11+1 dolog a beltéri festésről
A lakás teljes átfestésével egészen biztosan nem lőhetünk mellé: egyetlen beltéri falfestés ugrásszerűen megnövelheti otthonunk értékét, hiszen teljesen megváltoztatja a szoba kinézetét és hangulatát. Akár csupán egy állagmegóvó festésről legyen szó, akár teljes átváltozásról, bizonyosan azonnali és jelentős változást fog hozni.
Az alábbi linkek olyan cikkekre mutatnak, amelyek megtanítják a beltéri festés minden csínját-bínját, legyen szó akár a konyhaszekrény festéséről vagy a redőny bevonatáról.
- Hogyan fessünk falat?
- Hogy a mennyezet se fogjon ki rajtunk!
- Fafelületek, keretek, szegőlécek és fapadló felújítása
- Ablakok festése: Ez a feladat különleges figyelmet igényel, mindenképpen érdemes elolvasni az ehhez kapcsolódó tudnivalókat.
- Ajtók festése: Az ajtó a helység „nyitánya”, afféle bevezetés. Ez a cikk megtanítja, hogyan tehetjük még szebbé háztartásunkat csupán egy festékréteg által.
- Spalettafestés: No, hát ez bizony extrám bonyolult lehet, de mi elmondjuk, hogyan biztosíthatunk tökéletes, egyenletes fedést minden oldalról.
- A konyhaszekrény lefestése: Még az étel is finomabb, ha egy szép konyhában készül. De vajon hogyan dobhatnánk fel picit a saját konyhánkat?
- Padlófestés: Nyilván nem töltünk túl sok időt a padló bámulásával, mégis, egy kis lakkozás a padlón drámai változást hozhat bármely helységről alkotott benyomásainkban.
- Domború minták festése: Akár egy stukkó vagy omladozó vakolat hatását is felfesthetjük, ha úgy tetszik, a lényeg, hogy a mintázatok egyedi és különleges karaktert biztosítanak szobáinknak.
- Csíkozás festékkel: A csíkozás végtelenül egyszerű dolog, mégis egy igazi hangulatmester.
- Sablonok használata: Az egyik legrégebbi díszítőelem a toll, amelyet szintén igen egyszerű megfesteni.
+1: Amit még a festés során el kell végeznünk:
- Festés utáni takarítás: Vége a festésnek? Az összesnek? Hát… nem egészen… a megfelelő takarítás még hátra van: festékfoltok eltüntetése, frissen festett felületek védelmének biztosítása stb.
- Festőszerszámok tisztítása: „este örömmel, reggel körömmel” – minél előbb állunk neki, annál gyorsabban és egyszerűbben megy a festőszerszámok takarítása. De hogyan is?
1. Hogyan fessünk falat?
Nem csak a falakból állnak az otthonod belső terei. Ennek ellenére a falak adják a helyiségek legnagyobb és legnyilvánvalóbb felületét, és többnyire a fal az első dolog, amihez lakásfelújításkor nyúlunk. Drámai változást érhetünk el az egész helyiség hangulatában a szoba csupán egyetlen falának az átfestésével.
Ha szép, egyenletes felületet szeretnénk kapni a festés eredményeképpen, soha ne tartsunk szünetet, mielőtt a megkezdett falrész festését befejeztük volna, hogy nehogy a festés szélénél már megszáradjon a felület, mire visszatérünk a munkához! Az talán a felfestés első és legfontosabb szabálya. Ha végeztél az adott fallal, lépjük picit hátra, hogy ellenőrizhessük, nem maradtak-e festetlen pontok? Az amúgy teljesen mindegy, hogy részletenként haladunk fentről lefelé, vagy széltől-szélig, de annak, aki esetleg hosszabbító nyelet használa festőhengeren a nagyobb belmagasság miatt, kényelmesebb lesz, ha körülbelül fél méter magas cikk-cakkokban halad végig a szoba teljes hosszában a falon fentről lefelé, hogy ne kelljen állandóan cserélgetnie a nyelet.
2. Hogy a mennyezet se fogjon ki rajtunk…
A szobáknak nem csak falai, hanem mennyezete meg mindenféle szűk sarkai is vannak, igaz?
