• hőszigetelés

Hőszigetelő anyagok: szerves és szervetlen

Az építőipari gyakorlatban használt anyagok közül hőszigetelőnek azokat az anyagokat nevezzük, amelyek két hővezetési tényezője légszáraz állapot­ban 0,2-0,25 W/(m.K) értéknél ki­sebb. Az alacsony hőátbocsátási tényezőn kívül az ideális hőszigetelő anyagot – alkalmazási területétől függően – egyéb tulajdonságok is jellemzik. Olyan szi­lárdságú kell legyen, hogy a rá ható ter­heket és a saját tömegét káros alakvál­tozások – összenyomódások – nélkül viselje el, továbbá álljon ellen a nedves­ségnek, legyen jól vakolható, a gombák és a rovarkártevők ne tegyenek kárt benne stb.

A gyakorlatban sokféle hőszigetelő anyagot használnak, amelyek az előző követelményeket többé-kevésbé kielé­gítik. Példának okán a szálas hőszigetelő anyagok vagy a hőszigetelő vakolatok .Mindezen anyagokra jellemző a nagyfokú porozitás, és ennek követ­keztében az alacsony testsűrűség. A hőszigetelő anyagok hőszigetelő ké­pességét ugyanis a pórusok igen kis hővezetési tényezőjű nyugvó levegője ad­ja. A megfelelő porozitás érdekében vagy már eleve porózus anyagokat vá­lasztanak ki (szerves hőszigetelő anya­gok), vagy a pórusokat mesterségesen alakítják ki az anyagban.

A lyukak, pórusok számának növelé­se azonban nemcsak a testsűrűséget, ha­nem az anyag szilárdságát is csökkenti, tehát a jó hőszigetelő képesség kis szilárdsággal jár együtt. Ebből következik, hogy a testsűrűség ismeretében az anyagok hővezetési tényezője +20% pontosságú becsléssel is megállapítha­tó.

Hőszigetelő képesség, pórusok

A hőszigetelő anyagok hőszigetelő képessége nemcsak a bennük lévő pó­rusok mennyiségétől, hanem azok alakjától, méretétől és egymáshoz való kap­csolódásuk módjától is függ. Túl nagy pórusok esetén a pórusok szemben lévő oldalain – a hőmérsékletkülönbség mi­att – felhajtóerő jön létre, amely a lyuk­ban lévő levegőt áramlásba hozza, ez a jelenség pedig a hőszigetelő képességet csökkenti. Ezért hőszigetelő képesség szempontjából a kisebb lyukak előnyösebbek. (A hőszigetelő képesség szem­pontjából a kisebb lyukak előnyösebbek. (A hőszigetelő anyagokban lévő lyukak átmérője lehetőleg ne haladja meg az 1 mm-t.)

A pórusok vagy egymástól elzárva helyezkednek el az anyagban, vagy pe­dig egymással összefüggő vékony cső, illetve csatornahálózatot alkotnak. A nyitott üregű anyagok hőszigetelő ké­pessége a zárt üregűhöz képest lényege­sen rosszabb, mert az összefüggő csa­tornákon a levegő az anyag egyik olda­láról a másik oldalára juthat, ezen felül pedig a nyitott üregű anyagok vízfelve­vő képessége is igen nagy. (Ha a póru­sokat részben vagy egészben a levegő­nél 24-szer jobb hővezető víz tölti ki, ez az anyag hőszigetelő képességét roha­mosan csökkenti.)

A felhasznált hőszigetelő anyagok az alapanyagok jellege szerint két fő cso­portba oszthatók:

• szervetlen alapanyagból és
• szerves alapanyagból előállított hő­szigetelő anyagok.

