Ahol a fűtésből származó hő megszökik
Ahol ezen (lenti képen) a termográfián sárga vagy vörös képelemeket látunk, ott szökik meg a hő. Ebben az öreg épületben a tetőtér a legjobban szigetelt.
Egy speciális fotótechnikai eljárással megmutatható, hogy hol jó és hol nem megfelelő a homlokzat hőszigetelése. A vörös és sárga képrészecskék jelölik a hőszigetelés hiányosságait.
Néhány helyen magunk is érezhetjük vagy észrevehetjük, ahol az energia gyorsan távozik. Egy szigetelés nélküli fedélszék például nem tudja a hőt a házban megtartani. Télen egy túlságosan vékony fal mellett megérezhetjük ezt, ha a közelébe kerülünk. Azt is azonnal látni lehet, hogy az ablak hőszigetelő üveggel van-e ellátva vagy sem. Mi viszont megállapíthatjuk, hogy hol lehet a ház hő védelmét javítani. A különleges filmanyagra fényképezett termográfia világosan szemlélteti, hogy hol nem megfelelő a hő védelem. A képeket kutatók analizálják. Ökölszabály: sötét, hideg színtónusok a hőszigetelés jó; világos, meleg tónusok – a szigetelésjavításra szorul.
Aki a képen látható homlokzatot a termográfiájával összehasonlítja, felismeri, hogy hol kell a szigeteléssel valamit kezdeni.
A fedélszéktől a pincéig: majdnem mindenhol lehet energiát megtakarítani
Vastag ásványgyapotból készült (kép fent) szigetelőbundát magunk is elhelyezhetünk. Fontos, hogy minden szigetelési hiányt pótoljunk vele, és a szigetelőanyagot egy gőzzáró fóliával alulról takarjuk be.
Ebben a cikksorozatban szeretnénk közreadni azokat az összefüggéseket, amelyek segítenek annak felismerésében, hogy új és régi épületekben egyaránt mit tehetünk a hőszigetelés javításának érdekében. Egy új épületben az építészek dolga az, hogy az energia-egyensúlyt biztosítsák. Az új energiatakarékossági törvény előírja, hogy egy épületkülönböző épületelemeinek milyen hőszigetelési értékeket kell képviselni, és ezeket kötelező érvénnyel be kell tartani.
Például a fal k-értéke 0,5 legyen, az ablaké 1,7-1,8. A tető volt eddig az az épületrész, ahol a legnagyobb az energiaveszteség; ennek mostantól el kell érnie a 0,2 k-értéket. Az előírás életbelépésével a pincefödém is – 0,4-es k-értékével – a jól szigetelt épület részek közé tartozik. Ezzel az építészek kialakítási lehetőségei nincsenek túlságosan beszűkítve, de megvan annak a lehetősége, hogy azokat a rossz szigetelési értékeket, amelyek az anyagválasztás vagy az egyes épületelemek méretei miatt fennállnak, más épületrészek különlegesen jó értékeivel ellensúlyozzuk.
Példaként hozhatunk fel egy nagy télikertet, ami speciális üvegezésű, emiatt a nap melegét összegyűjti bent az épületben, anélkül hogy energiát engedne kiáramlani. A régi épületek esetében általában a tulajdonos a felelős azért, hogy ellátja-e utólagos hőszigeteléssel az épületét vagy sem. Egyetlen kivétel van: ha olyan mértékű átalakítást végeznek egy épületen, amelyhez hatósági engedély szükséges, akkor már a legújabb szabályok betartása a kötelező.
(Kép fent) Aki a tető alatt több fényt igényel, többnyire tetőablakot épít be. Itt szükséges a kézügyesség, ha meg akarjuk takarítani a szakember költségét.
Tulajdonképpen a ház tulajdonosának tisztában kellene lennie azzal, hogy a hőszigetelés javításával elsősorban önmagának használ, mert a hőszigetelő anyag költsége a fűtési költségek csökkenésével pár hónap alatt megtérül. Abban az esetben ez egészen természetes, ha a tulajdonos ezt a munkát a barátaival vagy családtagjaival saját rezsiben végzi el. Ha valaki arra gondol, hogy valamit nem csinált megfelelően, akkor kérjen tanácsot egy helyi szakembertől.