A mennyezet hengerrel történő festése során mindig gondosan ügyeljünk a nedves szélek elegyengetésére. Különösen gyorsan kell majd dolgoznunk, ha gyorsan száradó beltéri festéket használunk, és mindenképpen szünet nélkül!
Ha teleszkópos nyelet vagy hosszabbítót használunk, könnyen és gyorsan festhetünk akár mennyezetet is, hiszen nem kell a létráról fel-le mászkálnunk, vagy ide-oda tipegnünk a tetején állva. Bármely festőhengeren találunk a hosszabbító nyél számára kialakított nyílást, de érdemes azért kipróbálni, hogy azok csavaros menete (vagy a rögzítés módja) is passzoljon.
Amikor keskeny falrészekre – pl. az ablak alatti vagy ajtó fölötti területek -, kisebb helyiségekre, sarkokra és élekre kerül a sor, a cikk-cakk technika többé már nem biztos, hogy célravezető, inkább csak görgessük végig a hengert vízszintesen, a legkeskenyebb sarkokat pedig kisebb, 10-15 cm-es hengerekkel vagy ecsettel fessük át. A kicsi henger előnye, hogy ugyanolyan fedést biztosít, mint a milyet a fal többi részén látunk, ezzel szemben az ecsetek lényegesen egyenetlenebbül festenek.
3.Fafelületek, keretek, szegőlécek és fapadló felújítása
A szoba fafelületei olyanok, mint a képen a keret. De vajon hogyan érdemes ehhez a munkához hozzákezdeni?
Széles körben vitatott, és még a veterán festők sem értenek egyet abban, hogy az olyan faanyagokat, mint az ablak- és ajtókeretek, padlószegélyek, lambéria és deszkapadló, inkább a felfestés előtt vagy után érdemes-e kifesteni. Ez alapján azt hiszem, megállapítható, hogy ez elsősorban személyes preferencia kérdése.
Ha a faáru festését a falfestés előtt végezzük, annak az a legnagyobb előnye, hogy bármiféle festékcseppet vagy sérülést okozzunk is a falon, azt elég, ha elhalványítjuk, nem szükséges azzal bajlódni, hogy tökéletesen eltávolítsuk, hiszen még úgyis ezután fogjuk átfesteni a megfelelő színre azt a részt. Ráadásul miután végeztünk a sok pepecs, aprólékos munkával, a falfestés már mintegy gyerekjátéknak tűnik annak hatalmas felületeivel!
Másrészt akármilyen óvatos festjük is a falat, a szobafestő henger mintegy centrifugaként pörögve, mindig apró, púder-finom festékcseppek ezreit szórja szét a helyiségben, és ezek egy része egészen biztosak lehetünk benne, hogy a már lefestett faárunk landol majd.
Akárhogy is döntsünk, mindenképpen ellenőrizzük az esetleges hibákat, és javítsuk őket, még mielőtt ténylegesen nekiállnánk a munkának.
Ha egy már egyébként is fényes fafelületet szeretnénk lefesteni, először mindenképpen csiszoljuk le csiszolópapírral vagy fémszivaccsal, ezzel segítve a festék tapadását. Vagy használhatunk olyan fedőréteget, amely mattit, megszünteti a fényességet.
Keretek festése
Ha minden felületen ugyanazt a színt és fedőfestéket használjuk, érdemes a szegélyeket a fallal egy időben lefesteni. Természetesen, ha így teszünk, akkor folyton cserélgetnünk kell majd az ecsetet és a hengert, de egy olyan szobában, ahol összesen egyetlen ablaksor és egy ajtó van, nem okozhat gondot.
Ha mégis úgy döntenénk, hogy először külön lefestjük az ablak- és ajtókereteket, mindenképpen érdemes letakarni a már kész, megszáradt felületet, amikor a környező falat vagy a mennyezetet festjük.
Szegélyek festése
A szegélyek lefestéséhez először fentről lefelé haladva öt-hat rövid ecsetvonással kenjük fel a festéket a felületre, ezt követően pedig egy hosszú, finom mozdulattal oszlassuk el rajta! Használhatunk egy vékony kartonpapírt maszkolóként, hogy elvágjuk a festéket a padló mentén. Végül töltsük ki vastag ecsettel a hosszú ecsetvonások által festetlenül hagyott felületeket!