A két anyagcsoport – tulajdonságai­kat tekintve – eléggé különbözik egy­mástól. Ezek a különbségek a követke­zők: A szervetlen hőszigetelő anyagok a szervesekkel szemben általában

• nagyobb hővezetési tényezőjű anya­gok;
• nagyobb a testsűrűségük;
• nyomószilárdságuk nagyobb, de hú­zószilárdságuk kisebb;
• a kis húzószilárdság miatt kisebb da­rabokban készíthetők;
• ütésre érzékenyebbek, könnyen tör­nek;
• a nedvesség hatására hőszigetelő ké­pességük gyorsabban csökken, rom­lik;
• viszont a nedvesség hatására nem gombásodnak, nem rothadnak;
• a rovarok nem vagy csak nehezen tudnak bennük megtelepedni;
• tűzállóak, nem éghetők.

A hőszigetelő anyagok kiválasztása­kor az előző tulajdonságokat mindig fi­gyelembe kell venni.

A hőszigetelő anyagokat

• porok;
• paplanok és matracok;
• kötőanyaggal kevert habarcs;
• idomtest, csőhéj;
• lemez, tégla, tömlő és zsinór formá­ban hozzák forgalomba és használják fel.

Szervetlen hőszigetelő anyagok

Perlit termékek

A duzzasztott perlit őrölt nyers perlit gyors, 1000 °C fölé hevítésével keletke­ző szemcsés termék. Ezen a hőmérsék­leten a nyerskő felülete meglágyul, a benne lévő kristályvíz gőzzé alakul, amely a követ mintegy felfújja. A fo­lyamat eredménye a kb. 8-12-szeres térfogat növekedés, a duzzadás. A keletkezett szemcsés termék:

• laza, kis halmazsűrűségű;
• nagy porozitású, nagy fajlagos felü­letű;
• jó hőszigetelő képességű;
• éghetetlen és magas hőállóságú;
• semleges kémhatású, öregedésálló, stabil;
• nem mérgező, veszélytelen;
• nem okoz korróziót a különféle épí­tőanyagoknál (beton, tégla, vakolat, fa, szerkezeti acél, egyéb fémek) és nem is korrodálódik.

A forgalomban lévő perlit termékek a következők:

• hidrofób (víztaszító) perlit;
• ömlesztett bitumoperlit;
• bitumoperlit lap;
• perlit paplan.

A hidrofób perlitek a kész, duzzasz­tott perlitből, por alakú vegyi anyagok hozzáadásával készülnek. Fő jellemző­jük a hidrofób jellegük, ami annyit je­lent, hogy a nedvességet az anyag ta­szítja. Víznyomásnak kitett helyen en­nek ellenére nem alkalmazható!

Az ömlesztett bitumoperlit P1 és P2 minőségű duzzasztott perlitből vagy ezek keverékéből, valamint forró bitumenből keveréssel előállított, ömlesztett termék. Alkalmazási területe lapos tetők lej­tésadó hőszigetelő rétege, kéthéjú hi­degtetők hőszigetelése, valamint pince­födémek és talajra fektetett padozatok ún. úsztatórétege. A bitumoperlit lap ömlesztett bitumoperlitből préseléssel előállított hő­szigetelő lap. Alkalmazási területe elsősorban víz­szintes és kis lejtőszögű egyhéjú me­leg tetők, padlásterek födémjének hő­szigetelése. A bitumoperlit lap ömlesz­tett bitumoperlittel társítva is használ­ható.

A perlit paplan középszemcsés (P1) vagy középfinom (P2) minőségű duz­zasztott perlitnek vagy ezek keveréké­nek legalább 0,1 mm vastagságú mű­anyag huzatba töltésével és lezárásával előállított termék. Alkalmazási területe: egyhéjú meleg ­tetők teherelosztó réteg alatti hőszigete­léseként padlásterek és pincefödémek hőszigetelése teherelosztó réteg alatt, valamint hűtőházak padozatának hő­szigetelése. A Rioporit tégla duzzasztott perlit és agyag keverékéből égetett hőszigetelő anyag. A termalit és a szupertermalit helyett használható (előnyösebb tulaj­donságai miatt). Alkalmazási területei a magasabb szilárdsági igényű és tűzálló bélések mögötti falazatok. Mérete azonos a kis­méretű tömör tégláéval.

