Milyen káros hatásai vannak hungarocell hőszigetelésnek? [TANULMÁNY]
Egy 1983-ban készült tanulmányban a szigetelések teljesítményét elemezték, de a nem kívánatos eredmények miatt a tanulmányt el is tüntették. Most azonban újra előkerült és sok kérdést vet fel az energiatakarékossági rendelet és annak gyakorlati alkalmazhatósága kapcsán.
Cikk hiteles fordításban letölthető innen (PDF)
Energetikai korszerűsítés. A kívülről szigetelt helyiségek több energiát fogyasztanak, mint a szigetelés nélküliek
A megtakarítások csupán számtaniak
A szövetségi kormány energia-ütemtervében 40%-kal kevesebb üvegház-hatású gáz kibocsátását irányozzák elő 2020-ig. 2022-ben pedig az összes német atomerőművet leállítják. Ehhez a konstrukcióhoz szorosan kapcsolódik az energetikai lakáskorszerűsítés is. Az összetett hőszigetelési rendszerek szakszövetsége (www.fachverband-wdvs.de) szerint a Németországban az atomerőművek 2010-ben közel 140 terrawattóra energiát állítottak elő. Energiatakarékosabb épületekkel azonban ötször magasabb gazdasági megtakarítás valósulhatna meg.
Az energiarendszer átalakulása már a küszöbön áll, azonban ez igen költséges. Az EEWär-meG (megújuló hőenergiáról szóló törvény) 11. § 2. bekezdése szerint
„A jelen törvény végrehajtásával megbízott személyek jogosultak … a telkekre és az építményekbe, beleértve a lakásokba történő belépésre. A lakás sérthetetlenségének alapvető joga (az Alaptörvény 13. cikke) ezáltan korlátozásra kerül.”
A CDU/SPD koalíciós kormány energiarendőrségi felhatalmazást hozott létre szigetelési célokra, ám a polgári jogokat korlátozta. Akkoriban ezt felelőtlenül megszavazták.
Egy tudományos vizsgálat második részéről szintén nem lehetett ezidáig semmit tudni. Ez a külső szigetelések negatívumaival foglalkozott, szerepel benne például az is, hogy a külső hőszigetelések a kívánt hatásnak éppen az ellenkezőjét nyújtják, ez viszont felesleges kiadást jelent mind a tulajdonosnak, mind a lakást bérlőnek.
Az eredmények felszívódtak
A Holzkirchenben lévő Fraunhofer Társaság Épületfizikai IfB Intézetében 1983-1985. között több vizsgálatra is sor került a külső téglafalszerkezetek hőszigetelésével kapcsolatban. Az IRB Kiadó az 1983-as első két vizsgálati szakaszról szóló jelentést T 1187 Kutatási Jelentés néven hozta nyilvánosságra. Ennek lényege, hogy a szigetelőanyagok nem hatékonyak, a masszív monolit falak viszont megfelelően szigetelnek. Prof. Dr. mult. Karl A. Gertis, a Holzkircheni Intézet akkori vezetője később mérési hibákra hivatkozott a vizsgálatoknál, és javításként új, számolásos hőhíd-elméletet dolgozott ki.
A 3. vizsgálati szakaszról szóló, 1985. december 20-i EB-8 sz. nyilvános közlemény ezidáig a süllyesztőben volt. Miután rábukkantak, csak egy pillantást lehetett vetni rá, pedig ez is az 1983-as tanulmányok megállapításait erősíti meg, mi több, még annál is tovább megy. Hogy a hőhíd-hatás befolyását megelőzzék, a vizsgálatok ezen részében a hőhidas területeket minden helyiségben plusz hőszigeteléssel látták el.
Ezért a vizsgálatban szereplő épületeknek magyarázatot kell szolgáltatniuk a sugárzás külső falfelületekre, a helyiségek belső levegőjének éjszakai lehűlése miatti hőátviteli veszteségekre és a fűtési energiára gyakorolt hatásáról. Az eredmények szerint a leszigetelt külső falaknak a napenergiát tároló és lassabban lehűlő masszív falazathoz képest gyorsabb hőmérséklet változást is ki kell bírniuk. Azaz, a szigeteléshez több energiára van szükség.
A vizsgálati jelentés mellékletében a 6. számú táblázatban látható, hogy a külső szigeteléssel ellátott helyiségek több energiát fogyasztanak, mint azok, amelyek nincsenek leszigetelve. A kísérleti épületek minden esetben egyformán 0,46 W/m2K nagyságú k-értékkel rendelkeztek, a 28 napon át tartó vizsgálat -4 C° téli külső átlaghőmérséklet és 137 W/m2 átlagos déli sugárzási intenzitás mellett zajlott. Így feltehetően az 1983-as T 1187 számú kutatási jelentés hőhíd-elméletét örökre félretették.
A holzkircheni vizsgálatok kapcsán még érdemes szót ejteni a következőről. A Német Szövetségi Napok SPD frakciótermében, 1985 októberében építész szakembereknek a lehetséges energiamegtakaríás témájával foglalkozó, nyilvános meghallgatásán a szakemberek nem mondhatták el részletesen a véleményüket a nyilvánosság előtt titokban tartott második rész miatt. Ennek valamennyi mérési adatát elveszettnek nyilvánították.
A tanulmányok bizonyítják, hogy a szigetelés hatékonysága kétes
Egy, csak regionális szinten ismertté vált publikáció szintén bizonyítja a holzkircheni eredményeket. A Társasházak fűtési energiafogyasztásának összehasonlítása címet viselő tanulmányt 1996-ban a hamburgi GEWOS-Intézet hozta nyilvánosságra. Ebben az szerepel, hogy az 1984-1992. között vizsgált 47 lakóépület esetében a magas k-értékkel rendelkező szigetelési megoldások több energiát igényeltek. Kapcsolódó cikk: A szigetelőanyagok nem is szigetelnek?
A monolit külső falszerkezettel rendelkező társasházak a külső falazat magasabb hőátbocsátási tényezője ellenére alacsonyabb éves fűtőanyag-fogyasztást mutattak, mint a külső falakon szigeteléssel ellátott épületek. A Hannoveri Épületkutatási Intézet vizsgálat pedig arról számol be, hogy négyzetméterenként átlagosan kb. 9 euróval magasabb a karbantartási érték, mint a vakolt masszív homlokozato esetén. A régi holzkircheni vizsgálati eredmények ezért indokolttá teszik az energetikai korszerűsítéssel és az energiarendszer átalakításával kapcsolatban az átgondolást.
Egy tudományos vizsgálat szerint a külső hőszigetelés mérhető haszonértékkel nem rendelkezik. Egy másik eredmény szerint pedig a külső hőszigeteléssel rendelt vizsgálati helyiségek több fűtési energiát fogyasztottak, mint a szigetelés nélküliek.
Az összehasonlítás eredménye: A szigetelés nélküli homlokzati fal hatékonyabb
A mérési eredmények szerint összességében magasabb százalékos fűtési energiafogyasztása van a külső szigeteléssel ellátott (AD) téglafalaknak, mint a szigetelés nélküli monolit (MO) falaknak. A számok 49, stb. = az anyag vastagsága; h = világos színű külső homlokzat; d = sötét színű külső homlokzat; k-Wert (érték) = hőátbocsátási tényező.
Cikk hiteles fordításban letölthető innen (PDF)
Forrás: http://www.konrad-fischer-info.de/zweifel.pdf