Nem érdemes egy méternél szélesebb felületett festeni egyszerre, majd alaposan vizsgáljuk át a festett felületet festékcseppek, megfolyások, fröccsenések és átfedett szélek után kutatva, és minél előbb takarítsuk le őket! Ne várjuk meg, amíg az egész lambériafestés elkészül és megszilárdulnak az esetleges festési hibák!
Lambéria festése
A faburkolat és mindenféle lambéria festése ugyanúgy működik, mint a szegőlécek festése. Vágjuk végig a festéket a tetején és az alján úgy, ahogy a szegélyeknél csináltuk, majd fessük le a mélyedéseket és a kidomborodásokat!
A festék hajlamos összegyűlni a sarkoknál, ezért érdemes inkább mindig az adott panel közepe felé haladni a festéssel. A kiemelkedő részeknél és a panelek között föntről lefelé dolgozzunk, föl-le irányú, hosszú mozdulatokkal a függőleges, jobbra-balra mozogva a vízszintes paneleknél.
4. Ablakfestés
Általában elmondható, hogy az ablakfestés gyorsabban megy, ha egy 6 cm-es ablakszárny festő ecsettel végezzük, amelynek sörtéi lefelé enyhén rövidülnek, így könnyebben hozzáfér a 90°-os szöget bezáró sarkokhoz és szűk helyekhez.
Először mindig az ablakszárnyak festésével kezdjük, s ha ezek megszáradtak, emeljük ki őket a keretből. Ezt követően fessük le a felső, majd az alsó kereteket, és csak a legvégén dolgozzunk az oldalsó félfákkal és a zsanérokkal.
Annak érdekében, hogy ne szoruljanak be az ablakok a keretbe, a festéket a lehető legvékonyabb rétegben kenjük fel, és amint megszáradt a festék, a járatokat és az illesztéseket kenjük be parafinnal vagy szilikonnal fújjuk le.
5. Ajtók festése
Az ablak nélküli síkajtók festése – mivel sima és egyenes a felületük – nagyon egyszer, akár ecsettel, akár hengerrel próbálkozunk, ám a vésett, balakos vagy lemezes ajtóké egészen trükkös lehet. Összességében elmondható, hogy akármilyen ajtóról legyen is szó, jobban járunk, ha az egészet megcsináljuk egy szusszra, máskülönben az átfedések láthatóak lehetnek.
Mielőtt nekiállnánk, szereljük le a kilincseket és a zárszerkezeteket, valamint az ajtó felületén élén található fedőlapokat. Mintás ajtók esetében mindig a mélyedésekben kezdjük a festést, mégpedig a sarkoktól befelé haladva, akárcsak a lambéria festésénél, majd folytassuk a mélyedéseket szegélyező mélyebb domborulatokkal!
Az ajtó tetejétől haladjunk mindig lefelé, ha befejeztük a mélyedéseket, akkor a kiemelkedő lécek festésével, a legtetejétől egészen az aljáig: felső léc vízszintes irányú oda-vissza mozdulatokkal, majd oldalsó lécek függőlegesen, végül pedig a középső illetve alsó lécek, ismét vízszintesen.
Ha az ajtónak csak az egyik oldalát szeretnénk lefesteni, a sarkokat és az oldal élét lakkozzuk is le, máskülönben idővel a festék felgyűlik, és az ajtó beragad.
A munkát a zsanérok és a zár festésével fejezzük be!
6. Spalettafestés
Beltéri és kültéri ablaktáblák festése esetén egyaránt igaz, hogy a festékszóróval történő festés aspalettafestés legkényelmesebb módja: Ehhez használhatunk boltban megvásárolható flakonos festékszórót vagy egy otthoni levegőpumpás spriccelőt is. Ha a festékszórást nem tudjuk megoldani, egy jó minőségű fedőfestékkel és ecsettel még mindig sokat javíthatunk ablaktábláink állapotán.
Festés előtt szereljük le az ablaktáblákat – függetlenül attól, hogy kül- vagy beltéri spalettáról van-e szó – csiszoljuk le érdes majd finomabb csiszolóval és csiszolópapírral, szükség esetén tisztítsuk is meg a felületet!