Kovaföldből előállított anyagok

A kovaföld készítményeket elhalt apró tengeri állatok kovatartalmú vázából – páncéljából – állítják elő. Az őrölt kovaföld előállításához a ko­vaföldet bányászás után szárítják, őrlik, majd osztályozzák, egyes fajtáit izzít­ják. Töltőanyagként az 1-3 mm-es szemcse nagyság használható. A kovaföldhabarcsot a kovaföldből készült idomtestek, héjelemek illeszté­sére használják, de önálló hőszigetelő rétegként is megfelel. Összetétele 0-3 mm szemcse nagyságú kovaföldőrle­mény, 100-120 kg fehér mészpép m³-enként. A kész habarcs légszáraz testsűrűsége 400-600 kg/m³.

A Termalit alapanyaga a kovaföld, amit 8-10% anyaggal, kiégethető ada­lékkal (parafadara, fűrészpor, kenderpozdorja, szénpor stb.) és vízzel gyúr­nak össze, majd durva kerámiaipari módszerrel formáznak. A kiszárított anyagot 900°C-ra égetik. A benne lévő szerves anyag egyben tüzelő- és pórus­képző anyag. Téglatestek és héjidomok formájában kerül forgalomba, a téglatestek 123 x 250 lapmérettel és 30, 40, 65 és 80 mm magassági mérettel ké­szülnek. Testsűrűsége légszáraz állapot­ban 450-550 kg/m³.

Kőszivacs

A kőszivacs falak és födémek hőszige­telésére alkalmas, különleges, égetett agyagkészítmény. Agyag és éghető szerves anyagok (fűrészpor, szénpor stb.) keverékéből sajtolás útján formáz­zák, majd szárítás után égetik. Égetéskor a benne lévő szerves anya­gok kiégnek és helyüket a jó hőszigete­lő képességű levegő foglalja el. Szilárd­sága viszonylag kicsi, ezért teherhordó falak készítésére nem alkalmas. Jól faragható, erősen nedvszívó, ezért csak vakolva használható. Kétféle formája van forgalomban.

A kőszivacs pallólap teherhordó, va­salt födémpallók készítésére használha­tó. Lapmérete 20 x 40 cm, vastagsága 6, 8 és 10 cm. A keskeny tagok hosszolda­lán horony, illetve ereszték készül. Az egyik alaplapon egy, a másikon két hosszanti hornyot képeznek ki a betona­célok számára. Testsűrűsége max. 1000 kg/m³. A hőszigetelő kőszivacs lap falak és tetőfödémek hőszigetelő burkolására használható. Alaplapja 20 x 40 cm, vastagsága 4,6,8 és 10 cm. Testsűrűsé­ge a 4 cm-es lap esetében max. 110 kg/m³, a többi lapnál max. 750 kg/m³. Vízfelvevő képessége 85%.

Szálas hőszigetelő anyagok

A nagy légtartalmú szálas hőszigetelő anyagokban a levegő gyakorlatilag nem tud mozogni, jó hőszigetelő tulajdonsá­ga előnyösen kihasználható.

A salakgyapotot 1400°C-on, olvadó állapotú kohósalakból, centrifugálással gyártják. A szálképzésnél a porképződés elkerülésére olajat is adagolnak hozzá. Műgyantával kötve lágy, félke­mény és kemény lemezek készíthetők belőle, de forgalmazzák matracok és tömlők formájában is. Testsűrűsége a készítmények fajtái szerint változó, ál­talában 220-280 kg/m³.

