• színek

Színpreferencia (színhasználat)

Az emberek színhasználatáról Goethe a következőket írja: „A ter­mészeti népek, a műveletlenek, a gyerekek nagy vonzalommal vi­seltetnek az energiája teljében lévő szín, elsősorban tehát a sár­gásvörös iránt. A tarkasághoz vonzódnak. A ruházkodás dolgában a szín karakterét kapcsolatba szokták hozni a személy karakterével. Megfigyelhetjük, hogy az egyes színek és színösszeállítások miként kapcsolódnak az arcszínekhez, életkorhoz és a társadalmi rang­hoz. A fiatal nők a rózsaszínhez, a tengerzöldhöz vonzódnak, míg az idősek az ibolyakékhez és a sötétzöldhöz. A szőke nők az ibolyakék­hez és a világossárgához vonzódnak, a barna hajú, sötét bőrű nők pedig a tompább színekhez. A művelt emberek némileg idegenked­nek a tarka, harsogó színektől, egyáltalán a színességtől.”

Színválasztás

A színválasztás tehát szubjektív, jellemző a népekre, az egyes emberekre, a nemekre, az életkorra, a műveltségre, a személyi­ségre. A színekkel foglalkozó szakemberek kutatásaik során azt a következtetést vonták le, hogy a színharmónia kérdésével kapcso­latban a színpreferáltságot kell elsősorban elemezni és statiszti­kai felmérésekkel feldolgozni.

A vizuális információt befogadó személy fiziológiai és pszichológiai (életkor, kulturális, szociális) sajátosságai és a színt hordozó médium (állókép, mozgó­kép, tárgy, építészeti alkotás, belső tér) és ezeknek a környezete (megvilágítás, anyag, struktúra, faktúra, téri helyzet), funkciói (esztétikai funkciókat is ideértve) a meghatározó, értékelhető tényezők a színharmóniában. „Napjainkig nem született azonban olyan színharmónia-elmélet, amely a harmóniaélmény ki­alakulásának valamennyi összetevőjét egységes szemléletként vizsgálta volna. Még a legújabb munkák is csak egy-egy összetevő szemszögéből, neki abszolút elsőséget biztosítva vizsgálják e kérdést” (Dr. Nemcsics A.).

Amikor a mai értelemben színpreferenciáról beszélünk, akkor az egyén, a történeti korok, a különböző népek és kultúrák szín­használatán túl földrajzi megközelítést is tehetünk. Az északi né­pek színhasználata a napsütötte órák alacsony száma miatt más, mint a délen élő népek színhasználata, ahol jóval több a napsütötte órák száma. Ez a földrajzi adottság, az évszakok váltakozása az érzelemvilágot is alapvetően befolyásolja.

Rendkívül fontos az egyéni színpreferenciák vizsgálata is

Sta­tisztikai alapon a színpreferenciát tovább vizsgálhatjuk a nemek vagy életkor szerint. Ezeken túl tanulmányozták az iskolázottság alapján is a színpreferáltságot. A tanult, művelt személyek azokat a finomabb (pasztell) telt és tört színeket kedvelték, amelyek mo­nokróm, di- vagy esetleg trikróm harmóniában voltak, míg az ala­csonyabb iskolázottságúak a tarka színek sokaságát részesítették előnyben, nem figyelve összhangjukra.

Bizonyos foglalkozások, hobbik, szórakozási, sportolási tevé­kenységek során szintén megjelenik a színpreferencia igénye. A színmegjelenést a kiválasztott anyag milyensége, struktúrája is befolyásolja. Erre vonatkozóan is találhatunk egyéni preferenciákat.

Történeti korok, stílusirányzatok színpreferenciái

Metró megálló (Dr. Nemcsics Antal terve)

Irányító- és információstábla-tervek vizuális koncepciói (Miskei László terve)

Földrajzi helyek szerinti színpreferencia-példák belső térre (fotómontázsok)

Színpreferencia, stílusok és anyagválasztás alapján (fotómontázsok)