Az a legjobb, ha el tudjuk akasztani valahol szabadtéren vagy a helység közepén táblákat mondjuk egy kiálló tetőgerendára vagy rúdra, mert így egyvégtében mindkét oldalt le tudjuk festeni. Máskülönben állíthatjuk függőleges helyzetbe is vagy lefektethetjük a padlóra, és lefesthetjük oldalanként.
Az ecsetet érdemes a szárazabbik oldalon használni, mert a túlnedvesített ecset miatt megfolyhat a festék, cseppek maradhatnak a felületen, vagy állítható rácsok esetében a rácsok maguk beragadhatnak. Először a spalettának az ablak felőli oldalát érdemes lefesteni, így ha véletlenül kis is hagyunk valamit, nem fog látszani.
Az állítható zsalukat érdemes a festés idejére rögzíteni gyufaszállal vagy más, apró, fából készült ékkel a végeinél, hogy megmaradjon a távolság a lécek között. Először mindig a zsalukat fessük le egy 2-3 cm-es ecsettel, ezután jöhet a keret egy 5-6 cm-es ecsettel! A széleket hagyjuk a végére, így meg tudjuk majd időnként fordítani a spalettát, ellenőrizve, nem szaladt-e meg a festék, és elsimíthatjuk egy majdnem száraz ecset segítségével, ha találunk ilyesmit. Ha az egyik oldal megszáradt, jöhet a másik!
7. A konyhaszekrény lefestése
Amikor a lakásdesign felújításán gondolkodunk, erős lehet a kísértés, hogy kihajítsuk a teljes szekrénysort a konyhából, és az elejéről elkezdjük az egészet. De egyáltalán nincs szükség ilyen drasztikus lépésre! Egyszerűen fessük át a konyhaszekrényt, és egészen megváltozik majd a konyha hangulata, és a régi helység új életre kel majd.
A szekrények festése akkor a legegyszerűbb, ha először eltávolítjuk az összes apró elemet – polcokat, fiókokat, fogantyúkat, gombokat, zárakat… mindent. Ha az ajtózsanérokon vannak könnyen mozgatható csavarok, akkor érdemes az ajtókat is eltávolítani, legalábbis addig, amíg a szekrények belső részének a festését be nem fejezzük.
A szekrények festésnek legnehezebb része a nehezen hozzáférhető belső felületek festése. Kis könnyebbséget jelenthet, ha a kis élfestő ecset nyelét kicsit rövidebbre vesszük.
A festést mindig a szekrény belső hátsó falától kifelé haladva végezzük, ezt követheti a szekrény teteje – szintén belülről -, majd az oldalsó falak bentről kifelé haladva, végül pedig a szekrény alja belülről. Ha belülről már teljesen lefestettük a szekrényt, akkor következhetnek az külső oldalfalak, a szekrény alja és teteje, majd az élek és a polcok!
Tehát bentről kifelé haladunk a festéssel, és az egyes felületeket érdemes mindig fentről lefelé haladva lefesteni, majd következhetnek az ajtók és fiókok belső és külső felületei. A fiókok esetében az elülső lap festéskor állítsuk a fiókot a földre, annak hátsó falára – így a legkényelmesebb -, és soha ne fessük le a fiók alját és oldalát!
8. Padlófestés
Elsőre kicsit vadul hangzik, de itt most elsősorban a víkendházak tornácának deszkapadlójára kell gondolni, természetesen. Ez a munka, ha mindent jól előkészítettünk, pár óra alatt be is fejezhető, így nem kell aggódnunk amiatt, hogy nem lesz hol visszajutnunk a házba.
Padlót ugyanúgy kell festeni, mint bármely más egyenes felületet. Festés előtt teljesen távolítsunk el mindenféle fényezőt, waxot, apró szemcsét, homokot a felületről, ezzel megnövelve a festék felülethez való tapadását! Nyugodtan használhatunk közönséges veranda vagy fedélzeti festéket, de ezek esetében a színválaszték meglehetősen behatárolt. Ha nagyobb színválasztékot szeretnénk, válasszunk egy olaj bázisú zománcfestéket! A festett felület védelme érdekében mindkét megoldásnál szükséges lehet a lakkozás, amelyhez válasszunk valamilyen poliuretán lakkot!