A kőzetgyapot a természetben talál­ható kőzetek (bazalt, mészkő, dolomit stb.) megolvasztásával és szálazásával előállított szálhalmaz, amely kiváló hő-és hangszigetelő tulajdonságokkal ren­delkezik. A kőzetgyapot termékekre jellemző az üreges szálszerkezet és a nagyfokú stabilitás. A szálhalmaz nem korrodál­ja a vele érintkező építészeti anyagokat (betont, téglát, vakolatot, fát, szerkeze­ti acélokat, különféle fémeket stb.), inaktív a nedvességgel, párával és szá­mos korróziós hatású anyaggal szem­ben.

Az elemi szálak hajlékonyak, ezért a szálhalmaz rugalmas, nem töredezik, összenyomható, rázkódásnak ellenáll. E tulajdonságok a rendeltetésnek megfe­lelően módosulnak a nem korrozív és nem korrodálódó, kötőanyagot tartal­mazó termékeknél, a termék kötőa­nyag-tartalmának és testsűrűségének megfelelően (könnyen összenyomha­tó, nem terhelhető, terhelhető, lépésálló, rétegei válási és nyíró igénybevételnek kitehető termékek). A kötőanyagot tar­talmazó termékek 250°C-ig, a kötőa­nyagot nem tartalmazó termékek 750°C-ig használhatók. Nem éghetők, nem esnek tűzrendészeti korlátozás alá.

A terméket Isolyth márkanéven for­galmazzák

Az Isolyth NL kötőanyaggal kötött, csupasz, vagy különféle anyagokra (pl. nátronpapírra, alumíniumfóliára, üveg­fátyolra, üvegszövetre stb.) kasírozott, sík felületekkel határolt, rugalmas, me­chanikai igénybevételeknek kitehető termék.

A normál kőzetgyapot lemezt – az el­térő követelmények miatt – többféle ki­vitelben gyártják:

• Isolyth NL-kő összenyomható típus;
• Isolyth NL-nt nem terhelhető típus;
• Isolyth NL-t terhelhető típus;
• Isolyth NL-1 lépésálló típus;
• Isolyth NL-r húzó igénybevételnek is kitehető típus.

Az Isopanel szálas anyag lemezcsí­kokból (lamellákból) gyártott, különbö­ző anyagokkal (pl. alumíniumfóliával, bitumenes csupaszlemezzel stb.) két oldalról kasírozott, sík felületekkel hatá­rolt, felületre merőleges szálirányú, me­rev termék. Lépésálló, mindkét oldalán bitumenes csupaszlemezzel kasírozva kerül forgalomba. A panel méretei: 1000 x 1000 mm, vastagságuk 10, 32, 44,51,61,85,99 mm.

Az üveggyapot maximálisan 23 µ átmérőjű, 10-60 cm hosszú szálak halmaza. Az üveggyapot termékek kor­szerű építészeti, hő- és akusztikai, vala­mint épületgépészeti meleg technológi­ai szigetelő szerkezetek kialakítását te­szi lehetővé.

A szigetelő szerkezetek ál­tal megkívánt követelményeket:

• filc,
• lemez,
• ömlesztett gyapot termékek elégítik ki (4/13 táblázat).

A termékek szabványos jelölése tar­talmazza a termékek fajtáját, testsűrűsé­gét és alkalmazási típusát. Pl. NL-24-Kő: normál lemez, 24 kg/m3 testsűrűsé­gű, könnyen összenyomható típus. A termékek megrendelésénél a felületi megjelenésre vonatkozó követelményt is meg kell adni, pl. CS/CS mindkét ol­dalán csupasz terméket jelöl, vagy P/CS egy oldalt nátronpapír kasírozású, másik felén csupasz terméket jelöl. Ezenkívül fel kell tüntetni a vastagságot, szélessé­get és hosszúságot is. A hő- és páratechnikai, az akusztikai méretezést, illetve ellenőrzést az ér­vényben lévő műszaki szabályozás alapján minden esetben el kell végezni!

