• építés
• magasépítészet

Mivel foglalkozik a magasépítéstan? (Magasépítészet)

A magasépítéstan tárgyköre. A magasépítéstan felöleli mindazon, különböző anyagú és rendel­tetésű épületszerkezeteket, amelyeknek összességéből egy lakó- vagy középület, valamint egy átlagos ipari vagy mezőgazdasági épület meg­valósítható. Nem foglalkozik az ipari és egyéb különleges rendeltetésű épületek sajátos szerke­zeteivel. Nem tárgyalja azonkívül az épület­gépészeti szerkezeteket sem, amelyek már huza­mosabb idő óta az épületgépészeti szaktudomány körébe tartoznak.

Napról napra jelennek meg újabb és újabb tudományos és szakközlemények, szabványok, hatósági rendeletek stb., amelyek a korábbi állapothoz és felfogáshoz viszonyítva változást jelentenek, az oktatót az állásfoglalás tekintetében gyakran dilemma elé állítják. A fejlődés nemcsak hazáinkban, hanem világszerte is nagy tempójú, sőt bizonyos területeken, így pl. a „könnyű”, azonkívül az „előre­gyártott” szerkezetek, valamint a „nagy áthidalások” vonalán — szakmai vonatkozásban — korszakalkotónak lehet mondani.

Az épületszerkezetek felosztása

Az épület­szerkezeteket teherhordó és felszerelő szerkeze­tekre osztjuk fel.

A teherhordó szerkezetek sorába tartoznak:

• Alapozási szerkezetek.
• Falszerkezetek (beleértve az oszlop- és kiváltó gerendaszerkezeteket is).
• Födémszerkezetek.
• Födélszerkezetek.
• Lépcsőszerkezetek.

A felszerelő szerkezetek sorába tartoznak:

• Fedélhéjazati és a velük kapcsolatos különböző bádoganyagú szerkezetek.
• Különböző rendeltetésű szigetelő szer­kezetek.
• Nyílászáró és elsötétítő szerkezetek.
• Padló- és falburkoló szerkezetek.

Az elsorolt szerkezeteket az 1. jelű sematikus ábra (lent) szemlélteti, ahol egy épület metszetében, a szerkezetek szétszedett állapotban vannak fel­tüntetve.

Az 1. és 2. pontban foglalt szerkezetek ún. járulékos, valamint segédszerkezetekkel is kapcso­latosak. Ezeket itt nem soroljuk fel.

A magasépítéstan tárgykörébe tartoznak az előbbieken kívül még bizonyos munkálatok is, amelyek tulajdonképpen nem nevezhetők szer­kezeteknek, mert ezeknél a szerkezeti vonatkozá­sokhoz viszonyítva a technológiai¹ elem túlsúlyban van. Ezekre inkább a munkálatok elnevezés illik.

Ilyenek: a) mázoló munkák, b) festési munkák, c) falkárpitozó munkák, d) redőnyös munkák, e) kályhás és tűzhely munkák, f) üve­gező munkák stb.

¹ Technológia görög szó (techné = mesterség, logos = tan), az anyagok feldolgozási módozatairól és eszközei­ről szóló ismeretek összessége.

1. ábra. Épület metszetében megmutatkozó szerkezetek: a) alap-, b) fal-, c) födém-, d) födél-, e) lépcső-, f) fedélhéjazati, g) nyílás­záró, h) padlóburkolat-szerkezetek

Az épületszerkezetekkel szemben támasztott követelmények

A jó szerkezettől megkívánjuk, hogy

1. a rendeltetésének és a megkívánt fizikai, vala­mint kémiai tulajdonságoknak hiánytalanul megfeleljen; bár a következő, 2-5. pontban foglalt tulajdonságok is idetartoznak, mégis külön kell hangsúlyozni, hogy a szerkezet
2. alakját ne változtassa,
3. szilárd,
4. időálló,
5. könnyű,
6. esztétikus megjelenésű,
7. gyorsan megépíthető, illetőleg felszerelhető és
8. gazdaságos legyen. Utóbbi szempontból ne legyen súlyos, ne okozzon túlzott szállítási költ­ségeket.

Az egyes épületszerkezetek osztályozásának és értékelésének szempontjai. Amidőn azonos rendeltetésű szerkezeteket osztályozunk, értékelünk, vagy azokról logikus sorrendben beszélünk, akkor az osztályozás, az értékelés vagy az ésszerű sorrend szempontjai a következők lehetnek:

1. A szerkezei történelmi fejlődése.
2. A szerkezet helyzete (pl. az épületen kívül vagy belül, azzal kapcsolatban vagy attól függetlenül stb. helyezkedik el).
3. Az elrendezés sajátosságai (pl. az alaprajzi vagy a felépítésbeli jellegzetesség),
4. A rendeltetés (pl. dísz-, fő- és melléklépcső stb.)
5. A szerkezeti sajátosság.
6. A szerkezet anyaga.
7. A sztatikái, szilárdsági szempontok.
8. A tűzhatásokkal szembeni viselkedés.
9. A gazdaságosság.
10. Az élettartam.

Az azonos rendeltetésű szerkezetek összehason­lításának szempontjai a következők; a) előny, b) hátrány, c) gazdaságosság, d) tartósság, és e) esztétika.