Pakoljuk el a bútorokat, és rajzoljuk körbe ecsettel a festendő felületet! A festéshez használhatunk akár egy széles falfestő hengert is vagy egy közepes hosszúságú sörtékkel ellátott „kutyát” (szintén egyfajta szobafestőhenger, csak nem sima, hanem szálas – nálunk ez a gyakrabban használt fajta a felfestésben). Ha hosszabbítót használunk a roller nyeleként, akár állva is elvégezhetjük a munkát, és szépen lefesthetjük magunk mögött a szobából kivezető utunkat.
Általában véve az a legpraktikusabb, ha legalább két réteg festéket használunk a fapadlón, majd 2-3 rétegben lelakkozzuk. Minden egyes festék és lakkréteget hagyni kell tökéletesen keményre száradni, mielőtt újra rálépnénk a padlóra, és lehetőség szerint viseljünk gumitalpú cipőt egészen az utolsó réteg száradásáig, ezzel elkerülhetjük, hogy a felület összekarcolódjon.
A kőpadló festése persze ennél sokkal gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb, és sokkal gyakoribb, mint a fapadló festése, ám meglehetős nehézséget okozhat a kő nedvességtartalma. A legtöbb kőfelület lyukacsos, és a résekbe beszivárgó víz tönkreteszi a festéket. Emellett a kő lúgos kémhatása rossz hatással lehet a festék tapadására, illetve sérülhetnek tőle a pigmentek. Vannak azonban direkt a kőfelületek festéséhez kialakított festékek, amelyek még ezt is kibírják:
- A kőfelületekre való latex festékek könnyen alkalmazhatóak és egyszerűen tisztíthatóak. Nedves körülmények között is jól megkötnek.
- A cement alapú festékeket az addig festetlen, csupasz beton festésére használják, ahol a nedvesség túlzottan alacsony nyomása a problémák fő forrása.
- Az epoxy festékeket akkor használják, ha különösen ellenálló, kemény fedést szeretnének biztosítani a nedvességgel és a vegyi anyagokkal szemben.
Az a legfontosabb, hogy az adott felület festéséhez megfelelő festéket válasszunk – ebben a festékbolt eladója bizonyosan szívesen segít majd nekünk.
Mielőtt nekiállnánk a festésnek, végezzük el a foltok, repedések és lyukak javítását, és várjunk, amíg a tömítőanyag teljesen megköt! Ezt követően – védőszemüveget és gumikesztyűt viselve – 10%-os sósav segítségével távolítsuk el a só lerakódásokat, amelyek fehér por formájában jelennek meg a betonon! Töröljük fel az oldatot és várjunk, amíg a felület megszárad, öblítsük le alaposan és hagyjuk ismét megszáradni! Mossuk fel az egész padlót egy erős tisztítószerrel vagy betonhoz használatos zsíroldóval! Majd amikor a padló már tökéletesen száraz, porszívózzuk fel még egyszer, közvetlenül a festés előtt!
A legtöbb kőpadló szintén lefesthető egy hosszúnyelű hengerrel, állva, de szükségünk lehet egy ecsetre is az érdesebb területek festéséhez. A felület állapotától függően szükség lehet egy második réteg festésére is – ilyen esetekben érdemes elolvasni és betartani a festéken lévő tájékoztató tanácsát a száradási időre vonatkozóan.
9. Domború minták festése
Mit tehetünk, ha a falunk olyan súlyosan tele van hibákkal, hogy egy hétköznapi festék nem képes eltakarni azokat? És mi a helyzet akkor, ha tapintásra is izgalmas felületet szeretnénk létrehozni? Az is lehet, hogy tapétaszerű vagy stukkós megjelenést szeretnénk… Ezek bármelyikéhez anyagmintát kell festenünk.
A domború minták festéshez használatos festékek állagukat tekintve olyanok, mint egy sűrű palacsintatészta, vagy mint a nedves vakolat. Némelyikük akár szemcsés is lehet. Mindegyik megfelelő a hibákkal teli felületek festésére vagy egy rusztikus megjelenés biztosítására. Ennek ellenére azért le kell mosni a felületet festés előtt és el kell távolítani a korábbi málladozó festéket, a lyukakat pedig be kell tömnünk, de nem szükséges tökéletesen sima felületet létrehoznunk. A textúra úgyis szépen álcázza majd az apró hibákat.
