• tető
• tetőtér

Tetőtér helyes beépítése

A tetőtereket manapság két okból építik be: vagy önálló lakást alakítanak ki a tetőtérben, vagy a szintek egybenyitásával növelik meg az alsó szint területét. Mivel tetőtér-beépítés esetében előfordul, hogy a ház már kész, a beépítést ennek adottságaihoz kell igazítani.

A meglévő tetőszerkezettől, a tető típusától és hajlásszögétől függ, hogy a tetőtér-beépítés megvalósítható-e gazdaságosan.

Milyen megoldásokkal ta­lálkozhatunk?

Míg más épü­letszerkezeti részeknél széles megoldási lehetőség áll ren­delkezésünkre az egyes for­galmazók kínálati listáját te­kintve, addig a fedélszékek kialakítása rég meghonosodott és változatlan megoldásokat jelent. Kialakítás alatt a stati­kailag szükséges keresztmetszeti vázat értjük, mely alátá­masztja a szarufákat, melyek a tetőcserepek súlyát felveszik a cserépléceken keresztül.

(Balra) Ahogy a mellékelt ábra is mutatja, a tető hajlásszöge befolyásolja, hogy mennyire alkalmas a tetőtér a beépítésre. Optimális a 35-55° közötti hajlás. (Jobbra) Minél meredekebb a tető, annál nagyobb a hasznosítható alapterület. 1 230 cm-es belmagasságú terület, 2 100-230 cm belmagasságú terület, 3 csak tárolásra alkalmas terület, 4 térdfal.

Az áthidalt távolságtól függően a szaruzatot a vízszintes gerendákkal alá kell támasztani. Ezen székszelemenek által felvett terheket függőleges vagy ferde oszlopok segítsé­gével az épület teherhordó fa­lazataira át kell adni. Az alátá­masztó oszlopok „útban van­nak”. A tapasztalt építész ter­mészetesen megtalálja azt a megoldást, amellyel az oszlo­pok elrejthetők vagy jelenlét­ük elfogadható.

A régebben torokgerendá­nak hívott, és manapság fogó­párnak nevezett fedélszéki elem a két különböző síkban lévő szarufát fogja össze víz­szintesen. A fogópár az utóla­gos tetőtéri beépítések zömé­nél, mint a mennyezet terhét viselő elemként vehető figye­lembe.

A tető leggyakoribb formái a következők: nyeregtető, sá­tortető és manzárdtető.

A nyeregtetőé csak két tetősíkja ferde, ezért megfele­lő magasságú hasznos terület áll rendelkezésre.

A sátortetőé négy ferde tetősíkja van, ez a tetőtér ki­használásának hatékonyságát rontja.

A manzárdtető. A tető haj-lása a belmagasságnak meg­felelően szinte függőleges, majd az ezt követő szakasz, a tulajdonképpeni tető alacsony hajlású.

Természetesen a tető haj­lásszöge fontos. Az eredeti feladatát is figyelembe véve optimális a 35-55° közti haj­lás. Minél nagyobb a hajlás­szög, annál nagyobb méretű lehet a megfelelő magasságú, hasznos alapterület.

Fontos a tervezés és a tető formája. A tetőtér-beépítés lehetőségét a tető formája döntően befolyásolja. Legalkalmasabb a nyereg-, a manzárd- és a kontyolt tető. 1 nyeregtető, 2 nyeregtető csonkakonttyal, 3 manzárdtető csonkakonttyal, 4 manzárdtető, 5 kontyolt tető, 6 sátortető, 7 kontyolt manzárdtető, 8 félnyeregtető, 9 megemelt fedélszékű nyereg­tető.

A meglevő tetőszerkezetet figyelembe kellett venni. A: üres fedélszék, B; torokgeren­dás fedélszék, C: egy állószékes fedélszék. 1 taréjszelemen. 2 sza­rufák. 3 födém. 4 torokgerenda vagy fogópár, 5 szelemen, 6 talpszelemen, 7 székoszlop.

Hőszigetelt tető gerince: A korábban gyakran használt, szellőző tető vázlati rajza. A szigetelés és a szaruzat felső síkján elhelyezett nedvesedés elleni szigetelés között lévő résben vezetett levegő a kúpcserepek között távozik a szabadba. A nedvesedés elleni szigetelést a gerinc vonala alatt öt centiméterig vezetik fel.

Szigetelés a tetőtérben

A szarufák fölé helyezett szigetelés előnye, hogy hőhidak nincsenek, a gerendák alulról láthatók. Régi építésű házakban kivitelezése meglehetősen költséges.