Alkalmazási területei:

• alacsony relatív nedvességtartalmú terek; belső hőmérséklet 20 °C, rela­tív nedvességtartalom 50%;
• közepes relatív nedvességtartalmú terek; belső hőmérséklet 20 °C, rela­tív nedvességtartalom 65%;
• magas relatív nedvességtartalmú te­rek; belső hőmérséklet 20 °C, relatív nedvességtartalom 75%.

Az épületfizikai típusa alapján lehet:

• egyhéjú szerkezet: a szerkezet hő­szigetelő és külső burkolati, ill. héjazati rétegei között nincs légrés;
• kéthéjú szerkezet: a hőszigetelés és a külső burkolat vagy héjazat között átszellőztetett légréteg van.

A lemez és filc szigetelőanyagok be­építhetők:

• ragasztással,
• pontonkénti mechanikus rögzítéssel.

Előfordul, hogy a szigetelő szerkezet kialakítása olyan, hogy a megfelelő rögzítés beszorítással megoldható, pl. szerelt homlokzatburkolatoknál a bur­kolattartó fa segédváz közé. A homlokzatburkoló téglával készülő egy- és két­héjú falaknál a burkolófal bekötő vasa egyúttal a THERWOOLIN termékek rögzítésére is alkalmas. Bizonyos szer­kezeteknél a szigetelőanyag beépítése gyakorlatilag csak elhelyezést jelent (pince, padlásfödémek szerelő jellegű szigetelő szerkezete).

A szigetelő anyagok többféleképpen rögzíthetők

A ragasztásos technológiánál PAL-MAKONTAKT 140 jelű ragasztót kell használni. A vizes diszperziós ragasztót célszerű – a ragasztási szilárdság növe­lése és a költségek csökkentése végett -1:4 arányban cementtel keverni. A ra­gasztás csak kiegyenlítő rétegen végez­hető, száraz, portalanított felületen! A ragasztóanyagot vagy keveréket az üveggyapot lemez hátoldalára, fogas spatulával kell felhordani, 2-3 mm vastagságban, kb. 6-8 cm szélességű sávokban vagy 1,0 dm²-nyi foltokban. A ragasztósávokat keresztirányban a lemezre, a szélektől 10 cm-re és két-két sávban hordjuk fel. A négy ragasztósáv biztosítja a lemez rögzítését. A ragasztás csak 14 °C feletti hőmérsékleten végezhető! TELJES FELÜLETŰ RA­GASZTÁS TILOS! Ez ugyanis párazá­ró réteget képezne, amely miatt a hő­szigetelő lemez leválna.

Mechanikus rögzítések esetén a hő­szigetelést szerelő jellegű technológiával rögzítik, ami az időjárási körülmények­től függetleníthető, hőhíd mentes megol­dást biztosít. Az alkalmazható, hazailag beszerezhető rögzítő a HILTI vagy BERNER típusú szigetelőcsillag vagy – tárcsa. A rögzítéshez 8 mm átmérőjű lyukat kell fúrni, a behelyezett szigetelő­csillag vagy – tárcsa szára ütésre befeszül. A szükséges rögzítési pontok száma me­zőben 4 db/m², falszéleken, a párkány­nál, lábazatnál 1,0 m sávon 6 db/m².

A THERWOOLIN üveggyapot ter­mékek épületakusztikai célú felhaszná­lásának leggyakoribb területei:

• padlószerkezetek úsztató rétegeként, a födémszerkezetek hangszigetelésé­nek javítására;
• hagyományos – párnafa+vakpadlóra készülő – parkettaburkolat hangel­nyelő betétrétegeként, a párnafák alá úsztatósávként és peremszigetelés­ként;
• hangelnyelő burkolat, illetve ál­mennyezet betétrétegeként, porzás-gátló üvegszövet és mechanikai vé­delmet biztosító lemez mögé helyez­ve, a helyiségekben keletkező zaj­szintek csökkentésére;
• hangelnyelő elemek vagy burkolatok betétrétegeként, teremakusztikai jel­legű feladatok esetében, ha a terek megfelelő utórezgési idejének bizto­sítása vagy kedvezőtlen hangvissza­verődések keletkezésének megaka­dályozása szükséges;
• hangelnyelő betétrétegként, hangszi­getelést javító burkolatok, álmennye­zetek mögötti légrétegben elhelyez­ve;
• hangelnyelő betétrétegként, szerelt jellegű hang gátló válaszfalak kéreg­lemezei közötti légtérben elhelyezve;
• külső és belsőtéri hangárnyékoló fel szerkezetekben, hangelnyelő betétré­tegként;
• gépek, berendezések zajkisugárzá­sát csökkentő tokozás szerkezetének belső oldali hangelnyelő burkolata­ként.

A Temizol hő- és hangszigetelő le­mez polietilén, polipropilén és poliamid hulladékból készül. A szalmásított műanyagot tisztítják, szelektálják, majd tömörítés után hőkezeléssel, tüzesített tűvel átolvasztják. A Temizol lemez kiváló hő- és hang­szigetelő, könnyen megmunkálható, vegyszerálló, gombásodásra, penésze­désre nem hajlamos, rugalmas, nem porlik és nem törik.

A Temizol lemezek felhasználhatók:

• födémszerkezetek hangszigetelő úsz­tató rétegeként;
• könnyűszerkezetes homlokzati és vá­laszfalak hő- és hangszigetelő betéte­ként;
• Akusztikai (hangelnyelő) burkolat­ként.

4.13. táblázat THERWOOLIN üveggyapot termékek lemezvastagsága és testsűrűsége:

Természetes eredetű szerves hőszigetelő anyagok

A parafatölgy kérge hőszigetelési szempontból igen értékes anyag. Sejtfa­lai rendkívül vékonyak, pórusai zártak, ezért testsűrűsége igen kicsi. Rugal­mas, szívós, könnyen megmunkálható, a nedvességet és a gázokat csak nehe­zen engedi át magán. Hőszigetelő ké­pessége kiváló.

300-400°C-os zárt térben a parafa sejtjei felpuffadnak. Az így keletkezett anyag az expandált parafa. Ennek hőszigetelő képessége még jobb, mint az alapanyagé. Két formában hozzák for­galomba: expanzit és szupermit néven. Az expanzit az expandált parafadara expandálásakor kiváló, saját gyantájá­val való összeragasztásával készül. A lapok mérete 104 x 54 cm, vastagsága 10,7, 12,4 vagy 15,4 cm, testsűrűsége 160 kg/m³.

A szupermit expandált parafadara és kőszénkátrány kötőanyag meleg álla­potban való összesajtolásával készül. Előnye, hogy nedvességre kevésbé ér­zékeny. Testsűrűsége 200 kg/m³. A nádlemezek éretten learatott, leve­leitől megfosztott egészséges nádszá­lakból, kézi vagy gépi sajtolással ké­szülnek. Az összesajtolt lemezeket fél­kemény horganyzott acélhuzalokkal és kapcsokkal kötik össze. A kézi gyártású lemezek 200 cm hosszú, 50 vagy 100 cm széles, 3,5-8 cm vastagságban készülnek. Testsűrűségük 140-160 kg/m³.

Mesterséges eredetű hőszigetelő anyagok

Műanyag habok

A műanyag habok – nagy nyúlóképességük következtében – rendkívül jól habosíthatók. A nagyon finom eloszlású, kis pórusokba zárt levegő folytán az anyag kitűnő hőszigetelő képességű. Akuszti­kai célokra is előnyösen felhasználható. Beépítéskor azonban tekintettel kell len­ni a kis nyomószilárdságra!