Szemcsék nélküli festéket használva egy speciális textúra festő hengerrel tudunk mintázatot festeni, ami lehet egy széles ecset, egy uretán szivacshenger, de akár egy sima törölköző is. Akármilyen eszközt használunk is, kenjük fel a festéket a felületre jó 1,5-2 mm vastagon egy nagyjából 2 méteres felületen, és azonnal lássunk hozzá a felület mintázatának kialakításához! Ha például egy hosszú bolyhos mintafestő hengert használunk, az majd egy egyenletesen csíkozott felületet eredményez mindenhol. Hasonló, de kevésbé egyenletes csíkokat szivaccsal is elérhetünk úgy, hogy a felkent festéket a szivacs vagy ecset síkjával, ezzel apró dombokat és völgyeket létrehozva a festékben.
A festék felkenését követően használhatunk hagyományos mintázó szerszámokat, úgymint összegyűrt zsírpapír vagy egy nagy szivacs. Egy durva ecsettel köröket vagy spirálokat is alkothatunk a festéken. Érdemes azonos méretű felületekre felfesteni a mintázatot, és az egyes lefestett részek határmezsgyéjén biztosítani némi átfedett területet.
Ha a mennyezeten szeretnénk valamiféle aprószemcsés mintát kialakítani, ahhoz érdemes hosszú bolyhú festőhengert használni vagy egy műanyag sörtéjű ecsetet.
10. Csíkozás festékkel
A csíkozás technikája igen könnyen elsajátítható. Közepesen széles (2-10 m szélesek) csíkok festéséhez érdemes vízszintezőt használni, hogy a vonalak párhuzamosak legyenek. Ragasszuk le a falat papír ragasztószalaggal, a vonalak mentén, alaposan rányomva a szalagot a falra, nehogy aláfolyjon a festék a széleknél! a Szalagok közötti részt ecsettel fessük le, majd várjunk, amíg a festék egy picit szárad, és távolítsuk el a ragasztószalagokat a falról!
Több vékony, párhuzamos csík festéséhez használhatunk direkt erre a célra kialakított csíkozó szalagokat is – ugyanolyat, amilyeneket a versenyautók csíkozásához használnak. Ezek a szalagok 2-3cm szélesek. Ekkor több éllel dolgozunk, ezért érdemes még gondosabban a ragasztószalagot a falra nyomni. Majdhogynem száraz legyen az ecset, amellyel a szalagot lefestjük, majd ha a festék tapintásra száraznak tűnik, lehúzhatjuk a szalagokat!
11. Sablonok használata
A sablonokkal történő festés az egyik legrégebbi és legegyszerűbb dekorációs technika. Díszíthetünk vele éleket vagy mintát a falon, mennyezetet és padlót, vagy akár az ablakok és ajtók környékét is.
A sablonok olyanok, mintha egy inverz kifestő könyvben színezgetnénk. Egy sablon általában olyan A4-es papírméretnek megfelelő mintát hordoz, és a tartósabbak vékony műanyag lemezből vagy vastagabb kartonból készülnek, és kézműves és hobbiboltokban tudjuk megvásárolni őket.
Mi magunk is készíthetünk sablont a festéshez egy vékony kartonpapír segítségével (mondjuk egy olyannal, amilyet az ingek csomagolásánál használnak merevítésként). Vázoljuk fel az elképzelt mintát és tisztázzuk le egy pauszpapíron, majd vágjuk ki ollóval vagy sniccerrel. Helyezzük a mintát egy olyan kartonlapra, amely valamelyest nagyobb, mint a minta maga, és rajzoljuk körbe, majd vágjuk ki!
Ezt követően ragasszuk a sablont a falra, és egy erre a célra kialakított sablonecset segítségével – amely általában henger alakú és a sörtéinek a vége egyenes felületet adnak – fessük ki a mintát valamilyen latex vagy alkid festékkel! Töltsünk egy kis festéket valamelyik régi szószos edénykénkbe, mártsuk meg finoman az ecsetet a festékben, majd a fölösleges festéket húzzuk le valamilyen haszontalan barna csomagolópapíron! Az ecset alig-alig legyen festékes, szinte száraz, amikor festünk vele, és ha lehet, ne kenjük vele össze a sablont! Ezzel elkerülhető, hogy aláfolyjon a festék. Finoman mozgassuk az ecsetet fel és le!