A szaruk magasságát kitöltő szigetelésnél a megoldás akkor jó, ha a párazáró fólia (kék) sérülésmentes, a nedvesedés elleni réteg (vörös) a vizet nem ereszti át.

Ha a szaruzat magassága nem elegendő ahhoz, hogy közéjük kellő vastagságú szigetelőréteget helyezzünk el, akkor a hiányzó hőszigetelést a gerendák alá kell beépítenünk.

A tetőtér beépítésekor a padlóval is foglalkoz­nunk kell: eléggé erős-e, elbírja-e a régi – gyakran fából készült – födém a megnövekedett terhet? Ne feledjük, hogy a legtöbb régi ház építésekor a tetőtér beépítésének lehetőségével egyáltalán nem számoltak. A statikus által kiszámított teherbíró-­képesség mellett meg kell vizsgálni azt is, nem károsodott-e a födém.



Figyeljünk elsősorban a nedvesség okozta károkra, melyek főleg a falazatba épített gerendavégeken alakulnak ki. Ha szük­séges, a gerendákat erősít­sük meg vagy cseréljük ki, a födémet pótlólagos gerendák pl. acél tartók beépítésével is megfelelővé tehetjük. A hangszigetelés hatékonyságának növelése érdekében építsünk úszta­tott padlószerkezetet.

A légrés mentes csatlakozás mindennek az alapja

Fontos, hogy a párazáró fólia és a nedvesedés elleni réteg a vele határos épületelemekkel résmentesen illeszkedjen. 1 tömítés, 2 párazáró fólia, 3 hosszheveder, 4 helyiség felőli burkolat, 5 hőszigetelés, 6 jó páraáteresztő nedvesedés elleni szigetelő réteg, 7 héjazat, 8 ásványgyapot, 9 pótlólagos szigetelőréteg.

A fóliaréteget átfedő illesztéssel helyezzük fel. 1 hőszigetelő réteg, 2 párazáró réteg, 3 tömítőszalag a fóliák között, 4 a szarufák alsó síkját kiegyenlítő hosszheveder, 5 helyiség felőli burkolat.

Munkálatok a tetőtérben

Tetőtér-beépítés sematikus ábrája hőszigeteléssel, fal- és tetőburkolattal, válaszfallal, valamint a tető és a padló közti térdfallal. A tető alatti lakóteret megnövelhetjük, ha a fedélszéket térdfalra építjük.

Hozzájárulás a kellemes lakókörülmények megteremtéséhez: a tetőszigetelés

A tető szigetelése döntő ha­tással van a lakótér klímájára. Mi ennek az oka? A -10 Cel­sius-fokos téli hidegben a tetőtérben +20 Celsius-fok van, azaz a hőmérsékletkü­lönbség 30 Celsius-fok. Eh­hez kell a tetőszerkezet épü­letelemeinek alkalmazkodnia, károsodás nélkül ellenállnia.

A levegő páratartalma, amely láthatatlan formában jelen van, problémákat okoz­hat. Ha egy adott páratartal­mú levegő lehűl, például egy hidegebb falfelülettel történő érintkezés következtében, a benne lévő pára egy részét már nem tudja magában tarta­ni, és ez a mennyiség víz for­májában a szilárd felületeken kicsapódik. Az épületszerke­zeti elemekben kicsapódott á víz a hőszigetelés hatékonyságát rontja, az átnedvesedés gombásodáshoz vezet.

Röviden: meg kell akadá­lyozni, hogy a meleg a benne lévő párával a tetőszerkezetbe juthasson.

Amennyiben a hőszigetelő réteg szükséges vastagsága nagyobb, mint a szarufák ma­gassága, akkor a hiányzó vas­tagságú hőszigetelést a geren­dák alatt kell elhelyezni. A lég- és párazáró réteget a bel­ső tér felőli oldalon a szarufák alsó síkjában építik be. Fon­tos, hogy a szigetelőanyag és az épületelemek csatlakozási pontjai és élei hézagmentesen záródjanak.

A tetőcserepek alsó felüle­téről víz kerülhet a hőszigete­lésre, ezért ennek elkerülésére a kettőjük közé nedvesedés elleni szigetelő réteget kell beépíteni. Ezen szigetelő ré­teg és a hőszigetelés között kettő-öt centiméter vastag szellőző réteget kell hagyni a hőszigetelés kiszellőzésére és a nyári felmelegedés elveze­tésére. A levegő a szellőző ré­tegben felfelé mozog, az eresz­nél lép be és a kúpcserépnél távozik. Tehát ezeken a helye­ken megfelelő méretű nyílást kell hagynunk.

