, 5 cm vastagságig alkalmazhatjuk közvetlenül tégla és hasonló anyagú falakra.)
Nagy területek vakolásához érdemes ideiglenes vezetőléceket szögelni a falra. Ezek segítségével elérhetjük, hogy az egész vakolt felület egy szintben legyen. Amikor a vakolat megköt, távolítsuk el a léceket, és töltsük ki a helyüket a fal síkjának megfelelően.
Repedések tömítése
Lépések:
- Először egy spakli vagy egy keskeny kaparókés sarkával óvatosan kaparjuk ki az összes meglazult anyagot a repedésből.
- Kisméretű ecsettel vizezzük be a repedést, így a vakolat nem tudja olyan gyorsan kiszárítani a tömítőanyagot, és az nem fog megrepedezni vagy kihullani.
- Ezután a spaklira rakott tömítőanyaggal töltsük ki a repedést. Addig ismételjük ezt a lépést, amíg a repedés el nem tűnik. A tömítőanyag enyhén kijjebb fog türemkedni, mint a környező vakolat.
- Hagyjuk a tömítőanyagot megszáradni, majd közepes finomságú csiszolópapírral csiszoljuk le annyira, hogy egy szintbe kerüljön a környező vakolattal.
Gipszkarton javítása
Lépések:
- Vágjunk le egy a lyuknál nagyobb gipszkarton darabot. Kössünk madzagot egy szögre, és dugjuk át a gipszkarton közepébe fúrt lyukon. A széleit kenjük be vakolattal.
- Dugjuk be az új gipszkarton darabot a lyukba, és tartsuk feszesen a madzagot, amíg a folt előtti részt kitöltjük vakolattal. Amikor a vakolat megkötött, vágjuk le a madzagot, és tüntessük el a lyukat.
- Sarok javításához szögeljünk egy lécet a falhoz az egyik oldalon a sarokkal egy vonalban, és töltsük ki a másik oldalt vakolattal. Miután megkötött, távolítsuk el a lécet, majd ismételjük meg az eljárást a másik oldalon is.