Amikor tapintásra már száraznak tűnik a festés, távolítsuk el a sablont és lépjünk tovább a következő, festésre váró területre!
Ha borűrt szeretnénk festeni ismétlődő mintával, készítsünk inkább többegyforma sablont, és lépjünk tovább, amíg az előző festés szárad! Ha kettőnél több színt használunk a festéshez, egyszerre csak egy színnel fessünk mindig, és várjuk meg, amíg az előző szín megszárad, csak utána váltsunk a következőre, alaposan kimosva az ecsetet!
A műanyag sablonok lemoshatók és számtalanszor újra használhatók, ezzel szemben a papírsablonok idővel felpuhulnak a nedves festék hatására, ezért le kell őket cserélni.
12. Hogyan fessünk nyomtalanul?
A sikeres festés egyik legfontosabb feltétele, hogy a munka során tisztán tartsuk a dolgokat magunk körül. Amint befejeztük a munkát, tisztítsuk meg a felszerelésünket, a kifröccsent vagy elcsepegtetett festéket pedig azonnal töröljük fel mindenhonnan, amint észrevesszük.!
Takarítás festés közben
Csöpögtessünk minél kevesebbet! Akkor is, ha már előre körbekereteztük a szobát, igyekezzünk elkerülni, hogy a roller hozzáütközzön az oldalfalakhoz mennyezetfestéskor (és viszont), még akkor is, ha a kettő azonos színű!Akármilyen lassan mozgatjuk a festőhengert, mindenképpen spriccelni fog egy picit a centripetális erő miatt. Éppen ezért feltétlenül érdemes valamilyen fejfedőt viselni (egészen elfogadható áron lehet akár kifejezetten festősapkát is vásárolni) és letakarni a bútorokat. A legjobb, ha erre a célra takaróvásznat használunk, mert az strapa-bíró, mosható és később újra használható. A takarófóliák bár sokkal olcsóbbak, és ha leragasztjuk őket, éppen olyan jó szolgálatot tesznek, de a festés végeztével szinte biztos, hogy el kell dobnunk őket.Ha nem szeretnénk az ablak- és ajtókereteket takargatni, védjük őket ún. festékpajzzsal! A festékpajzs egy afféle mozgó maszkoló, fémből készült változatát megvásárolhatjuk barkácsboltokban, illetve mi magunk is készíthetünk ilyesmit kartonpapírból vagy egy kiszuperált reluxa maradványiból. Egyik kezünkben a maszkot tartva védjük a festeni nem kívánt felületet, míg a másikkal végezzük a festést – ennyi az egész! Ez a megoldás az ablakkeretek festésénél a legpraktikusabb, mert tökéletesen megvédik az üveget a festékcseppektől és nem kell később kapargatnunk!Mivel elkerülhetetlen, hogy néhány festékcsepp mégis odacsapódjon a festeni nem kívánt felületre, mindig legyen a kezünk ügyében egy szivacs, amivel azonnal le tudjuk törölni az odacsöppent festékcseppeket! Ha oldószeres festéket használunk, érdemes némi hígítót és száraz rongyokat is tartani a közelben.
Festékcseppek az ablaküvegen? A festékcseppeket akkor a legkönnyebb eltüntetni, amikor még nedvesek. Ha erről lecsúsztunk, akkor bizony kicsit megerőltetőbb a feladat. Például ha használtunk maszkolószalagot az ablaküveg festésénél, akkor azt a festést követően azonnal szedjük le, mert félő, hogy a száradást követően a festéket is lehúzzuk a ragasztószalaggal együtt. Ha festékpajzsot használtunk (vagy még azt sem), egészen biztosan lesznek majd az ablaküvegen festékcseppek, amelyeket a száradást követően egy erre a célra kitalált kaparó pengével vagy a zsilett pengével tudunk eltávolítani. De csak óvatosan a kaparással a sarkokban, a festett felületek közelében, nehogy megsérüljön a frissen festett keret!