Amennyiben a hőszigetelés a szarufák magas­ságát teljesen kitölti, akkor a szellőztető réteget egyéb meg­oldással kell pótolnunk. A megoldás az, hogy a nedvese­dés elleni réteget, mely ebben az esetben közvetlenül érint­kezik a hőszigeteléssel, olyan anyagból kell építeni, mely a molekuláris nagyságú párát át­engedi, de a közvetlen vizet nem.

A tetőn végzett munka nem veszélytelen, a beépítés hibái károkat okoznak, többletköltséggel járnak. Ezért is tanácsos a munkát szakemberekkel végeztetni.



Néhány épületfizikai problémára megoldást kell találni: a tok mentén el kell kerülni a hőhidak kialakulását, a párazáró réteget – mely megakadályozza, hogy a nedves beltéri levegő a tetőszerkezetbe áramoljon – gondosan, hézagmentes illesztéssel kell csatlakoz­tatni a tokhoz.

A tetőtérben szigetelőanyag­ként valamennyi hatóságilag engedélyezett terméket hasz­nálhatjuk. A hatósági engedéllyel nem rendelkező termékek használata nem ajánlott, mert a biztonság, az élettartam és a gazdaságosság terén kívánni­valót hagyhatnak maguk után. Figyeljünk a hőszigetelő anyag hővezető-képességére is. Mi­nél nagyobb a hővezető-ké­pességet jelző szám, annál ki­sebb az adott vastagságú anyag hőszigetelő-képessége. Leggyakrabban a 040-es hő­szigetelő-képességű termék­csoportot használják.

A gerendák közti teljes szi­geteléssel kiküszöbölhetjük azt a problémát, miszerint leg­alább két centiméter vastag szellőző rétegre van szükség. Ez az eljárás számos problé­mát megold, egyszerűbbé és olcsóbbá teszi az építkezést, nem utolsó sorban azért, mert utólagos beépítés esetén és jó állapotú héjazat mellett nem kell a nedvesedés elleni réteg miatt a cserépléceket is lebontani.

A szárazat fölé elhelyezett szigetelés előnye, hogy a tető­sík-ablakokat a héjazatba épí­tik be. Vegyük figyelembe a hatósági előírásokat! A tetőtér-beépítése engedélyhez kötött, a szabványokat és építési előírásokat maradéktalanul be kell tartani. Tanácsos még a tervezés megkezdése előtt az illetékes engedélyező hatóságot felkeresni, s megtudni, mire kell ügyelnünk, így megkönnyítjük helyzetünket.

A megfelelő megvilágítás

Fontos szempont, hogy meny­nyi természetes fényt kap a tetőtér. Ennek érdekében az ablakok összfelülete nem le­het kevesebb az átlagos ha­tárértéknél, azaz a lakóterület 1/8-ánál, 1/10-énél. Az abla­kok méretét a helyiség mére­te, mélysége, valamint a szem­közti telek beépítettsége is befolyásolja. A kellemes lakó­környezetek elérése érdeké­ben az is fontos, hogy a be­áramló fény és hő mennyiségét a forró nyári napokon sza­bályozni tudjuk.

Egyszerű megoldások központi fűtés esetén

A tetőtér fűtését a legtöbb régi háznál a központi fűtésre való csatlakozással oldhatjuk meg. Ez vonatkozik a melegvíz-ellátásra is. Ahol nem oldható meg, ott lokális fűtést, illetve melegvíz-ellátást kell alkalmazni. Külön készüléket kell a tetőtérben beépíteni, melynek előnye, hogy a meleg­víz útja lerövidül, és az alulfűtöttség problémájával nem kell foglalkozni.

A kellemes klíma eléréséhez a szel­lőztetés nélkülözhe­tetlen. A korszerű tetőablakok több fokozatban buktathatok, így a beáramló levegő mennyisége szabály­ozható. Egyes típusoknál kitámasztó rúd gondoskodik arról, hogy a szárny bármilyen állásban egyszerűen, csavarral rögzíthető legyen. Ezek, amellett, hogy a be- és kiáramló levegő mennyiségét tetszésünk szerint szabályozni tudjuk, védelmet nyújtanak számunkra a hirtelen jött viharral szemben. Némely ablak tokjába légjáratok vannak beépítve, és retesszel szabályozható a járatok nyitottsága.

Emelkedő ablak szellőzése, golyamatos szellőztetés a tokon keresztül, billenő ablak szellőzése.