Otthon

Hogyan ápoljuk bútorainkat?

Némi odafigyelés árán a jó minőségű bútorok sok évig szépek maradnak A kímélő tisztító- és ápolószerek (például méhviasz, ecet és tiszta szappan) rendszeres alkalmazásával a használt bútort is új életre kelthetjük, illetve megőrizhetjük természetes fényét.

Faápolási tanácsok

  • A fabútorok (a kárpitozott darabok is) tovább tartanak, ha nem éri őket közvetlen napfény. Az ibolyántúli sugárzás kifehéríti és károsítja a fát és a szövetet is.
  • Jó minőségű bútorokat ne tegyünk nagyon száraz vagy nagyon nyirkos helyre, sem tűz vagy radiátor közelébe! A fa a nedves levegő hatására kitágul, a száraz levegő miatt pedig megrepedezik.
  • A fafelületet alátétekkel és hőszigetelő lapokkal óvjuk a hőtől és a kiömlő folyadékoktól! A cigaretta okozta égésnyomot fogkrémes dörzsöléssel távolíthatjuk el.
  • A bútortisztítást mindig portalanítással kezdjük, amihez nedves rongyot használjunk! Ha poros fára visszük fel a bútorfényezőt, akkor csak beledolgozzuk a piszkot, s akár a felületben is kárt tehetünk.
  • Kímélő szappannal és vízzel tisztítsuk a fát! Kezeletlen fa, illetve bármely más, a poliuretántól eltérő anyaggal kezelt fa esetén a tisztítószert épp csak nyirkos ronggyal vigyük fel – így elkerülhető a túlnedvesítés.
  • A kezeletlen vagy csak vékonyan kezelt felületek tisztításához és ápolásához próbáljunk egyszerű fényezőszert használni, melyet azonos mennyiségű olívaolajból (vagy lenolajból) és fehér ecetből, valamint néhány csepp illóolajból készítünk. Puha ronggyal vigyük fel a felületre!
  • A nyers fenyőbútor tisztításához / mindig hideg vizet és szappant használjunk, mivel a forró víztől besárgulhat. A zsíros foltokat finom-szemcsés csiszolópapírral távolítsuk el, és törüljük át nedves ronggyal!
  • A politúrozott felületekben a hő és valamennyi oldószer kárt tehet – még a víz is. E részeket óvatosan, alig nedves ronggyal törüljük át! Ha viaszolásra van szükség, csakis tiszta, lágyított méhviaszt használjunk, és szálirányban dolgozzunk!

Amit tudni kell

A bútorfényezőkről

A bolti bútorfényezők és viaszok olyan össze­tevőket is tartalmazhatnak, mint a fenol, a nitrobenzol vagy a kőolajszármazékok. Ezek igen gyúlékony anyagok, emellett belélegezve, lenyelve és a bőrre kerülve is ártalmasak. Álta­lában néhány napig vannak jelen a környezet­ben, de ha nagy mennyiségben vagy hosszabb időn át szabadulnak fel, tartósan megmarad­hatnak. Egyes bútorfények emellett igen finom szemcséjű súrolószert is tartalmaznak, amely idővel elkoptathatja a fa bevonatát.

Viaszoljunk!

  • A viasz óvja és táplálja a kezeletlen vagy csak finoman kezelt fafelületeket, kitölti a vékony karcolásokat, és lágy csillogást kölcsönöz a felületnek.
  • Viaszolás előtt mindig portalanítsuk és tisztítsuk le a bútort, különben csak megtapad a szennyeződés.
  • Használjunk méhviasz alapú szilárd viaszt!
  • Hagyjuk a viaszt megszáradni, s csak ezt követően fényesítsük át a felületet puha ronggyal!
  • Kerüljük a krémviaszokat, mivel a bennük található oldószerek meglágyíthatják vagy el is távolíthatják az alsó viaszréteget.

Gyorssegély

A fabútorok kisebb sérüléseit meglepően könnyű eltüntetni a háztartásban megtalálható anyagokkal.

  • A fehér vízfoltok eltávolításához használjunk némi fogkrémet, finom fahamut vagy mogyoróvajat, a felvi­telhez pedig nyirkos rongyot! Szál­irányban haladva dörzsöljük be a fát, végül fényezzük át a felületet!
  • A karcolásokat itassuk át jóddal (mahagóni és más sötét fák esetén) növényi olajban feloldott instant ká­véval, vagy rajzoljuk át a fáéhoz ha­sonló színű zsírkrétával!
  • A megszáradt festékfoltot telítsük lenolajjal, amíg meglágyul, majd óva­tosan emeljük le egy késpengével!
  • A sekély mélyedésekre terítsünk néhány réteg nedves papírtörlőt, és vasaljuk azokat szárazra! A farostok így megduzzadnak, és kitöltik a mé­lyedést. Fapadlónál is beválik.

Vesszőbútorok

A vessző-, nád- és bambuszbúto­rokat rendszeresen poroljuk le! Még jobb, ha a kefés fejjel leporszí­vózzuk őket.

A felszíni szennyeződések többsé­ge eltávolítható szappanos ronggyal. Használhatunk mosószódát is.

A kezeletlen vessző- és nádbúto­roknak jót tesz az évente egyszeri nedvesítés. Tegyük a darabokat árnyékos helyre, permetezzük le őket a locsolócsővel (de csak óvatosan), és szükség esetén használjunk puha kefét is a tisztításhoz! Hagyjuk, hogy a szabadban száradjanak meg! A bambusz tisztításához használ­junk langyos, szappanos vizet, amely­be némi bóraxot kevertünk! Öblít­sük le sós vízzel, és hagyjuk teljesen megszáradni!

A tiszta és száraz bútort véko­nyan dörzsöljük be lenolajjal vagy citromolajjal! Ez különösen fontos a nem felületkezelt anyagoknál, ame­lyek könnyen kiszáradnak.

Kárpitok

A kárpitot rendszeresen porszí­vózzuk ki – a poros bútor idővel piszkos lesz.

A szövetet úgy tisztítsuk, hogy közben ne váljon túl nedvessé! Elektromos keverő segítségével ver­jünk habosra I részkímélő tisztító­szert és 4 rész langyos vizet! A ha­bot csak a foltokra tegyük! Itassuk szárazra tiszta, fehér ronggyal!

A tea-, kávé- és vörösborfoltok eltávolításához használjunk sziva­csot, amelyet 4 evőkanál bórax 6 dl vízzel készített oldatába mártunk! A nedvesség felitatásához használ­junk papírtörlőt!

A nagyon elpiszkolódott vagy fol­tos bőrt evőkanál ecet vödör langyos vízzel készített oldatával tisztítsuk meg, majd töröljük száraz­ra egy puha törülközővel! Az is jó, ha nyeregszappanból (bőrszaküzlet­ben kapható) dús habot képezünk, majd ezt visszük fel puha ronggyal.

Bőrfényezéshez használjuk 1 rész ecet és 2 rész lenolaj keverékét!