Más felületekről könnyen és gyorsan eltávolíthatók a festékcseppek. Latex festékek esetében egy puha, nedves kendő és egy háztartási tisztítószer, no meg a meleg víz simán megoldják a problémát. A festett felületet semmiképpen ne kapirgáljuk, még akkor sem, ha tapintásra száraznak tűnnek, hiszen a teljes száradásuk akár 30 napig is eltarthat! A hígítót igénylő festékeknél a puha rongy marad, és a terpentin vagy az alkohol lesznek az oldószer víz helyett, amelyek maradványait aztán majd szintén vízzel lesz érdemes lemosni.Ha a festékcseppek fát értek, vagy csempét/járólapot, esetleg meleg burkolatot (PVC, linóleum vagy parketta), azt egy rongyba tekert spaklival tudjuk óvatosan lekapirgálni, majd szintén lemoshatjuk szappanos vízzel. Ha egy mód van rá, ne használjunk erős tisztítószert, mert attól megsérülhet a meleg burkolat!
Takarítás festés után
Festőszerszámok tisztítása: A festőszerszámok tisztítása nem csak annyiból áll, hogy kimossuk az ecseteket és a festőhengert, hanem a takaróvásznakat, festékes vödröket és a hengerek nyelét is tisztán érdemes elrakni. Ne halogassuk egyetlen percig sem ezek tisztítását, mert a friss festéket pillanatok alatt lemoshatjuk, ám ahogy a festék szárad, ez egyre nehezebb válik, ha pedig teljesen rászáradt a festék, dobhatjuk ki az egész cuccot!Az olcsóbb festőhengereket nem nagyon lehet súrolgatni, ezért a bolyhok között ott maradhatnak megszáradt festékdarabok, amelyek később, egy újabb festés során feloldódhatnak a festékben, és szépen össze mázgálják majd a falunkat. Ezért ha lehet, az ilyen olcsó hengerpalástokat inkább cseréljük le minden munkánál, ne mosogassuk! Ha mégis inkább beruházunk egy professzionális, jó minőségű festőhenger-palástba, az jól tisztítható és használhatjuk majd újra meg újra.A latex festéket használtunk, húzzuk le az ecseteket a festékes vödör szélén, és mossuk ki sima mosogatószerrel!
Az ecsetfésű segíthet a sörték közötti festékmaradványok eltávolításában is, majd a tisztítást követően finoman nyomkodjuk ki a sörték közül a vizet, vagy menjünk ki vele, és erőteljes mozdulatokkal rázzuk ki belőle a nedvességet! Tegyünk ugyanígy a hengerpalásttal! Ezt követően papírtörlővel még egyszer töröljük át az ecseteket, felitatva így a még esetleg fennmaradó nedvességet az ecsetekből!A kimosott ecseteket papírtörlővel töröljük szárazra, ezután mossuk ki őket meleg, szappanos vízben, végül akasszuk fel őket valahová száradni!Csomagoljuk be az ecseteket és a hengereket, mielőtt eltennénk őket alufóliába vagy nylon zacskókba! A hengereket akár barna csomagolópapírba is tehetjük.
Az ecsetek tisztítása után ürítsük ki, mossuk el és szárítsuk meg a hengertálcákat és a festéktartókat! Töröljük le a festékes dobozok száját, és zárjuk le őket kalapáccsal. A Megmaradt festéket hőtől és nagyon hidegtől, valamint a gyermekektől is tartsuk távol. Ha csak egészen picike festékünk maradt, inkább csak egy keveset tegyünk félre egy jól lezárt befőttesüvegbe a későbbi esetleges apróbb sérülések vagy hibák javításához!
Végül távolítsuk el a nagyobb festékfoltokat a takaróvásznakról szappanos vízzel és papírtörlővel! Ne használjunk erős tisztítószereket a vásznakon és a fólián sem, mert kimarhatja őket! Szárítsuk meg és hajtogassuk össze őket, és már el is tehetjük későbbi használatra!
Az oldószeres festékek esetében használjuk a festék dobozán feltüntetett megfelelő oldószert az eszközök tisztításához, többször kicsit megmozgatva, kavargatva az eszközöket az oldószerben! Az oldószert inkább valami olcsó alumínium edénybe öntsük, és abban tisztítsuk eszközeinket!