Hazánkban jelenleg kétféle műanyag hab kerül forgalomba: a polisztirol és a poliuretán hab. A polisztirol habok 70 °C felett el­vesztik merevségüket, összezsugorod­nak. Jelenleg már csak az önkioltó képes­ségű fajtáját gyártják. Nem gőzölhetők, nedves melegre igen érzékenyek. Nagy­méretű tömbökben készül, amelyek me­leg acélszálakkal lemezekre szabhatók. Ismertebb neve a Hungarocell. A polisztirol alapú hőszigetelő habok­nál szabvány szerint többféle kategóriát különböztetünk meg. E kategóriákat a hab testsűrűsége változásának függvé­nyében alakították ki, amely befolyásol­ja az összes többi tulajdonságot is.

A panelok hőszigetelésére készített habok mechanikai tulajdonságai alá-rendeltebbek, hőszigetelő képességük a lényeges. Zárófödémekhez más típusú hab készül, amelynél igen fontos a lé­pésállóság. Ehhez a kategóriához ha­sonló a „Dryvit” hab, amelynek a defor­mációra való hajlama csökkenthető, ha felhasználás előtt legalább hat hétig pi­hentetik. A poliuretán habok két fajtája a lágy és a kemény hab. A lágy habok likacsai nyitottak, hézagok tömítésére használ­hatók. A kemény habok a legjobb hő­szigetelők közé tartoznak, mert lyukacsaik zártak, testsűrűségükhöz mérten viszonylag nagyobb szilárdságúak, 130°C-on tartósan hőállóak. Színük sárgás­fehér. PORÁN habként is ismert.

Az extrudált polisztirol hab tulaj­donságaiban jelentősen eltér az expan­dált habtól, egyenletes falvastagságú, zártcellás felépítésű. Rendkívül stabil, jó mechanikai tulajdonságú és időjárás­álló. Az ún. „fordított” tetőknél külföld­ön csupán ezt a habtípust engedélyezik, mivel – szerkezete folytán – évtizede­ken át nem változtatja hőszigetelő ké­pességét.

Lágy habok, illetve hablemezek

Az építőipari gyakorlat a kemény hő­szigetelő műanyag habokon kívül – jó­val kisebb mennyiségben – lágy habo­kat is alkalmaz, általában különféle hablemezek formájában. A Polifoam alumíniumfóliával kasírozott polietilén hablemez. A Polifoam habok jó hő- és hangszi­getelő, párazáró és rezgéscsillapító tu­lajdonságúak.

A Polifoam hablemezek

• habosításuk mértékének megfelelően
• ötféle márkajellel készülnek: S 500; S 1000; S 2000; S 3000 és S 4000.

Ezekből a lemezekből – mint alap­anyagból – készülnek a Polifoam-A1 jelű, alumíniumfóliával kasírozott hablemezek. Ezek tekercsben gyártott, egyik oldalukon 9 mm vastagságú alumíniumfóliával kasírozott polietilén hablemezek, 2,3 és 5 mm vastagsággal. Márkajelük S 3002; S 3003 és S 3005.

A Polifoam-A1 sugárzás visszaverő tulajdonságú, így nyári időszakban a tető héjaláson bejutó hőmennyiség hagyo­mányos hornyolt cserépfedés esetén 95%-kal, 10 cm vastagságú kőzetgya­pottal hőszigetelt hagyományos cse­répfedés esetén pedig 23%-kal csökken.

A Polifoam-A1 termék C, D és E tűzveszélyességi osztályú, (III. IV. és V. tűzállósági fokozatú) lakó-, üdülő- és állattartási épületekben, kéthéjú átszel­lőztetett tetőszerkezetek sugárzás vissza­verő alátétrétegeként alkalmazható. A sugárzás visszaverő réteg alátéthéjazat-ként egyúttal kiegészítő csapadékvíz­ szigetelés is. A Polifoam-A1 új épüle­tek kivitelezésekor, valamint utólago­san elhelyezve egyaránt beépíthető.